Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-07-10 / 28. szám

1994. július 10. HÉTRŐL HÉTRE Vas árnap 1994.július 10. A NAP kel 05.04 - nyugszik 20.50 órakor A HOLD kel 06.51 - nyugszik 21.24 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük AMÁLIA valamint Alma, Bekény, Engelbert, Kanut, Kenese, Melina, Aufina, Szilvána nevű kedves olvasóinkat Amália - az Amal kezdetű germán női nevek, főleg az Amalberga önállósult becéző rövidüléséből keletkezett. Ez összetett név, elemeinek je­lentése: az Alámok (= gót ki­rályi család) + védelem, július 11. Nóra, Lili július 12. Izabella, Dalma július 13. Jenő július 14. Örs július 15. Henrik, Roland július 16. Valter A legrosszabb törvények A rosszat a jó teremti magá­nak, a kontraszt kedvéért. (Murphy) i/asámap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (» 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (» 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (» 210/4452) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (»210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Szarka Éva (» 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munka­napokon 8-tól 16.30 óráig. Te­lefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbe­sítőnél. Külföldi megrendelé­sek: PNS igazgatósága, Pribi­nova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (» 210/4460) Adminisztráció - »210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 485 éve, 1509. július 10-én született Kálvin János francia eredetű svájci vallásreformá­tor, a kálvinizmus megalapítója. • 125 éve, 1869- ben született Kandó Kálmán gépészmérnök, a va- sútvillamosítás úttörője. A genfi tó partján 1898- ban helyezte üzembe első háromfázisú villamosva- sútját, majd az olaszországi Val-Tellina vonalat épí­tette ki. HÉTFŐ: 490 éve, 1504. július 11-én hunyt el Pandolfo Collenuccio latinul is író olasz huma­nista költő és töténetíró. Nagy műveltségű, kiterjedt tudású, sokoldalú tudós és író volt, aki haladó mó­don foglalt állást kora kérdéseiben. *115 éve, 1879-ben született Cholnoky László író, Cholnoky Viktor író és Cholnoky Jenő földrajztudós öccse. A század első negyedének jelentékeny elbeszélői közé tartozott. Elbeszéléseken kívül verseket, kritikákat írt. • 105 éve, 1889-ben halt meg Reviczky Gyula költő, író, esszéíró. Apai ágon a Felvidék egyik leg­előkelőbb nemesi családjának sarja, anyja szlovák cselédlány volt. Ifjúságát Léván és Pozsonyban töl­tötte, Pozsonyban érettségizett. Nyomor, éhezés és fázás, meg nem értettség volt az osztályrésze. 34 éves korában tüdőbajban halt meg. KEDD: 140 éve, 1854. július 12-én hunyt el Batthyány Kázmér szónok és emlékiratíró, aki jelentős szerepet játszott a szabadságharcban. Kéziratban maradt Emlékiratai értékes kortörténeti dokumentumok. • 140 éve, 1854-ben született Geroge Eastman amerikai felta­láló és gyáros, a tekercsfilm feltalálója, a Kodak fényképezőgép szerkesztője. • 110 éve, 1884-ben született Amadeo Modigliani olasz expresszionista festő és szobrász, a legnagyobb hatású modern művészek egyike. Képeit hosszú, megnyújtott figu­rák jellemzik, szobrain a néger plasztika és a kubiz- mus hatása jelentkezik. 1906-tól Párizsban élt. SZERDA: 145 éve, 1849. július 13-án halt meg Vasvári Pál író, politikus, történetíró, forradalmi demokratikus eszmék hirdetője. A huszonhárom éves korában a szabadságharcban elesett ifjú a ma­gyar történettudomány nagy ígérete volt. • 100 éve, 1894-ben született Iszaak Emmanuilovics Babel szovjet -orosz író. Írásai a szovjet irodalom legna­gyobb, világirodalmi jelentőségű remekei sorába tartoznak. • 50 éve, 1944-ben született Rubik Ernő építész, feltaláló, saját kifejezésével „tárgytervező”. Nevét az általa tervezett kocka és számos más, vi­lágszerte népszerű logikai játék viseli. Rubik neve címszó lett az Oxford English Dictionaryban, koc­káját kiállították a New York-i Modem Művészetek Múzeumában. CSÜTÖRTÖK: 205 éve, 1789. júli­us 14-én a Bastille ostromával és lerombolásával kezdődött a nagy francia forradalom. • 90 éve, 1904-ben született Lengyelországban Isaac Baske- vis Singer, jiddis nyelvű Nobel-díjas amerikai író. Harmincnál több művet produkált. Igazi műfaja az elbeszélés. Művei magyarul is megjelentek. • 55 éve, 1939-ben hunyt el Alfonz Mucha cseh fes­tőművész és grafikus, a szecessziós dekorativizmus jelentős képviselője. PÉNTEK: 480 éve, 1514. j«7i- us 15-én verték le a Dózsa György vezette paraszt- felkelést. • 90 éve, 1904-ben halt meg Anton Pav- lovics Csehov orosz novellista és drámaíró, orvos. A korán rátört tüdőbetegség miatt a megfeszített munkától egyre inkább romlott egészségi állapota - 44 éves korában halt meg. Életének utolsó nyolc éve pályájának beteljesedése: ekkor írja drámáit, a Sirályt, a Ványa bácsit, a Három nővért, a Cseresz­nyéskertet. • 75 éve, 1919-ben született Jean Iris Murdoch angol írónő, aki filozófusként kezdte pá­lyáját. SZOMBAT: 5 éve, 1989. július 16-án halt meg Herbert von Karajan világhírű osztrák karmes­ter, akinek nagyszerű formaérzékkel építkező, szug- gesztív egyénisége minden műfajban és minden stí­lusban élményadó interpretációt nyújtott. Operakar­mesterként és koncertdirigensként egyaránt korunk legkiválóbbjai közé tartozott. AHOGY ÉN LÁTOM - gflWlgSS KOLÁROVÓBÓL Senki se ijedjen meg, nem Tóth Mihály úr sorozatcímét akarom el­rabolni, csak egy gútai képviselő szeretné véleményét nyilvánítani Szűcs Bélának a Vasárnap idei 25- ös számában megjelent „100 sor egy ballépésről, amelyre nincs magyarázat" című cikkéről. Szűcs Bélát tisztelem, nézetei­vel 90 százalékban egyetértek, azonban ez az a cikk, mellyel 100 százalékra nem értek egyet. Néze­tem szerint itt nem is titkolt, tipi­kus választási hadjáratról van szó, melyben a „táblavita” ürügyén jót üt Sz. B. az Együttélés parlamenti képviselői fejére. Mivel az a gya­núm, hogyha az Együttélés képvi­selői megszavazták volna azt a bi­zonyos táblatörvényt, ahol 13 helység 40 ezer lakosával Kaliská javaslata alapján lett „tiltva” az engedélyezett helységek névsorá­ból, akkor az lett volna az együtt­élési képviselők bűne, hogy nem vették figyelembe e 13 helység la­kóinak érdekeit. Itt még az elején sietve kijelentem, hogy e sorok írója nem az Együttélés képvi­selője. Arra az esetre, ha a következő táblaszavazáson az összes magyar képviselő egyöntetűen megszavaz­ná, hogy ezeket a bűnös városokat és falvakat, melyek szlovák törté­nelmi személyiségek neveit vise­lik, ki kell venni az engedélyezet­tek névsorából, ajánlom Sz. B.- nak, hogy ezt az ürügyet kihasz­nálva újból keményen támadja meg a magyar képviselőket, hogy elárulták a szolidaritás elvét. Sz. B.-nak ehhez a kemény tá­madáshoz szeretnék néhány adatot szolgáltatni Gútáról. Gútát 1948 augusztusában ne­vezték el Kollárovónak, annak rendje és módja szerint Jón Kol­lárról, a cseh nyelven író szlovák költőről és nyelvészről, ki a re­formkorban Pesten lelkészkedett, küzdött a szlovákok erőszakos magyarosításának módszerei el­len. Többek között a pánszláviz­mus egyik elméleti megalapozójá­nak is tekintették. Legismertebb irodalmi műve a „Slávy dcéra” (A dicsőség lánya) volt. Többet nem írok J. Kollárról, ennyiből is látható, hogy a gútai polgárok milyen büszkék voltak, hogy ilyen hírességről lett elne­vezve akkor még poros, semmit­mondó falujuk. Elképzelhető, minő megrökönyödést keltett, amikor a községházáról vissza kellett küldeni Pozsonyba a szé­pen metszett Kollárovo bé­lyegzőket, megkapván a helyesí­rás-hibás egy „l”-lel írott Koláro- vo új bélyegzőket. Szent László király állítólag már 1074-ben metális határlevéllel örökítette meg Gúta mezőváros 56 ezer holdas határát, 1768-ban ke­gyelmes királyi végzés által Gúta szabad mezőváros maradt, a gútai polgár a XIX. sz. első felében Nemzetnek nevezte magát, szem­be szállt a nagyhatalmú esztergo­mi érsekkel is, stb. Ez a büszke gútai polgár egy­szerre Kolárovo lakosa lett. Kolá- rovo: Bognárfalva, Kerekesi. En­nek alapján lett később felsőbb helyről 1965-ben ajánlva Gútának új címer, melyet 1984 augusztusá­ban is el fogadott az akkori kom­munista vezetőség. Itt hangsúlyoz­va volt: A kerék... végül is a város nevéhez is fűződik. (Itt kell záró­jelben megjegyezni, hogy eme ú.n. címer helyett napjainkban fo­lyik a címerváltás, Gúta városa visszatér a régi, hagyományos cí­meréhez.) Most pedig hogyan kerül a csiz­ma az asztalra? Hogyan kerül Bognárfalva, Kerekesi a történel­mi személyiségekről elnevezett helységek magas köreibe? A gútai polgár inkább vállalja a megalázó Bognárfalva (Kolárovo) nevet, s ennek alapján természetesen igényli azt a jogot, melyet remél­hetőleg meg fog kapni a több mint 400 helység Szlovákiában. Annál inkább is vállalja Kolárovót, mivel a Szlovák Köztársaság kormánya nem ismerte el a népakaratot, an­nak a népszavazásnak az eredmé­nyét, mikor a szavazáson részt vett gútai polgárok 93 százaléka a Gú­ta név visszaadása mellett szava­zott. Maradt tehát Kolárovo, vagy­is Bognárfalva, ill. Kerekesi, en­nek alapján tehát Kolárovót ki kell venni a 13 inkriminált helység névsorából. A gútaiak remélik, hogy Szűcs Béla úr melléjük áll. Megfelelő szavak és jelzők az újabb cikkére azokra a képviselőkre, kik a gútai tábla kirakása ellen fognak legkö­zelebb szavazni, már rendelkezé­sére is állnak, újból fel lehet hasz­nálni az idézett Sz. B. cikkéből pl. a következő szavakat: öngól, cin­kosság, megtorpedózás, mélységes elítélés, szélsőséges álláspont, átállás a másik táborba stb., stb. Benninghaus Iván, a gútai önkormányzat képviselője A fenti visszhangot a sajtótör­vény vonatkozó előírásai értel­mében közöltük. a pártonkívüliekről Az egypártrendszer bukása óta gombamód­ra szaporodnak a pártok Szlovákiában is. Egyik legutóbbi jegyzék szerint negyven párt és húsz politikai mozgalom tevékenyke­dik, amelyek lényegükben szintén pártok. Közöttük négy a magyar. Arról nincs sta­tisztikai adat, hogy az ország lakosságából mennyi a párttag, ugyanis a legtöbben titok­ban tartják. Az azonban biztos, hogy Szlová­kia felnőtt lakosságának csupán egy jelen­téktelen hányadát teszik ki. Természetesen a legtöbb pártnak és politikusainak jelentős számú szimpatizánsai vannak, azonban ezek száma nagyon változó. így van ez a magyar pártokkal is. A körülbelül háromszázezer magyar választónak csupán egy töredéke párttag, a többség pártonkívüli. Igen, mi pártonkívüliek vagyunk döntő többségben, ezért a választások eredménye elsősorban tőlünk függ. 1969-ig én is tagja voltam az állampárt­nak, de a prágai tavasz idején kirúgtak a pártból és a szerkesztőségből is. így egy ne­gyed százada pártonkívüli vagyok és eltökélt szándékom, hogy az is maradok. Ezt a sze­mélyi vallomást azért tartom szükségesnek közölni, mivel olvasóim nemegyszer nekem szegezik a kérdést: milyen magyar vagyok én, ha nem támogatom a magyar pártokat? Most a választási csatározások idején nem árt, ha leszögezem, hogy igenis támogatom a magyar pártokat, de nem valamelyiket a négy közül, hanem együttesen azokat, ame­lyek a szlovákiai magyarság érdekeit védel­mezik a parlamentben, amelyek megtesznek mindent azért, hogy az itt élő magyarság, a szlovákokkal egyenlő jogokat élvezve fenn­maradjon, és termékeny kapcsolatot tart­hasson fenn a magyar kultúrával, szellemi­séggel, az anyaországgal. írásaimmal ezt próbálom szolgálni és a pártoktól független Új Szó, Vasárnap ezt biztosítja számomra. Nem titkolom, politizálása alapján egyszer az egyik, másszor a másik párttal szimpati­zálok. Mindig azzal, amelyik jobban szolgál­ja magyarságomat, a szlovák néppel érzett közösségemet, amelyik konszenzusra törek­szik és a szélsőségesek által szüntelenül épí­tett válaszfalakat igyekszik lerombolni. Nem értek egyet azokkal, akik az állítják, hogy csak párttagként lehet jól szolgálni magyar közösségünket. Büszkén vallom magam a pártonívüli szlovákiai magyarság, a nagy többség tagjának. Minden állampolgárnak joga van belép­ni a hatvan párt és mozgalom bármelyiké­be és ott politizálni, de ezzel semmivel sem többek a lakosság pártonkívüli többségé­nél. Akik vállalják a politizálást, a magyar­ság érdekeinek képviseletét, ha jól végzik dolgukat, mögöttük állunk, azonban ne várják azt, hogy a ballépéseket is támogat­juk, csak azért, mert magyarok vagyunk valamennyien. Közelednek a választások. El kell dönteni, hogy melyik pártra szavazunk. Sajnos a szlovák pártok programja a nemzetiségek számára nem ajánl semmilyen elfogadható távlatot. A magyarok döntő többsége nem azért nem fog rájuk szavazni, mert szlová­kok, hanem azért, mert elfeledkeznek ró­lunk. így a legtermészetesebb létérdekünk, hogy a magyar pártokra szavazzunk. Koalí­ciójukkal nem tagadják meg másságukat, pártprogramjukat, azonban az itt élő ma­gyarság érdekeinek képviseletére közös plat­formot teremtenek. Ez, reméljük, összefogja az itt élő magyarságot és lehetővé teszi, hogy a választásokból olyan magyar képvi­selői csoport kerülhessen ki, amelyik a meg nem oldott nemzetiségi kérdésekben képes egységesen fellépni és nem fogja megtorpe­dózni a szlovák támogatással nagy nehezen kidolgozott javaslatokat. A parlament az a hely, ahol felelőtlenül egyéni „szólószámok­kal” túl lehet kiabálni a többséget. Mi, pár­tonkívüliek, szavazatainkért csak annyit vá­runk az új képviselőjelöltektől, vegyék figye­lembe azt, hogy mi szolgálja az itt élő több mint félmillió magyar érdekeit. Reméljük, találnak ilyen rátermett magyar embereket. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom