Új Szó, 1995. január (48. évfolyam, 1-25. szám)

1995-01-25 / 20. szám, szerda

~6 I ÚJ szó TUDOMÁNYOS CSIPEGETŐ 1995. Január 25. KIS MERTEKBEN ORVOSSÁG Az alkohol és a koszorúér Minthogy az érelmeszesedés koszorúér-betegséghez, követ­kezésképp szívinfarktushoz és általa halálhoz vezethet, min­dént melegen ajánlanak az or­vosok, ami csökkenti ezeknek a kockázatát. Az egészséges táplálkozástól a testsúly csök­kentésén, a dohányzás abba­hagyásán és a magas vérnyo­más kezelésén át a rendszeres testmozgásig, sok mindenről bebizonyosodott, hogy haszna vaň, az azonban máig vita tár­gya: mennyi oltalmat nyújt a csekély mennyiségű alkohol (a kismérvű szeszesital-fogyasz­tás) a koszorúér-betegség és a szívinfarktus ellen. Már a hetvenes és a nyolcva­nas években végzett felméré­sek is azt sugallták, hogy aki naponta kevés szeszes italt iszik, az kevésbé hajlamos ko­szorúér-betegségre és a szövődményeként támadó szív­rohamra, mint a ném italozók vagy az éppenséggel túlságo­san sokat ivók. Tekintettel arra, hogy az orvosi szakirodalom­ban aligha olvashatunk jót az etil-alkoholról, a hasznát bi­zonygató felmérések nyomban támadások kereszttüzébe ke­rültek. Az 1972-ben kezdett ho­nolului vizsgálatban 7765 olyan középkorú férfi vett részt, aki a felmérés kezdetekor nem szenvedett koszorúér-beteg­ségben. Negyvenhét százalé­kuk került az ellenőrző csoport­ba, s ezeknek a háromnegyede még sohasem ivott szeszes italt. A hat évig tartó felmérés végén arról számoltak be az or­vosok, hogy az erősen italozók körében gyakoribb volt az érel­meszesedés, a rák, a szívin­farktus és az agyvérzés, mint az absztinenseket tömörítő csoportban. A legkevésbé azo­kat fenyegette a szívinfarktus, akik rendszeresen, de keveset iszogattak. Nyolcvanhétezer-öt­százhuszonhat nővér volt ré­szese annak a négy évig tartó másik amerikai felmérésnek, amelynek az eredménye a he­veny szívinfarktus tekintetében megegyezett az előbbi vizsgá­latban tapasztaltakkal. Az M. J. Stampfer vezette kutatócsor port arról számolt be, hogy az alkoholtartalmat illetően kevés bort, sört vagy égetett szeszes italt ivó nővérek körében 40 százalékkal kevesebb szívin­farktus következett be, mint az erősen italozók és az abszti­nensek táborában. Habár en­nek magyarázatakor nem titkol­ták, hogy számos egyéb té­nyező szerepe sem hagyható fi­gyelmen kívül, ezek sem teszik megokolatlanná ezt a véleke­dést: a kevés alkohol és a ke­vés szívinfarktus között ok és okozati kapcsolat van. Az alkohol meg a szív- és ér­rendszeri betegségek összefüg­gésének egyik legnevesebb szakértője, az amerikai A. L. Klatsky professzor is hasonló eredményről számolt be jó né­hány, tudományos dolgozatá­ban. Nyolc évvel ezelőtt például azt tapasztalta, hogy az alko­holról régebben leszokottak­nak és az elvétve - és akkor is keveset - ivóknak ugyanakko­ra esélyük van a szívinfarktus­ra, mint az absztinenseknek. Azokat ellenben, akik gyakrab­ban, ám mérsékelten italoznak, kevésbé fenyegeti a koszorúér­betegség és a szívinfarktus. Ő sem a légből kapta adatait, hi­szen munkacsoportjával öt éven át több mint 12 x000 em­bert kísért figyelemmel. Az egyik amerikai klinikán, ahol a zsíranyagcsere és a ko­szorúér-betegség kapcsolatá­nak vizsgálata a fő kutatási té­ma, négyezer egészséges férfit, valamint három és fél ezer nőt követtek nyomon nyolc és fél éven át. Mindkét nemnél a napi 10-29 mill iliternyi alkoholt tar­talmazó italt fogyasztók köré­ben lett a legkevesebb koszorú­ér-beteg (a nőknél szembe­szökőbb volt a különbség, mint a férfiaknál). A hét és fél év után 1988-ban befejeződött Angol Regionális Szívvizsgálat során pedig, amelyben több mint 7700 ember vett részt, a mérsékelt italozók szív- és ér­rendszeri halálozása csaknem 50 százalékkal maradt alatta az absztinensekének. A kutatók természetszerűleg annak is utánanéztek, hogy mi­képp fejti ki az alkohol jótékony hatását. Úgy tetszik, hogy a ko­leszterint szállító egyik zsírtar­talmú fehérje, a nagy sűrűségű lipoproteid (betűjele: HDL) mennyiségének a növelése ré­vén. Bizonyára sokan tudják ugyanis: ez a védőanyag arra is képes, hogy az ér belső falára lerakódott koleszterint felvegye és elszállítsa. Ekképp ellene hat az érelmeszesedés fő baj­keltőjének, a koleszterin lera­kásáért felelős kis sűrűségű li­poproteidnek. Nos, a vizsgála­tok kétségkívül kimutatták: az alkohol hatására nő a vérben az előbb említett védőanyag tö­ménysége, s ezt még azok is el­ismerik, akik ennek ellenére is amellett kardoskodnak, hogy a kismértékű italozás nem óvja meg az embert a koszorúér-be­tegségtől. Az elmondottakból nem len­ne bölcs dolog azt a következ­tetetést levonni, hogy ha iszom egy keveset, máris mentesülök a koszorúér-betegségtől és a szívinfarktustól. Habár az alkal­mankénti enyhe (társasági) ita­lozást még az alkoholizmus el­len küzdő orvosok sem tartják elfogadhatatlannak, mégsem ezzel, hanem az egészséges életvitellel kell testünket olyan karban tartani, hogy ellent tud­jon állni az érrendszert és a szí­vet támadó hatásoknak. (É. T.) ROTTERDAMI KIKOTOTERVEK Dokk-komputerizálás Rotterdam, a világ legna­gyobb kikötője 2010-ig szóló át­fogó fejlesztésbe kezdett, hogy megtartsa vezető helyét a jövő évszázadra is. Számítógépes szolgáltatások, konténeres átra­kóállomás, tisztább környezetet eredményező beruházások sze­repelnek a tervében; a fő cél a kikötői háttér korszerűsítése és kibővítése, ami érintheti Szlová­kiát is, ha az itthoni intézmé­nyek partnerül szegődnek. Északnyugat-Európa teljes tengeriforgalma a Hamburgtól Le Havre-ig terjedő íven kilenc nagy kikötőn keresztül bonyoló­dik le: Hamburg, Bréma, Amsz­terdam, Rotterdam, Antwerpen, Gent, Zeebrugge, Dunquerque és Le Havre dokkjain. Rotter­dam egyedül e forgalom 44 szá­zalékát bonyolítja, Európa és a világ legnagyobb kikötőjeként, ahol événte 32 ezer tengerjáró hajó fordul meg, és mintegy 300 millió tonna árut raknak ki és be. Rotterdam e „túlsúlyát" több szerencsés tényező egybeesé­sének köszönheti: ideális köz­ponti fekvésének, ahonnét Eu­rópa középső részének bármely pontja jól elérhető, méghozzá bármilyen eszközzel - a Rajnán keresztül folyami hajókkal, de a szerteágazó autópályákon, csővezetékeken és vasútvona­lakon át is -, továbbá annak, hogy a mélymerülésű hajók is könnyen megközelíthetik, s vé­gűi, hogy itt alakult ki a kőolaj szabadpiaca. A hatalmas kikötő közvetlenül 70 ezer embernek ad munkát - de a kapcsolódó szolgáltatások és vállalkozások legalább 300 ezernek -, és 12 milliárd gulden (6,8 milliárd dol­lár) jövedelmet termel egy év­ben. A kikötői tevékenység megle­hetősen összetett: nem pusztán ki- és berakodásból áll, hanem szerves része a raktározás, a szervezés, az áruelosztás és -to­vábbítás a belső útvonalakon, valamint például a petrokémiai termékeknél - a közvetlen fel­dolgozás is. Hogy Rotterdam megtarthassa vezető helyét a jövőben is, ezért 2010-ig leg­alább 100 milliárd guldent kí­vánnak ezek fejlesztésére fordí­tani. A fejlesztések eredménye­ként például a hajókat teljesen automatizált számítógépes rév­kalauzrendszer vezeti majd be és ki. Új, korszerű mezőgazda­sági termékfogadó és -elosztó állomást építenek az olyan nagy tételben megforduló termékek­nek, mint a gabona, a déligyü­mölcs, a kávé, sőt külön a virá­goknak, élő növényeknek is. A csatornán átívelő vasúti hidat föld alatti alagúttal váltják fel, megkettőzve így a kikötői dok­kokhoz vezető vasúti kapaci­tást, amit egyúttal teljesen villa­mosítanak is. A beruházások je­lentős hányadát környezetvédel­mi szempontok diktálják: több kikötési és átrakóhelyet biztosí­tanak például a folyami uszá­lyoknak, így az érkező áruk na­gyobb hányada mehet tovább a tisztább és olcsóbb belvízi úton. Az új létesítmény közül ki­emelkedik a folyami deltarend­szer külső csücskében, Maas­lakte területén 750 hektáron épülő új konténeres elosztóköz­pont. A terület egy részét a ten­gertől veszik el új gátakkal és feltöltéssel. A vasúti sínpáron majdnem a dokkig gördülhet­nek be a konténereket vagy kon­téneres kamionokat szállító va­súti kocsik, amelyekről a daruk szinte egyenesen a hajók gyom­rába emelhetik át a rakományt (évente 3,5 millió konténert a mai 2 millióval szemben). A ha­jók innen egy fél óra alatt már a nyílt tengeren lehetnek. Minden folyamatot számítógép vezérel; a hajó és a vonat menetideje úgy van egyeztetve, hogy le­hetőleg ne is legyen szükség raktározásra, többszöri rakodás­ra. Rotterdamban ugyanis felis­merték: a jelenlegi hatalmas for­galom csak úgy bővíthető, ha jobban szervezik, s többek kö­zött lehetőleg kikapcsolják a költséges és időrabló raktáro­zást. Ez magas fokú számítógé­pesítéssel valósítható meg, s részben már ma is működik. A teljes konténerközpont 1996-ra készül, el mintegy 4 milliárd gul­denért. Németország több városából, de Bécsből és Milánóból is he­tente indulnak ma irányvonatok, amelyek megállás nélkül, garan­tált időre a rotterdami kikötő megadott pontjára juttatják el a konténeres árukat, szinte egye­nesen a hajókra. Az ilyen vasúti szállítás kedvező díjszabású, s. igen gyors is, raktározás, fölösle­ges átrakodás nélkül. A kikötői szervezőmunka tehát már az irányvonatoknál kezdődik, s mi­nél szélesebb hátországot tud elérni és kiszolgálni közvetlenül a kikötő, annál inkább nőhet a forgalma. Rotterdamban 2010­ben már akár évi 400 millió ton­na áru ki-és berakodását bonyo­líthatják le. (HVG) Az oldalt összeállította: Sidó H. Zoltán Ameddig a szem ellát, a rotterdami dokkok, átrakodó állomások töltik ki a képet ...egy angol középiskolások körében végzett vizsgálat eredménye azt mutatja, hogy a leányiskolák tanulmányi ered­ményei jobhak a fiúiskoláké­nál? A 20 legjobb angol közép­iskola között 18 leányiskola van, a 150 legjobb között pedig mindössze csak 14 koedukált található. Hasonló eredménye­ket kaptak az Egyesült Államok­ban is, ahol a lányok jobb ered­ményeket értek el (főleg a ter­mészettudományi tárgyakból) az egynemű osztályokban. Az okokról megoszlanak a vélemé­nyek. Egyesek szerint ha a két nem együtt tanul, a lányok alul­teljesítenek, hogy elkerüljék azt a társadalmi stigmát, mely sze­rint egyenlőeknek kell lenniük a fiúkkal, míg az utóbbiak min­denáron fel akarják hívni a fi­gyelmet magukra. Mások sze­rint a lányok előnyben részesí­tik a kooperatív tanulást, míg a fiúkban dolgozik a versenyszel­lem, s a vegyes osztályokban a tanárok, akár férfiak, akár nők, jobban foglalkoztatják a fiúkat. Megint mások úgy vélik, a lá­nyok iskolán kívül több időt for­dítanak a tanulásra. Talán en­nek köszönhető, hogy az Egye­sült Államokban egyre több is­kolában térnek vissza az egy­nemű osztályokhoz. Kérdés, hogy a koedukáció háttérbe szorulása nem jár-e ked­vezőtlen következményekkel. Egy amerikai vizsgálat szerint igen: az egynemű osztályokba járó fiúk hajlamosabbak az ag­resszivitásra, kevésbé működik az önkontrolljuk, mint azoké, akik lányokkal tanulnak együtt. ...a számítógépnek köszön­hetően „halhatatlanná" lett egy, az Egyesült Államokban el­ítélt és kivégzett gyilkos? Ugyanis digitális testlenyoma­tát a világ legnagyobb számító­gépes hálózata, az Internet őrzi. A halálos injekcióval kivég­zett ember maga ajánlotta fel testét az orvostudomány szá­mára. S mivel megfelelt az Tudja-e, hogy... egyébként igen szigorú feltéte­leknek (megfelelő kor, egészsé­gi állapot, testméretek), róla készült el a világ eddigi legrész­letesebb, 42 gigabájtnyi anya­got tartalmazó, háromdimenzi­ós anatómiai térképe. A még ki sem hűlt tetemet először a mágneses rezonancia módsze­rével tapogatták le, amely a lágy szövetekről ad képet, majd számítógépes röntgentomográ­fiával, amellyel a lágy szöve­tekről és a csontokról egyaránt képet kaphatnak. Ezt követően a testet lefagyasztották, s 1 milliméter vastag metszeteket készítettek belőle, összesen 1878 darabot. Az egyes met­szetekről készített fényképfel­vételek, csakúgy, mint a mág­neses rezonanciával és a rönt­gentomográfiával felvett ada­tok, számítógépbe kerültek, amely egy különleges program segítségével lehívhatóvá teszi a test bármely részletének belső, háromdimenziós képét. Mindez azonban nem pusztán adathalmaz. Megfelelő progra­mokkal ez a „kibertest" műkö­désbe is hozható: szimulálható a járása, az emésztőrendszeré­nek működése, a légzése, stb. A program azonban ezzel nem ér véget. A kutatók máris azon dolgoznak, hogy elkészítsék egy női test még ennél is rész­letesebb anatómiai térképét. A már kiválasztott, tavaly elhunyt marylandi asszony testét még vékonyabb, mindössze 0,3 mil­liméteres metszetekből fogják felépíteni. ...nemrégiben sikerült olyan rizsfajtát kinemesíteni, amely megfelelő körülmények között akár 25 százalékkal nagyobb termést is hozhat, mint az összes korábban ismert fajta. A világ lakosságának fele rizsen él, így az emberiségnek a fele éhen halna, ha hirtelen eltűnne a rizs a Földről. Éppen ezért minden, a rizzsel kapcsolatos eredmény meghatározó fontos­ságú. A jelenleg a Fülöp-szige­teken termesztett új rizsfajta minden hajtásán fejlődik ka­lász. A kalászokban akár 200 rizsszem is fejlődhet, míg a ko­rábbi fajták kalászaiban legfel­jebb 100 szem volt. Maga a nö­vény viszonylag'alacsony, ezért jól ültethető. így hektáronként akár 13 tonna rizs is termel­hető. Ráadásul az új szuperrizs minősége is nagyon jó, ami ko­rántsem volt elmondható a ko­rábbi bőtermő fajtákról. Az új fajta azonban még védtelen. Sem a rovarok kártevésével, sem az egyéb betegségekkel szemben nem tud védekezni. ...nemcsak a gépkocsive­zetők, hanem a Boeing re­pülőgépek pilótái is elbóbiskol­nak vezetés közben? A NASA munkatársai 800 órán át fi­gyelték ebből a szempontból a Csendes-óceán fölött közle­kedő Boeing-747-esek sze­mélyzetét, s a vizsgálatba be­vont 21 pilótát két csoportra osztották. Tizenkét pilótának szabad volt 40 percenként né­hány percre elszundítania, mi­közben persze a másodpilóta vette át a kormányzást, a má­sik csoportbeliek azonban nem szunyókálhattak egyetlen per­cet sem, legalábbis hivatalo­san. Különféle pszichológiai vizsgálatok teljesen egyér­telműen igazolták, hogy azok a pilóták, akik időnként egy kis pihenőre térhettek, sokkal éberebbek voltak vezetés köz­ben és gyorsabb reflexekkel tették a dolgukat. Mellesleg az alvástól eltiltott pilóták közül öt szintén elszundított, egyikük tíz percre, noha tudták, el­lenőrzés alatt vannak. A svájci Swissair légitársaságnál máris engedélyezték az alvásszüne­teket, de csak olyan gépeken, amelyeken 3 pilóta váltja egy­mást. Felső fővéna Főverőér Infarktus koszorúérág leszálló koszorúér Tüdővénák Alsó fővéna Tüdőverőér Tüdővénák koszorúér

Next

/
Oldalképek
Tartalom