Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-11-13 / 46. szám
K önnyebb egy zsák bolhát megőrizni, mint egy százaléknyi cukrot a borban megtartani - mondják a bölcs borászok. Amikor a must cukortartalma nem haladja meg a húsz mustfokot, az erjedés körülményei kedvezőek, az erjesztés felügyelet mellett folyik, a must tökéletesen ki- e'rjedt, maradék cukrot nem tartalmaz, száraz bort kapunk. Sok borbarát az ilyen bort kedveli - méltán. A tökéletesen kierjedt bor további kezelése - főleg egyszerű körülmények között - könnyebb, kevesebb munkával jár. Az erjedés végén azonban az újborban maradhat ki nem erjedt cukor, például ha túl- érésben szüreteltünk, magas cukortartalmú mustot sajtoltunk, és a must eredeti, saját élesztőinek tevékenységét az erjedéskor (spontán erjedés) képződött nagy mennyiségű alkohol megállította. Egy másik lehetséges eset, hogy mustfokoló hiányában, vakon, túljavítottuk a mustot. Aki az édes bort kedveli, gyakorta édesítőszert kever borához, melyben így szintén lesz ki nem erjedt cukor. Miért nem szeretjük a maradék cukrot tartamazó borokat? Azért, mert ha alacsony az édeskés bor alkoholtartalma. a kelleténél melegebb a tároló hőmérséklete és fogyatékos a borászati tisztaság, nehéz a bor várható utóerjedését megakadályozni. A szakszerű első fejtés után a borban még nagyon sok élesztő maradhat. Amennyiben az egészséges újborban van ki nem erjedt cukor, és a maradék élesztők elszaporodásának a környezeti feltételek is kedveznek, a bor utóerjedésbe jön. Amikor a szüretet viszonylag enyhe télkezdet követi, és a pincében nincs ideális hőmérséklet, 10—12 C- fok, a cukor „megszökik”. Normális télben ez nem következik be, mert a pince és a borok jól lehűlnek, az alacsony hőmérséklet pedig gátolja az élesztők elszaporodását. Ilyen körülmények között utóerjedésre csak a tavaszi fel- melegedéskor számíthatunk. Az utóeijedést többféle módon segíthetjük. A tele hordóból annyi bort lefejtünk, hogy 2-3 ujjnyi űr maradjon. Megkeverjük a bort. A pincében az erjedés befejeződéséig 15-18 C-fokot tartsunk. Ha van kotyogónk, azzal zárjuk le a hordót; hiányában a dugót fordítva helyezzük az akonanyílásra. Hetente kétszeri kóstolással ellenőrizzük az erjedés menetét. Az utóerjedés befejeztével úgy bánunk a borral, mint a must erjedése után. Az utóerjedés gátlása nehezebb. Ekkor el kell pusztítani vagy el kell távolítani a borból az élesztőket. Fokozott ellenőrzés mellett az erjedéshez kedvezőtlen feltételeket (csíraszegény viszonyokat, alacsony hőmérsékletet) kell létrehoznunk. Tehát a bort erősen kénezzük (2-3 dkg borkénnel 100 literenként), és azonnal tiszta, sterilizált, pórusmentes tárolóedénybe, üvegballonba, saválló acélhordóba szűrjük át. Kénezés után a bor pasztőrözésével (70-75 C- fokra történő hevítésével) is hasonló hatást érünk el. Aki szereti az édes bort, és terméséből ilyet kíván előállítani, annak már a feldolgozás kezdetétől eszerint kell eljárnia. K. Sz. Száraz bor, édes bor HOGYAN MENTSÜK MEG? Hajtáscsúcs és szárdarab gyökereztetése A késő őszi-téli hónapok sem a szobanövények átültetésére, sem szaporítására nem alkalmasak. Dísznövényeink egy része (például a Dieffenbachia) azonban érzékeny a huzatra, arra, ha a hideg levegő „megcsapja” őket, s így felkopaszkodnak. Mások felnyurgulnak vagy erősen elbokrosodnak, s széthajtanak (pl. a Syngonium), veszítve így díszítő értékükből. Az ilyen növények életébe akár télen is beavatkozhatunk. A Dieffenbachia még leveles hajtáscsúcsát levághatjuk s újra gyökereztethetjük; az elburjánzott, széthajló Syngonium hajtáscsúcsát, hajtásdarabjait leválaszthatjuk s szintén gyökereztethetjük, alakítva egyúttal a növényt. A gyökereztetés kisebb hajtásdarabok, hajtáscsúcsok esetén különféle műanyag, fedeles dobozokban (pl. Linco halvarine) könnyen elvégezhető. A fedélen vágjunk lyukat (akár többet is), s ebbe tegyük a növényi részt. A fedél lassítja a víz párolgását, így nem kell attól tartani, hogy ha néhány napra megfeledkezünk róla, a hajtáscsúcs elpusztul. Télen a víz elalgásodásától nem kell tartani, a tavaszi-nyári hónapokban viszont az üveget, áttetsző műanyag dobozt burkoljuk be fekete papírral. Jó ha a vízbe literenként egy- egy késhegynyi sót, cukrot teszünk. Fertőtleníthetünk porrá tört faszénnel vagy néhány káliumpermanganát (hi- permangán) kristállyal is. Végül nem árt tudni, hogy ismertebb szobanövényeink melyik része gyökereztethető. Vegetatív úton hajtáscsúcsaiból, szárdarabjaiból szaporíthatjuk az említettek mellett a japán vízipálmát (Aglaomene modestum), a sárkányfát (Dracaena modestum). Hajtáscsúcsokból a mikulásvirágot (Euphorbia pul- cherrima), a japán kecskerágót (Euny- mus japonica), a vízifuksziát és rokonait (Impatiens waleriana), a leándert (Nerium oleander). A zöldikét (Chlo- rophytum comosum) leválasztott leveles indáival szaporíthatjuk; leveles szárdarabját gyökereztethetjük a begóniának (Begonia hydrocotylifolia); szárdarabból nevelhetjük ki a különféle Monstera-fajokat, a szívleveleket (Scindapsus aureus). Természetesen most csak akkor fogjunk hozzá a gyökereztetéshez, ha növényeinket másképpen már nem tudjuk megmenteni. Ne feledjük, hogy a tél többségük számára nyugalmi időszakot jelent, amikor az öntözést is vissza kell fognunk. -rA fűthető Uvegházakban és fóliasátrakban már sok helyütt elvetették a palántaneveléshez szükséges magot. Aki még csak most lát munkához, azoknak a következőket tanácsolhatjuk;- A szavatosságát vesztett, elöregedett mag csírázási esélye nem éri el a 30-40 %-ot. Laboratóriumi eredmények ennél jobb kelési arányt is kimutatnak, ám az ilyen tételek a kedvezőtlen termesztési feltételek között rosszabbul csíráznak.- Súlyos gond a palántadőlés. A fűtőanyag-takarékosság miatt a növények nedvesek, nem száradnak fel, s ez kedvez a gombás betegségek teijedésének.- A Basamiddal fertőtlenített termesztőközeg kellő átszellőztetés hiányában viszonylag nagy mennyiségű szermaradványt tartalmaz. Egészséges palántát- A szaporítóközegbe kevert éretlen istállótrágya bomlása során ammónia képződik, ami a fiatal gyökereket perzseli.- Káros a túlzott mennyiségű műtrágya használata.- A fűtőtesthez túl közel helyezett szaporítóládában a föld kiszárad, és a sekélyen vetett mag elpusztul.- A túl sűrű állományban (négyzet- méterenként 2000-3000 db) a növények könnyen megnyúlnak, gyökereik összenőnek, felszedéskor pedig sérülnek. Mindez hosszabb palántanevelést eredményez.- A tűzdelést két lombleveles korban végezzük. Paprikánál, paradicsomnál ezzel ne késsünk, mert ezeket a kései tűzdelés nagyon megviseli.- A fejessaláta-palánta a tűzdelésig nappal 8-12, éjjel 6-7 C-fokot igényel. -kMALACOK FEJLŐDÉSE A koca tejtermelése a harmadik héttől a fialás után gyorsan csökken. Ezért egyenletes fejlődésük érdekében a malacokat minél korábban rá kell szoktatni a szilárd takarmányra. Ezt hagyományos módszerrel úgy lehet elérni, hogy frissen pörkölt árpát adunk nekik már 8-10, napos korukban. Ennek édes ízét igen kedvelik a malacok, s így hamar rászoktathatok a szilárd takarmányra. A speciális indító malactápokba ezért is kevernek egy kevés cukrot, amit még szintetikus vaníliával ízesítenek is, tudva, hogy a sertéseknek igen fejlett ízérzékük van. Németországban (Hülsenbergben) a kutatók a 21 napos malacok számára olyan szilárd takarmány kialakításával kísérleteztek, amely tartalmazta a fejlődésükhöz szükséges összes tápanyagot és ami a kocát megkímélte az erőszakos szopástól, kondícióromlástól. Természetesen a malactápnak tartalmaznia kellett mindazt - vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket, teljes értékű fehérjéket stb. -, amire a kis állatoknak a gyors fejlődésükhöz szükségük volt. Ebben az életkorban (a 21. naptól) már étvágy szerint - ad libitum - ettek. A premixeken és a koncentrátumokon kívül a tápban 75 % búza, 20 % szójadara, 0,5 % szójaolaj és 5 % trifoszfor volt. A malactakarmányt propionsavval konzerválták. A nagy számú állattal végzett kísérlet, majd az üzemi gyakorlat azt igazolta, hogy ebből a tápból a malacok 5 %-kal többet ettek és 8 %-kal jobban gyarapodtak, 3 %-kal jobb takarmányértékesülés mellett. A malacok 10 hetes korra 1,5 kg-mal haladták meg a hagyományos takarmányon tartott társaik tömegét. Ezek az előnyök bőven egyensúlyozták a kísérleti táp kissé magasabb árát. KL Szerkeszti Pomichal Richard Az Alaska Fj (4.) magasabb száron neveli a fejet, mint a többi kelkáposztafajta. Kiemelkedik a magas hóból, a téli gyakori esőzések utáni pangó vízből is. A zöldeskék fej és a hólyagos levélszerkezet a fajta nevéhez méltó télállóságát mutatja. -szA Quisto Fj fejeskáposzta 80 nappal az ültetése után már vágásra kész (1. kép). Ezután még két hónapig lábon tárollmtó anélkül, hogy megrepedne. Másodtermesztésre is alkalmas. Rövid tenyészideje ellenére kiválóan tárollmtó. Az egészséges állományú Iceprince Ft (3.) hosszá ideig teleltethető vagy tárolható. A tél beállta előtt több alkalommal permetezzük felszívódó szerekkel a gombák és baktériumok okozta betegségek ellen. A sűrűn rétegezett takarólevelek megvédik a fejet a meghűléstől. A Revue F, (2.) vöröskáposzta tenyészideje is 80 nap, ezt követően még sokáig lábon tárolható. Erőteljes növekedésű, száraz körülmények között is jól fejlődik. Szakszerűen tárolva sokáig megőrzi minőségét. HÁZUNK TÁJA 1994.november 13. Vasárnap Me lyik takarmány ízlik jobban?
