Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-18 / 51. szám
áték is veszélyes? it, minden kisautóról lek, s egyebek mellett »/agy más veszélyes vizsgálják. Persze, a it azt nem tudja meg- mportáló vállalatok - inak kell ellenőriztet- i behozza - mást áru- izsgáztattak. Azt is fi- iogy például a piacolig a hazai forgalma- Megeshet, hogy az íozott játékokért még ek, nemhogy bevizs- - Itt csak abban bíz- is -, hogy ami megfe- oknak, az a szlovákiai t. Szerintem az egészségkárosítás valószínűsége nem nagyobb, mint egy a millióhoz. A vásárlónak tulajdonképpen nincs esélye, hogy biztonsággal megállapítsa, melyik játék veszélytelen. A szabvány ugyanis állítólag nem írja elő, hogy a játékon feltüntessék a gyártót. Talán azért, mert pédául a legtöbb német vagy holland „gyártó” is a hongkongi vagy koreai, olcsó munkaerővel készítteti a „saját” gyártmányait. A minőségért azonban már ő felel. A pöstyéni minőségellenőrző . laboratóriumban nem sikerült helyszíni riportot készítenünk, (A szerző felvételei) mert az igazgató a sajtóval való korábbi rossz tapasztalataira hivatkozva, elzárkózott kérésünk elől. E fura hozzáállás ellenére telefonon annyit azért sikerült tőle megtudnunk, hogy a pöstyéni laboratóriumban - amely egyébként egyetlen az országban - a játékokat főleg a tűzállóság mértékének, a felületnek a nyállal való reakciója, a festékréteg lepergése és a műanyagok minősége szempontjából vizsgálják. Olyan esetről, hogy a játékok mérgező anyagot tartalmaztak volna, az igazgató nem tud. Kapós a Lego, kedvesek a plüssjátékok A pozsonyi Orsolya utcában néhány hónapja megnyílt Drácik nevű kicsi játékboltban a legnagyobb érdeklődés a Lego játékok iránt van, de a kisebb plüssállatkák is kedvesek. A Posta utcai Dráőikban többet is megtudok. - Nagyon érezni, már, hogy közeleg a karácsony, annyi a vendég, hogy még ebédelni sem marad idó'nk - mondja itt Igor Blahár. Ezt nem panaszképpen mondja, inkább örül, hogy jól megy az üzlet. A Dráőik tulajdonképpen egy most alakuló játékbolthálózat, amelynek Érsekújvárban, Komáromban, Párkányban is vannak boltjai. A tulajdonos azonban nemcsak a saját boltjait látja el játékokkal, hanem másoknak is szállít. Plüssjátéko- kat, Csehországon kívül, jelenleg már csak Olaszországból és Hollandiából hoznak be, ez azonban nem azt jelenti, hogy ezt az árut ott is gyártják. Származási helyük többnyire Kína vagy más dél-kelet-ázsiai állam. A játékokat a Drácik-boltok tulajdonosa vizsgáltatja meg a pöstyéni laboratóriumban. Ezt azonban elsősorban csak a csehországi behozatallal kell megtenniük, mert a hollad és olasz importot már az ottani szállítók bevizsgáztatták, és azt minőségszavatoló bizonylattal szállítják. Az ilyen játékokon általában CE jelzést található, bizonyítandó, hogy az áru megfelel az Európai Unió szabványainak. A csehországi játékokat viszont azért kell nálunk bevizsgáltatni, mert 1994. március 31- én lejárt az a Csehország és Szlovákia közötti egyezmény, amely szerint elismerték egymás minőségszavatoló határozatait. A Drácik-boltok szállítói már két éve hoznak be külföldi játékokat, de a boltvezető nem tud olyan esetről, hogy valamelyiket egészségkárosító hatás miatt betiltották volna, a Posta utcai boltban két-három hónaponként is megfordulnak a minőségellenőrök. Igor Blaflár szerint a nagy plüssjátékok inkább csak vendégcsalogatónak jók, az emberek a kisebbeket vásárolják szívesebben. Ezen egyébként nem is csodálkozom, mert a polcon sorakozó indonéziai gyártmányú, de Hollandiából behozott „vadállatok” két-három ezer koronába kerülnek. Választék azonban van, s aki nem piaci árusoktól, hanem hagyományosan, boltban vásárol játékot - s ha ráadásul még CE jelzést is talál a plüssállatka varratába erősített kis cédulán -, szinte biztos lehet benne, hogy veszélytelen játékot ad gyermeke kezébe. Gaál László át meg a testvéreit. A mellette álló asszonyhoz forBarátnők voltunk, igaz, édes Juliskám? onka és Juliska - annak ellenére, hogy a legjobb ba- őknek tartották őket, veszekedtek is, sőt, Ilonka meg ;rte Juliskát. Tóth Ilonka Pitvarosra került, Nagy Ju- i Gútán maradt. A találkozóra Ilonka is eljött. Több t negyven éve nem látta Juliskát. kereket Megismerték egymást? Juliska ismert meg engem... írtak mind a ketten. Két esztendő kellene ahhoz, hogy elmondjam, ínyit szenvedtünk. A nagymamán ott van eltemetve, gyapám itt. így kettészakítani a családokat! Ne is ha- idjon senki, de kimondom: barom volt, aki ezt meg te tenni! Hogy is van ez? óndé Mária szintén odaátra került, de gyakori ven- Gútán. Ez az itthon, Pitvaros az otthon. Vagy hogy is ez? Ha ide jövünk, azt mondjuk, hogy megyünk haza. Pitvarosra megyünk, akkor is hazamegyünk. Ezt már i lehet vissazacsinálni. Két hazánk van. Miért kellett ezt, fiam? <láh Kálmán magyar-történelem szakos tanár Dél- náromban. Diplomamunkáját a kitelepítésről írta. -ásmunkái a megírt, illetve a megélt történelem. Ja- Kálmán és Ján Bobaj munkáira támaszkodott - és a les visszaemlékezésekre. Felkereste a Csongrád me- be kitelepítetteket, elsősorban a gútaiakat. Nem kelmesszire mennie, mert édesanyja családját Gutáról, sápjáét Vágfarkasdról telepítették át. Hiába mondja a történettudomány, hogy a lakosságcsere az adott nemzetközi helyzetben, a csehszlovák kormány törekvéseit ismerve, viszonylag nem a legrosszabb megoldás volt. Az akkori csehszlovák kormány sokkal közvetlenebbül próbálta elintézni a magyarság sorsát. Ehhez képest jó megoldás volt a kitelepítés. De aki ezt átélte, az a haláláig sírva kérdezi: miért kellett ezt, fiam? Oláh Kálmán szakdolgozata tavaly első díjat nyert a magyarországi országos tanulmányi versenyen. Alapítványok segítségével, saját kiadásban, néhány száz példány jelent meg. Hosszú a lista A háború után Gútának tizenegyezerhatszáz lakosa volt. Egyharmadukat kitelepítették. Harsányi Imre attól tartva, hogy a levéltári anyagok elkallódnak, megbízta a munkatársait, kutassák fel, hány gútait telepítettek ki.- Az idén márciusban tárgyaltunk erről. A gyerekek az iskolában nem tanulnak a deportálásokról, a kitelepítésekről, a történelemanyagból száműzték ezt a témát. De az akkori megaláztatást és jogfosztottságot naponta éreztetik velünk, kicsiben - mondja. A táblákra 3624 név kerül fel, nemcsak a ki felépítetteké, hanem a deportáltaké is. - De már sokan jelezték, hogy az ő vagy a hozzátartozójuk neve hiányzik. Kilencszáz vigyázó sírkereszt áll a kápolna, a temetőkert körül. Sokat összetörtek, de azokat a darabokat, amelyekről leolvasható, kit jelölnek, beöntötték a betonkerítésbe - akiknek a síremléke pedig eltűnt, nevük felkerül a kápolna falára. Hazalátogattak azok is, akiket nem kitelepítettek, „csak” elkergettek. Egyik óráról a másikra kellett elhagyniuk a házukat. Kürti Péter, nyugdíjas tanár évtizedek óta Érsekújvárod él, mégis gútainak vallja magát. A szövetkezetesítés idején egy órát kaptak arra, hogy összeszedjék a holmijukat. Otthagytak mindent.- Sokkal többen kellene itt lennünk. Ápolni a gyökereket nem lehet másképp. Mert akkor nem maradunk meg sem Újvárban, sem Dolny Rubinban, de talán Gútán sem. Mindig büszke voltam rá, hogy gútai vagyok. Minket nem lehet elpusztítani. Az anyaföldtől nem lehet elszakítani sem a valóságban, sem lélekben - ha visszatérek ide, és találkozom őseim keresztjével. Ha visszajövünk ide, és megremegünk egy gútai szó hallatán, akkor értjük azt, hogy ez az én múltam'; ez voltam, ez volt a kilencgyerekes anyám, ez maradok én is, s unokámba, bár legyen vegyes házasság szülötte, valahol beleplántálom a gútai lelket, megpróbálom megmagyarázni neki: nem tudod szebben mondani senkinek, soha, hogy szeretlek, de azt sem, hogy édesanyám. Keserű utóirat Tamás atya áldást kért az ott levőkre, az élőkre, felszólította a jelenlevőket: az egységes ima jeleként fogják meg a mellettük álló kezét. Talán éppen az ima alatt festette valaki a falra nagy vörös betűkkel, alig húsz kilométerrel odább, hogy Mad’ari za Dunaj! Kopasz.-Kiedrowska Csilla Van Ilyen GINA LOLLOBRIGIDA Inkább a kert Gina Lollobrigida, aki nemcsak színésznőként, hanem fotósként is nemzetközi elismerést szerzett, saját bevallása szerint nem szereti a fényes ünnepségeket. Tavasztól őszig legszívesebben a kertben tölti idejét, zöldséget és virágokat termeszt. Maga ülteti, gyomlálja, kapálja a növényeket, s néha úgy belefeledkezik a munkába, hogy „kötelességei” is kimennek a fejéből. Nemrég is így járt, pedig éppen az ő tiszteletére rendeztek ünnepséget. A sofőrje volt az, aki figyelmeztette őt: lassan már indulni kellene. Ő pedig ott állt a kertben munkaruhában, piszkosan. A díszvendég mégis időben és teljes pompában jelent meg. Gina szerint nincs ebben semmi ördöngösség: „Mint igazi hölgy, képes vagyok arra, hogy öt perc alatt lezuhanyozzak, puccba vágjam és kisminkeljem magam. ” Hát igen. Neki ez még 67 évesen sem okoz gondot. ANITA EKBERG Kint van a vízből 1959-ben gázolt bele a római Trevi kútba, mint Vénusz a tengerbe. Federico Fellini filmje, az Édes élet új sztárt avatott. Anita Ekberg egy csapásra a csúcsra került és jó ideig ott is maradt. Marilyn Monroe hívta meg őt műsorába, Frank Sinatra koncertjén volt díszvendég. „Nagyon jó barátságban voltunk - nyilatkozta Sinatra. - Kimondhatatlanul szép volt. ” Magánélete azonban katasztrofálisan alakult, amit pályája is megsínylett. Mindkét házassága tönkrement, a második férje, miközben ő kórházban feküdt, valósággal kifosztotta. Bánatában enni kezdett, csúnyán elhízott, s visszavonult a világtól. Csak Fellinivel tett kivételt: Mastroianni oldalán szerepet vállalt az Intervista című filmben. Amikor meglátta magát a vásznon, elborzadt. „Egy alaktalan, kövér némbert láttam. Akkor gyűlöltem Fellinit" - mondja most, immár újra csinosan. Ezután még vállalt néhány kisebb szerepet, de most már végleg visszavonult, végleg kilépett a Trevi kút vizéből. Kutyákkal, csirkékkel és disznókkal körülvéve él. Jövedelmét autókölcsönzésből szerzi. Megbékélt önmagával. Most, túl a hatvanon. (görföl) RIPORT 1994. december 18.
