Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-10 / 28. szám
l/BSámbp 1994. július 10. ____ ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________RIPORT MA GYAR ISKOLÁBÓL INDULT Öröklődő tulajdonságok a kromoszómákban • Házasságkötéskor ismerjük-e egymás egészségi állapotát? • Már a terhesség nyolcadik hetében megállapítható: egészséges lesz-e az újszölött? A ipolyviski születésű dr. Kádasi Lajos az ipolysági magyar gimnáziumban érettségizett 1970-ben. Hogy az ember természeti adottságait, szervezeti felépítését tanulmányozhassa, s ennek keretében a humángenetikával, az átöröklés kérdéseivel foglalkozhasson, a Ko- mensky Egyetem Természettudományi Karára iratkozott be. 1975-ben a diploma megszerzése után, a pozsonyi Egyetemi Kórház genetikai részlegén kezdte meg az örökléstannal kapcsolatos kutatómunkáját. 1982- ben már a biológiai tudományok kandidátusa. Ezt a csecsemő- és újszülötthalandóság genetikai tényezőiről, a rendellenességeket okozó örökletes faktorok szerepéről szóló értekezésével érdemelte ki.- Ha nem is vagyok orvos, az emberi betegségekkel foglalkozom - mondja Kádasi doktor. A génsebészet hazai úttörői A Szlovák Tudományos Akadémia 1985-ben megalapította a molekuláris, fiziológiai és genetikai kutatóintézetét. Pontosabban, ketten alapították meg: dr. Vladimír Ferák docens (a molekuláris, biológiai tanszék vezetője, akit a részleg irányításával is megbíztak) és az Egyetemi Kórházból „idehelyezett” dr. Kádasi Lajos, aki önálló tudományos dolgozóként a humángenetikai laboratórium vezetője lett.- Már induláskor a génsebészet bevezetésével kezdtünk foglalkozni, ami a sejtmagban levő anyag analízisét és elemekre való bontását jelenti - mondja Kádasi Lajos. - Épp abban az időben, a nyolcvannégy-nyolcvanhatos években, indult fejlődésnek a fejlett országokban a gének, tehát az öröklődő tulajdonságokat hordozó kromoszóma-részecskék kutatása. A kromoszómák csak a sejtmag osztódásakor rövid ideig láthatók, s ilyenkor a sejtmag 46 kromoszómája megduplázódik. A kromoszómák láthatóvá tételét a kutatók vegyi úton is elérhetik. És hogy miért fontos ez? Nos, a DNS-molekula, a sejtmag része magában hordja az élő szervezet összes tulajdonságát s jellegét. A DNS irányítja az egész életfolyamatot. Ez csak a szülőktől örökölhető, újonnan nem képződik. A gyermek élete végig továbbviszi, amit a megtermékenyítés pillanatában kap a szüleitől. Sok örökletes betegség van, köztük a rákos megbetegedések is, amit a DNS megkárosodása idéz elő. Mi ennek kutatásával foglalkozunk. Az új génsebészeti módszerrel például már a terhesség 8-9. hetében meg lehet állapítani, hogy a gyermek károsult lesz-e vagy nem. Ha igen, akkor gyógyíthatatlan betegség esetében a szülők döntésén múlik, megtartják-e a magzatot... Engem is meglepett, amit Kádasi Lajos ezután mondott:- A szülők nem is tudják, hgy mindenkinek van hibás génje. Legalább kettő, ami súlyos rendellenességhez vezethet, ha hasonló hibás génnel találkozik a másik szülő részéről. Mintegy ötezer monogénes betegség van. Egyik legsúlyosabb a mucoviscidosis néven ismert kór. Aki mind a két szülőtől ezt a hibás gént örökli, mindenképpen gyógyíthatatlan beteg lesz. Vannak azonban olyan örökletes betegségek is - mint például a 30-40 éves korig lappangó, agydegenerációhoz vezető Huntington-kór, a hemofília (csak férfi ágon mutatkozó, de csak női ágon örökölhető vérzékenység), vagy a szintén örökletes, súlyos agykárosodást és szellemi elmaradottságot okozó fenilketonuria -, amelyek részben megelőzhetőek lennének, ha a szülők főleg azokban a családokban, ahol ezek a betegségek előfordultak, időben genetikai kivizsgálásnak vetnék magukat alá.- Kihez fordulhatnak, hol kaphatnak tanácsot?- Nézze, házasságkötéskor megkérdezik: a felek ismerik-e egymás egészségi állapotát? Mindenki igennel is válaszol, nem ismerve, kinek mi rejlik a génjeiben. Az emberek nemigen fordítanak erre figyelmet, pedig sok esetben érdemes lenne! Szlovákiában a nagy kórházak mellett működő genetikai részlegeken végeznek ilyen kivizsgálást. Pozsonyban két helyen: a kramárei Dérer Kórházban és az Egyetemi Kórházban. Vidéken pedig Nyitrán, Trencsénben, Túrócszentmártonban, Besztercebányán, Zsolnán, Kassán, Eperjesen, Homonnán, Szinnán; s egy kisebb részleg az érsekújvári kórházban is működik.- A rossz tulajdonságok is örökölhetők?- Ha már ezt kérdezi, csak azt mondhatom: az ember sosem születik gyilkosnak. A rossz tulajdonságok nagyrészt nem genetikai eredetűek, ebben szerepe van a nevelésnek, a külső ráhatásoknak. Az utódok inkább a hajlamot öröklik az erőszakos, kihívó viselkedésre, ami bizonyos társaságban fokozódhat. Az agresszivitás nagymértékben összefügg a szellemi színvonallal, ám ez már örökletes lehet. Van még egy tényező, ami befolyásolhatja az erőszakos magatartást, mégpedig az X és Y, a két nemi kromoszóma... (Prikler László felvétele) Kádasi doktor felvilágosít: a férfiaknak Y kromoszómájuk is van, a nőknek ez nincs. A nő az X kromoszómát adja át. Hogy fiú vagy lány születik-e, attól függ, hogy a megtermékenyítéskor mit ad hozzá a férfi. Ha az apa a nő X kromoszómájához - az X helyett - a férfi jelleget meghatározó Y kromoszómát adja, fiú születik, ha viszont a magzat két X kromoszómával rendelkezik, akkor kislány.- Amikor a hatvanas-hetvenes években a kromoszómák vizsgálata is lehetővé vált, a francia börtönökben vizsgálatot folytattak. Így jöttek rá, hogy az agresszív, erőszakos cselekedetért elítélt bűnözőknél eggyel több Y kromoszómát találtak. A jellembeli tulajdonságok kialakulása tehát két erőtől: az örökletes és a külső tényezőktől, tehát a neveléstől és a társaságtól is függ. Attól, hogy melyiknek van nagyobb befolyása. Génanatómia? Az élő szervezetet sok-sok millárdnyi sejt alkotja. Az ezekben levő kromoszómákat az ötvenes években fedezték fel. Addig nem voltak ismertek az öröklődés alapjai. Annak megállapítása, hgy a fejlődő magzat egészségesen jön-e a világra, vagy örökli-e a szülő meghibásodott génjét, tíz évvel ezelőtt vált lehetővé. És csupán néhány hónapja tudják diagnosztizálni még a magzatban az agydegenerációhoz vezető Hunting- ton-kórt.- Sok gént ismerünk, de sokról még nem tudjuk, milyen szerepük van a szervezetben - mondja Kádasi Lajos. - Ezek felismerését gyorsítja a DNS-molekulák elemzésére szolgáló polimerizációs láncreakció kidolgozása. Ezzel az eljárással a gének több millió kópiáját tudják előállítani, ami a gyors analízist teszi lehetővé. Nem mechanikailag, hanem biokémiai vegyszerekkel tudjuk sokszorosítani a DNS-molekulák hárommilliárdot is kitevő építőelemeit. így válik folyamatosan ismeretessé, hogy a DNS miből is épül, mi hol helyezkedik el, s melyik gén irányítja az életfolyamatokat. Ez a vizsgálat öt éve indult, de csak 15-20 év múlva várható, hogy az összes gén felépítése ismert lesz. Nézetünk szerint ennyi információs anyag feldolgozásához akár kétszáz év is szükségeltetik, hogy egykor majd az utódaink megismerhessék az ember összes génjének szerepét és elkészíthessék a gének anatómiáját. Ha kevés a pénzed...- A meghibásodott gének „megjavítása” egyelőre még a jövő zenéje. Vannak erre is kísérletek, de nem nálunk. Drága ez a kutatás, hiszen az alapvető dolgokra is alig jut pénz. Viszont nagy segítség számunkra a külföldi intézetektől kapott támogatás. Már van néhány közös programunk. A berlini kutatóintézettel például a kisgyerekkori, korai vaksághoz vezető szemrendellenesség kialakulásáért felelős gének megállapítását vizsgáljuk. Az ehhez szükséges vegyszereket, enzimeket a német fél vásárolja meg számunkra. Közös programunk van a francia kutatókkal is. A legnagyobb segítségnek Kádasi Lajos azt tartja, hogy a közvetlen számítógépes kapcsolat révén együttműködhetnek a németországi Heidelbergben létesített genetikai központ adatbázisával. Rengeteg információt, szakirodalmat vehetnek át tőlük. Ez már a mindennapi munkájukhoz tartozik. Belgiumból is kapnak ösztöndíjakat, hogy külföldi továbbképzésen vehessenek részt. Ő tavaly három hónapot Heraklionban, a Kréta-szigeti város nemzetközileg elismert kutatóintézetében tölthetett; Berlinben pedig egy hónapig tartózkodott.- Sokáig tartott, amíg eljutottam külföldre - mondja beszélgetésünk végén a negyvenkét éves Kádasi Lajos. - Nem mondhatom, hogy ott sokkal többet tudnának, mint mi, csak más, jobb körülmények között dolgoznak. A németül és angolul is jól beszélő genetikus elsősorban kutatással foglalkozik, de azért oktat is: az orvostovábbképző intézetben. Hogy átadhassa tapasztalatait a gyakorló orvosoknak; hogy beavassa őket a génsebészet titkaiba, a génekkel összefüggő betegségek felismerésébe és megállapításába. Ezzel nyújtva segítséget a rászorulóknak. Petró'ci Bálint A megálmodott szel A Komáromi Jókai Színház volt igazgatójának, Beke Sándornak az ötlete volt, hogy a színház mögötti, jelenleg még üres területen egy olyan többfunkciós épület kapjon helyet, amely mind külsőségében, mind belső elrendezésében a szlovákiai magyarság szellemi központja lehet. Az eredeti elképzelések szerint e fórumban kap majd helyet a színház gazdasági részlege, egy jelesebb nemzetközi pénzintézet, valamint több, a szlovákiai magyarság politikai és kulturális életét reprezentáló szervezet. Beke Sándor előremutató szándékának megvalósításához Csémy Olivér, a komáromi Decart Kft. társtulajdonosának személyében egy olyan kiváló építész-tervezőt talált, aki már több alkalommal is bizonyította szakmai felkészültségét. Ezúttal egy olyan művet alkotott, amely kissé meghökkentő, ám roppant izgalmas kapcsolatokat és sokatmondó, a múltból a jövő irányába mutató szimból Iából feltörő r< erejének a meg tét körülzáró rí bezártságát jeli pesttel összekö mellett, igazi é telek, amelyen a Komáromi J< István, a színhi hogy folytassa tartást igénylő i lió koronás bér „Nem lehet egészen boldog ember, akii tanítani kell az emberiséget, mert magi 25 éves a kassai C 1969-ben - amikor az I. galántai Kodály Napokra összesereglettek a kóruséneklés kedvelői - alapozta meg Kassán egy új énekkar létét a magyar tanítási nyelvű alapiskolában Homolya Éva tanárnő. Talán akkor még nem is sejtette, hogy e városban ezzel csak megkezdődött egy nemzetiségi és zenei újjáéledés, amely azt sugallta, hogy nem egy-két alkalomra születik, hanem ez az elképzelés tartó- sabb életű lesz. Nyilván azért is, mert Homolya Évának, az iskola igazgatóságával együtt, sikerült hathatós intézkedést foganatosítani a zenei nevelés - az ötvenes évektől tartó - sorvadásának megakadályozására. A Kodály-módszertan elsajátítását és gyakorlását, ennek fokozatos és tudatos megvalósítását így egyre több gyermekszív tette magáévá. Fennállásának huszonöt esztendeje alatt a Csengettyűben több százan ismerhették meg a karéneklés lelket gazdagító gyönyörűségét. Sok gyerek nagy hálával kamatoztatta az itt kapott zenei alapok felnőtt kórusokban. Hogy pontos légy elsősorban a Csermely kórusban, ami nek utánpótlását ötven százalékban ép „volt” Csengettyűsök alkották. És e té nek csak örülni lehet. Az eltelt négy század alatt a Csengettyű számos vei nyen és fesztiválon szerepelt, s eközl jó kapcsolatokat alakított ki több haza külföldi kórussal. Többször vett rési szlovákiai magyar gyermek- és ifjús énekkarok országos fesztiválján Érsel várott, ahol aranykoszorús minősítés kapott; aranysávos minősítést pe Eperjesen, a gyermekkórusok verseny Részt vett a pécsi Éneklő Ifjúság kóru: lálkozón, vendégszerepeit Cottbusban másutt. Gazdag és változatos, igényes eszmei kicsengésben hatásos, kórustö neti szempontból értékes műsorszán fémjelzik a 25 év munkáját. A mii ezért hát büszkén szerepeltek a ka; Művészetek Házában, a jubileumi ha
