Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-07-10 / 28. szám

1994. július 10. HÉTRŐL HÉTRE

Vas

árnap

1994.július 10.

A NAP kel 05.04 - nyugszik 20.50 órakor

A HOLD kel 06.51 - nyugszik 21.24 órakor

Névnapjukon szeretettel köszöntjük AMÁLIA

valamint

Alma, Bekény, Engelbert, Kanut, Kenese, Melina, Aufina, Szilvána

nevű kedves olvasóinkat Amália - az Amal kezdetű germán női nevek, főleg az Amalberga önállósult becéző rövidüléséből keletkezett. Ez összetett név, elemeinek jelentése: az Alámok (= gót királyi család) + védelem, július 11. Nóra, Lili július 12. Izabella, Dalma július 13. Jenő július 14. Örs július 15. Henrik,

Roland

július 16. Valter

A legrosszabb törvények

A rosszat a jó teremti magának, a kontraszt kedvéért.

(Murphy)

i/asámap

Családi magazin

Főszerkesztő:

Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (» 210/4456) Lapszerkesztő:

Flórián Márta (» 210/4452)

A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Szedés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8-tól 16.30 óráig. Telefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igazgatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fényképeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona.

Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25

Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460)

Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439

Index 480 201

Vasárnaptól szombatig

VASÁRNAP: 485 éve, 1509. július 10-én született Kálvin János francia eredetű svájci vallásreformátor, a kálvinizmus megalapítója. • 125 éve, 1869- ben született Kandó Kálmán gépészmérnök, a va- sútvillamosítás úttörője. A genfi tó partján 1898- ban helyezte üzembe első háromfázisú villamosva- sútját, majd az olaszországi Val-Tellina vonalat építette ki. HÉTFŐ: 490 éve, 1504. július 11-én hunyt el Pandolfo Collenuccio latinul is író olasz humanista költő és töténetíró. Nagy műveltségű, kiterjedt tudású, sokoldalú tudós és író volt, aki haladó módon foglalt állást kora kérdéseiben. *115 éve, 1879-ben született Cholnoky László író, Cholnoky Viktor író és Cholnoky Jenő földrajztudós öccse. A század első negyedének jelentékeny elbeszélői közé tartozott. Elbeszéléseken kívül verseket, kritikákat írt. • 105 éve, 1889-ben halt meg Reviczky Gyula költő, író, esszéíró. Apai ágon a Felvidék egyik legelőkelőbb nemesi családjának sarja, anyja szlovák cselédlány volt. Ifjúságát Léván és Pozsonyban töltötte, Pozsonyban érettségizett. Nyomor, éhezés és fázás, meg nem értettség volt az osztályrésze. 34 éves korában tüdőbajban halt meg. KEDD: 140 éve, 1854. július 12-én hunyt el Batthyány Kázmér szónok és emlékiratíró, aki jelentős szerepet játszott a szabadságharcban. Kéziratban maradt Emlékiratai értékes kortörténeti dokumentumok. • 140 éve, 1854-ben született Geroge Eastman amerikai feltaláló és gyáros, a tekercsfilm feltalálója, a Kodak fényképezőgép szerkesztője. • 110 éve, 1884-ben született Amadeo Modigliani olasz expresszionista festő és szobrász, a legnagyobb hatású modern művészek egyike. Képeit hosszú, megnyújtott figurák jellemzik, szobrain a néger plasztika és a kubiz- mus hatása jelentkezik. 1906-tól Párizsban élt. SZERDA: 145 éve, 1849. július 13-án halt meg Vasvári Pál író, politikus, történetíró, forradalmi demokratikus eszmék hirdetője. A huszonhárom

éves korában a szabadságharcban elesett ifjú a magyar történettudomány nagy ígérete volt. • 100 éve, 1894-ben született Iszaak Emmanuilovics Babel szovjet -orosz író. Írásai a szovjet irodalom legnagyobb, világirodalmi jelentőségű remekei sorába tartoznak. • 50 éve, 1944-ben született Rubik Ernő építész, feltaláló, saját kifejezésével „tárgytervező”. Nevét az általa tervezett kocka és számos más, világszerte népszerű logikai játék viseli. Rubik neve címszó lett az Oxford English Dictionaryban, kockáját kiállították a New York-i Modem Művészetek Múzeumában. CSÜTÖRTÖK: 205 éve, 1789. július 14-én a Bastille ostromával és lerombolásával kezdődött a nagy francia forradalom. • 90 éve, 1904-ben született Lengyelországban Isaac Baske- vis Singer, jiddis nyelvű Nobel-díjas amerikai író. Harmincnál több művet produkált. Igazi műfaja az elbeszélés. Művei magyarul is megjelentek. • 55 éve, 1939-ben hunyt el Alfonz Mucha cseh festőművész és grafikus, a szecessziós dekorativizmus jelentős képviselője. PÉNTEK: 480 éve, 1514. j«7i- us 15-én verték le a Dózsa György vezette paraszt- felkelést. • 90 éve, 1904-ben halt meg Anton Pav- lovics Csehov orosz novellista és drámaíró, orvos. A korán rátört tüdőbetegség miatt a megfeszített munkától egyre inkább romlott egészségi állapota - 44 éves korában halt meg. Életének utolsó nyolc éve pályájának beteljesedése: ekkor írja drámáit, a Sirályt, a Ványa bácsit, a Három nővért, a Cseresznyéskertet. • 75 éve, 1919-ben született Jean Iris Murdoch angol írónő, aki filozófusként kezdte pályáját. SZOMBAT: 5 éve, 1989. július 16-án halt meg Herbert von Karajan világhírű osztrák karmester, akinek nagyszerű formaérzékkel építkező, szug- gesztív egyénisége minden műfajban és minden stílusban élményadó interpretációt nyújtott. Operakarmesterként és koncertdirigensként egyaránt korunk legkiválóbbjai közé tartozott.

AHOGY ÉN LÁTOM - gflWlgSS KOLÁROVÓBÓL

Senki se ijedjen meg, nem Tóth Mihály úr sorozatcímét akarom elrabolni, csak egy gútai képviselő szeretné véleményét nyilvánítani Szűcs Bélának a Vasárnap idei 25- ös számában megjelent „100 sor egy ballépésről, amelyre nincs magyarázat" című cikkéről.

Szűcs Bélát tisztelem, nézeteivel 90 százalékban egyetértek, azonban ez az a cikk, mellyel 100 százalékra nem értek egyet. Nézetem szerint itt nem is titkolt, tipikus választási hadjáratról van szó, melyben a „táblavita” ürügyén jót üt Sz. B. az Együttélés parlamenti képviselői fejére. Mivel az a gyanúm, hogyha az Együttélés képviselői megszavazták volna azt a bizonyos táblatörvényt, ahol 13 helység 40 ezer lakosával Kaliská javaslata alapján lett „tiltva” az engedélyezett helységek névsorából, akkor az lett volna az együttélési képviselők bűne, hogy nem vették figyelembe e 13 helység lakóinak érdekeit. Itt még az elején sietve kijelentem, hogy e sorok írója nem az Együttélés képviselője.

Arra az esetre, ha a következő táblaszavazáson az összes magyar képviselő egyöntetűen megszavazná, hogy ezeket a bűnös városokat és falvakat, melyek szlovák történelmi személyiségek neveit viselik, ki kell venni az engedélyezettek névsorából, ajánlom Sz. B.- nak, hogy ezt az ürügyet kihasználva újból keményen támadja meg a magyar képviselőket, hogy elárulták a szolidaritás elvét.

Sz. B.-nak ehhez a kemény támadáshoz szeretnék néhány adatot szolgáltatni Gútáról.

Gútát 1948 augusztusában nevezték el Kollárovónak, annak rendje és módja szerint Jón Kollárról, a cseh nyelven író szlovák költőről és nyelvészről, ki a reformkorban Pesten lelkészkedett, küzdött a szlovákok erőszakos magyarosításának módszerei ellen. Többek között a pánszlávizmus egyik elméleti megalapozójának is tekintették. Legismertebb irodalmi műve a „Slávy dcéra” (A dicsőség lánya) volt.

Többet nem írok J. Kollárról, ennyiből is látható, hogy a gútai polgárok milyen büszkék voltak, hogy ilyen hírességről lett elnevezve akkor még poros, semmitmondó falujuk. Elképzelhető, minő megrökönyödést keltett, amikor a községházáról vissza kellett küldeni Pozsonyba a szépen metszett Kollárovo bélyegzőket, megkapván a helyesírás-hibás egy „l”-lel írott Koláro- vo új bélyegzőket.

Szent László király állítólag már 1074-ben metális határlevéllel örökítette meg Gúta mezőváros 56 ezer holdas határát, 1768-ban kegyelmes királyi végzés által Gúta szabad mezőváros maradt, a gútai polgár a XIX. sz. első felében Nemzetnek nevezte magát, szembe szállt a nagyhatalmú esztergomi érsekkel is, stb.

Ez a büszke gútai polgár egyszerre Kolárovo lakosa lett. Kolá- rovo: Bognárfalva, Kerekesi. Ennek alapján lett később felsőbb helyről 1965-ben ajánlva Gútának új címer, melyet 1984 augusztusában is el fogadott az akkori kommunista vezetőség. Itt hangsúlyozva volt: A kerék... végül is a város nevéhez is fűződik. (Itt kell zárójelben megjegyezni, hogy eme

ú.n. címer helyett napjainkban folyik a címerváltás, Gúta városa visszatér a régi, hagyományos címeréhez.)

Most pedig hogyan kerül a csizma az asztalra? Hogyan kerül Bognárfalva, Kerekesi a történelmi személyiségekről elnevezett helységek magas köreibe? A gútai polgár inkább vállalja a megalázó Bognárfalva (Kolárovo) nevet, s ennek alapján természetesen igényli azt a jogot, melyet remélhetőleg meg fog kapni a több mint 400 helység Szlovákiában. Annál inkább is vállalja Kolárovót, mivel a Szlovák Köztársaság kormánya nem ismerte el a népakaratot, annak a népszavazásnak az eredményét, mikor a szavazáson részt vett gútai polgárok 93 százaléka a Gúta név visszaadása mellett szavazott. Maradt tehát Kolárovo, vagyis Bognárfalva, ill. Kerekesi, ennek alapján tehát Kolárovót ki kell venni a 13 inkriminált helység névsorából.

A gútaiak remélik, hogy Szűcs Béla úr melléjük áll. Megfelelő szavak és jelzők az újabb cikkére azokra a képviselőkre, kik a gútai tábla kirakása ellen fognak legközelebb szavazni, már rendelkezésére is állnak, újból fel lehet használni az idézett Sz. B. cikkéből pl. a következő szavakat: öngól, cinkosság, megtorpedózás, mélységes elítélés, szélsőséges álláspont, átállás a másik táborba stb., stb.

Benninghaus Iván, a gútai önkormányzat képviselője

A fenti visszhangot a sajtótörvény vonatkozó előírásai értelmében közöltük.

a pártonkívüliekről

Az egypártrendszer bukása óta gombamódra szaporodnak a pártok Szlovákiában is. Egyik legutóbbi jegyzék szerint negyven párt és húsz politikai mozgalom tevékenykedik, amelyek lényegükben szintén pártok. Közöttük négy a magyar. Arról nincs statisztikai adat, hogy az ország lakosságából mennyi a párttag, ugyanis a legtöbben titokban tartják. Az azonban biztos, hogy Szlovákia felnőtt lakosságának csupán egy jelentéktelen hányadát teszik ki. Természetesen a legtöbb pártnak és politikusainak jelentős számú szimpatizánsai vannak, azonban ezek száma nagyon változó. így van ez a magyar pártokkal is. A körülbelül háromszázezer magyar választónak csupán egy töredéke párttag, a többség pártonkívüli. Igen, mi pártonkívüliek vagyunk döntő többségben, ezért a választások eredménye elsősorban tőlünk függ.

1969-ig én is tagja voltam az állampártnak, de a prágai tavasz idején kirúgtak a pártból és a szerkesztőségből is. így egy negyed százada pártonkívüli vagyok és eltökélt szándékom, hogy az is maradok. Ezt a személyi vallomást azért tartom szükségesnek közölni, mivel olvasóim nemegyszer nekem szegezik a kérdést: milyen magyar vagyok én, ha nem támogatom a magyar pártokat? Most a választási csatározások idején nem árt, ha leszögezem, hogy igenis támogatom a magyar pártokat, de nem valamelyiket a négy közül, hanem együttesen azokat, amelyek a szlovákiai magyarság érdekeit védelmezik a parlamentben, amelyek megtesznek mindent azért, hogy az itt élő magyarság, a szlovákokkal egyenlő jogokat élvezve fennmaradjon, és termékeny kapcsolatot tarthasson fenn a magyar kultúrával, szellemiséggel, az anyaországgal. írásaimmal ezt próbálom szolgálni és a pártoktól független Új Szó, Vasárnap ezt biztosítja számomra. Nem titkolom, politizálása alapján egyszer az egyik, másszor a másik párttal szimpatizálok. Mindig azzal, amelyik jobban szolgálja magyarságomat, a szlovák néppel érzett közösségemet, amelyik konszenzusra törekszik és a szélsőségesek által szüntelenül épített válaszfalakat igyekszik lerombolni. Nem értek egyet azokkal, akik az állítják, hogy csak párttagként lehet jól szolgálni magyar közösségünket. Büszkén vallom magam a pártonívüli szlovákiai magyarság, a nagy többség tagjának.

Minden állampolgárnak joga van belépni a hatvan párt és mozgalom bármelyikébe és ott politizálni, de ezzel semmivel sem többek a lakosság pártonkívüli többségénél. Akik vállalják a politizálást, a magyarság érdekeinek képviseletét, ha jól végzik dolgukat, mögöttük állunk, azonban ne várják azt, hogy a ballépéseket is támogatjuk, csak azért, mert magyarok vagyunk valamennyien.

Közelednek a választások. El kell dönteni, hogy melyik pártra szavazunk. Sajnos a szlovák pártok programja a nemzetiségek számára nem ajánl semmilyen elfogadható távlatot. A magyarok döntő többsége nem azért nem fog rájuk szavazni, mert szlovákok, hanem azért, mert elfeledkeznek rólunk. így a legtermészetesebb létérdekünk, hogy a magyar pártokra szavazzunk. Koalíciójukkal nem tagadják meg másságukat, pártprogramjukat, azonban az itt élő magyarság érdekeinek képviseletére közös platformot teremtenek. Ez, reméljük, összefogja az itt élő magyarságot és lehetővé teszi, hogy a választásokból olyan magyar képviselői csoport kerülhessen ki, amelyik a meg nem oldott nemzetiségi kérdésekben képes egységesen fellépni és nem fogja megtorpedózni a szlovák támogatással nagy nehezen kidolgozott javaslatokat. A parlament az a hely, ahol felelőtlenül egyéni „szólószámokkal” túl lehet kiabálni a többséget. Mi, pártonkívüliek, szavazatainkért csak annyit várunk az új képviselőjelöltektől, vegyék figyelembe azt, hogy mi szolgálja az itt élő több mint félmillió magyar érdekeit. Reméljük, találnak ilyen rátermett magyar embereket.

Szűcs Béla