Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-10-02 / 40. szám

l/asárnap 1994. október 2. HÉTRŐL HÉTRE Va sárnap 1994.október 2. A NAP kel 05.52 - nyugszik 17.28 órakor A HOLD kel 02.25 - nyugszik 15.49 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük PETRA-LEVOSLAV valamint Berengár, Örs, Tomaj nevű kedves olvasóinkat Petra - két név egybeesése. 1.A latin Petrus (Péter) nőnemű alakja. 2. A Petro­nella önállósult becézője. október 3. Helga október 4. Ferenc október 5. Aurél október 6. Brúnó, Renáta október 7. Amália október 8. Koppány Kar Cshu Kam Phu villanása A képzelet előtte jár a látásnak. A látvány azonban sokszor fö­lülmúlja a képzeletet. (Murphy) IiBstírnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (« 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (« 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (« 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (« 210/4452) A Flang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla («210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet Szarka Éva (« 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munka­napokon 8-tól 16.30 óráig. Te­lefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbe­sítőnél. Külföldi megrendelé­sek: PNS igazgatósága, Pribi­nova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (® 210/4460) Adminisztráció - «210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 145 éve, 1849. október 2-án a várvédő Klapka György tábornok parancsára - jóval a világosi fegyverletétel után, a szabad elvonulás biztosítása ígére­tének birtokában - a bevehetetlennek tartott Komárom megnyitotta kapuit az ellenség előtt, s ezzel az 1848-49-es magyar szabadságharc utolsó hadállása is elveszett. «125 éve, 1869-ben született Mohandasz Ka- ramcsand Gandhi indiai politikus, akit Mahatmának, „nagy léleknek” neveztek. Politikai küzdelme során olyan célokat jelölt meg és olyan sajátos módszereket alakított ki, amelyek az ősi indiai hagyományokban gyökereznek, de figyelembe vette az európai eredmé­nyeket, valamint India adott gazdasági és társadalmi vi­szonyait is. • 90 éve, 1904-ben született Henry Graham Greene angol regény- és drámaíró, A csendes amerikai szerzője. HÉTFŐ: 55 éve, 1939. október 3-án halt meg Győrffy István etnográfus. Kiemelkedő eredménye az európai környezetben sajátosan magyar kétbeltelkű, szálláskeretes településtípus felfedezése a modem kuta­tás számára. Tudományos szervező és nevelő munkájá­val hozzájárult a magyar néprajzi kutatás európai szint­re emeléséhez. KEDD: 325 éve, 1669. október 4-én hunyt el Rembrandt Harmensz van Rijn holland festő, korának és minden időknek egyik legnagyobb művé­sze. Festmények mellett rézkarcokat és tollrajzokat is készített. Művészi érdeklődésének középpontjában kez­dettől fogva az emberábrázolás állt. Az egyetemes em­beri kultúra egyik maradandó emléke a fény-árnyék el­lentétére épített festménye, az Éjjeli őrjárat. SZERDA: 195 éve, 1799. október 5-én született Vinzenz Priessnitz osztrák laikus gyógyító, a modem vízkúra, pontosabban a vizes borogatás kezdeményezője a gyógyászatban. Ő vezette be a hideg-, illetve állott vizes borogatás alkal­mazását lázas és gyulladásos betegségek esetén a láz csökkentésére és a gyulladásos tünetek enyhítésére. • 150 éve, 1844-ben született Czekelius Aurél mérnök, számos híd tervezője és építője. Nevéhez fűződik töb­bek közt a budapesti Szabadság híd, a pozsonyi és a ko­máromi régi Duna-híd, a puhói Vág-híd építése is. • 130 éve, 1864-ben halt meg Madách Imre költő, író, Katona József mellett a 19. század legnagyobb magyar drámaírója. Fő műve, Az ember tragédiája c. drámai költemény messze kimagaslik többi alkotása közül. CSÜTÖRTÖK: 145 éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a szabadságharc 13 honvédtábornokát. Ugyanezen a napon került sor Pozsony szülöttének, Batthány Lajosnak, az első magyar független kormány miniszterelnökének a kivégzésére Pesten. A vérbírósá­gok ezenkívül még 500 halálos ítéletet hoztak, és 1765 forradalmárt súlyos büntetésre ítéltek. A szabadság utá­ni vágyat azonban sem Haynau bitófái, sem a várbörtön nem tudták kiirtani. A kivégzések napja nemzeti gyász­nap maradt mindmáig. PÉNTEK: 145 éve, 1849. októ­ber 7-én hunyt el Edgar Allan Poe amerikai költő és író, az egyetemes romantika egyik nagy jelentőségű al­kotója, a fantasztikus irodalom és a detektívtörténet aty­ja. Több műfajban alkotott remekek poétikája a modem irodalom egyik forrása. Ő fogalmazta meg a francia szimbolisták révén diadalra jutott „tiszta költészet” el­méletét, és prózaverseivel műfajt teremtett. Igazi költőisége a mesékben nyilvánult meg. SZOMBAT: 640 éve, 1354. október 8-án halt meg Cola di Rienzi, eredeti nevén Nicolo Gabrini itáliai államférfi, a huma­nizmus előfutára, Petrarca barátja. J Bencés hónap A számozott hónapok sorában október eredetileg a nyolcadik volt, és a naptárreform után csúszott le két helyezést. Az octo szó eredetéért a latinokon keresz­tül ismét a görögökhöz kell fordulnunk, akik a nyol­cas számnak megfelelő jobb kéz nagy ujj át halotti kampóval - okgosszal - azonosították. Halottakról lévén szó, érdemes megemlítenünk azt is, hogy ezt a hónapot Mindenszentek havának is hív­ják, azoknak a halott telkeknek az emlékére, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. Ennek a kultusza messzire nyúlik, hisz már az I. századból származnak ezzel kapcsolatos feljegyzések. Magyar nyelvterületen főleg a bencés rendűek jó­voltából terjedt el a mindenszentek kultusza. A ben­cések vagy Benedek-rendi szerzetesek megalapítója Benedek apát (480-547), aki az olaszországi Nursi- aban született, előkelő, gazdag szülők gyermekeként. Rómába küldték tanulni, de csakhamar elhagyta az „örök várost” és Subiaco közelében egy barlangban húzódott meg, s csupán három év múlva találtak rá a környékbeli pásztorok. Szent életének híre nyomán rengeteg követője akadt, így néhány év leforgása alatt már 12 kolostor működött a vidéken. Fegyelemszeretete és buzgósága mondhatni határta­lan volt, így kénytelen volt egy idő után megválni szer­zetes társaitól és visszavonulni „barlangos” magányá­ba. 528-ban néhány társával Campaniába ment, ahol a Monte-Cassino nevű hegyen megalapította kolostorát és lefektette a nyugati szerzetesrend szabályzatát. Emiatt nevezik őt a nyugati szerzetesek pátriárká­jának. A Monte-Cassino-i kolostor az Apollónnak szen­telt pogány templom romjain épült fel, amely ősi templomnak úgyszintén megvan a maga története. Apollón volt a költői és zenei ihlet istene a görög (és latin) mitológiában, a férfiideál megtestesítője. A hegy Dél-Itáliában található, Nápolytól nem messze. Az itt létesített monostor lett a Benedek-rend bölcsője, kitéve azonban a történelem viharainak. Hi­szen már 937-ben a kalandozó magyarok megpróbál­koztak bevenni, igaz sikertelenül. A szörnyű pusztítást végül a II. világháború hozta, melynek emléket állítottak, könyvben és fil­men egyaránt, ekkor az épületet teljesen lerombol­ták. A háború után azonban sor került az újjáépíté­sére. Ami a bencések magyarországi bejövetelét illeti, már Géza fejedelem idején elkezdődött, főleg az I. Ottó császárral kötött 973-as béke után, melyben ki volt kötve, hogy az evangéliumot hirdető papoknak szabad legyen az országba jönniük. Géza fejedelem Adalbert, prágai püspök kérésére a szerzeteseket összegyűjtötte és számukra Pannonhalmán 996-ban kolostort és kápolnát építtetett. Ez volt az első ma­gyarországi szerzetes testület. A pannonhalmi kolos­tor első apátja a híres Asztrik volt, akinek jelentős szerepe volt a pogányság erejének megtörésében és a kereszténység felvételében. Prikler László felvétele Az utóbbi napokban több olvasónk jelezte, hgy kér­désünk túl egyszerű, illetve könnyű. Ezért ne vessék a szemünkre, hogy a mai számunkban kicsit nehe­zebb kérdést teszünk fel. Úgy gondoljuk, hogy egy igazi böngészőnek semmi sem nehéz. A nyeremény ezúttal is 1000, illetve 500-500 korona. A helyesnek vélt választ levelezőlapon péntekig adja postára. Íme a kérdés: Az ember fején körülbelül százezer hajszál talál­ható, ám számuk nagyban függ az egyéni adottsá­goktól, így a hajszíntől is. Vajon kinek nő a legtöbb szál a fején: 1. a szőkéknek? 2. a barnáknak? 3. a vöröseknek? Lehet tippelni, illetve a tippelés előtt böngészni. a biztató százalékról Amikor ez az írás eljut az olvasóinkhoz, már csak órák választanak el attól, hogy szemé­lyi vagy más igazolvánnyal a zsebünkben el­induljunk a választóhelyiségbe és leadjuk szavazatunkat a kiválasztott jelöltre. Sajnos, a választási kampány nemcsak a pártok po­litikai harcát jelentette, hanem vele párhu­zamosan folyt a nacionalista uszítás a ma­gyarok ellen. Miközben a Moravcík-kor- mány igyekezett európai mederbe terelni a szlovák-magyar viszonyt és beindítani az alapszerződés szakértői előkészítését is, az ismert szlovák nacionalisták megpróbálták megszerezni pártjaiknak a túlfűtött érzése­ket tápláló választókat. Ján Slota, a Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke szerint „minden jel arra mutat, hogy hamarosan elszakítják tőlünk a déli országrészeket”. A Literárny tyzdenníkben egy másik „magyar szakértő” egy könyvismertetésben ezt írja: „A Duna túlsó partjáról hecceit agitátorok az oktatá­si-, kulturális- és önkormányzati autonómi­áért koledálnak, amelytől már csak egy lé­pés Dél-Szlovákia elszakítása és Magyaror­szághoz csatolása. ” Azonban úgy látszik, már a szlovák vá­lasztók is megcsömörlöttek a tömény uszí­tástól, ugyanis a Szlovák Statisztikai Hivatal legutóbbi felmérése szerint a Szlovák Nem­zeti Párt már be sem jut a parlamentbe, pe­dig elnökük 15 százalékkal számolt. De a szavazni készülő szlovákok száma is 80-ról 74 százalékra csökkent, ami hárommillió szavazónál szép szám. Azért írtam, hogy szlovákok, mivel a magyar hármas koalíció 10,9 százalékkal a parlamentbe kerülő pár­tok között a harmadik helyre tornászta fel magát. Számomra ez lelkesítő biztatás. Be­igazolódott a régi szabály: ha nő a nyomás, nő az összefogás. Jó érzéssel tölt el a szlová­kiai magyarok bölcsessége és az összetarto­zásba vetett hite. A pártcsetepatékat félreté­ve bebizonyítja, hogy helyet követel magá­nak az ország ügyeinek intézésében. Nem­csak a parlamentben, hanem az államigaz­gatás minden területén. Ha a választások eredményei bebizonyítják, hogy valóban a harmadik legerősebb lesz a magyar koalí­ció, a győzteseknek számolni kell velük. Igaz, hogy csak Moravcík miniszterelnök tud elképzelni olyan kormányt, amelyben a magyarok is politikai szerephez jutnának, de a végleges eredmények talán nézetük át­értékelésére készteti a demokratikus balol­dalt is. Meciar pártja nem jöhet számításba. Az előterjesztett 26,6 százalék még Weissék 19,7 százalékával is kevés a kormányalakí­táshoz. A politikai megfigyelők azzal szá­molnak, hgy ez keményebb dió lesz, mint gondolnánk, és könnyen kialakulhat egy hosszan tartó patthelyzet, ami végül is újabb előrehozott választásokhoz vezethet. A szlovák sajtóban már olyan találgatá­sok is napvilágot láttak, hogy az örökké sér­tegetett köztársasági elnök még akkor sem ad kormányalakítási megbízatást gyalázójá- nak, ha a legtöbb szavazatot szerzi is meg a pártja. Állítólag erre már megtalálták az al­kotmányos kiskaput is. Számunkra, magyarok számára az a leg­fontosabb, hogy a választás napján hallgas­sunk az eszünkre és a szívünkre is. Jusson eszünkbe, hogy egy létért küzdelemre ítélt közösséghez tartozunk, és ha mi nem fo­gunk össze és nem sikerül erős képviselői csoportot megválasztani, követeléseinket a szlovák pártok elutasítják és a világ közvéle­ménye sem áll ki mellettünk. Még egy utolsó mondatban azokhoz fordu­lok, akik vegyes házasságban élnek megér­tésben, szépen. Ne felejtsék el, hogy édesany­juk hogyan énekelte nekik az altató dalt, mi­lyen nyelven hallották az első mesét. Remél­jük, a magyar közösség nem vesztette el őket. Legnagyobb értéknek azt tartom, hogy a választási harc bennünket összekovácsolt, megteremtett egy olyan nemzetiségi közös platformot, amelynek nemcsak a választási eredményekben mutatkoznak meg áldásos eredményei, hanem remélhetőleg hosszú tá­von is. Csakis így, széthúzás, acsarkodás nél­kül születhet eredményes kisebbségi politika. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom