Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-02 / 1. szám, hétfő

4 \ ÚJ SZÓ HÍREK - VELEMENYEK 1995. január 11. Mit várnak az űj évtől? né. Szeretném, ha az új kormány az új évben nem uszítaná egymás ellen a nemzetiségeket, hanem ellenkezőleg: megbékélésre serkentene. Szeretném, ha az új évben az egészségügyi és az oktatásügyi dolgozók bére végre elérné a kívánt szintet, s ugyanakkor mind kevesebbet kelljen betegként orvost látogatni. embert öljenek meg a gyilkosok. Ne sorakoztassanak fel fegyvereseket ellenünk sem, ha jogainkat védelmezzük. Ne börtönözzenek be közülünk senkit. Szűnjenek meg a határok ott, ahol azok családokat, nemzetet választanak el. Ne tépjék ki nyelvünket a törvény eszközével. Es legfőképpen: az új esztendőben se felejtsük célunkat, még ha nem is beszélünk róla. Bugár Béla, az MKDM elnöke: Szeretném, ha Szlovákiában végre megszületne az áhított politikai stabilitás. Sajnos, jelenleg olyan személyek kezében van a hatalom, akik nem ebbe az irányba tolják az ország szekerét. Szeretném, ha sikerülne folytatni a Moravčík-kormány által megkezdett gazdasági irányvonalat, a gazdaság felélénkítését célzó programot, amely nagyobb szociális biztonságot, csökkenő munkanélküliséget és új munkahelyek teremtését eredményezhetDuray Miklós, az Együttélés elnöke: Az új esztendő ne legyen rosszabb az előzőnél. Ne szegényedjünk gyorsabban, ne legyen több munkanélküli, kevesebb A. Nagy László, az MPP elnöke: Minden eshetőségre fel kell készülni. Arra, hogy gazdaságunk tovább hanyatlik, a szociális helyzet romlik, az életszínvonal esik, a nemzetiségi politikát illetően pedig csökkenni fognak a jogok, és növekszik a feszültség a szlovák-magyar viszonyban, valamint a két ország között is. Ennek ellenére én bizakodom. Elvégre 1994-ben olyan pozitív dolgok történtek, amelyek előremutatóak lehetnek a következő időszakban - a szlovák és a magyar demokratikus erők szorosan együtt tudtak működni, a magyar demokratikus erők pedig választási, parlamenti és politikai koalíciót kötöttek. Kívánatos lenne, hogy a szlovák-magyar koordináció eredményeként közös program szülessen, amely nem a Mečiarellenességen alapulna, hanem gazdasági, szociális és életszínvonalbeli célkitűzéseket tartalmazna, s természetesen foglalkozna a nemzetiségi jogokkal is. A második óhajom, hogy a parlamentbe bejutott magyar politikai erők a továbbiakban is szorosan együttműködjenek. Szeretném, ha az a jó eredmény, amelyet a szlovákiai magyar politikai erők az önkormányzati választások során elértek, a következő évben meghozná gyümölcsét. (gágyor) FRICSKA Tudok új-zélandiul! Ez a nap is olyan volt. Ragacs. Köd, meg szemerke. Szürke. Az ember ernyedt teste alig lógott kókadt fején. November végi ragacs-világ. Komárom. Majd mindennapos menüm a jegypénztárnál: Kérek szépen egy jegyet Pozsonyba. - Prosím? Ugyanaz szlovákul. Jegy ki, én balra el. A hölgy tudja, hogy én tudom, én tudom, hogy ö tudja. Mégis. Lassan negyven éve mondom, lassan negyven éve nem értik. Az állomás előtt úri kedvemből rágyújtanék, de nincs gyufám. Egy huszonöt év körüli srác jön ki az ajtón, hátán helikopterjeszállópálya nagyságú hátizsák. Tüzkérelemmel fordulok hozzá. Ő pedig elkezdi mondani. Egy nyikkot sem értek, az agyam még ragacs-világos, vagyis sötét. Koncentrálok, mert meg akarom érteni. Felszálló ágba kerültem, a ragacs oszlik. Ő mondja, én kezdem érteni. Mert akarom. Szóval: A derék legény Dunaszerdahelyre szeretne menni, ott várják az autóbusznál. Ezt mondja, ezt értem. Válaszolok magyarulszlovákulcsehülnémetül. Érti. Indulunk az autóbuszállomásra. A járgány húsz perc múlva indul. Mondom. Érti. Pénzt kell váltania, mondja. Értem. Reisebüro - mondom, hogy lássa kivel van dolga. O. K., mondja nyilván hasonló szándékkal. Miután közlöm vele, hogy sietnünk kell, mert a busz mindjárt jön - megérti. - Kocogunk sietve. Közben csevegünk. Az utazási irodában nincs Sk. Sebaj. (Még a sebaj-t is érti!) Megyünk az Európába. A szállodába. És közben csevegünk. Pénz van, váltás van, időnk rohamosan fogy. Rohanunk vissza a buszhoz. Nehéz a hátizsák, együtt cipeljük. Közben mondjuk, értjük, nevetünk és a szemünk csillog, arcunk kipirul, mint régen a pionír nehenyélj mesében. Már vágtatunk. Késő. Busz el. Sebaj, mondom megint, mert ezt érti és tetszik neki. Indulunk vissza vonatnézőbe. Már barátok vagyunk. Van is vonat, még telefonál Szerdahelyre, hogy mi történt, hol várják. Minden 0. K. Majdnem szomorúan búcsúzunk. Barátok lettünk. Én megértettem Őt, Ő megértett engem. Neki Új-Zélandból húsz perc bőven elég volt: Mondtam-akarta-megértette. Új-Zélandból eljött, hogy megértsen. Kicsiny, szuverén országunkba. Szülőföldemen lassan negyven éve mondom. Nem értik. Kedves Jeremy Burrows barátom. Messze van, nagyon messze Szlovákia Új-Zélandtól. S ha így folytatják a „NEMAKAROMOK" egyre inkább eltávolodik... KERTÉSZ GÁBOR VÁLASZ OLVASÓINKNAK Szabadság vagy táppénz? M. O.: December 19-étől vettem ki három heti szabadságot Karácsonykor beiázasodtam. Kedden, december 27-én mentem el orvoshoz, aki antibiotikumot írt elő nekem, és egyben kiállította az igazolást is arról, hogy beteg vagyok. Még kedden megálltam ezzel az igazolással a munkáltatómnál, de a bérosztály illetékes hivatalnoknője hazaküldött azzal, hogy neki erre az igazolásra nincs szüksége, mivelhogy én már úgy Is szabadságon vagyok, nem kell igazolnom orvosi papírral, miért nem Járok munkába. Most ez tényleg így van? Bizonyos szempontból elfogadható a bérelszámolónő elutasító hozzáállása; valóban nem kell igazolnia ilyen helyzetben azt, miért nem jelent meg, avagy miért nem járt munkába. Igazolt távolmaradásnak tekintik azt, ha ön szabadságon van, és ezen az sem igen változtat, ha önt időközben táppénzre írták ki. Ennek a kérdésnek azonban vannak egészen más vonatkozásai is, amelyeket viszont a munkáltatója bérelszámolónőjének is ismernie kellett volna. Említhetjük elsősorban a Munka Törvénykönyve 110. íjának első bekezdését, amely szerint ha a munkavállalót a szabadsága idején munkaképtelennek ismerik el, a szabadsága megszakad. Az idézett rendelkezésnek meglehetősen komoly következményei vannak. Elsőként említhetnénk azt, hogy a munkaképtelenség ideje nem számítható be az üdülési szabadság idejébe (heteibe). Vagyis, ha ön három heti szabadságot vett ki, és már december 27-én munkaképtelennek ismerték el, akkor a mai napig csak egy hét szabadságot merített Másodsorban rendkívül fontos ebből a szempontból az, hogy a betegsége idejére önnek táppénz jár, amely természetesen alacsonyabb összegű, mint a szabadság idejére járó munkabér-megtérítés. Az ej^ik oldalon (ha elismerteti, hogy az üdülési szabadsága a munkaképtelensége megállapításával megszakadt) számolnia kell azzal, hogy a beteggége napjaira lényegesebben kisebb összeget kap majd, mint amennyit akkor kapna, ha ezeket a napokat üdülési szabadságként bírálnák el (a táppénz napi összegét ugyanis minden lehető és lehetetlen módon korlátozzák az ilyervolyan végrehajtási jogszabályokkal, az üdülési szabadság idejére fizetésként járó átlagkereset kiszámításának ilyesfajta korlátozásaira azonban kevesebb lehetőség adódik). Uj^anakkor e^ másik lényeges szempontként értékelheti azt hogy ön a szabadságát mondjuk nem ágyban, lázasan, gyógyszereket szedve akaija eltölteni; éppen ezért azt az időt amelyet orvos által is elismerten töltött betegállományban, nem szabad, és nem is lehet beszámítani az évi szabadságába. dr. P. D. J ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT I „MÁS ALKOTMÁNYOS MEGOLDÁS". Ivan Gašparovič parlamenti elnök látszólag teljesen „ártatlan", minden célzatosságtól mentes kijelentést tett a múlt héten: nem kell módosítani Szlovákia alkotmányos rendjét. Úgy látszik, a miniszterelnök még ezt is tendenciózusnak minősítette, mert szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy „a társadalom fejlődése érdekében akár más variánsait is ki kell dolgozni az alkotmányos megoldásoknak". Hogy mit hoz ez az esztendő, azt ma, 1995 második napján még csak találgatni lehet, abban azonban már most biztosak lehetünk, hogy Mečiar az elkövetkező évben két feladatra lesz kénytelen összpontosítani a figyelmét. Az egyik a 83-ak egységének, főképp a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom képviselői egységének megőrzése. E törekvéssel magyarázható, hogy fontosnak tartotta „kapásból" megmagyarázni, hogyan kell értelmezni Gašparovič házelnöknek az alkotmányos rend szilárdságával kapcsolatos eszmefuttatását. A DSZM-ben van még néhány személyiség, akinek elvesztése Mečiar számára tulajdonképpen az 1994 eleji helyzét megismétlődését jelentené. így a miniszterelnök szempontjából teljesen indokolt a résenlét. A miniszterelnök azonban a 83-ak egységének megtartásánál sokkal többre törekszik: legalább 90-re növelni a fegyelmezetten, nemzeti elkötelezettséggel szavazó képviselők számát, tehát más, ellenzéki pártokból becserkészni legalább hét képviselőt, netán - úgy tűnik, végleg még erről sem mondott le - „kigolyózni" a parlamentből a DU képviselőit. E törekvések miatt félő, hogy törvényhozásunk az év folyamán megint nem a legfontosabb (gazdasági) kérdésekre, hanem a pártcsetepatékra összpontosít. A NEMZET KIJÓZANODÁSÁRA VÁRVA. Ján Čarnogurský újév előtti nyilatkozatát kétféleképpen lehet értelmezni. Lényegében azt mondotta, hogy addig nincs értelme a jelenlegi kormánykoalíció megbuktatására törekedni, amíg nem lesz érezhető, hogy Szlovákia lakosságának többsége kiábrándult Mečiarból. Egy kis jóakarattal ez úgy is felfogható, hogy „fegyvernyugvást" helyeznek kilátásba a kereszténydemokraták, miközben meg vannak róla győződve: ha négy évig hatalmon marad a jelenlegi kormány, a lakosság megbizonyosodhat arról, hogy képtelen lesz a gazdaság talpraállítására. Kérdés, persze, hogy ez alatt a négy esztendő alatt nem sikerül-e Mečiaréknak úgy bebetonozni magukat a hatalomba, hogy utána már nem lesz mód alkotmányos eszközökkel leváltani őket. Amit a szlovák kereszténydemokraták elnöke mondott, az voltaképpen annak a beismerése, amit meglehetősen sokan állítottak 1994 márciusában: kormányon kellene hagyni Mečiart, hadd diszkreditálja magát. Kérdés persze, hogy a lakosság többsége majd a hatalommal való visszaélésnek tekinti-e a pártszempontok szerinti privatizálást, és általában a tekitélyuralmi rendszer bevezetését. Nincs kizárva, hogy a többség kijózanodása két-három teljes parlamenti ciklust igényel, és csak a teljes „padlóra kerülés" kényszeríti ki. VESZÉLYBEN AZ ÖNKORMÁNYZATOK ÖNÁLLÓSÁGA. Politológiai alaptétel, hogy a Centralizált állam hatalma elsősorban a községek önállóságának növelésével ellensúlyozható. Nos, a költségvetési provizórium irányszámait tanulmányozva az az ember benyomása, hogy a kormány éppen a községek önállóságának ellensúlyozására törekszik, hogy semmi se veszélyeztesse az állam központosító törekvéseit. A kiadások lefaragása a helyi költségvetéseket érinti a legérzékenyebben. A jogi személyek által befizetett adónak csak egy egészen kis töredékét, 4,51 százalékot hagy meg az állam a községekben. Erről csak arra lehet következtetni, hogy a kormány az eszközök újraelosztására rendezkedik be, hasonló módon, ahogy azt a pártállam is tette. Tehát a közpénzek községekbe történő átutalása majd a helyi vezetők politikai magatartása szerinttörténik, nem pedig a törvények által szabályozva. Ennek eredménye csak az lehet, hogy a kormánynak viszonylag rövid időn belül sikerül megnyirbálnia az önkormányzatok befolyását. TÓTH MIHÁLY Önállósul a vasutasok egészségügyi ellátása tekintette az épülő új kórházat, amelybe eddig 147 millió koronát ruháztak be, de befejezéséhez még legalább 63 millióra lenne szükség. A kassai vasúti alkalmazottak ebből az alkalomból tájékoztatták a minisztert arról, hogy a bankok mai hitelpolitikája nem teszi számukra lehetővé elavult gépparkjuk felújítását. TA SR-hír A vasutasok egészségügyi ellátása az új évtől ismét az SZK Vasútjának hatáskörébe tartozik. A tárca mintegy 200 millió koronát fordít évente e célra. Erről Alexander Rezes közlekedési miniszter tájékoztatta a kassai vasutas kórház alkalmazottait. MegINDUL: ENCY1995 Huszonöt évvel ezelőtt hirdette meg először az Európa Tanács a természetvédelem évét. Eleinte ez az akciósorozat a védett területek megóvására összpontosított, de a hetvenes évek során végbement szemléletváltozás óta az elszigetelt területek védelme helyett a természet egészének megóvását helyezik előtérbe. Ennek megfelelően az Európa Tanács kezdeményezésére 1995-öt az Európai Természet évének nyilvánították. Az ENCY 95 néven futó rendezvénysorozat ezúttal elsősorban a természetvédelmi területeken kívül elhelyezkedő részek helyzetével foglalkozik majd. Az akcióba hazánk is bekapcsolódik, így év közben többször is találkozhatunk majd az itt közölt emblémával. Azt is érdemes megjegyezni, hogy úgyszintén január elsején lépett érvénybe a régen várt új természetvédelmi törvény, így egyúttal megkezdődhet az ezzel kapcsolatban évek óta tervezett elképzelések megvalósítása is. (tuba) TA SR-hír Menedékházat nyitott meg a Vöröskereszt Kassán, a nehéz helyzetbe került fiatalok számára. Az 1,5 millió koronáért felújított épületben azok a 18 és 25 év közötti hajléktalan fiatalok találnak átmeneti otthont, akik maguk nem tudják megoldani gondjaikat. A Vöröskereszt létesítményében gyermekes anyákat is elszállásolnak. A Remény Alap 650 ezer koronával járult hozzá a hajdani árvaház régi épületének átalakításához, de jelentős támogatást kaptak a nemes elképzelés megvalósítói negyven szponzortól és a lakosoktól is. Napjainkban egy háromgyermekes anya és egy gyermekotthonból kikerült fiatalember lakik az új létesítményben.