Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-18 / 51. szám
ibsánwp 1994. december 18. RIPORT B odrogkö z déli csücskében, Bélyben járva, dolgom végeztével megkérdezték: „S tőlünk hová megy?” A ritkán látogatott Ung-vidékre, a szokatlan nevű Szirénfalvát szeretném megismerni... „Közel fekszik hozzánk. Mi vízentúliaknak hívjuk lakóit. A Latorca választ el tőlük. Híd nincs, s így csak nagy kerülővel utazhatunk Ptruksára... ” Csodálkoztam. Miért Ptruksa, amikor!... „Csak századunk elején kekívül több patak is van, a Pa- lakcsa keresztülfolyik a falun. A gyakori áradásokkor az árvíz kihozta a halakat a patakba. A Palakcsa „Fenékgátnak” nevezett helyén, és másutt is, sok halt gyűlt össze. Az emberek nem győzték kihalászni. És Jakab János a Szirénről is regél. Medre keskeny és mély volt. Ha kicsit megáradt, erős volt a sodrása. A parton látni lehetett a forrásból feltörő buborékokat. A víz tiszta, itt itatták az állatokat. csak húsz-harminc holdja volt, s a szántóföldjeink a víz alá kerültek... Talán az árvizektől is nagyobb baj szakadt rájuk, amikor negyvenötben, az itt élők nagy szívfájdalmára, oly lelketlenül húzták meg a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti új határt. Szirénfalva temetőjének dombjáról szabad szemmel is jól látható még a szovjetek által kifeszített drótsövény. A túlsó oldalon is magyar falvak vannak: rokonok, ismerősök, SZIRÉNSIRATÓ Jakab János (jobbra), a hatvankilenc éves gátőr a falu problémáit vitatja Tóbiás Lajossal (A szerző felvétele) resztelték Szirénfalvára, de a helybeliek, és sokan mások is a régebbi nevet használják. Csak az idősebbek mondják Szirén- falvának..." Királyhelmecen a keleti régiónk múltját kiválóan ismerő Bogoly Jánostól ugyanezt hallottam, különös megjegyzéssel: „De sok neve is volt egykor a mai Szirénfalvának!” Bogoly János a „vízentúliak- ról” elterjedt mondást is idézett: „A ptruksaiak hamarabb tanultak meg úszni, mint járni. Ez a gyakori áradásokkal függött össze. A község helyzete még ma is különleges, a vizek jelenléte mindenütt érzékelhető, bár a szabályozások sokat változtattak az eredeti képen. Erről sok érdekeset mondhatna Jakab János gátőr... ” A gátőr hatvankilenc éves. Jól emlékszik mindarra, amit fiatal korában a nagyapjától hallott:- A nép száján Pruksa volt a falu neve, csak így, t nélkül - mondja Jakab János. - A száj- hagyományból ismeretes, hogy Buksa Mátyás (Puxay) telepedett le itt régen. A Tisza megáradt, csónakkal jöttek a Latorcára. A part mentén megjelölték a fákat, hogy vissza tudjanak térni. A Latorcán lefelé jövet dombot találtak, meg a Szirént, s itt letelepedtek. Ebből alakult ki a Pruksa elnevezés. Még a múlt század végén, amikor Ptruksa volt a falu neve, azt mondták, meg kell magyarosítani a nehezen kiejthető szlávos nevet. Nagyapám mesélte, hogy a javaslatok között szerepelt a Halászlak meg a Szirénfalva. Évszázadunk elején az utóbbit hagyták jóvá. Nagyapám mondta, nagy volt a sértődöttség, ha valaki továbbra is Pruksának mondta a falu nevét... A névadó Szirén a nagy kanyar kezdetén szakad ki a közeli Latorcából, s a hosszú kanyar után folyik vissza belé. A jobb partján a „pruksai” határt mossa. Egy kellemes, napsütötte őszi napon meséli Jakab János, hogy a Latorcán és a Szirénen- Hogy rövidítsük az utat a határba, a Szirénen jártunk át szekéren a földjeinkre. Esőzéskor, árvizes esztendőben pedig, amikor a talaj felázott, szekérrel hordtuk a Szirén partjára a kosarakba rakott krumplit, s azután ladikkal, a Palakcsa vizére evezve, szállítottuk a faluba. Olyan ember nem volt, aki ne tudott volna evezni, vagy kutyamódra úszni...- Akkor mégis igaz, hogy előbb tudtak úszni, mint járni!- A kényszer rávitt bennünket mindenre. Sokat szenvedtünk az árvizektől. Itt, ahol ülünk, víz volt, víz az utcán, víz mindenütt. Volt, hogy a házakba is betódult. Ilyenkor csú- folódtak velünk: Pruksán béka kuruttyol a kemencékben! Ha a megtermelt termést őrlésre a malomba vagy eladásra vittük, csak ladikkal mehettünk Szel- mencre, s ott szekérre raktuk. Vagy négy ökröt befogva kec- meregtünk ki a faluból. A magyarok alatt megkönnyítették az életünket. Negyvenben és negyvenegyben Szelmencről kivezető utat építettek Pruksára a Szirénig. Kubikos munka volt, olyan szintre emelték az utat, hogy szárazon mehettünk ki és be a faluba. Ötvennyolc végéig viszont nálunk nem volt kiépítve a töltésrendszer. Csak a bal parton, Munkácstól kezdve épült töltés, hogy Csapnál a vasutat és a grófi birtokokat védjék. A jobb partot kitették a veszélynek. Nálunk még nagyobb területet árasztott el a víz. Akkor sem gondoltak ránk, amikor az első világháború éveiben az orosz hadifoglyokkal új állami töltést húztak. Mennyi rosszat csináltak ezzel nekünk! Édesapám fel is szólalt a Királyhelmecen tartott víztársulati konferencián. Felrótta, hogy Sennyey gróf a töltést azért építtette, hogy megvédje battyáni birtokát, erdejét, és ránk zúdította a vizet. Nem tetszett ez a méltóságos uraknak. Figyelmeztették is apámat, nem illik ilyen szóval illetni a jelenlevő méltóságos urat. Nekünk viszont az nem tetszett, hogy a Latorca vizétől a jobb partot senki sem óvta, ahol a gazdák többségének barátok szakadtak el egymástól. A szi- rénfalvaiak földjeinek nagyobb része is a határ mögé esett.- Jóhiszeműen azt gondoltuk, hogy oda fogunk járni gazdálkodni, de kihúzták a szögesdrótot! Nagy nyomás alatt álltunk, egyre csak győzködtek bennünket, írjuk alá, hogy mi is a Szovjetunióhoz kívánunk tartozni, s a földjeinkkel maradhatunk! Nem írtunk alá semmit... Ekkor kezdődött a Szirénsirató: az államhatár épp a közepénél keresztezi.- Veszteség, ahogy csinálták - állapítja meg Jakab János. - Én csak a megfigyeléseimre szorítkozom. A folyó tisztította a talajvizet; a sok patak a természetes öntözőberendezést jelentette. Ha a Szirén egy állam területén marad, nagy vízgazdálkodási rendszert építhettünk volna ki. Noha sekély is volt, soha nem apadt ki. Ötvenkilencben, amikor nálunk végre a jobb parton kezdték építeni a töltést, egy szakember jött a községházára. Azt tudatta velünk, hogy az oroszok is töltést építenek a jobb parton, kívánjuk-e, hogy a Szirénben legyen zsilip? Talán jót hoz, legyen! És megépült a zsilip. De amikor jött a hirtelen áradás, a szövetkezet kacsáit a Latorcába sodorta a víz, nem is tudták összeszedni. Panaszt tett a szövetkezet elnöke: a zsilip csak nagy kárt csinál, zárják el! Az oroszok elzárták. De a Szirén csak addig élt, míg meg nem változtatták a folyását... Az ötvenkilencben megkezdett töltésrendszer építését nálunk 1962 elején fejezték be. Jakab János lett itt az első alkalmazott, az első gátőr.- S az vagyok mindmáig, már harmincharmadik éve. A Latorca mentén húzódó töltés hat kilométeres szakaszát járom, a kanális is jó pár kilométer, azt gondozom, javítgatom. Hetvenkilenc januárjában volt a legnagyobb árvíz, de nem tört át a gáton. Csak a Szirén hiányzik a gyors sodrású, tiszta vizével! A régi halászat is kihalóban van. Kutyamódra sem kell többé úsznunk, s a béka sem kuruttyol a kemencénkben. Csak az a Szirén!... Kiszakították a szívünkből. Ha nincs az a lelketlen határmegvonás, ma is milyen büszkék lehetnénk a községünknek nevet adó Szirénre! Ha mi vagyunk érte a felelősek, sosem lett volna belőle holtág, elmo- csarasodó állóvíz... Mára csak a község szép neve maradt örökségül, és a Szirént csak sirathatjuk! Petrőci Bálint aNemcsak azokra az elhunytakra emlékeztek október végén Gútán, akik nem hazai földben nyugszanak, hanem azokra is, akik nem önszántukból hagyták el otthonukat, hazájukat. Márványba vésték a nevüket. Az élők a régi katolikus temetőben gyülekeztek - emlékezni. A sírkertet még az árvíz előtt le akarták zárni - árvíz után tilos volt oda temetni. Aki tehette, átszállíttatta a halottak az új temetőbe. A gazdátlan síremlékeket lerakták a temeti hoz. Ott az évek során benőtte a gaz. Sok el is tűnt Kilencvenegyben, az első önkormányzati ülések eg vetődött fel az ősi temető megmentésének gond Tavaly Harsányi Imre, az akkori polgármester a ma Ápolni a országi Pitvarosra látogatott - ahol kopjafát állító megbékélés jelképeként. Pitvaros 1700 lakosának többsége gútai - a lakosságcsere-egyezmény köv< tében már csak tíz százalék a szlovák anyanyelvű. Pitvaroson gútai a jegyző A jegyzőasszony, Pallagi Sándomé kisgyerek amikor kitelepítették őket. Akkor Fördös Máriána ták. Az emléktábla-avatásra hatvanötén jöttek Pit' ról, néhány szlovák is - hiszen az ő hozzátartozód Gútán élnek... Fördös Máriáék háza a Hidegoldalon állt.- A rokonságból az édesanyám húgát kivéve nem telepítettek Magyarországra. Sokat szomorl az édesanyám. A szüleim sajnos már nem élnek, c helyt lehetett, hazajöttünk. Amíg a nagyszüleim elég sűrűn. Ötvenhatban hozott el először az édesa Gútára, itt voltunk egy hónapig. Nekem nagy élmér lentett, mert nem emlékeztem az itteni dolgokra. 5 imnek halálukig honvágyuk volt. Nekik Gúta jele az otthont. Amikor azt mondták, jó volna házán Gútára gondoltak. Igaz, édes Juliskám? „Megremegünk egy gútai szó hallatán9 Az ártatlannak lát Régen volt, de igaz (A szerző felvétele) Ilonka édesapja nem tért haza a háborúból. Ő n; vés volt, amikor kitelepítették a családjukat - az Ügy szeretlek, majd megeszlek! kék testi épségét veszélyeztető hiányosságokat is megállapítottak: egy aligátorról pergett a festék, kétféle kisautónak pedig a sarkai voltak veszélyesen élesek. Az ellenőrzés alapján 65 határozatot adtak ki, amellyel 501, több mint egymillió korona értékű játék árusítását tiltották be. Mérgezésveszély: egy a millióhoz JozefSlesingertől, a Szlovák Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet játékminőségben illetékes dolgozójától megtudtuk, hogy a játékok veszélyességének elbírálása nem közvetlenül az intézet feladata - azt egy pöstyéni székhelyű minőségellenőrző laboratóriumban végzik. Mielőtt e laboratórium jóváhagyná a játék több festél a nehézfé anyagok j minőségei] akadályoz! mivel mim nie, aki az sítsanak, n gyelembe kon árusít zóktól vés Ausztriábc csak vámt gáztatták \ hatunk - v lelt az oszt gyerekekni- Csak akkor megyek aludni, ha Tapsit is vi- hetem - toporzékol ismerősöm hároméves kislánya. Az anyja, hogy ne zavarják a férfiak társalgását, enged a kérésnek, és a kislány boldogan bújik ágyba a félméteres plüssnyu- szival, és szinte belefúrja az arcát a szőrös állatkába. Az anyuka is nyugodt, hogy gyereke már biztonságban van. Valószínűleg nem olvasta azt az újságcikket, amely szerint Nagy- Britanniában megállapították, hogy a Távol- Keletről származó játékok negyven százalékát hamis minőségjelzéssel látták el, s ezek tíz százaléka ártalmas az egészségre. Ötszázegy tiltás A plüssjátékok több szempontból is veszélyeztethetik a gyerek egészségét. Előfordul, hogy a játék anyaga túl sok nehézfémet tartalmaz, s ez - az állatka nyalogatása folytán - bekerülhet a gyerek szervezetébe. (Például egy Csehországban forgalmazott játékmajomról megállapították, hogy annak száját és orrát olyan műbőrből varrták, amely csaknem kétszer annyi ólmot tartalmaz, mint amennyit a nemzetközi szabvány engedélyez!) Vagy ha a maci szemét helyettesítő gyöngyszem gyengén van felvarrva, azt a gyerek könnyen lenyelheti. A szabvány ezért a „szemek” nagyságát is előírja, hiszen ha a gyöngyszem elég kicsi, akkor probléma nélkül átha- lad(hat) a gyerek emésztőrendszerén. A játékok forgalmazásának s árusításának ellenőrzése a Szlovák Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet feladata. Az idei év első felében az intézet dolgozói 78 boltban és 20 nagyraktárban, köztük kilenc közvetlen importőrnél végeztek ellenőrzést. A leggyakrabban előforduló hiányosságok a vállalkozói engedélyekkel, a boltok megjelölésével vagy az árcédulák helytelen használatával kapcsolatosak. A játékok biztonságosságát és minőségét szavatoló szabványnak az 1520 féle ellenőrzött játék közül 501 típus, azaz 32,9 százalék nem felelt meg. Ezek árusítását be is tiltották. Az előbb említett mérgezőanyagtartalmat, szerencsére, egyetlen esetben sem állapították meg. A leggyakoribb hiányosság- 380 esetben - az volt, hogy a játékon nem tüntették fel: milyen veszéllyel jár a használata. Például, hogy a vízi játékok csak sekély vízben használandók, vagy hogy a játékpisztollyal bizonyos távolságon belül tilos emberre célozni. 135 esetben hiányzott a játék használatára a korhatár megjelölése; 125 játékhoz nem csatolták a hivatalos nyelven íródott használati utasítást. Néhány esetben a gyereA. harapós ját