Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-25 / 39. szám
A nnak idején - amikor 1949 fehruárjában a prágai reopiilőtérről felemelkedett a „vasmadár” - melynek fedélzeotén volt a bátyám és a húgom is nem gondoltuk, hogy valaha is viszontláthatjuk egymást. Azt szokás mondani, hogy az idő a legjobb orvosság... Nos, negyvenöt év és 120 nap múltán mégiscsak viszontláthattuk egymást - nem az óhazában, hanem az őket is befogadó hazában: Kanadában. Fényes nappal szálltunk fel Budapesten, s még aznap, ottani idő szerint ugyancsak fényes nappal, szálltunk le Torontóban. Beszélgetéseink egyik vissza-vissza- térő témája az volt, hogy odakinn 45 év után is megtartották magyarságukat; tőlünk pedig azt kérdezgették, hogy vannak-e még Szlovákiában magyarok, vannak-e iskoláik, lehet-e ott magyarul beszélni, a magyar zászlót kitenni, elénekelni a magyar himuszt, magyar feliratokat használni?... Úgy tűnik, a jó hír gyorsan terjed, s a rossz még gyorsabban, Valahányszor bátyám autójába ültünk, a kocsi hátsó üvegén, kicsiben mindig ott láttam a magyar zászlót és a koronás címert. Egyszer szóvá is tettem neki, hiszen mi idehaza - sajnos - „elszoktunk” ezektől. Ö erre csak azt felelte: ezt itt így teszi minden nemzetiségű; ez senkinek sem árt, legalább tudjuk, milyen nemzetiségű a kocsi tulajdonosa. A bátyám hozzátette: most ünnepeljük Kanada első alkotmányának 127. évfordulóját, amelyet 1867-ben nyilvánítottak ki, s az első miniszterelnök John McDonald volt. Tudod, mondta, Canada is a free country, azaz Kanada szabad, független ország. Erre mit mondhattam? Szlovákia is szabad, független ország, igaz, a saját demokráciájával; ám ki tudja - talán 127 év múlva... Ám szavak helyett, immár beszéljenek a képek: Cortlandban a templom előtti részen két nemzeti zászló emelkedik a magasba: az óhaza és befogadó haza jelképei. Mindenki egyaránt tiszteli őket, nem szúrnak szemet senkinek. Canada A cortlandi búcsú lelkészei útbana templomba - a két zászlóval. A jelenlevők a mise végeztével a magyar himnuszt énekelik a templomban is a free country A cortlandi búcsú után ebéd is jár, kétnyelvű felirattal! (A szerző felvételei) A holtak nem hazudnak, hanem bizonyítanak. Például a Port Colborne-i temetőben sok sírkövön magyar feliratok vannak - ezek sem ártanak senkinek. Persze, vannak szlovák, ukrán, szerb, román és más nyelvű feliratok is, de ez sem árt senkinek és nem is sérti az ország érdekeit, biztonságát, nem veszélyezteti, úgymond, területi épségét... Iván Sándor Magyarország népi építészetét és hagyományait kívánja bemutatni, az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban csupán a Csongrád megyéből származó parasztházak, középületek, szélmalmok, különféle gépek és más, a múlt minél pontosabb megismerését szolgáló berendezések találhatók. Külön érdekességnek számít a századfordulón épített Pusztafeketehalmi Olvasókör székháza, amely a korabeli falvak gazdag közösségi életéről árulkodik. Igazi élmény belépni abba a tanyasi népiskolába, amely úgyszintén még az I. világháborút megelőző időszakból származik. A fapados termet díszítő gazdag térkép, falikép és taneszközgyűjtemény, a kiállított tárgyak magas didaktikai hatása és közérthetősége folytán méltán váltanak ki irigységet - egy mai látogatóban. Az emlékparkban található több tanyai, mezővárosi, illetve falusi telek, a közösségi épületek és a kisipari műhelyek között a legnagyobb értéket - és egyúttal a legnagyobb érdeklődést is - egy ógyallai születésű festőművész alkotása jelenti. Feszty Árpád monumentális művéről: A magyarok bejöveteléről van szó, amely 1974-ben került a Csongrád Megyei Múzeum tulajdonába. Ezzel együtt Ópusztaszeren felépült a körkép tárolására és bemutatására alkalmas többfunkciós, fazsindelyes épület. A háború viszontagságaiban s avatatlan kezek által jócskán megrongáJS/r :* Árpád és a hét vezér milleneumi emlékműve, amelyet 1896-ban emeltek a szeri monostor romjainak közelében (A szerző felvételei) lódott festmény restaurálása, lengyel szakemberek bevonásával, még ma is tart. A Feszty-körkép az eredeti tervek szerint a nagyközönség számára jövő év augusztusában lesz megtekinthető. E klimatizált épület alagsorában feltehetően kiállítóhelyiségek vannak, a pavilon Látkép szélmalommal és a posta épületével „gyomrában” pedig hatalmas fémgyűrűk feszítik a körvásznat. A kép - teljes nagyságában - csupán az „emeleti” részről tekinthető meg, ahová egy nagy ívű csigalépcsőn lehet feljutni. A kép előtti tér úgy van kiképezve, mintha az is része lenne Feszty alkotásának. Így a látogató, ha elegendő képzelőereje támad, pillanatok alatt szakíthat a jelennel, és máris Árpád vezér közelében érezheti magát, és ha kedve úgy tartja, akkor „odaléphet” a földön heverő elesettekhez, a többi figurához. Ha a ‘96-os Expo nem is valósul meg, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark nem kell, hogy veszítsen jelentőségéből. Maradhat továbbra is a honfoglaláskori mítoszok felelevenítőjének, szellemi értékeink kimeríthetetlen tárházának. S miként a mohamedánok életükben egyszer Mekkába zarándokolnak, úgy látogasson el minden jóérzésű, tárgyilagosan gondolkodó magyar legalább egyszer Ópusztaszerre. Arra a számunkra nem kis jelentőséggel bíró helyre, ahol a honfoglaló hét vezér vérszerződést kötött, majd megtartotta első törvénykező gyűlését. Kosár Dezső Az ópusztaszeri emlékpark kiépítése tulajdonképpen már a század hatvanas éveiben elkezdődött, amikor is a szegedi Móra Ferenc Múzeum ásatásai nyomán Ópusztaszeren feltárták a honfoglaló magyarok temetőjét, faluját és Szer monostorát. A helyszín elnevezését a honfoglalást megörökítő Anonymus ekképpen magyarázza: .....a vezér és nemesei elrendezték a z országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték, mert ott ejtették meg szerét az ország egész dolgának. ” A sikeres ásatások után a Csongrád megyei múzeumoknak, valamint további intézményeknek köszönhetően megkezdődött a szabadtéri néprajzi múzeum kialakítása. Ellentétben a szentendrei skanzennal, amely az egész A Csete Balázs tervezte épületegyüttes egy csoportja, ahol állandó kiállítások tekinthetők meg Ebben az épületben restaurálják a Feszty-körképet ----------------------------------------------------------