Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-10-02 / 40. szám
Kleopátra aligha változtatta meg a világ arculatát, ám az asszonynak nem elhanyagolható befolyása volt Julius Caesar bizonyos döntéseire. A történelem számtalan esetet ismer, amikor a gyengébb nem képviselői, legyenek bár házastársak, szeretők vagy kéjhölgyek, valóságos befolyással bírtak a politikai és gazdasági döntéshozókra. Elegendő a feudális Európa politikai érdekek megszabta uralkodói frigyeire gondolnunk, de kiváló példákkal szolgál, mindjük a későbbi korok Franciaországa is: Madame de Montespan és XIV. Lajos ,a Napkirály, Marie Antoinette és XVI. Lajos... Ezek az asszonyok nem csak a király ágyában rendelkeztek hatalommal, tényleges beleszólásuk volt a politikába is, sugallatukra minisztereket és tanácsosokat neveztek ki, udvaroncok és komoly állami tisztségviselők váltak kegyvesztetté. Napóleonra sem maradtak teljesen hatástalanok a nők: ismeretes, hogy Walewska grófnő nagymértékben meghatározta Bonaparte keleteurópai stratégiáját. A közelmúltból is feleleveníthető néhány eset, csak úgy találomra. Mao Ce- tung felesége politikai ambíciójának félje halála után nyíltan is hangot adott. Máig emlékezetes jó néhány amerikai First Lady: például Edith Wopodrow Wilson, akinek - meglehet - történelemalakító szerepe volt a versailles-i béketárgyalások alatt; Eleanor Roosevelt, Jackie Kennedy, „Lady Bird” Johnson, Ro- salynn Carter és persze Nancy Reagan. De térjünk most vissza az üzleti élethez, hiszen valójában ott csinálják a politikát. Pillantsunk be a színfalak mögé, ahol a szex keveredik a businness-szel, ahol a virágzó call-girl hálózatok révén kibogozhatatlanul összefonódnak a pénzzel mért szerelmek, a könyvelési machinációk és az államügyek. Legalábbis Franciaországban. Merthogy valamiféle furcsa szemérmesség miatt a gyönyörű lányairól híres francia földön nincs éppen törvényes útja annak, ha a nagyvállalatok a világ legősibb és legtermészetesebb módján próbálnak kedveskedni ügyfeleiknek. Az Egyesült Államokban bezzeg egész újságoldalakat olvashatni tele apróhirdetésekkel, melyekben „escort girlök”, azaz „hölgykíséretek” szolgáltatásait kínálják, és az amerikai cégek kerek perec rákézdeznek a kliensnél: „Óhajt kíséretet?” Vagy vegyük Hongkongot, a nemzetközi üzleti központot: az idegenből érkezett üzletember itt két kis könyvecskét találhat szállodai szobájában az éjjeli szekrényén. Az egyik a Biblia, a másik pedig egy kicsiny bőrkötésű kiadvány a meglehetősen homályos Turistakalauz címmel. Belül a város történetének és gazdaságának rövid áttekintése, valamint... Yoko, Belinda, Dona, Jill vagy Diane pontos „koordinátái”, természetesen a megfelelő fotókkal! Franciaország meg olyan képmutató - kesereg a Le Nouvel Observateur cikkírója -, mint egy serdülő kamaszlány: a szex és az üzlet arrafelé összeforrott fogalompár, csak nem beszélnek róla. Ha a call-girl szót csupán kiejtik a nagy francia vállalatok illetékesei előtt, rögvest úgy viselkednek, mint a legerényesebb, szüzességben megvénült nevelőnők. Egy s más mégis kiszivárog a párnázott ajtók mögül. Az imént említett francia hetilap riportere megtudta például, el kell csavarnia a vendég fejét, hogy elégedett legyen, vagy szerelmessé kell tennie, teljesen el kell csábítania. A jól sikerült mulatság után természetesen a szerencsétlen ördög még csak a megkívánt lány telefonszámához sem jut hozzá - legalábbis „ingyen”. Amennyiben az üzletet e kis rásegítéssel eredményesen nyélbe ütik, a közvetítésben érdemeket szerzett call-girl „szép ajándékot” vehet közismertebb luxusbordélyok főnökasszonyai gondoskodtak a szakmából kiöregedett pártfogoltjaik kiházasításáról is. Ez azonban már a múlté. Mostanában a call- girl hálózatok manökenügynökségek, társasklubok jól hangzó nevei mögött rejtőznek. S hogy mennyi ilyen, luxusigényt kielégítő hölgyvendégszolgálat működik a francia fővárosban, azt csak sejteni lehet. Ha másból nem, hát onnan, hogy a párizsi erkölcsrendészet szakemberei mintegy ezernyi „nagyvadat” tartanak - igen diszktréten - nyilván. Egyébiránt vajmi kevés bajuk van velük, hiszen miként Madame Clau?A Ti ti "k tv*! 3"? hogy az Öböl-menti egyik olajparadicsom vezető iparmágnása mindig telexen jelzi Párizsba menetelét, s üzeneteinek utolsó mondata minden egyes alkalommal így hangzik: „Kellemes társaság kívánatos.” Az egyik legfontosabb elektromossági vállalat magas rangú beosztottja pedig azt mesélte el, miként szokta megszervezni egyiptomi üzletfelei „szórakoztatását”: „Keresek nekik két-három call-girlt estére. De foglalkozni kell a feleségeikkel is, merthogy mindig velük együtt jönnek Párizsba. Tehát rendszerint én viszem el őket szétnézni az éjszakában. És tudja, mit kedvelnek a»legjobban? A szex- shopokat és a pornókazettát áruló boltokat!” A legtöbbször - mint kiderült - maga a kliens jelenti be igényeit, ám előfordul, hogy úgy kell „becserkészni”. A kelletlen, rossz hangulatban lévő tárgyalópartnert egy, a házigazda otthonában rendezett szűk körű vacsora könnyen feldobhatja. Pláne, ha a kompánia egyetlen magányos hölgytagja (aki valójában pontos feladatokkal és a kiszemelt célhoz való „használati utasítással” ellátott call-girl) az első pillantásra „elolvad” az egyébként igencsak mogorva vendég charme-jától... Ami mellesleg az ilyen lakomák előzményeit illeti, Charlotte-tól, a titokzatos luxuskurtizántól, aki ötezer franknál kevesebb összegért ki sem mozdul lakásából, néhány részletet megtudhatunk. Általában még a vacsora előtt az adott cég „protokollfőnöke” megrendel háromnégy lányt, s maga választja ki a tárgyalófél vélt ízlésének leginkább megfelelő hölgyet. A kiválasztott szépség (a többiek tisztes kárpótlást kapnak az esetleg elmaradt egyéb lehetőségekért) konkrét megbízatással ül a fehér asztalhoz. Jól kitalált szerepet kell eljátszania; vagy csak éppen át a cég képviselőjétől, de százalékos részesedést sohasem. Apropó, jövedelmek. Ugyanezen Charlotte a Le Nouvel Observateurben elmeséli, milyen tarifákkal dolgozik manapság a fények városában egy hivatalos ledér, aki persze csak nagyban utazik. Nos, egy úgynevezett üzleti vacsora, anélkül, hogy Charlotte egyáltalán lefeküdne a vendégével, hatezer frankra rúg. Egy hétvége húszezerbe, egy egyhetes utazás harmincezer, egy Zenit fantázia- nevű egy hónapos kiruccanás pedig nyolcvanezer frankba kerül. Akadnak viszont kivételek; Charlotte-nak volt már dolga olyan szaúdi férfival, aki egyetlen éjszakáért tizenötezret fizetett. Sok lány maszekban dolgozik: négy-öt megfelelő klientúrával bíró call-girl összeáll, maguk szervezik és osztják be egymás között ügyfeleiket. Ezt azonban csakis az igazi nagymenők engedhetik meg maguknak, azok, akik tekintélyes anyagi háttérrel büszkélkedhetnek. A legelterjedtebb hagyományos menedzselési mód a „házakban” valósult meg, ahol a madame tulajdonképpen közvetítette hölgyeit, sőt a legde - az üzletág nagynevű képviselője, egészen 1975-ig egy tisztes bordély vezetője - önérzetesen vallja: egy call-girl- nek bizony nemcsak szépnek, hanem intelligensnek, műveltnek, az idegen nyelvekben jártasnak kell lennie. Ez már csak azért sem túlzott követelmény, mert az örömlányok e legfelső osztályának tagjai többnyire a társadalom „jobb köreiből” származnak. Nemritkán miniszterek, ügyvédek, orvosok gyermekei, egykori fotó- modellek, középszerű színésznők. A rendőrség tapasztalatai is ezt igazolják. Szó ami szó, a call-girlök lényegesen más életet élnek, mint mondjuk az egyszerű, .járdaszéli” prostituáltak. E hálózatokból szinte teljesen hiányoznak ugyanis a stricik; a lányok amolyan matriarchátusba szerveződnek, mindig nőt találunk a „házak” élén. Míg az átlagos prostituáltak azért érdeklik a rendőröket, mert rajtuk keresztül nyerhetnek legkönnyebben bebocsátást az alvilágba, a call-girlök milliónyi apró, ám mégoly értékes információval rendelkeznek a nagypolitika és a gazdaság felső régióiról. Ez utóbbiak „titkos szolgálatokat” is tehetnek a hatóságoknak... Némely angolszász országban az ilyesféle.„felvilágosítás” karriereket törhet ketté. Elegendő emlékeztetni Gary Hart jobb sorsra érdemes amerikai elnökjelölt afférjára, Jimmy Swaggart tévéevangélista nőügyeire. A lista Nagy-Britanniában a leghosszabb: 1987-ben Jeffrey Archer, a konzervatív párt alelnöke kényszerült idő előtt távozni posztjáról, mivel a sajtó - egy prostituálttal való tízperces szállodai együttlét nyomán - hírbe keverte; 1983- ban Cecil Parkinson vált meg a kabinettől házasságon kívüli liezonja miatt; 1976- ban a liberális párti Jeremy Thorpe búcsúzott szégyenteljesen pártjától, és tovább folytathatnánk a sort. A legnagyobb vihart kavart botrány azonban régebbről datálódik, Profumo védelmi miniszter privát kurtizánja egyúttal a Londonban akkreditált szovjet katonai attasénak is állandó látogatója volt... Mellesleg figyelemre méltó, hogy - Marion szerint - a keleti hírszerzés „szexuálisan orientált”. Főleg a KGB élt ezzel a megközelítéssel: embereiket és kettős ügynökeiket az esetek 60 százalékában szexszel fogják meg. Csupán 30 százalékában pénzzel, és mindössze 10 százaléknyi az esélye annak, hogy valaki ideológiai meggyőződésből vállal megbízatást. A kémek és kémnők világából téijünk vissza a könnyűvérű hölgyek „polgári” foglalkozásához. Néhány évvel ezelőtt egy látszólag értelmeden öngyilkosság után derült fény az Euro- Service-France (ESI7) kétes ügyeire, amit az értékelések úgy nyugtáztak, mint a „prostituáltak felhasználásának intézményesítését az üz- leü életben.” Miről is van szó? Az üzletfelek megpuhításának ez a módja egyáltalán nem új keletű. Csakhogy az ezzel járó nem csekély költséget valamiképpen minden vállalatnak könyvelnie kell. A fináncoktól éppen ilyen címen is lehetne kifizetést eszközölni: „szexuális kapcsolatok”. Nem vagyunk erkölcsrendészek, mondanák erre a meghökkent adóellenőrök. Igen ám, de a francia büntetőtörvénykönyv 334. paragrafusa valahogy ekképp szól: „Bárki, aki a prostitúció tevékenységét elősegíti, a kerítés súlyosbított válfajában elmarasztalható”. A cégek tehát boldogulnak, ahogy tudnak. Vagy feketén és készpénzzel intézik a dolgot, ami eleve ráfizetéses, hiszen az adóból ezt a tételt nemigen lehet leírni, vagy különféle jogcímeken „elbújtatják” a call-girlök tiszteletdíjait. A harmadik megoldás az, amelyikkel az ESF felfutott. A cég szolgáltatásaiért „valódi hamis számlákat” állít ki: például „többnyelvű kíséret” vagy „tolmácsolás” címén kikölcsönözi alkalmazottait, akik - és erről az ESF már igazán nem tehet - természetesen egyéb módon is közelebb kerülhetnek klienseikhez. Egy-egy buja éjszaka valamelyik külföldi üzletemberrel úgy tűnik föl ezután, mint a „sajnálatosan könnyűvérű” tolmácsnő, idegenvezető meggondolatlansága... Külföldi lapok nyomán: (csiky) TESZT Szexszel töltötte ci sza Örültünk a nyárnak, „az év legszebb heteinek”, noha dühöngött a kánikula. Végre azt tehettük, ami jólesett, élvezhettük a szabadságot, és kedvünk szerint... De valóban olyan erotikusán töltötte a szabadságát, ahogy elképzelte? Válaszoljon spontán tesztünk kérdéseire és akkor - igaz, utólag - sok minden kiderül. Késő bánat, mondják majd, akik elmulasztottak valamit. De nem baj, hiszen jövőre is lesz nyár, és állítólag, még szabadság is. Minden elszalasztott lehetőséget pótolni lehet! 1. Mennyi időre utazott el? Két-három hétre 3 Néhány napra 2 Csak két napra 1 2. Hol aludt? Egy apartmanban 3 Szállodában 2 Kempingben 1 3. Van állandó partnernője? Igen 3 Igazából nincs 2 Pillanatnyilag nincs 1 4. Aktív a szerelemben? Nagyon is 3 Meglehetősen 2 Nem túlságosan 1 5. Normális körülmények között milyen gyakran szeretkezik? Naponta 3 Hetente 2 Ritkán 1 6. Jövőre hogyan töltené legszívesebben a szabadságát? Tele szerelemmel 3 Ahogy jön 2 Kirándulásokkal 1 7. Vannak otthon erotikus könyvei, esetleg videokazettái? Persze, hogy vannak 3 Nem, még nincsenek 2 Nem is tudom 1 8. Mennyi óvszert vitt magával? Töménytelen sokat 3 Úgy húsz darabot 2 Egy párat 1 9. Hányféle szexuális játék jut eszébe? Legalább húsz 3 Körülbelül tíz 2 Egy vagy kettő 1 10. Kedveli az alkalmi szexet a barátnőjével? Ó, igen 3 Egészen biztosan 2 Nem különösebben 1 Kérjük, adja össze a pontokat! íme az eredmény: 30-23 pont: Tiszta sor, kiváló eredmény, ön nyerő lett ebben a \ tesztben. Ezek szerint úgy ■f;~ A tett, ahogy válaszolt. ÖrülP jön tehát az „év legszebb heteinek” jövőre is! Ez a nyár kicsit fárasztó volt, de szuper! , 22-17 pont: Jövőre ne ,■ wí j|* 11 krimiket csomagoljon be, de * tegyen a bőröndjébe szexszel foglalkozó könyveket, lapokat. Meglátja, hogy már az első napok után izgalmas szabadság vár önre. 16-10 pont: A következő szabadságán iktasson be néhány kirándulást is, de ne tartsa vissza magát a szerelemtől! Sőt, készüljön egy kicsit rá! PAJZÁN OLDAL 1994- október 2.
