Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-12-11 / 50. szám
1994. december 11. Ic c o a £ Kétségtelen, hogy már a bibliai időkben sok gondot okozott... Kovászos legyen-e, vagy kovásztalan? He- lyettesíthető-e mannával, és meddig? Jár-e hús is hozzá, vagy „csak” hal...? Mindez természetesen nem csupán a mi kulturális galaxisunkra jellemző, foglalkozik vele az ajurvédikus orvostudomány, a kérdéscsoport különböző vonatkozásaitól nem mentesek a történelem viharai, ma táplálkozási szokások megreformálását tűzik zászlajukra különböző mozzöldség, gyümölcs, méz, tejtermékek, magok, dió, gyógyteák. Valljuk be önmagunknak őszintén, hogy az előző fejezetnek még a végére sem jutottunk, és máris valamiféle köztes megoldáson, elfogadható kompromisszumon törtük a fejünket. Bár az ajurvédikus kritériumok ez utóbbit nem nagyon kedvelik, tagadhatatlan, hogy a szattvikus és a radzsasztikus étMiiésimip feipflllk galmak, és sokszor velük párhuzamosan profitéhes élelmiszeri- pari konszernek. A napi táplálék megválasztását a jóga sem bízza a véletlenre. Egyik alapvető szempontja az ahimszából (erőszakmentesség) ered, végső soron ez indokolja a vegetárius étkezési szokások előtérbe helyezését. A jógi azonban teljesen ezzel sem éri be. A vegetárius konyha - nyilván a versenyszellem jegyében - egyre bonyolultabban beszerezhető nyersanyagokból, egyre bonyolultabban elkészíthető, rafinált „ételkölteményeket” varázsol az asztalunkra. Viszont a klasszikus szövegek ajánlásai egyértelműen arra ösztönzik a jógával foglalkozó embert, függetlenítse magát a külső körülményektől, ami viszont a mi esetünkben annyit jelent, hogy kellemes ízű napi táplálékát egyszerű, de teljes értékű nyersanyagokból minden gasztronómiai „hűhó” nélkül készítse el. Persze, valljuk be, azért ez sem olyan nagyon egyszerű. Vargabetűnek tűnhet, de számunkra biztosabb fogózót jelent a három gúna (jelleg, sajátosság, tulajdonság). Kezdjük talán a legrosszabbikkal, ez pedig a tamasz, amelynek jellemzője a homály, a sötétség, a lustaság, a tétlenség, a tompaság, a korlátoltság és a tudatlanság. A gúna jellegének megfelelően a tamasztikus táplálék kategóriájába tartozik a hús, tojás, a konzervek, a szeszes italok és az állott étel. A radzsasz, tehát a második gúna a következő sajátosságokat sűríti magába: aktivitás, agresszió, nyugtalanság, szenvedély, bátorság. Nyilván még mindig nem az igazi, de talán elfogadhatóbb, miként a radzsasztikus étrend - nagyon csípős, forró, sós, erősen fűszerezett - is indokolható esetenként. Ennek a csoportnak a kritériumai szerint fogyasztható fekete (fermentált) tea, kávé és csokoládé. A harmadik gúna, a szatva, jellegét tekintve tisztaságot, világosságot, odaadást, kiegyensúlyozottságot, békülékenységet, harmóniát foglal magába. Megfelelő szattvikus ételei: gabonafélék, csírák, hüvelyesek, rend között gyakori az „átfonódás”, s mint arra utaltunk, bizonyos körülmények (intenzív hathajóga stb.) között indokolható. A tamasztikus ételek közül sokan - bár mértékkel - kiváltságos helyzetet biztosítanak a tojásnak, kevesebben a halnak, még kevesebben a baromfinak és legkevesebben bizonyos ünnepélyes alkalmak során egyéb húsféleségeknek. Nem lehet véletlen, hogy a klasszikus szövegek azzal a fogalommal jelölik a három alapvető tulajdonság-, sajátosságcsoportot, mint az ugyancsak három csoportba sorolt ételeket. A kölcsönhatás aligha vonható kétségbe... a nyereg alatt puhított hús és a kumisz furcsa kalandozásokra készteti az embert, míg a pohánkát, sajtot, gyümölcsöt fogyasztó csordapásztorok békésen Betlehembe vonulnak! A jóga - többek között - arra tanítja a csélát, hogy megtanuljon kommunikálni önmagával. Ugyanakkor nem kapcsolja ki az ellenőrző-felülvizsgá- ló tudatot, ám odafigyel az ősi ösztönökre, a génjeinkbe kódolt információkra is. Így azután az esetek túlnyomó többségében (mindez előrehaladottságától is függ!) tudja, érzi, sejti, mikor és mire van szüksége. Mint amiképp a négykézláb mászó gyermek is tudja, amikor jóízűen nyalogatja, kis körmével vakargatja a vakolatot, ha már egyszer csontjai fejlődéséhez nem talál másutt meszet! Sankardévananda úgy véli, hogy a modern ember a bőség zavarában saját fogaival ássa a sírját, G. B. Shaw egyenlőségjelet tesz az értelem és a helyes életvitel, konkrétan a táplálkozás közé, Manu - csak úgy mellékesen - megjegyzi: nincs abban semmi rossz, ha valaki húst és bort fogyaszt, viszont az absztinenciának nagyon sok az előnye. És folytathatnánk: Ovidius, Plutarkhosz, Schopenhauer, Rousseau, Lev Tolsztoj... - pedig ők nem mint a jóga klasszikusai váltak a szellem nagyjaivá...! Polák Imre Növény-mandala (mandala = kör, segédeszköz a koncentrációhoz) (Illusztráció: archívum) Az utóbbi két-három évben számunkra, újoságírók számára már szinte megszokottá vált, hogy a hazai mezőgazdaság átalakítási folyamatait vizsgálva általában csak a szorító problémákat feszegettük. S miközben az agrárágazat nehézségeit ecseteltük, mintha elsikkadtunk volna afölött, hogy a nagy nehézségek és kemény feltételek ellenére léteznek ebben az á- gazatban is olyan vállalatok, szövetkezetek, ahol a transzformáció buktatóin túljutva nem a leépülés és a hanyatlás, hanem a fokozatos fejlődés lett az irányadó. Annak ellenére, hogy az ágazatban működő erővonalak egyértelműen mutatják, hogy ebben a gazdasági környezetben talpon maradni bizony, nem könnyű. Elég, ha csak a tárca vezetése által nemrégiben elkészített kimutatást vesszük alapul. Ebből kiderül, hogy a mintegy ezer mezőgazdasági termelőüzem közül alig találunk több mint százat, ahol pozitív gazdasági eredményt könyveltek el. Mi lehet a titka annak, hogy a gazdaság kétségtelenül szorító feltételei között mégis vannak szerény haszonnal működő termelők? Hogyan sikerült megtalálni azokat a működési formákat, amelyek révén igazolódni látszik a tétel, hogy a földből ugyan meggazdagodni nem lehet, de tisztességes munkával megélni igen. Erre kerestük a választ a Sókszelőcei Progres Mezőgazdasági Szövetkezetben, amely egyike azoknak a mezőgazdasági szövetkezeteknek, ahol évek óta, ha nagy nehézségek árán is, de még mindig kedvező eredménnyel zárták az évet. Zsák János: - A termékszerkezet karcsúsítása és a költségmegtakarítások irányába léptünk- Nincs ebben semmi titok. Lényegében nem találtuk fel a spanyolviaszt, csupán a transzformációs tervezetben jóváhagyott programot valósítjuk meg. Ezt viszont következetesen, mivel meggyőződésünk, hogy ezek az elképzelések helyesek - vélekedett Zsák János, a szövetkezet elnöke. - A tagság által elfogadott átalakítási és szerkezetváltási programban a saját adottságainkat figyelembe véve dolgoztuk ki azokat az alapelveket, amelyeket a termékszerkezet kialakítása során betartunk. Tisztában voltunk azzal, hogy a növénytermelésből származó bevételeinket már csak nagy erőfeszítések és beruházások árán tudtuk volna növelni, ezért inkább a termékszerkezet karcsúsítása és a költségmegtakarítás irányába léptünk.- Az idén gyakorlatilag már csak búzát, árpát, kukoricát és lucernát termelünk - kapcsolódott a beszélgetésbe Tóth László agro- nómus. - A búzatermésnek csupán egy részét adjuk el, a többit saját malmunkban lisztté őröljük, s így értékesítjük. Tavalyi próbálkozásunk sikere után az idén már 800 hektáron szántás nélküli vetéssel vetettük el a kukoricát, ami komoly költségmegtakarítást jelent, sőt a jelek szerint az így vetett kukorica a szárazságot is jobban bírta. Az elnök és az agronómus is állították, hogy a szakosodást azért is voltak kénytelenek megtenni, mivel elöregedett gépparkjuk felújítása a régi termékszerkezet számára több mint 50 milliós többlet- kiadást jelentett volna. Így viszont a meglévő gépparkjukat is lecsök- kenthették, sőt, mivel a kukoricatermelés új módszerét a pöstyéni kutatóintézettel együttműködve hároméves időszak alatt vizsgálják, erre a célra 1 db Kinze vetőgépet is kaptak. A szellős ketrecekben jól érzik magukat a borjak. Kollár Mária ügyeletes gondozó na megitatja őket. Természetesen a szerkezetváltás érdekében beruházásokra is szükség volt. Tavaly mintegy 24 millió koronát, az utóbbi 3 évben megközelítőleg 100 milliót költöttek erre a célra. Érdekesnek tűnik például a sókszelőceiek gépvásárlási módszere. A gépeket nem hitelre, hanem részletre vásárolják. Az első tétel mindig az állami támogatás által folyósított összeg, a másodikat aratás után, a harmadikat a következő évben fizetik ki.- A szerkezetváltás során megkülönböztetett figyelmet szenteltünk az állattenyésztésnek. Két évvel ezelőtt ugyanis ez az ágazat még nálunk is évente mintegy 8 millió veszteséget produkált. Ma már elmondhatjuk, hogy legalább nem veszteséges, sőt egy része már némi nyereséget is hoz - állította Zsák János, akinek kifejezetten szívügye az ágazat sorsa, lévén, hogy maga is zootechnikusként kezdte. maga akart elmenni. Természetesen sokan más munkát kénytelenek végezni mint eddig, de van munkájuk. Az építőcsoportban és a saját őrszolgálatunkban mintegy 70 munkahelyet tartunk fenn - érvelt az elnök. Az őszre elkészült az új malom is. Ma már az is külföldinek mondható, de nem olasz, hanem a pardubicei Malomgépgyár terméke. Pontosan azt tudja, amire építették. A búzát ezentúl nem kell esetenkén áron alul elkótyavetyélni, ha közvetlenül aratás után nincs rá kereslet. A liszt ára köztudottan magasabb, mint a búzáé. Az sem mellékes, hogy szárítóik és raktáraik révén megfelelően tudják tárolni a gabonát. Sőt, az amerikai Chief típusú, rendkívül gyorsan összeszerelhető szárítót - amely egyúttal raktárnak is használható - forgalmazzák is. A 3150 hektáros szövetkezet, amely a termelés szakosodása A CHIEF szári titok Amint megtudtuk, az állattenyésztésben is komoly beruházásokat eszközöltek, de elsősorban szellemi energiát fektettek be, hogy a meglévő technológiákat a minőségi követelményekhez igazítsák. Ügy tűnik, sikerült, hiszen például a tejet a Q és I. minőségi kategóriában adják el. Ehhez viszont át kellett alakítani a tehénistállókat. Átalakították a sertésólakat is. Ez olyan jól sikerült, hogy számítógéppel irányított sertéstelepük országos viszonylatban is figyelmet érdemel. Szerencséjük vagy megfontolt döntésük nyomán ezeket az átalakítási munkákat a saját építőcsoportjuk végezte.- Jelenleg 250 tag dolgozik a szövetkezetben, s noha tisztában vagyunk vele, hogy a jelenlegi termékszerkezethez 200 dolgozó is elég lenne, tartjuk magunkat ahhoz az ígérethez, hogy más munkalehetőség híján nem bocsátunk el embereket. Tőlünk az utóbbi két évben csak az ment el, aki megsértette a munkafegyelmet, vagy aki Szitás Mária eg révén egyre k pet kíván játs térség agrárp jövőben terjes
