Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-25 / 39. szám
Ilasärnap 1994. szeptember 25. RIPORT A Zoboraljdn, ahol több magyar falu már elszlovákosodott, s amíg mások - ahol megszűnt az anyanyelvi oktatás - küszködnek magyarságuk fenntartásáért, addig Zséréró'l azt állíthatjuk, hogy derekasan tartja magát. A Nyitrai járásban a magyar kulturális élet egyik központjává vált. Örökségünk címen itt rendezik meg a tavaszi folklórfesztivált, tevékeny részesei a Zoboraljai Kulturális Napoknak, amelyek nagy szerepet töltenek be a hagyományőrzésben. Kíváncsi voltam hát, ki élteti e példamutató tevékenységet?... mékxzhiteMél Zsére nem tartozik a nagy falvak közé, s bár évtizedről évtizedre csökken a lélek- száma, kis községnek sem mondható. A legutóbbi népszámláláskor az 1251 lakos közül 939 magyar, 300 szlovák és 12 cseh nemzetiségű volt.- A háború előtt itt mindenki magyar volt - mondja Gál László polgármester. - A háború után nálunk nem volt kivagy betelepítés. A más nemzetiségűek bevándoroltak, benősültek vagy ide jöttek férjhez. A maga nemében a hatvanharmadik életévét taposó polgármester is zsérei „specialitás”: Gál László már harmincöt éve áll a falu élén. A választásokon függetlenként indult és a 800 szavazó közül ötszázan rá voksoltak. Az önkormányzati testületet a magyar politikai mozgalmak képviselői alkotják, hiszen a 24 tag közül csak egy került be oda a baloldal színeiben, a többiek az MKDM-et és az Együttélést képviselik.- Az utóbbi évek eseményeiből mit tart említésre méltónak?- Most épül a gáz- és vízvezetékünk!... Nagyszerű dolog, hogy erre is pénzt keríthettek. Persze, történt itt azért más is. Például amikor nagy értéket mentettek meg a falujuknak. Jóval Meéiar márciusi leváltása előtt nyugdíjazták ugyanis Fazekas Imrénét, ,Jdsiskolájuk” igazgatónőjét; a zoboraljai magyar iskolákat sorvasztó járási tanügyi igazgatóság pedig kihasználta ezt az alkalmas pillanatot, s egyik napról a másikra a helyi magyar iskolát szlovák igazgatás alá helyezte. A szülők, a lakosok tiltakoztak az önkényes intézkedés ellen, a polgármester pedig az „asztalra csapott”:- Amíg itt vagyok, nem engedem meg, hogy megszűnjön az iskola magyar igazgatósága!... Nos, a Nyitrai járásban egyedül a zsérei iskolának van továbbra is magyar igazgatója. A „kisiskolából” kikerülő gyerekek azután a szlovák igazgatás alatt álló Ghymesi Magyar Alapiskola felső tagozatán folytatják tanulmányaikat. Egyébként a gyerekekre terelve a szót, máris a hagyományőrzéshez kerültünk. A ghymesi iskolában Jókai Mária tanítónő megszervezte az Ibríce hagyományőrző gyermekcsoportot. A zsérei felnőttek Zsibrice folklóregyüttesét Maga Ferenc vezeti, a dalokat a Zsérén lakó ghymesi tanár: Simek Viktor tanítja be.- A Zsibrice az országon túl is ismertté tette falunk nevét, Erdélyben, Magyarországon, Bécsben is szerepelt! dicsekszik most már Gál László. - Feri is Zsérén született, itt lakik. Jártas a zenében, zongorázik, harmonikázik. A hírnevessé lett Zsibricén kívül népi zenekart is alakított... Maga Ferenc asztalán nyugati szerzők magyarra fordított művei: Tárgyalás nehéz emberekkel; A siker titka - pozitív lelki beállítottság. Erre is szüksége van a Csemadok területi titkárának? Meglep a válasza:- Nem elég meghirdetni, hogy menedzser típusú titkárokra van szükség. Ki is kell nevelni őket, vagy legalábbis elősegíteni számukra a felkészülést. A Csemadoknak valóban talpraesett vezetőkre van szüksége. S mit tesz ő, az agrármérnökből lett titkár? Különösebb segítséget ő sem kapott, így hát önszorgalomból tanulni kezdett: a Budapesti Külkereskedelmi Főiskola három szemeszteres továbbképzésén vesz részt. Ottjártamkor épp az utolsó vizsgákra készülődött.- Észleltem, hogy hiányosságaim vannak. Ezt mielőbb pótolni kell. A kulturális munka is vállalkozás, van benne logika, stratégia. És ha nem is eredményez vagyonnövekedést, de olyan értéket teremt, amely az emberek hasznára válik. Szülőfalujában meg is valósítja mindazt, amit a Csemadok titkáraként hirdet. Nemrég például megrendezték az ünnepi szentmisével kezdődött Megbékélés Napját. Rendezvényükön magyarországi és itteni szlovák együttes is fellépett.- Általános magyar-szlovák megbékélésről van szó - magyarázza. - Megpróbáljuk egy kissé kitaposni ennek útját. Példát mutat abban is, hogyan kell megalapozni a hagyományőrzést. Így jött létre a Zsérei lakodalmas, a Sárdó- zás (ezt nemcsak a színpadon mutatják be, farsangkor, a faluban most is „csinálják”). Aztán még itt van a Legénybíróválasztás, a Téli népszokások: tollfosz- tás, legénycéhelés.- A zsérei lakodalmak újra tele vannak vidámsággal, végigéneklik az egész lakodalmasunkat. Azt dalolják, amit apáinktól, nagyapáinktól örököltünk. Ezek az igazi értékek. Ezért vállaltam. Sokat köszönhetek Vanyó Gergely bácsinak, akinek több mint húsz évig zenekara is volt. A környékünkön ők tartották a lelket az emberekben. A zsérei tájházat, a mi kis néprajzi múzeumunkat is Gergely bácsi hozta össze... Nem vagyok hétköznapi gyerek Vanyó Gergely huncutkás mosollyal adja tudtomra:- Zsérén születtem 1920. április 18-án, méghozzá vasárnap! Nem vagyok hétköznapi gyerek. Maga előtt voltak itt többen is érdeklődni. Februárban két nyitrai főiskolás lány is felkeresett, hogy összeírják a tárgyak nálunk használt nevét. A szövőszék a „mi nyelvünkön” szátva, a falusi búbos kemence siskó, a szénelvonó szivanó. Ezt a tájszólást használtam én is gyerekkoromban. Mi nem magyarul beszéltünk, hanem magyaró... Tőle is azt hallom, amit részben már Gál László is állított. Vanyó Gergely véleménye azonban keményebb, szókimondóbb:- Zsérén azelőtt nem volt szlovák. Most viszont huszonnégy százalékot tesznek ki?! Vannak köztük átvedlett magyarok is, gyávák. Amikor én jártam az elemibe, egy osztályban negyvenhat gyerek is tanult. És most? Nagy az itteni kisiskola is a magyar gyerekeknek. Többen járnak a szlovák iskolába, mint a magyarba. A mostani húszévesek nem sokat adnak rá, hogy magyarok-e. A szlovák iskolában belenevelődtek a szlovák érzelmekbe. Vannak családok, ahol már nem is tanítják gyermekeiket a magyar szóra... Vanyó Gergely gerinces ember volt fiatalon is. Községükben is megszervezték a Szlovákiai Magyarok Kulturális Egyesületét, s jó hangú lévén, az egyesület dalárdájában jeleskedett. Bevallott magyarságáért 1945 után háborús bűnösnek akarták nyilvánítani, neve rákerült a kitelepítendők listájára, csak hogy megszabaduljanak tőle. Szerencsére, Zsérén elmaradt a kitelepítés.- De volt reszlovakizálás! - teszi hozzá. - Csak tizenheten voltunk, akik kényszerből sem írtuk be magunkat szlováknak. Pedig ekkor már én is nős voltam. Hogy ne legyen szem előtt, több társával együtt messze vidéken kereste meg a család kenyerét. Rózsehegyen, a Vág város felőli oldalán építették Liptószent- miklós felé az országutat; az ötvenes években pedig a vasút pályamunkásként alkalmazta. Váltókezelőként meg is maradt a vasútnál, onnan ment nyugdíjba... J8mnst&mak&á A kenyérkereset mellett a kultúra jelentette életének értelmét. Amint Zsérén is megalakult a Csemadok, 1951-ben megszervezte a már említett zenekart. Harmonikán játszott, s ő volt az énekes is. A dalárdában is „benne” volt. A Csemadok vezetőségének szintén tagja lett. Húsz évig a templom egyházi énekkarát vezette; a zenekarral viszont lakodalmakon, mulatságokon játszott.- A zenekar hetvenkettőben szétesett. Ötvenen túl voltunk már, kiöregedtünk. Ekkor beálltam az új énekkarba. A Simek Viktor vezetésével alakult vegyeskarral felléptünk Zselízen, a galántai Ko- dály-napokon. A Zsérei lakodalmasban nemcsak énekeltünk, hanem jeleneteket is előadtunk... Az énekekből pedig jómagam is összeszedtem egy csokrot. Az egyik így szól: Házunk előtt van egy búzás verem, / azon a sarkantyúm esszeve- rem. / Verd essze hát babám sarkantyúdat, / öleld meg rigenyi babádat... Hármat tojott a fekete kacsa, / szeretőm a ke- ed kedves lyánya, / akárminő szeginy le- giny vagyok, /a keed lyánya szeretője vagyok... De nemcsak a dalokat, a szokásokat is leírtam, egy egész kofferra valót adtam Maga Ferinek. És sok dolgot elmondtam neki, hogy semmi se kallódjon el: hogyan csépeltünk kézzel, készítettük a zsúpot, vágtuk a szecskát...- S hogy hozta össze a tájházat?- Arra kíváncsi, hogyan jött eszembe a múzeum? Az igazat megvallva, irigység szüleménye. Lédecen, Kolonban összegyűjtötték a régi tárgyakat, s az iskolateremben helyezték el. Bennem is megszólalt a ki vagyok én! A nekünk legyen több! Szerezzünk külön helyiséget, s azt rendezzük be úgy, ahogy nagyanyáink életében dívott. Gál László, az akkori hnb elnöke erre a célra ideadta azt a régi házat, amelyben eddig az üzletvezető lakott. Átrendezését, a község nevében, anyagilag is támogatta. Hogy miként rendezzük be, abban Kovács László, a somorjai magyar gimnázium mostani igazgatója segített. Akkor még Zsérén lakott, a felesége itt, ő pedig a nyitrai főiskolán tanított. Én meg gyűjtöttem a tárgyakat. Hazulról idehoztam a szátvát, a rokkát, feleségem az ágyneműt adta, a vánkust, a dunyhát. A tájházunkat filmezték, jártak itt magyarországiak is. A falumúzeum nekünk, időseknek nem sok újat mond. Jómagam is aludtam még a siskó mellett. De a fiatalok csak lássák, ismerjék meg az itteni népszokásokat. És ne felejtsék el, milyen volt az élet nagy- meg dédszüleik idejében... Zsérén tehát jó kezekben az örökség. És a már 75. életévét taposó Vanyó Gergely sem egy hétköznapi ember. Petrőci Bálint T----A Zsérei lakodalmassal Budapesten is sikert aratott a Zsibrice. Az álló sorban jobbról a második (fehér ingben) Maga Ferenc, az együttes vezetője Ebben az épületben rendezték be Zsérén a tájházat Archívum és a szerző (3) felvételei N emrég belépett a boltba nagy hangon óvszert kér y leg nagyobb méretből öt jón, de kérek róla nyugtát.« Kiderült, ho; filmesek forgatnak, s az óvszer a kábelek védte a nedvesség ellen. Amikor elképzel a vételt milyen kommentárral számolják cognom kellett. Pedig az illatszerboltba esztendő alatt sok mindent tapasztaltam... A közvéleményt tájékoztató újságíró nyes kérdésekkel is foglalkozik. Az óv: ebbe a sorba tartozik. S mivel ezt a term rabban mégsem a filmesek vásárolják, mális halandók sokkal emberibb és in ségből. Ezért ők nagyobb zavarban is v; fent említett eset főszereplője. Mintha s nek amiatt, hogy egyáltalán, vagy hogy nek. Ám abban a pillanatban, amikor az nyi óvszer veszi körül, mindennemű fi száll. A Hrádek nad Nisou-i VULKAN helye a szégyenérzetnek. Ott ugyanis 30 gyártanak évente. Többnyire nők. EGY KIS TÖRTÉNELF A krétai Minosz király magjában skorp tanyáztak - állítja a legenda. Felesége, al különös lények nem tettek kárt, mégis ne jezte ki. A házasság megtartása érdekébe dósok azt ajánlották a királynak, kecske! Óvó Látó szített tokkal védje nejét... A mai óvszer ősét az időszámításunk előtti 14. században az egyiptomiak Fallopia pedig már a 16. században leírta ke és a birkahólyagból készült tok kiv nyújt a fertőző betegségek ellen. A franc emlegetik először, s a 18. századtól a nj vendégei helyben megvásárolhatják. Az < ges feltalálójaként (II. Károly uralkodás; angol Condom nevű orvost emlegetik, ak nya, főleg egyházi körökben, nem aratót kert. 1930 óta viszont már latexből készi szági cégben pedig 1946-tól gyártják. NAPONTA 210 EZER ÓV!- Az óvszergyártást látni kell, beszélj érünk a szemle után is - ajánlotta Petr P az Rt. igazgatója, és elkísért egy 60 r örökmozgóként működő gyártószalaghoí üveghenger alkotta lánc néhány perc al belemerült a tejszerű, latex alapanyagt úgy tűnt, hogy a hengerekre nem ragadt látszat persze csalt, hiszen az üveghei 0,06 mm-es latexréteg képződött.- Így készül az óvszer, amelyet nyon zálnak, mosnak, porral hintenek, hogy ös jón, utána centrifugálják, szárítják és lenőrzési részlegre szállítják. Percenkéi ként 8650, naponta 210 ezer darab készt den munkanapján, sőt szombaton és va: ponta három műszakban. - És így sem ti leni a piac igényeit - magyarázza az igaz A malom met Egy m Tavaly, augusztus végén, amikor nem égés egyéves munka után elkészült Jókán az egy ri Németh-malom rekonstruált épülete, al Matica Jani bácsi, Hakszer Vince és a töbl ígéretet tettek arra. hogy a berendezés szer sével folytatják a munkát és a malom ez i működni fog. Ezt meg is tartották, így augi tus végén több mint ezer ember részvétel« ünnepelhették meg a falu egyik szimbólu nak újjáéledését.- Amikor tavaly az emeleti kis torony t jén helyére raktam az utolsó zsindelyt, Jani esi felszólt, dobjam el messzire a fejszét és jók le, ha tudok. Nem volt könnyű, de végű került - emlékezik vissza a felújítás első szí s/ának befejezésére Nagy József asztalos, két társával: Buckó Ernővel és Jakus Pállá Matica Jani bácsi, a tallósi vízimolnár vez Gál László, aki már harmincöt éve áll a község élén Vanyó Gergely
