Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-10-02 / 40. szám

Sydneyben már olimpiai sportág lesz a triatlon

A NEGYEDIK TENGERÉSZ IGAZA

Szeptember elején Párizsban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ülésén új sportágakat vettek fel a 2000. évi sydneyi nyári ötkarikás játékok műsorára. Ezek egyike a triatlon, az utóbbi másfél évtized (az első versenyt 1978 februárjában rendezték) gejzírként feltörő és hatalmas pénzösszegeket megmozgató sportága. Legendák keringenek keletkezéséről, ám a leghihetőbbnek az alábbi történetet tartják. Hawaii szigetén vitatkozott három nagyravágyó tengerész: egy úszó, egy kerékpározó és egy futó. Mindegyikük azt állította, az ő versenyszáma a legnehezebb, minek által magát tartja a legjobb sportolónak. Meghallotta szóváltásukat egy negyedik társuk, és kijelentette: „Bebizonyítom, hogy egyikteknek sincs igaza.” Fogta magát és egymás után leúsz- ta a 3,8 kilométert, lehajtotta a 180 kilométert és ráadásképpen a 42 kilométeres maratoni távot is lefutotta. Aztán azt kérdezte tőlük: „Most ki a legjobb?” Hát valahogy így indult hódító útjára a triatlon. Azóta itthon is vannak szép számban művelői (nyolcvanhéttől tevékenykedik önálló szövetség). Egyikük a felsőpatonyi Méhes Tibor, aki tíz éve hódol a sportágnak. Szakavatott ismerője, versenyeket szervezett és maga is elindul a viadalokon. A dunaszer- dahelyi Iskola utcai alapiskola tornatanára (kézilabdázó lányokat is tanít) sportolói élményeiből, gazdag ismeretanyagából merít számunkra.

Középiskolás korában Komáromban szerettették meg vele a rendszeres testedzést. Naponta futott, készült a versenyekre. Később ez nagyon jól jött neki. Nyolcvannégy-nyolcvanötben Prosté- jovban teljesített katonai szolgálatot. Közben sportolt is. Mikor meghallotta, hogy triatlon versenyt szerveznek a városban, jelentkezett, és külön felkészülés nélkül végigküzdötte a három szám távját. Aki célba ért, kapott egy elismervényt, vasember lett. Mindegy, milyen idővel. Ekkor alakult ki benne a sportág iránti vonzalom.- Egyfajta belső nyugalom lett úrrá rajtam. Sikerélményem magával ragadott. Kívánom, hogy minél többen átélhessék. A triatlon három olyan számot ölel fel, amelyek sorra próbára teszik az ember képességeit, kellően leterheli a szervezetet, növeli a kitartást. És hatásos ellenszer a civilizációs betegségek megelőzésében. A futás megdolgoztatja a szíKifelé a vízből

vet, igénybe veszi az érrendszert, akárcsak a kerékpározás, az úszás pedig köztudottan megmozgat minden izmot, segíti a légzést. A legtöbb embert a triatlon változatossága ragadja meg, ráadásul a természetben űzhető és egészségvédelmi szempontból is elsőrendűen megfelel. Mindhárom száma a kitartáson alapul, ám eredményességre törekedve már az erő és gyorsaság fejlesztése sem elhanyagolható.

Leszerelése után belekezdett a sportág csallóközi meghonosításába. A nagymegyeri futók közreműködésével nyolcvanhatban Bősön szervezték az első versenyt. Egy év múlva újabb követte, majd három esztendőn át Dunaszerdahelyen randevúztak a sportág szerelmesei. Ezután kétszer Felsőpatonyban. Tavaly és az idén elmaradt a folytatás.-Alaposan felszöktek a rendezési költségek, és pénzhiány miatt kénytelenek

m i

Két keréken fogynak a kilométerek

Olvasóközeiben MÉHES TIBOR, a csallóközi vasember

voltunk lemondani a szervezésről. Pedig ismerőseim időnként emlegetik, hozzátéve, kár, hogy abbamaradt. Mert kialakult a szervezőgárda, egyre jobban odafigyeltek ránk. Sajnos, környékünkön nem találf t)unk olyan potenciális szponzorokat, akik ebben üzletet lát(ná)nak. Egyelőre...

Méhes Tibor sportolói pályafutása viszont nem került vakvágányra. Már élete első versenyén az élmezőnyben végzett, igaz, akkor még kevesen triatlonoztak, könnyebben sikerült betömi a legjobbak közé. Többnyire a futók vagy kerékpározók rándultak át egy-két viadalra. Nem szakosodtak még annyira. Nem úgy, mint napjainkban: aki az élvonalba szeretne kerülni, mindhárom számban ki kell tűnnie, különben nincs sok esélye.- Nyolcvanhéttől térségünkben is szaporodni kezdtek a versenyek. Egyre szervezettebbé vált a triatlon. Egy évvel később zártam a legsikeresebb évemet: harmadik lettem a szlovákiai bajnokságon, és bekerültem a válogatott keretbe. Sok volna felsorolni, hol, hányszor viaskodtam a kilométerekkel, de tény: évente 20-22 rajtnál jegyezték be a nevemet. Gyakran indultam Magyarországon és Ausztriában is. Amint terjedni kezdeti a duatlon, én is kipróbáltam. Idei mérlegem sem akármilyen: ötödik lettem a hazai duatlonbajnokságon és Szekszárdon

Futás közben

Kezdődik az úszás

megnyertem a korosztályos (35-40 év) magyar triatlonbajnokságot. Ezek legnagyobb sikereim.

Nálunk a felkészülésben nincs egységes program. Minden élversenyző saját tapasztalata, szaktudása alapján állítja össze az edzéstervet. Legjobbjaink profik.- Ám a magamfajta amatőrökből van több. Összesen lehetünk vagy százötvenen. Naponta négy-öt órát készülök. Ebből egyet a medencében, kettőt két keréken, másfelet futással töltök. A maradék időt erősítő gyakorlatokra és lazításra szánom. Hatalmas segítség számomra, hogy téltől a dunaszerdahelyi mezőgazdasági iskola uszodájában készülhetek, korábban az úszást jóformán nem gyakorolhattam. Kerékpáron járok munkába, és reggeltől estig a sport uralja napjaimat. Megszállottja vagyok. Persze, nyugodt háttér, megértő feleség nélkül ez nem menne. Fiaim már felcseperedtek, így ha versenyre megyek, velem tart a család is. Amíg én magammal viaskodom, ők szórakozhatnak, körülnézhetnek a környéken.

Mert a triatlonviadaloknak külföldön sajátos, leírhatatlan varázsuk van. Legutóbb Szekszárdon tapasztaltuk.

Aztán elmeséli, évente legalább huszonötezer koronára van szüksége az utazásra, a rajtdíjak kifizetésére. Szponzoroktól gyűjti, sok-sok helyről. Idén is összejött neki a pénz, köszöni a támogatóknak. Legtöbbe azonban a kerékpár kerül. Egy elfogadható minőségű nálunk 25-30 ezer koronáért

( Fotók: riportalanyunk archívumából)

szerezhető be, de az külföldön már nem számít csodabogárnak. Egyszerűen használható. Neki Simano 600 márkájú bringája van, évekig tartott, míg az alkatrészekből összevásárolta. A technika azonban csodákat művel, és újabbnál újabb kétkerekűekkel jelentkeznek a viadalokon. Hiú ábránd lenne valamelyikhez hozzájutni. Tőle tudom, azonos képességű versenyzők között egy jó minőségű kerékpár negyven kilométeren két-há- rom percnyi különbséget eredményez. Hát ez már valami!

Ahol elindul, rendre az első tíz között ér célba. Így aztán még véletlenül se foglalkoztája a visszavonulás gondolata. Érett, kiforrott versenyzőként tekint a jövőbe:- Harmincöt éves vagyok, és egyre jobban vonzanak a külföldi viadalok, mert mindenhol korosztályom legjobbjaival találkozhatok. Van tehát motivációm! Legutóbb az ausztriai Sitzenbergben száz induló közül csak a többszörös Eb- első Wagner előzött meg. Mivel a triatlon a kitartáson alapul, ezt a képességemet még tovább javíthatom. Egyszer szeretnék eljutni a hawaii világbajnokságra. Felkészültségem, időeredményeim alapján méltán reménykedhetek. Más kérdés

lesz az anyagi háttér előteremtése. Aztán még arra vágyom, hogy majd egyszer negyvenen túl is jól szerepelhessek.

Mi tagadás: a hawaii tengerész háromtusa-találmánya egy életre a hatalmába kerítette.

Hány válfaja létezik?

Jelenleg négy különböző távon űzik a triatlont, világ- és Európa-bajnokságot, VK és EK-sorozatot szerveznek mindegyiken. Sprint: 0,750 km úszás, 20 km kerékpározás, 5 km futás; középtáv: 2,5 km-90 km-20 km; olimpiai táv: (Sydneyben is ez lesz műsoron); 1,5 km-40 km-10 km; hawaii verseny (hosszútáv); 3,8 km-180 km^42,195 km (azonos a maratoni futással).

És a duatlon?

Európában keletkezett a triatlonból történt kiválásával. Mivel az északi országokban év közben rövidebb ideig van úszásra alkalmas, jó idő, e szám helyett beiktatták a futást. Voltaképpen ugyanazok a versenyzők márciustól májusig du- atlonoznak, aztán három hónapig tart a triatlo- nidény, majd szeptemberben, októberben újra következik a duatlon. Két válfaja létezik, rövidtáv: 7,5 km futás, 30 km kerékpározás, 3,5 km futás; hosszútáv: 14 km-60 km-7 km. Mindkét távon rendeznek Eb-t, vb-t, VK és EK-viadalokat.

IPffBw§]l]<§W7<Íliíi)<§]lk p u

Ottey, Torrence, Devers, Privalova...A női vágtaszámok pillanatnyilag legfényesebb csillagai. Mind egyformán, kivéve Deverst, aki ebben az évben sérülés miatt nemigen mutatkozott a futópályán. Ám a többi három végigversenyezte a záruló szabadtéri idényt. Hol az egyik, hol a másik győzött, de nemegyszer Privalováé volt a siker. Ő az egyedüli európai, aki a szaporodó doppingleleplezések idején is tartja a lépést a tengerentúliakkal. Sőt az idén egyszer kontinenscsúcsot ért el: rögtön a késleltetett szabadtéri bemutatkozásakor Lausanne-ban száz méteren 10,77-re javította a hajdani NDK-s Marlies Göhr rekordidejét. Kétszázon ugyanerre készült. Ez azonban nem sikerült neki. S bár az idén későn kezdett, a pénzdíjas viadalok sorozata jócskán kimerítette. Ennek legszembetűnőbb nyomát a párizsi Grand Prix döntő kétszáz méteres távján láthattuk rajta: a véghajrában szinte lebénult Ottey és Torrence mellett.

Irina európai egyeduralma nem forog veszélyben. Rekordidején túl a helsinki Eb-n a két legrövidebb futószámban is diadalmaskodott. De többre vágyik. Rendre megelőzni a színes bőrű csodafutókat. Persze,

ebből nem kevés baja származik, amit egy-egy verseny pillanatképei is gyakran elárulnak. A célbaérés utáni percek, ölelkezések és hideg kézfogások nem utalnak felhőtlen viszonyra. Az első szikra még a barcelonai olimpián lobbant lángra. Száz méteren Privalova két századdal Torrence előtt végezve lett harmadik. Hát ezt már nem tudta elviselni az amerikai. Azonmód meggyanúsította Irinát. Azzal, hogy doppingol. Igaz, az ilyesmit a legkönnyebb kimondani. Sokkal könnyebb, mint elviselni a vereséget. Az orosz sprintért egyelőre senki nem kapta rajta a tiltott szerek használatán. Pedig nem akármilyen ellenőrzéssorozaton esett át. Tavaly például tizenhatszor (!) vett részt mintavételen. A vértesztet is beleértve. Mint mesélte, decemberben Moszkvában nyitottak rá a doppingkontroll emberei. „Fényképet is készítettek, nehogy valami csalás történjen. S nem csak egy próbát végeztek, ahogy régebben, hanem fél óra elteltével a másik következett. Menet közben még figyeltek is. Mi már keservesen viccelődtünk: a következő alkalommal talán májat és izmot visznek magukkal. ” Aztán elmondja, milyen diszkriminációnak vannak kitéve az orosz atléták a nemzetközi porondon. Állítólag rajtaütésszerűen bárhol ellenőrzik őket, az amerikaiak meg saját erőből végzik a kontrollt, majd küldik az eredményt a nemzetközi központba. A többiek ezt kénytelenek elviselni. Privalova lát kiutat ebből a felemás helyzetből: „A nemzetközi doppingkontrollnak évente ki kellene adnia egy statisztikai jelentést: ki, hol, mikor és hányszor esett át ellenőrzésen. Ez pofonegyszerű! És akkor nem lenne bizalmatlanság, gyanúsítás, senki nem nézne ferde szemmel a másikra, és senki nem hisztériázna.” Ő már csak tudja, mi lenne igazságosabb. De mindannyiunknak jól jönne egy ilyen áttekintés, legalább belelátnánk, ki hogyan viaskodik sikerei megalapozásának elkendőzésével. És ha már mind gyakrabban belepillanthatunk a gazdagon folydogáló pénzcsatornákba, keletkezhetne egy újabb izgalomforrás az atlétikában. Túl a női sprint bő tíz másodperces feszült jelenetein.

Az oldalt írta: J. Mészáros Károly