Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-12-18 / 51. szám

ibsánwp 1994. december 18. RIPORT B odrogkö z déli csücské­ben, Bélyben járva, dolgom végeztével megkérdezték: „S tőlünk hová megy?” A ritkán látogatott Ung-vidékre, a szokatlan nevű Szirénfalvát szeretném megis­merni... „Közel fekszik hoz­zánk. Mi vízentúliaknak hívjuk lakóit. A Latorca választ el tőlük. Híd nincs, s így csak nagy kerülővel utazhatunk Ptruksára... ” Csodálkoztam. Miért Ptruksa, amikor!... „Csak századunk elején ke­kívül több patak is van, a Pa- lakcsa keresztülfolyik a falun. A gyakori áradásokkor az árvíz kihozta a halakat a patakba. A Palakcsa „Fenékgátnak” neve­zett helyén, és másutt is, sok halt gyűlt össze. Az emberek nem győzték kihalászni. És Jakab János a Szirénről is regél. Medre keskeny és mély volt. Ha kicsit megáradt, erős volt a sodrása. A parton látni lehetett a forrásból feltörő bu­borékokat. A víz tiszta, itt itat­ták az állatokat. csak húsz-harminc holdja volt, s a szántóföldjeink a víz alá ke­rültek... Talán az árvizektől is na­gyobb baj szakadt rájuk, ami­kor negyvenötben, az itt élők nagy szívfájdalmára, oly lel­ketlenül húzták meg a Szovjet­unió és Csehszlovákia közötti új határt. Szirénfalva temetőjé­nek dombjáról szabad szemmel is jól látható még a szovjetek által kifeszített drótsövény. A túlsó oldalon is magyar falvak vannak: rokonok, ismerősök, SZIRÉNSIRATÓ Jakab János (jobbra), a hatvankilenc éves gátőr a falu problémáit vitatja Tó­biás Lajossal (A szerző felvétele) resztelték Szirénfalvára, de a helybeliek, és sokan mások is a régebbi nevet használják. Csak az idősebbek mondják Szirén- falvának..." Királyhelmecen a keleti régi­ónk múltját kiválóan ismerő Bogoly Jánostól ugyanezt hal­lottam, különös megjegyzéssel: „De sok neve is volt egykor a mai Szirénfalvának!” Bogoly János a „vízentúliak- ról” elterjedt mondást is idé­zett: „A ptruksaiak hamarabb tanultak meg úszni, mint járni. Ez a gyakori áradásokkal füg­gött össze. A község helyzete még ma is különleges, a vizek jelenléte mindenütt érzékel­hető, bár a szabályozások so­kat változtattak az eredeti ké­pen. Erről sok érdekeset mond­hatna Jakab János gátőr... ” A gátőr hatvankilenc éves. Jól emlékszik mindarra, amit fiatal korában a nagyapjától hallott:- A nép száján Pruksa volt a falu neve, csak így, t nélkül - mondja Jakab János. - A száj- hagyományból ismeretes, hogy Buksa Mátyás (Puxay) telepe­dett le itt régen. A Tisza meg­áradt, csónakkal jöttek a Lator­cára. A part mentén megjelöl­ték a fákat, hogy vissza tudja­nak térni. A Latorcán lefelé jö­vet dombot találtak, meg a Szi­rént, s itt letelepedtek. Ebből alakult ki a Pruksa elnevezés. Még a múlt század végén, ami­kor Ptruksa volt a falu neve, azt mondták, meg kell magyarosí­tani a nehezen kiejthető szlávos nevet. Nagyapám mesélte, hogy a javaslatok között szere­pelt a Halászlak meg a Szirén­falva. Évszázadunk elején az utóbbit hagyták jóvá. Nagy­apám mondta, nagy volt a sértődöttség, ha valaki tovább­ra is Pruksának mondta a falu nevét... A névadó Szirén a nagy ka­nyar kezdetén szakad ki a kö­zeli Latorcából, s a hosszú ka­nyar után folyik vissza belé. A jobb partján a „pruksai” határt mossa. Egy kellemes, napsütötte őszi napon meséli Jakab János, hogy a Latorcán és a Szirénen- Hogy rövidítsük az utat a határba, a Szirénen jártunk át szekéren a földjeinkre. Esőzés­kor, árvizes esztendőben pedig, amikor a talaj felázott, szekér­rel hordtuk a Szirén partjára a kosarakba rakott krumplit, s azután ladikkal, a Palakcsa vi­zére evezve, szállítottuk a falu­ba. Olyan ember nem volt, aki ne tudott volna evezni, vagy kutyamódra úszni...- Akkor mégis igaz, hogy előbb tudtak úszni, mint járni!- A kényszer rávitt bennün­ket mindenre. Sokat szenved­tünk az árvizektől. Itt, ahol ülünk, víz volt, víz az utcán, víz mindenütt. Volt, hogy a há­zakba is betódult. Ilyenkor csú- folódtak velünk: Pruksán béka kuruttyol a kemencékben! Ha a megtermelt termést őrlésre a malomba vagy eladásra vittük, csak ladikkal mehettünk Szel- mencre, s ott szekérre raktuk. Vagy négy ökröt befogva kec- meregtünk ki a faluból. A ma­gyarok alatt megkönnyítették az életünket. Negyvenben és negyvenegyben Szelmencről kivezető utat építettek Pruksára a Szirénig. Kubikos munka volt, olyan szintre emelték az utat, hogy szárazon mehettünk ki és be a faluba. Ötvennyolc végéig viszont nálunk nem volt kiépítve a töltésrendszer. Csak a bal parton, Munkácstól kezd­ve épült töltés, hogy Csapnál a vasutat és a grófi birtokokat védjék. A jobb partot kitették a veszélynek. Nálunk még na­gyobb területet árasztott el a víz. Akkor sem gondoltak ránk, amikor az első világháború éveiben az orosz hadifoglyok­kal új állami töltést húztak. Mennyi rosszat csináltak ezzel nekünk! Édesapám fel is szó­lalt a Királyhelmecen tartott víztársulati konferencián. Fel­rótta, hogy Sennyey gróf a töl­tést azért építtette, hogy meg­védje battyáni birtokát, erdejét, és ránk zúdította a vizet. Nem tetszett ez a méltóságos urak­nak. Figyelmeztették is apá­mat, nem illik ilyen szóval il­letni a jelenlevő méltóságos urat. Nekünk viszont az nem tetszett, hogy a Latorca vizétől a jobb partot senki sem óvta, ahol a gazdák többségének barátok szakadtak el egymástól. A szi- rénfalvaiak földjei­nek nagyobb része is a határ mögé esett.- Jóhiszeműen azt gondoltuk, hogy oda fogunk járni gazdálkodni, de ki­húzták a szögesdró­tot! Nagy nyomás alatt álltunk, egyre csak győzködtek bennünket, írjuk alá, hogy mi is a Szov­jetunióhoz kívá­nunk tartozni, s a földjeinkkel marad­hatunk! Nem írtunk alá semmit... Ekkor kezdődött a Szirénsirató: az államhatár épp a közepénél ke­resztezi.- Veszteség, ahogy csinálták - állapítja meg Jakab János. - Én csak a megfigyeléseimre szorítkozom. A folyó tisztította a talajvizet; a sok patak a ter­mészetes öntözőberendezést jelentette. Ha a Szirén egy ál­lam területén marad, nagy víz­gazdálkodási rendszert építhet­tünk volna ki. Noha sekély is volt, soha nem apadt ki. Ötven­kilencben, amikor nálunk vég­re a jobb parton kezdték építeni a töltést, egy szakember jött a községházára. Azt tudatta ve­lünk, hogy az oroszok is töltést építenek a jobb parton, kíván­juk-e, hogy a Szirénben legyen zsilip? Talán jót hoz, legyen! És megépült a zsilip. De ami­kor jött a hirtelen áradás, a szö­vetkezet kacsáit a Latorcába sodorta a víz, nem is tudták összeszedni. Panaszt tett a szö­vetkezet elnöke: a zsilip csak nagy kárt csinál, zárják el! Az oroszok elzárták. De a Szirén csak addig élt, míg meg nem változtatták a folyását... Az ötvenkilencben megkez­dett töltésrendszer építését ná­lunk 1962 elején fejezték be. Jakab János lett itt az első al­kalmazott, az első gátőr.- S az vagyok mindmáig, már harmincharmadik éve. A Latorca mentén húzódó töltés hat kilométeres szakaszát já­rom, a kanális is jó pár kilomé­ter, azt gondozom, javítgatom. Hetvenkilenc januárjában volt a legnagyobb árvíz, de nem tört át a gáton. Csak a Szirén hiányzik a gyors sodrású, tisz­ta vizével! A régi halászat is kihalóban van. Kutyamódra sem kell többé úsznunk, s a bé­ka sem kuruttyol a kemen­cénkben. Csak az a Szirén!... Kiszakították a szívünkből. Ha nincs az a lelketlen határmeg­vonás, ma is milyen büszkék lehetnénk a községünknek ne­vet adó Szirénre! Ha mi va­gyunk érte a felelősek, sosem lett volna belőle holtág, elmo- csarasodó állóvíz... Mára csak a község szép neve maradt örökségül, és a Szirént csak si­rathatjuk! Petrőci Bálint aNemcsak azokra az elhunytakra emlékeztek október végén Gútán, akik nem hazai földben nyugszanak, ha­nem azokra is, akik nem önszántukból hagyták el ottho­nukat, hazájukat. Márványba vésték a nevüket. Az élők a régi katolikus temetőben gyüle­keztek - emlékezni. A sírkertet még az árvíz előtt le akarták zárni - árvíz után tilos volt oda temetni. Aki tehette, átszállíttatta a halottak az új te­metőbe. A gazdátlan síremlékeket lerakták a temeti hoz. Ott az évek során benőtte a gaz. Sok el is tűnt Kilencvenegyben, az első önkormányzati ülések eg vetődött fel az ősi temető megmentésének gond Tavaly Harsányi Imre, az akkori polgármester a ma Ápolni a országi Pitvarosra látogatott - ahol kopjafát állító megbékélés jelképeként. Pitvaros 1700 lakosának többsége gútai - a lakosságcsere-egyezmény köv< tében már csak tíz százalék a szlovák anyanyelvű. Pitvaroson gútai a jegyző A jegyzőasszony, Pallagi Sándomé kisgyerek amikor kitelepítették őket. Akkor Fördös Máriána ták. Az emléktábla-avatásra hatvanötén jöttek Pit' ról, néhány szlovák is - hiszen az ő hozzátartozód Gútán élnek... Fördös Máriáék háza a Hidegoldalon állt.- A rokonságból az édesanyám húgát kivéve nem telepítettek Magyarországra. Sokat szomorl az édesanyám. A szüleim sajnos már nem élnek, c helyt lehetett, hazajöttünk. Amíg a nagyszüleim elég sűrűn. Ötvenhatban hozott el először az édesa Gútára, itt voltunk egy hónapig. Nekem nagy élmér lentett, mert nem emlékeztem az itteni dolgokra. 5 imnek halálukig honvágyuk volt. Nekik Gúta jele az otthont. Amikor azt mondták, jó volna házán Gútára gondoltak. Igaz, édes Juliskám? „Megremegünk egy gútai szó hallatán9 Az ártatlannak lát Régen volt, de igaz (A szerző felvétele) Ilonka édesapja nem tért haza a háborúból. Ő n; vés volt, amikor kitelepítették a családjukat - az Ügy szeretlek, majd megeszlek! kék testi épségét veszélyeztető hiányosságo­kat is megállapítottak: egy aligátorról pergett a festék, kétféle kisautónak pedig a sarkai voltak veszélyesen élesek. Az ellenőrzés alapján 65 határozatot adtak ki, amellyel 501, több mint egymillió korona értékű játék áru­sítását tiltották be. Mérgezésveszély: egy a millióhoz JozefSlesingertől, a Szlovák Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet játékminőségben illetékes dolgozójától megtudtuk, hogy a já­tékok veszélyességének elbírálása nem köz­vetlenül az intézet feladata - azt egy pöstyéni székhelyű minőségellenőrző laboratórium­ban végzik. Mielőtt e laboratórium jóváhagy­ná a játék több festél a nehézfé anyagok j minőségei] akadályoz! mivel mim nie, aki az sítsanak, n gyelembe kon árusít zóktól vés Ausztriábc csak vámt gáztatták \ hatunk - v lelt az oszt gyerekekni- Csak akkor megyek aludni, ha Tapsit is vi- hetem - toporzékol ismerősöm hároméves kislánya. Az anyja, hogy ne zavarják a férfiak társalgását, enged a kérésnek, és a kislány boldogan bújik ágyba a félméteres plüssnyu- szival, és szinte belefúrja az arcát a szőrös ál­latkába. Az anyuka is nyugodt, hogy gyereke már biztonságban van. Valószínűleg nem ol­vasta azt az újságcikket, amely szerint Nagy- Britanniában megállapították, hogy a Távol- Keletről származó játékok negyven százalé­kát hamis minőségjelzéssel látták el, s ezek tíz százaléka ártalmas az egészségre. Ötszázegy tiltás A plüssjátékok több szempontból is veszé­lyeztethetik a gyerek egészségét. Előfordul, hogy a játék anyaga túl sok nehézfémet tartal­maz, s ez - az állatka nyalogatása folytán - bekerülhet a gyerek szervezetébe. (Például egy Csehországban forgalmazott játékma­jomról megállapították, hogy annak száját és orrát olyan műbőrből varrták, amely csaknem kétszer annyi ólmot tartalmaz, mint amennyit a nemzetközi szabvány engedélyez!) Vagy ha a maci szemét helyettesítő gyöngyszem gyengén van felvarrva, azt a gyerek könnyen lenyelheti. A szabvány ezért a „szemek” nagyságát is előírja, hiszen ha a gyöngyszem elég kicsi, akkor probléma nélkül átha- lad(hat) a gyerek emésztőrendszerén. A játékok forgalmazásának s árusításának ellenőrzése a Szlovák Kereskedelmi Minőség- ellenőrző Intézet feladata. Az idei év első fe­lében az intézet dolgozói 78 boltban és 20 nagyraktárban, köztük kilenc közvetlen im­portőrnél végeztek ellenőrzést. A leggyak­rabban előforduló hiányosságok a vállalkozói engedélyekkel, a boltok megjelölésével vagy az árcédulák helytelen használatával kapcso­latosak. A játékok biztonságosságát és minőségét szavatoló szabványnak az 1520 fé­le ellenőrzött játék közül 501 típus, azaz 32,9 százalék nem felelt meg. Ezek árusítását be is tiltották. Az előbb említett mérgezőanyag­tartalmat, szerencsére, egyetlen esetben sem állapították meg. A leggyakoribb hiányosság- 380 esetben - az volt, hogy a játékon nem tüntették fel: milyen veszéllyel jár a haszná­lata. Például, hogy a vízi játékok csak sekély vízben használandók, vagy hogy a játékpisz­tollyal bizonyos távolságon belül tilos ember­re célozni. 135 esetben hiányzott a játék hasz­nálatára a korhatár megjelölése; 125 játékhoz nem csatolták a hivatalos nyelven íródott használati utasítást. Néhány esetben a gyere­A. harapós ját

Next

/
Oldalképek
Tartalom