Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-11 / 50. szám
A Halehavan (1.) nagy, terebélyes koronájú őszibarack; nálunk 1970 óta termelhető. A Cresthaven (2.) csak 1988-ban került fajtajegyzékünkbe; jellemzők rá a vastag vázágak. Az alábbi öt ó'szibarackfajta az Amerikai Egyesült Államokból, illetve Kanadából származik. Valamennyi az 1970-1980-as években került fajtajegyzékünkbe, így az idestova eltelt 10-25 év alatt hazai viszonyaink között is beigazolódtak jó tulajdonságaik. Gresthaven Meleg fekvésű területekre való, erőteljes növekedésű fajta. Levelei nagyok, virágai kicsik. Gyümölcse közepesen nagy vagy nagy; héja közepesen vastag, sárga alapszínű, kárminpiros fedéssel, amely a gyümölcs 70-80 %-ára kiterjed. Sárga húsa kemény, a magközeiben pirosas. A Redhaven után 30-32 nappal érik. Közvetlen fogyasztásra és feldolgozásra is alkalmas. Előnye, hogy jól szállítható. Az öntözést nagyon meghálálja. Házikertbe és nagyobb gyümölcsösbe is ajánlható. Dixired A Halehaven magonca. Erőteljes növekedésű, levelei nagyok, sötétzöldek, virágai kicsinyek. Önmegporzó és közepesen ellenálló. Termése közepesen nagy; 14-15 nappal a Redhaven előtt érik. Húsa világossárga, kemény, finoman rostos. Hozama vetekszik a Redhavenéval és nagyon jól szállítható. A vízellátásra és fekvésre azonban igényesebb. Főleg melegebb területekre ajánlható fajta. Burbank July Elberta Közepesen kései fajta. Növekedési erélye közepes. Levelei középnagyok, virágai nagyok. Termései közepesek vagy nagyok; 130-180 grammosak. Fedőszíne narancssárga. Közvetlen fogyasztásra, feldolgozásra egyaránt alkalmas. Jó róla tudni, hogy érzékeny a nyomásra, így csak elővigyázatosan szállítható. Halehaven Elberta Önmegporzó; korán termőre fordul. Növekedése nagyon erőteljes; levelei nagyok, sötétzöldek; virágai is nagyok. Rendszeresen terem. Gyümölcse nagy, héja vékony, sárga vagy narancssárga, pirosas fedőszínnel. Húsa aranysárga, a magközeiben pirosas. Augusztus végén érik; mind közvetlen fogyasztásra, mind konzerválásra alkalmas. Vigyázzunk! A gombás betegségekre eléggé érzékeny! Érdemes róla megjegyezni, hogy az egyik legjobb kompótbarac- kunk. Házikertbe, nagyobb őszibarackosba egyformán ajánlható. Nálunk ez a fajta Kései Elberta (Elberta neskorá) néven ismeretes, pontosan negyven éve telepíthető. A növekedése nagyon erőteljes. Levelei nagyok, sötétzöldek; virágai kicsik. Termése közepesen nagy vagy nagy; színe narancssárga, negyede általában bepirosodik. Húsa naracssárga, kemény. Augusztus végén, szeptember elején érik. Igazi befőzésre alkalmas fajta. Tudni kell róla, hogy melegigényes. Háztájiba és nagyobb barackosokba is érdemes telepíteni. (Folytatjuk) Miklós Dénes kertészmérnök c:RO LÓN (CODIAEUM) A. SZOBÁBAN Növényházi körülmények között tartott, Nyugat-Indiából származó trópusi örökzöld cserje. A Croton nevet Linnétől kapta, mivel magjai hasonlítanak a kullancsra, ennek pedig görög neve croton. Bőrszerű, fényes levelei a szivárvány tarkaságában pompáznak. Sárgásán vagy pirosán színezett leveleiben fehér, rózsaszín, narancs, barna, zöld, meggypiros színfoltok láthatók. Az élénk színek és a szép rajzolatok csak úgy bontakoznak ki, ha páradús, meleg (nyáron 20-22, télen 17-18 C-fokon) és napos helyen tartjuk. Száraz környezetben és alacsony hőmérsékleten (10 C-fok) levelei lehullanak, s a növény ezután már nem hajt ki. Ideális körülményeket számára még a lakásban is csak virágvitrinekben, páraszekrényekben teremthetünk; ezek nélkül még a szobában is csak kellő edzés után nevelhető. A Croton nemnek a Csendes-óceán szigetein 6-8 faja él, de csak a Codiaeum variegatum var. pictum hódította A Codiaeum variegatum (krotón) nagyon változékony dísznövény (A szerző rajza) javasoljuk. meg a világot mint dísznövény. Különféle variációi ismertek. A levelek alakja is többféle lehet - keskeny, széles, ép vagy karéjos, bemetszett, ovális.Száraz környezetben - főleg, ha a leveleket nem permetezzük rendszeresen vízzel -, megjelenhetnek rajta a takácsatkák és a gyapjastetűk. Tavasszal humuszban gazdag földkeverékbe ültethető át. Ennek alapelemei a tárgya- , a láp- és lombföld, agyag, tőzeg és homok. Szépen fejlődik komposzt-, tőzeg- és homoktalajon is. Tavasszal és nyár folyamán hígított trágyalével időnként megöntözzük. Üveg alatt, vizes homokban - 25 C-fokos melegtalpon - egész éven át szaporíthatjuk. A gyökereztetés után laza szerkezetű, vízáteresztő földbe kerüljön. Dísznövényként az Imperialis, az Arthur Howe és a Clipper nevű hibridjeit Juhász B. Árpád Ne etessük nyersen A tojás a csibék számára nagyon értékes táplálék. Fehérjéje teljes értékű, nagyon sok létfontosságú vitamint és értékes ásványi anyagot tartalmaz. A kiscsibékkel általában megfőzve szoktuk etetni. Sokan azonban nyersen, a darába keverve adják az állatoknak. Igaz, a zöldtakarmányokat helyesebb nyersen, frissen etetni, mert vitamintartalmuk - elsősorban a C-vitami- né - a fertőzéssel nagymértékben károsodik. A tojásnál azonban más a helyzet. A tojásban ugyanis van egy antivita- min: az avidin. Az avidin gátolja a növekedést serkentő vitaminnak, a bio- tinnak a hatását, de csak akkor, ha nyersen etetjük a tojást! A főzésnél ugyanis a tojásfehérjében levő avidin tönkremegy, s így a gabonamagvak: ban, a tojássárgájában levő biotin növekedésserkentő hatása már érvényesülhet. Kísérletekkel bizonyították, hogy a főtt tojást fogyasztó csibék sokkal szebben fejlődnek, mint a nyers tojást evők. Azért is jobb főzve etetni a tojást, mert a nyerssel különféle betegségek terjeszthetők, a főzésnél viszont a legtöbb kórokozó elpusztul. k.L Szerkesztői üzenet Tisztelt olvasóink! A Vasárnap szerkesztői gárdája s a Házunk tája rovat vezetője örömmel vette tudomásul, hogy B. M. dunaszerdahelyi olvasónk segélykérő levelére négyen is válaszoltak, felajánlva a szükséges gyógynövényeket. Olvasónk és lapunk nevében is köszönjük Pénzes Rozália somorjai, Vas Pálné sülyi, Győri Szilveszter dunaszerdahelyi, Szeghy Jenő nagymegyeri lakosok nemes gesztusát. A szerkesztőségünkbe érkezett leveleket postáztuk B. M. címére. Tisztelettel: a szerkesztő K. K. ímelyi olvasónk - aki azt kérte, hogy kérésére csak levélben válaszoljunk - problémája valószínűleg több kertészkedőnek is gondot okoz, a lótücsök kártétele ugyanis tájainkon eléggé gyakori. A lótücsköt (Gryllotalpa grylotelpa)- népies nevén lótetű - nem kell olvasóinknak szakszerű leírással bemutatni. Több mint valószínű, hogy mindenki ismeri ezt az Egyenesszárnyúak rendjébe tartozó nagy testű rovart. Életmódjával, kártételével kapcsolatban azonban érdemes néhány szót ejteni. A könnyű, nyirkos - mélyfekvésű- talajokat kedveli. Tömeges elszaporodásával elsősorban a humuszban gazdag talajokon s ott kell számolni, ahol magas a talajvíz szintje. Bizonyára már többen megfigyelték, hogy kedveli a trágyadombokat, s azok közvetlen környékét. Kevesen tudják róla. hogy elsősorban húsevő - különféle talajlakó rovarlárvákkal, csigákkal s más apró gerinctelenekkel táplálkozik. Ezzel némi hasznot is hajt. A ragadozó életmódjából fakadó haszon kártétele mellett azonban elenyészik. A fóliasátrak, üvegházak (palántanevelők), a szabadföldi ágyá- sok talaját - közel a felszínhez - kacskaringós járataival összevissza furkálja, s ilyenkor az útjába eső gyökereket erős karmaival elszaggatja. szájszerveivel elrágja. Kártétele a palánták ágyúsaiban könnyen felismerhető. A növénykék általában a sorok mentén pusztulnak, gyökereiket elrágja, a palántákat kitúrja. A talaj felszínén szórtan 1-1,5 cm átmérőjű lyukak láthatók, melyek ferde járatban, majd kacskaringós „alagutakban” folytatódnak. Az elrágott gyökérzetű palánta vagy növény ellankad, megbámul és elsorvad, s könnyen kihúzható. A fejlettebb gyökérzöldség felületén - elsősorban szárazságkor - szabálytalanul rágásnyomok tapasztalhatók. Érdemes megjegyeznünk, hogy a kifejlett lótücsök júniusi meleg éjszakákon párzik; ilyenkor a fényre még a falusi lakásokba is berepül, illetve az utcai lámpák által megvilágított fényudvar határán megtelepszik. A hím ilyenkor jellegzetes pir- regő hangot adva hívja a nőstényt. A párzást követően a nőstény június végén, július elején 150-300 petét rak. Előzőleg azonban 5-25 cm mélyen a talajban tyúktojás nagyságú és alakú fészket épít, melybe spirálisan tekeredő járat vezet. A fészek felett - egy csomóban - a növényzet sárgul, hervad. A lárvák 7-21 nap elteltével kelnek ki. A fiatal és az idősebb rovarok is a telet komposzt- ban, melegágyakban, istállótrágyában vészelik át, vagy akár 1 méter méyre is lehúzódnak a talajba. A lótücsök egész évben gyérít- hető. A komposzthalom, trágyadomb forgatásakor, szétterítésekor pusztítsuk el az előkerülő példányokat - legjobb, ha ilyenkor odaengedjük, tereljük a baromfiakat. Szaporodási időszakban (június) ássunk be peremükig a talajba nagyobb konzervdobozokat, literes befőttes üvegeket, s rakjunk a földre vékony terelőléceket, melyek a mászkáló nőstényeket a csapdákba irányítják. Ha sikerül a fészkek helyét lokalizálni, akkor azokat ássuk vagy (ha már a petékből a lárvák kikeltek) öntsük ki. A szakirodalom a vegyszerek használatát csak meleg nyári éjszakákon, nedves talajon ajánlja. Ilyenek a Lótetű Arvalin 20-30 g/m2, Galition 5 G (1,5 g/m2), Buvatox 5 G (3—f g/m2) Magyarországon forgalmazott talajfertőtlenítők. A Ló- tetű-Arvalinnal vigyázzunk, ugyanis ez a cink-foszfidos csalétek a házi szárnyasokra 6-8 napig mérgező. Nálunk a lótetvek irtására (a mezőgazdaság'ban alkalmazható különféle vegyszerek 1991-es jegyzéke szerint!) csak két inszekticid alkalmazható - a Basudin 10 G és a Diazinon 10 G. Mindegyikből négyzetméterenként 5 grammot kell kijuttatni. (Szaküzleteinkben - amennyiben az elárusító nem tud magyarul - a szert „prípravok profi medvedíkovi obyőajnému” szókapcsolattal kérjük. Megjegyezzük, hogy csehül a lótetűt krtonőzka obyőajnának nevezik.) *p.r. Szerkeszti: Pomichal Richard HÁZUNK TÁJA 1994.december 11. l/aSÉrnsp
