Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-25 / 52. szám
A Szentföldön lépten-nyomon a bibliai történetek különleges légköre veszi körül az embert, mert azokon a helyeken járhat, ahol Jézus született, élt, gyógyított, tanított, szenvedett, kereszthalált halt és feltámadott... Izrael, amely még félakkora sincs, mint a Szlovák Köztársaság, három különböző táborba tartozó egyistenhívők vallásának a bölcsője. Szent föld ez a zsidók, a keresztények és keresztyének meg a mohamedánok számára egyaránt. Azért említem első helyen a zsidókat, mert a zsidó vallás már jóval a keresztény vallás keletkezése előtt ismert volt, hiszen 1994 szeptemberében ünnepelték meg az 5755. új évet! Jézus is zsidó család gyermekeként jött a világra, zsidó környezetben nevelkedett, és csak később keresztelte őt meg Keresztelő Szent János a Jordán folyó vizében. A Szentföld a keresztényeknek az evangélium földje, ahol az Úr Jézus Krisztus élt, a zsidóknak, akik még várják a Messiást, az ígéret földje, a mohamedánok szemében pedig a szent sátor, ahova ők is várják még a Messiást. A várandós zsidó asszonyok imájukban naponta kérik Jehovát, a mohamedán nők pedig Allahot, hogy leendő gyermekük legyen a Messiás. Ha a közép-európai ember elkerül a Szentföldre, a becses emlékhelyek és templomok megtekintése során felfigyel az ottani mindennapi életre is, amelyre rányomja bélyegét a zsidók és a palesztinok közötti feszültség. Az utak mentén nemegyszer láttunk géppisztolyos katonákat. Az 5-6 főből álló csoportokban elég gyakran voltak nők is, ugyanis Izraelben a katonai szolgálat a nők számára is kötelező. Amikor társaságunk nőtagjai az ismétlődő jelenség miatt aggodalmaskodni kezdtek, vezetőnk megnyugtatott bennünket, hogy ez a Szentföldön élők számára megszokott látvány. A katonák ránk is vigyáznak, ne aggódjunk, nem lesz semmi bajunk. Nem is volt. Pedig még a „kényes” területeken: a Golán fennsík, Nyu- gat-Jordánia és a Gáza-övezet határsávjai- ban is jártunk. Autóbuszunk időnként sivataghoz hasonló területen haladt át. A pusztaság homokos, köves, kietlen részein alig van élet, az egyhangúságot azonban néha megszakította egy-egy riadtan menekülő gazellacsorda. Olykor-olykor látható néhány nagy sátor, amelyekben nomád beduin családok élnek ugyanúgy, mint évszázadokkal ezelőtt őseik, furcsa edényben zúzzák lisztté a városban beszerzett gabonát, és sütnek belőle kovász- talan kenyeret. A fáradhatatlan férfiak - néha már saját traktorukon vagy teherautójukon - a városokba járnak dolgozni, hogy ne legyenek kenyérszűkében, és megszerezzék a család számára a hagyományos beduin öltözékhez szükséges anyagokat. Az izraeli hatóságok nem zavarják el innen ezeket a nem éppen irigylésre méltó körülmények között élő sátorlakókat, mert nem igényelnek lakást, és pontosan fizetik a rájuk kivetett adót. Szinte csodával határos, hogy a pusztaságot helyenként szemet gyönyörködtető szakaszok teszik változatossá. Ugyanis Izraelben - ha nem is mindenütt - elég szép számban vannak források és bővizű patakok, s ezek vizét finoman lyuggatott csőrendszer segítségével tervszerű öntözésre használják fel. Ez tette lehetővé a zöldövezetek és az oázisok kialakulását. Rendszeres öntözéssel kisebb-nagyobb területeket szinte tejjel-mézzel folyó Kánaánná változtatnak. A víz kínálta lehetőségeket mindenütt kihasználják, és az arra alkalmas területekre gyümölcsösöket telepítenek. Jó szokás a szentföldi éttermekben, hogy sütemény helyett gyümölcsöt szolgálnak fel. * A zsidók és az arabok főfoglalkozása már az ókorban a kereskedelem volt; érdekeik gyakran keresztezték egymást. Időnként komoly összetűzésekre is sor került közöttük, holott a zsidók SALOM és az arabok SZÁLEM ALEJKUM köszönésében egyaránt szerepel a béke szó. A zsidók nem mutatnak érdeklődést a keresztény vallás iránt, az arabok között viszont vannak szép számban keresztények, zömmel római katolikusok, akik általában a szentföldi templomok és emlékhelyek jl adódó munkákban vesznek részt. /■ zsidók és az arabok a múltban sem keveredtek, ma sem keverednek. Erre jelle •• ■" példa Tibériász, illetve Jeruzsálem váró.: i. Tibériászban kizárólag zsidók lakni .. Jeruzsálem nyugati részében minte ry 200 000 zsidó lakik, a város keleti negyedeiben, a történelmi óvárosban pedig jóformán kizárólag arabok. Számuk 80 000, de ez a szám hónapról hónapra nő. Mivel az izraeli kormány szorgalmazza a zsidók bevándorlását, az arab nők hazafias kötelességévé tették, hogy minél ténelmi nevezetességei. Utunk hol a gyönyörű narancsligetek és banánerdők mellett, hol meg szubtropikus tájon keresztül, a bibliai korból itt maradt hatalmas kövek között vezetett, mígnem feljutottunk a Földközi-tenger partja fölött 500 méter magasra kiemelkedő Kármel-hegyre, amelyen a Krisztus születése utáni években sok remete élt. Egy olasz keresztes lovag belőlük alapította a szigorú karmelita rendet. A hegy csúcsán helyezkedik el a híres kolostor, és mellette építették fel a Szentföld egyik modern templomát, a Kármel-hegyi Boldogasszony templomot. A templom előtti platóról elénk tárult az ország legnagyobb kikötője, Haifa. A Kármel-hegyről leereszkedve a nagy becsben tartott zarándokhelyre, Názáretbe érkeztünk. Itt jelentette meg az Ür angyala Máriának, hogy fia fog szülemi, aki az emberiség Megváltója lesz. A barlang fölé, A pásztorok oltára a betlehemi kápolnában A SZENTFÖLD TEGNAF* ÉS MA Mol a kéké csillag ragyogott több gyermeket hozzanak a világra. Nem ritka jelenség, hogy a fiatal arab anyák körül 4-5 kis arab szaladgál. Akármilyen hihetetlennek látszik; egymás hagyományait és vallási szokásait tiszteletben tartják. Az arabok tudomásul veszik, hogy a jeruzsálemi siratófal a zsidók legszentebb emlékhelye, ahova a nagyobb ünnepeken nagy tömegek járnak imádkozni. A mohamedánok még azokban az években is megengedték a keresztény zarándokoknak az óváros falain belül levő szent helyek fölkeresését, amikor igen nagy volt a feszültség köztük és a zsidók között. A zsidók szintén türelmesen veszik tudomásul a Szentföldön élő mohamedánok vallási szokásait, akárcsak a mohamedánok az övéiket. A müezzin évszázadok óta a közelmúltig hangtölcsért használt, s a minaretről kelet, dél, nyugat és észak felé kiáltva szólította imára a mohamedán hívőket. A technika az utóbbi években ebbe a vallási szokásba is „betört”, ugyanis a mecsetek karcsú tornyainak a körerkélyéről a négy világtáj irányába fölszerelt hangszórók óriási hangerővel egyszerre küldik világgá naponta többször a müezzin hosszú, időnként üvöltésszerű felhívását. * Tel Avivból indultunk. Az ENSZ által 1947-ben elismert Izrael modem fővárosán csak áthajtottunk, mert nincsenek töramelyben Mária szüleivel lakott, egy gazdag milánói építész 1969-ben gyönyörű modem bazilikát épített. A templom nagy méretű bronzkapujában Jézus életének legismertebb eseményei láthatók. Utunk egyik bibliai érdekessége a Ge- nezáreti-tó volt, amelyet Galileai-tengerHASÁK VILMOS nek is szoktak emlegetni. Itt hajóra szálltunk. A hajó átvitt bennünket Kapema- umba, ahol Jézus a leggyakrabban tartózkodott, és Péter házában lakott. A ház romjainak megtekintése után utunk Krisztus első csodatételének városába, Kánába vezetett, ahol a menyegzőben a vizet borrá változtatta. Majd szerpentinu- takon felvittek minket a Tábor-hegyre, amely Jézus megdicsőülésének a tanúja volt. Az itt épített román stílusú bazilika főoltára fölött látható művészi mozaik ezt a csodálatos eseményt örökíti meg. A buja növényzetű, festői Jordán-völgy- ben megcsodáltuk a hihetetlenül kanyargó Jordán folyót, amely így nagy területet tesz termékennyé. Ez az ország szent folyója, mert itt keresztelte meg Jézust Keresztelő Szent János. Régóta zarándokhely. A folyó vize csodálatosan tiszta és iható. Átfolyik a Genezáreti-tavon, a halak és a gázlómadarak paradicsomán. Emlékezetes volt kirándulásunk a Holttengeren. Ez a világ legmélyebben fekvő helye: 420 méterrel mélyebben fekszik a Földközi-tenger szintjénél! Sótartalma olyan nagy, hogy ez mindenfajta életet lehetetlenné tesz. Kellemesen meleg vize miatt kedvelt fürdőhely, ahol az úszni nem tudók sem merülnek víz alá. A Holt-tengertől nem messze, a Júdeai pusztaság kellős közepén, dombokon terül el Jeruzsálem, az emberiség felének szent városa. A keresztények, a zsidók és a mohamedánok egyaránt vallásuk fővárosának tekintik. Ez a város azonban nemcsak a vallások bölcsője, hanem az ókorban a vérontás és sok háborús esemény színhelye is volt. Ismert a bibliában olvasható jövendölés: .Jeruzsálemben kő kövön nem marad”. És ez többször be is következett. A mély benyomást keltő hatalmas falakat mai formájukban a város a nagy török uralkodónak, Szulejmánnak köszönheti, aki Krisztus után 1542-ben újjáépíttette őket. Jeruzsálemben nagyon sok templomba betértünk, a modemekbe is meg a legrégebbiekbe is. Útitervünkben szerepelt a világ legdíszesebb mecsetjének, a mesébe illő El Aksza- vagy Omár-mecsetnek a megtekintése is. Az ott látható rengeteg arany- és gyémántdíszítés elkápráztatja a látogatót. Jeruzsálem sok-sok keresztény temploma közül nevezetes a Miatyánk templom, amely azon a helyen épült, ahol Jézus megtanította tanítványait erre az imádságra. Itt jövendölte meg újbóli eljövetelét a világvégén. Ennek a templomnak a falain nagyméretű, egyforma márványtáblákon a Miatyánk 62 nyelvemolvasható. A Nemzetek-temploma a mai Jeruzsálem egyik legszebb temploma. Az első bazilikát a bizánciak építették 370- ben azon a helyen, amelyet Jézus imája és halálfélelme tett szent hellyé. A templom mai formájában az első világháború után épült. A gyönyörű mozaikokban és a képek között helyezték el a templom építésében részt vett 16 nemzet tábláit. A Jézus sírja fölé épített templomba mindenki betér, aki a Szentföldön jár. Az itt celebrált misét emlékezetessé tette, hogy amikor a pap utolsó szavai - Ite, mis- sa est - elhangzottak, éppen dél lévén, megkondultak a keresztény világ legnagyobb tiszteletben álló templomának mély hangú harangjai. Ez a méltóságteljes harangzúgás olyan hatást váltott ki, hogy szem alig maradt szárazon. Mintha akkor temették volna az Ür Jézust... Jeruzsálemből, ahol ebben az évszázadban csak kétszer volt fehér karácsony, utunk Betlehembe vezetett. Aki eljutott a Szentföldre, mielőtt Betlehem városába ér, föltétlenül megtekinti a Pásztorok mezején az első karácsony emlékét őrző díszes kápolnát. Az ebben látható nagy falfestmények közül különösen kettő ragadja meg a keresztény ember figyelmét. Az egyik az emlékezetes betlehemi eseményt örökíti meg: az Úr angyala megjelenését a pásztoroknak, a másik a szent családot a kisdeddel. Betlehemben, Krisztus születése helyén Hadrianus római császár a szép félisten, Adonisz tiszteletére 135-ben pogány templomot építtetett. Ez lehetővé tette, hogy 200 év múlva Konstantin bizánci császár szinte érintetlen állapotban találja meg Jézus születési helyét az Ado- nisz-templom lerombolása után. Erre a helyre márvánnyal, mozaikokkal és a falfelületre festett képekkel, freskókkal gazdagon díszített hatalmas bazilikát építettek. A Szentföldre betört perzsák 614- ben minden templomot és kolostort leromboltak, csak ez a templom maradt sértetlen. A perzsa hadsereget kísérő történetíró följegyezte a betlehemi bazilika csodálatos épen maradásának titkát. Leírta, hogy amikor a katonák hozzá akartak fogni a templom lerombolásához, az egyik mozaiktáblán ősi perzsa viseletben ábrázolt bölcseket vettek észre, s ezért parancsnokuk nem engedte meg a templom lerombolását. Így maradt épségben a Szentföld és minden bizonnyal a világ legrégibb és legnagyobb tiszteletben tartott keresztény temploma, amelyet az elmúlt évszázadok során a zarándokok végeláthatatlan sora keresett fel. Azért, hogy közelebb kerüljenek a láthatatlan Istenvalósághoz. Az ember úgy érzi, hogy itt megállt az A Názáreti Bazilika, az angyali üdvözlet tempi""’ f ápolna a Pásztorok mezején Betlehemben idő... KARÁCSONY’94 1994. december 25. llBSÚrtlBp
