Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-02 / 40. szám
A Golden Delicious méltán nevezhető a világ legsikeresebb almafajtájának. A leghitelesebb történet szerint Anderson Mullins 1905 őszén fedezett fel egy ígéretes magoncot hegyvidéki farmján (USA, West Virginia állam). Kilenc évi megfigyelés után ennek a rendszeresen és kiemelkedően jól termő fának áprilisig tárolt gyümölcsét elküldte az Amerika- szerte jól ismert faiskolás Stark testvéreknek. A sárga alma akkoriban nem tartozott a nagyon kelendő áruk közé, végűin Hosszú tárolás után is kemény gyümölcshús és az íz meggyőzte a szakembereket. Paul Stark a helyszíni szemléjén úgy érezte, hogy rátalált az „igazi” almára. Ötezer dollárt fizetett az aranyfáért, amely kerítéssel és riasztóval őrizve még 50 évig rendszeresen termett. A véletlen magonc valószínűleg a Grimes Golden- nel megporzózott Golden Reinette mag- vából keletkezett. A fajta 1916-ban került kereskedelmi forgalomba. Talán nemcsak a gyümölcs jellegére utalt évtizedekkel később az ifjabb Stark, amikor azt mondta: „Arany, amely fán terem”. Jól bevált, népszerű fajta Golden Deliciousból évente átlagosan 2,5-3,3 millió tonnát szüretelnek. A legnagyobb európai termelők: Francia- ország (kb. 1-1,2 millió tonna) és Spanyolország (0,5 millió tonna), valamint Hollandia, Németország, Belgium, Svájc és Ausztria. A fajta bővelkedik az előnyös tulajdonságokban. Fája közepesen erős növekedésű, koronája kissé szétterülő, de a vezér dominanciáját mindvégig megtartja. Ideálisan alakítható, a legtöbb koronaforma könnyen nevelhető belőle. Termőrügyeit részben a két- vagy többéves termőlapokon levő rövid termővesszők végén, részben a gally végeken található hosszú termővesszők oldalán vagy végén fejleszti. A hosszú termővesszők oldalán általában kisebbek a gyümölcsök, s csak akkor számítsunk rájuk, ha a késő tavaszi fagy a többéves termőlapokon levő virágokat megtizedelte. Korán termőre fordul, az M 9 alanyú karcsú orsó ültetvényekben már a második évben komoly termést hozhat. Termőképessége bátran nevezhető rendkívülinek, de ennek eléréséhez jó tápanyag- és vízellátást igényel. A szakaszos terméshozás elkerülése érdekében gyümölcsritkításra van szükség. Éghajlati és talajigénye nem különleges, a legtöbb almatermőhelyen jól ter- meszhető. A tengerszint alatti területeken és a tengerszint fölött ezer méteren egyaránt ragyogó ültetvények példázzák tűrőképességét. Melegebb termőhelyen kevéssé leves, ízben szegényebb, hűvösebb helyeken hosszúkás és bordázott gyűA Golden Delicious mellett nem hiányozhat kertünkből a Golden Spur sem. Finoman szemcsés húsú, pikáns ízű fajta. Szedési ideje október; fogyasztható októbertől márciusig. mölcsöket fejleszt. Fája kevéssé fagyérzékeny, virágai a késő tavaszi fagyoktól ritkán károsodnak. Érési ideje hazánkban szeptember vége, október eleje. Gyümölcsei egyszerre is leszedhetők, hullásra nem hajlamosak, viszont nyomódásra érzékenyek. Mérete a berakodástól, vízállástól függően kö- zépnagy vagy nagy, héja vékony, az érés kezdetén zöldessárga, éretten sárga. Gyümölcshúsa sárgás, édes, enyhén savas, kissé illatos. Jól szabályozott légterű hűtőtárolóban akár hat hónapig is eltartható, de a nagymérvű apadás elkerülése érdekében ügyelni kell a tároló nedvességtartalmára. Virágzása svájci megfigyelések szerint középkései, Soltész viszont a kései csoportba helyezi. Jó pollenadói: Jonat- hán, Elstar, Gloster, Rome Beauty, Granny Smith, Starting, Redspur Delicious, Starkrimson Delicious, Vista Bella. Diploid, a vele együtt virágzó fajtáknak jó pollenadója, de összeférhetetlensége miatt nem megfelelő pollenadQja a Mut- sunak és a Jonagoldnak. Túlkötődésre való hajlama miatt Nyugat-Európában nem túlozzák el a pollenadó ültetvényen belüli arányát (pl. Dél-Tirolban 4:1-től akár 10:1-ig terjedhet), s a fajtatársítás megtervezésekor figyelembe veszik a közeli ültetvények esetleges megporzó szerepét is. A fajta nagy hibája a gyümölcsök pa- rásodásra (perzselődésre, rozsdásodás- ra) való hajlama, különösen hűvös és nedves klíma alatt. Parásodást idézhet elő még a vírusfertőzöttség, a virágzás és a sziromhullás időszakában tapasztalható 0 C-fok körüli lehűlés, a nappali hőségben végzett permetezés és a nem eléggé finom cseppméret. Lisztharmatra egyáltalán nem érzékeny, varasodásra és baktériumos ágelhajlásra viszont fogékony. A Golden Delicious nem a több száz hektáros nagyüzemek fajtája. Most már ne az alapfajtákat telepítsük, hanem klónjaiból vagy hibrid utódjaiból válasszunk. A Golden Delicious kiónok és változatok közül a parásodásra az alapfajtához hasonlóan érzékeny kiónok és változatok közül a Golden Delicious „A” (Svájc) és „B” (Dánia) kiónokat még mindig eléggé jelentős arányban szaporítják vírusmentesen Nyugat-Európában, illetve más neveken az USA-bam Németországban, Svájcban és Dél-Ti- rolban a legtöbb termesztő nagyon jó minőségben, parásodás nélkül tudja ezeket termeszteni, nem kísérleteznek hát a parásodásmentes vátozatokkal. Mindkét klón a standardénál kb. 20 %- kai jobb termőképességű, ezért évekkel ezelőtt talán mulasztást követtünk el azzal, hogy a kiónok és változatok közül nem minősítettük a legjobbakat. (Folytatjuk) Kertészet és Szőlészet Boroshordók kezelése IVI eltöltés előtt A kiürült hordót - ha szakszerűen ápolt is - megtöltés előtt gondosan vizsgáljuk át. Távolítsuk el az akonadugót, tenyerünkkel csapjunk rá a hordó szájnyílására - ezáltal gyenge légmozgás jelentkezik benne majd szagoljunk bele. Az egészséges hordó levegője kellemes borillatú. Ilyenkor elegendő hideg vízzel kiöblíteni, s máris alkalmas a bor befogadására. (Ha kénszagot érzünk, akkor nemrégen volt kénezve.) Ha a szaglási próba eredménye bizonytalan, világítsuk ki a hordó belsejét. Egy 60-80 cm hosszú, vékony drótra kössünk gyertyát, gyújtsuk meg és eresszük a hordóba, ha elalszik, akkor a hordó penészes. Ha azt látjuk, hogy a fája tiszta, s rajta legfeljebb borkőkristályok csillognak, a hordó rendben van. Használatba vétel előtt tiszta, hideg vízzel kell kiöblíteni. A pár hónapja üresen álló hordó szétszáradhat, ezért ajánlatos először hideg vízzel megtölteni (duzzasztás), majd 1-2 nap múlva kiüríteni. Ennek elmulasztása jelentős must-, illetve borveszteséget okoz. A hordó „megissza” a bor egy részét. A hordókat külsőleg is ápolnunk kell. Havonta törölges- sük tisztára; az abroncsokat évente egyszer rozsdátlanítsuk és míniumos olajfestékkel vonjuk be. Helyesen járunk el, ha a hordó első, oromrészét színes zománcfestékkel (piros, zöld) befestjük. A dongák diófapáccal való bevonása tetszetőssé teszi a hordót. Ha a hordó kissé penészes vagy ecetszagú, akkor a következő műveleteket végezzük el: Áztatás: a hordót hideg vízzel megtöltjük, két-három napig benne tartjuk, majd kiöntjük. Ezt ajánlatos kétszer-há- romszor megismételni. Forrázás: űrtartalma szerint 5-20, vagy több liter forró vizet öntünk bele és erősen bedugjuk, majd 10-15 percig hen- gergetjük, himbáljuk, közben hol az egyik, hol a másik fenekére állítjuk, hogy a forró víz a dongák pórusai közé, mindenüvé behatolhasson. Egy kis idő múlva a dugót egy pillanatra kiütjük, hogy a felesleges gőz eltávozzon, s ismét bedugaszoljuk. Néhányszor még meghengergetjük, utána fenekére állítjuk és megvárjuk, míg a víz kihűl benne, akkor kiöntjük. A forrázást még kétszer-háromszor megismételjük. Forró szódás kezelés: a kiforrázott, még langyos hordóba 3 %-os forró szódás vagy trisós oldatot öntünk, majd úgy járunk el, mint a forrázásnál. Újraforrázás: a szódamaradványok eltávolítása érdekében a hordót a már említett módon, tiszta forró vízzel ismét kiforrázzuk. A forró szódás kezelés után soha nem szabad mindjárt hideg vízzel mosni a hordót, mert a szódás oldat a pórusok között marad. Újraáztatás: a kiforrázott hordót két-három naponként váltott hideg vízzel újra kiáztatjuk. (Az új hordókat is így készítjük elő.) Ha az így előkészített hordó még mindig penészes vagy ecetes, akkor a hordó rendbehozatalához az első fenekét ki kell venni. Ezt azonban jobb, ha szakemberre bízzuk. Ha vörös boros hordóba vagyunk kénytelenek fehér bort tenni, akkor tudni kell, hogy a dongák közé beivódott vörös színanyag a fehér bort megfesti. Ha csak rövid ideig akarunk benne fehér bort tárolni, akkor öntsünk bele mésztejet, hen- gergessük meg, hogy minden részt bevonjon. Egy-két nap múlva a meszet hideg vízzel alaposan mossuk ki a hordóból. Tökéletes színtelenítést a dohos hordók kezelésénél leírt eljárással tudunk elérni. Jakab András Szerkeszti: Pomichal Richárd A Resistor F, 55 napos, 1 kg átlagsúlyú, Fusarium-rezisztens újdonság. Hajtatásban és szabadföldön is folyamatosan ültethető. Koraisága ellenére nyáron és ősszel is kiváló minőséget ad. Fejszerkezete aránylag zárt, színe fehéres-sárga, ezért savanyításra is használják. Jól szállítható, zöldségpulton sokáig megtartja minőségét. Minden célra más és más A zöldségtermesztésben is mind jobban erősödik a fajták versenye. Így elsősorban a megbízható, azaz a nagy termőképességű és a betegségekkel, kártevőkkel szemben leginkább ellenálló fajták élvezik a termelők bizalmát. A káposztánál többek között a fuzárium-rezisztencia lesz alapvető követelmény. A fajták ellenállóságára ott van a legnagyobb szükség, ahol a gazdák nem tudják betartani a vetésforgót, és - néha kényszermegoldásból - több egymást követő évben azonos helyre ültetik a káposztát. Amikor ültetés után pár héttel sárgulnak a levelek, majd lehullanak, legelőször és sajnos sokszor indokoltan, mindenki a fuzáriumra gyanakszik. Pedig két további betegség, a Verticillum és a Turnip Mosaic Virus is okozhat az előzővel összetéveszthető tüneteket. Szerencsére ez utóbbiak elég ritkán károsítanak nálunk, és néhány vírusrezisztens fajta már létezik (National F,). A Bejo cég fajtasorában tripsztoleráns fajta is szerepel (Histona F,). ami azért jelentős, mert ha a károsítok megjelennek, már nehéz ellenük védekezni. Érzékeny fajtáknál részleges védelmet nyújt, ha a tábla végébe dohányt ültetünk. Ahol felületi vízből, tehát tóból, csatornából vagy patakból öntözünk, ott fokozódik a Xanthomonas-fertőzés veszélye. Kezdetben a levelek a szélektől kiindulva sárgulnak, majd jól felismerhetően kialakul a feketeerűség. Védelmet jelentenek a toleráns fajták, mint a Fieldforce. A bemutatott fejeskáposzták zömét a savanyításra, valamint a tárolásra nemesített fajták adták. A káposzta fej szerkezetéből jól kiolvasható, hogy milyen felhasználásra alkalmas. A savanyítási fajták finoman erezettek, torzsájuk kicsi és szárazanyag-tartalmuk legalább kilenc százalék. Tároláskor a káposzta a torzsájából él, tehát több hónapig csak a nagy torzsájúak tarthatók el. A tárolási fajták úgynevezett dán fej szerkezetűek, a tömött fej felül kissé lapított, a vastag erek megközelítőleg merőlegesen indulnak ki a torzsából. Minél több és nagyobb alsó levelet fejleszt a növény, valamint minél hosszabb a te- nyészideje, annál jobban tárolható. A külső torzshossz szintén fajtatulajdonság és növekedésével nő az eltarthatóság is. A túl érett káposztából nem lehet jó savanyított terméket készíteni és idővel a hordós káposzta is romlik. Ezért e célra is különböző tenyészidejű fajtákat nemesítettek, a 80 napostól (Histona F,) egészen a 120-130 naposig (Krautpacker F(, Montego F,). A januári és februári savanyításhoz pedig kettős hasznosítású, tehát jól tárolható, majd a tárolókból savanyítható fajták és fajtajelöltek is rendelkezésre állnak (Masada F];B 1562). A hosszú tenyészidejű kelkáposztánál fontos a jó télállóság. A Wirosa Fj akár a hó alól is szedhető vagy összegyűjtve és szalmával letakarva hetekig tárolható. Ne felejtsük el azonban, hogy a többszöri nagy hőmérséklet- ingadozás tönkreteszi a termést. Káposztakülönlegesség a fejes- és a kelká- A Musketeer Fj hajtatásban és a korai szabadföldi poszta fajhibridje, termesztésben bevált hidegtoleráns fejeskáposzta- amelyre példaként a hibrid. Tenyészideje 55 nap, állagsúlya 0,8-1,0 kg. Mombasa Fj fajtát mutatták be. Szépen szeletelhető, 150 nap tenyészidejű, fuzárium-rezisztens hibrid. Frisspiacra és ipari feldolgozásra egyaránt termeszthetjük. A káposzta egyenletes vízellátást igényel. Ez úgy is megoldható, hogy a tábla szélén vízgyűjtő medencét alakítunk ki, s szükség esetén innen szivattyúzzuk folyamatosan a vizet. K.SZ. Káposztabemutató HÁZUNK TÁJA 1994. október 2. l/BSámap
