Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-07-03 / 27. szám

tiBsärnap 1994. július 3. turistakalauz Ki vándorlás? - Nem megoldás! Sokan szeretnének külföldön szerencsét próbálni A rendszerváltás utáni lelkesedés fokoza­tosan alábbhagyott. Nőnek a létfenntartási költségek, egyre több a munkanélküli, so­kan saját bőrükön tapasztalják, mit jelent máról holnapra élni. Ebben a helyzetben egyesek boldogulásukat csak külföldön tudják elképzelni. Mára szinte mindenki tudja már, nem érdemes illegálisan letele­pedni bármelyik országban és a feketén végzett munkára is előbb-utóbb ráfizet az ember. Ezért nő a bevándorlási kérvények száma. Hogyan fogadják a tájainkon leg­vonzóbbnak tartott országok a letelepedni vágyókat? Erre kerestük a választ az aláb­biakban. Annyit előre bocsátunk: nem ol­csó, hosszadalmas ügyintézés vár a kérvé­nyezőkre minden országban, s ráadásul a befogadók általában meglehetősen szigorú feltételeket szabnak. Németország Bár sokan szeretnének ebben az or­szágban dolgozni vagy letelepedni,az utóbbi években alig fogad bevándorlókat. Igaz, hogy az ötvenes években sok olasz keresett itt munkát, a hatvanas és hetve­nes években pedig török vendégmunká­sok özönlötték el, de ez már a múlt. A hetvenes évek elejétől a gazdasági mene­kültek előtt lezárták a sorompókat. Né­metországban 4 millió személy keres ugyanis munkát. A bevándorlás feltételei rendkívül szi­gorúak, gyakorlatilag csak két csoport jö­het számításba: az Európai Közösségek tagállamainak polgárai, illetve a német nemzetiségű személyek. Az utóbbi eset­ben azonban az áttelepülés jön számításba, és az illetőnek német származásán kívül azt is bizonyítania kell, hogyan viszonyul a német kultúrához és származásához. Mivel Németországnak sok a munka- nélkülije, nem adnak külföldieknek tartós munkavállalási engedélyt. Csak azok dol­gozhatnak, akik meghatározott időre szóló engedélyt kapnak. Ez az egyedüli le­hetőség az elhelyezkedésre. Mivel a szlo­vákiai érdeklődők általában szakképzet­tek, egyes német vállalkozók számára előnyös elfogadni vállalataink ajánlatát, és bizonyos munkákat (főleg az építőipar­ban) szlovák állampolgárokkal végeztet­nek el, akik olcsóbban, de ugyanolyan jól dolgoznak mint a németek.Ezekben az esetekben az egészségügyi és társadalmi biztosítás terhe a szlovák félre hárul. Ilyen jellegű munkavállalási engedélyt a csehszlovák államszövetség utolsó évében mintegy négyezren kaptak. Politikai menedékjoggal már senki sem számíthat. Az erre vonatkozó német tör­vény 1993-ig nagyon liberális volt, és bár a törvény alapfilozófiáját nem változtatták meg, érvényesítése során sokkal szigorúbb feltételeket szabnak, kiszűrik azokat, akik gazdasági okokból akarnak letelepedni. Ma az európai országok közül gyakorlati­lag csak a volt Jugoszláviából érkezők számítanak menekülteknek, akik bizonyí­tani tudják, hogy halálos veszélyben vol­tak. Amint azonban a harcok véget érnek, menekült státusuk megszűnik, és el kell hagyniuk Németország területét, ellenkező esetben kitoloncolják őket. Ez vár minda­zokra is, akik illegálisan lépik át a határt, vagy pedig turistaként érkeznek Németor­szágba és feketén vállalnak munkát. Né­metországban egyre többen vallják, hogy az Európai Közösségek országainak egy­ségesen kellene eljárniuk a bevándorlók és a kitoloncolások kérdésében. Franciaország Németországhoz hasonlóan szintén tag­ja az Európai Közösségeknek, így nem fo­gad gazdasági menekülteket. 52 millió la­kosa közül 3 millió keres munkát, napja­inkban tömeges elbocsátások vannak és ma már nemcsak kétkezi munkások vesz­tik el munkahelyüket. A berlini fal leom­lása óta politikai menedékjogot az európai országok közül csak Albánia és Törökor­szág polgárai kaphatnak. Érdekes jelen­ség, hogy sok francia keres munkát hazá­ján kívül, még Kanadában és Ausztráliá­ban is. Tőlünk sok kalandvágyó fiatal sze­retne bekerülni a francia idegenlégióba, de reményeik nem válnak valóra, nincsen hely ebben a fegyveres alakulatban. Egyesült Államok Az utóbbi időben módosult a politikai menedékjog odaítélése, mivel Washington szerint sokan visszaéltek ezzel a lehetőség­gel. Az egész eljárás rendkívül hosszadal­mas. A szigorítások értelmében az illetékes hivatalnok anélkül dönt a kérvény vissza­utasításáról, hogy személyesen találkozna annak benyújtójával. Amennyiben a kér­vényt nem fogadják el, azonnal megindít­ják a kitoloncolási eljárást. A kormányzat reméli, hogy ezzel meggyorsítják az eljá­rást és csökkentik a visszaélések számát. Az Egyesült Államokban jelenleg 370 000 elintézetlen kérvényt tartanak nyilván. Érdekességként megjegyezzük, hogy a világ minden országában lehetőség nyílik arra, hogy a polgárok sorsjáték segítségé­vel váljanak amerikai állampolgárokká. Ha figyelembe vesszük, hogy több tízezer szlovák állampolgár szeretne bevándorol­ni Amerikába és az idén előreláthatóan csak száznál alig több kérvényezőnek tesznek eleget, érdemes ezzel a lehetőség­gel is megpróbálkozni. Kanada A bevándorlók országa. Hatalmas terü­letén csak 25 millióan élnek. Az idén 250 000 bevándorlót fogadnak és nem határozzák meg, hogy honnan. A prágai kanadai nagykövetség becslése szerint az idén talán 150 szlovák állampolgár kap­hatja meg az engedélyt. A bevándorlók éves számáról a kormány dönt, előnyben részesítve a hazatérni vágyó kanadai ál­lampolgárokat, illetve a családtagokat. A többi engedélynél figyelembe veszik a ka­nadai gazdaság igényeit és a személyes feltételeket is. Ezenkívül követelmény a feddhetetlenség, valamint a francia és az angol nyelvtudás. A politikai menedékjo­got az ENSZ-okmányok alapján ítélik oda, és aki megkapja, az három éven belül ka­nadai állampolgár lehet.Sok kérvényt visszautasítanak azonban és az illegális bevándorlókat kitoloncolják. A menekül­tek, ideiglenes bevándorlók nem részesül­nek szociális és egészségügyi ellátásban, és nincs joguk a művelődésre sem. Ausztrália Ugyancsak a bevándorlók hagyomá­nyos országa. 1993 júliusától ez év júni­us végéig összesen 63 000 bevándorlót terveztek fogadni. Érdekes megemlíteni, kikkel számoltak. Előnyben részesítették a közeli és a távolabbi hozzátartozókat (34 000 illetve 11 000).Továbbá fogad­tak olyan személyeket, akik előzetesen munkaszerződést kötöttek (3000),vállal­kozókat (1500), rendkívül tehetséges személyeket (200), és további 12 300 olyan személyt, akiknek nincs beígért munkahelye, szponzora, és nem is hoz­zátartozók. Az ausztráliai hatóságok nem határoz­zák meg, hogy hány bevándorlót fogadnak az egyes országokból. 1992-ben a volt Csehszlovákiából 224 bevándorlónak ad­tak engedélyt. Érdekességként megjegyez­zük, a lengyelek 885, a románok 307 és a volt Szovjetunió 2790 helyet kapott. Ugyanakkor Ausztráliába németek (523), amerikaiak (1036), sőt kanadaiak (557) és új-zélandiak (5177) is bevándoroltak. Az ausztráliai hatóságok nem határoz­zák meg a kívánatos szakmákat. Ennek el­lenére például az orvosok, csak szakmájuk miatt elvesztenek tíz pontot abból a száz­ból, amely ahhoz szükséges, hogy kérvé­nyüket egyáltalán figyelembe vegyék. Előnyt jelent az angol nyelv ismerete, sőt 65 szakma esetében feltételként szabják meg a nyelvtudást. A kérvényezők közül azok kapják a legtöbb pontot, akiknek olyan szakmunkáslevelük vagy diplomá­juk van, amelyet Ausztáliában is elismer­nek. Előnyt jelent a kor (18 és 29 között), az angol nyelv tudása, szponzor, valamint az, ha a kérvényező az ország kevésbé vonzó területeit választja. Évente több mint egymillió személy akar a világ kü­lönböző tájairól Ausztráliában letelepedni. A bécsi ausztráliai nagykövetségen több ezer szlovákiai kérvényt tartanak nyilván. Az idén mintegy 6 százalékuk kérvényét intézik el. Körülbelül két évet kell várni arra, hogy a betelepülni vágyó választ kapjon. Úgy mint a többi ország, Ausztrá­lia sem intézi ingyen a kérvényeket. Fizet­ni kell a kérvényért, a szakképzettség iga­zolásáért, az orvosi bizonyítványok hitele­sítéséért, a nyelvvizsgáért, összesen 1 000 dollárt. Visszautasítás esetén ezt az össze­get nem téritik meg. A munkavállalói en­gedély megszerzése is körülményes. Az ügyintézést megkönnyíti, ha a kérvé­nyezőnek szponzora van. Ausztráliában a vízumokat központilag nyilvántartják, így a hamis útlevéllel vagy vízummal ér­kezőket már a repülőtereken vagy ki­kötőkben kiszűrik és be sem engedik őket az országba. Elutazás előtt Erre is gondoljunk: • Ellenőrizze, vajon érvénye- sek-e az úti okmányaik, fel vannak-e tüntetve bennük gyer­mekeik. • Ne felejtse otthon gépkocsi- vezetői igazolványát. Ha Olaszországba utazik, intézze el a nemzetközi igazolványt. • Ha Izlandba, Lengyelország­ba, Bulgáriába, Romániába, Törökországba vagy Szlovéniá­ba utazik, intézze el a zöldkár­tyát. • Balesetbiztosítását ki kell bővítenie, hogy a külföldi útra is vonakozzon. • Ajánljuk, biztosítsa poggyá­szát is. • Külföldön az orvosi kezelés költségeit magának kell fizet­nie. Ezért ajánljuk, hogy kös­sön biztosítást a külföldi gyógykezelésre. • Ha úgy gondolja, elintézhe­ti az AIT akreditívet (kész- pénzkímélő hitellevelek, arra az esetre, ha bajba kerülnénk). Ára egy évre 160 korona és a CK Autoturistban vásárolható meg. • Hosszabb útra csak tökéletes műszaki állapotban lévő kocsi­val induljon el. Többek között ellenőrizze gumiabroncsait, mivel sok országban szigorúan ítélik meg azok állapotát. • Amennyiben kocsijában nincs katalizátor, vigyen magával ben­zin adalékanyagokat, amelyek pótolják az ólmot. Gondolnia kell arra az esetre, hogy a ben­zinkutaknál esetleg csak ólom­mentes benzin kapható. • Hosszabb távon használja ki az autópályákat. Az úthasznála­ti díj megtakarítása csak relatív. • Ha gyermekeivel utazik, ne felejtsen sok üdítőt bekészíteni az autóba. MIT HOZHATUNK BE ÉS VIHETÜNK KT? Újdonságok a határon Azok az idők, amikor szorongva léptük át a határokat, már elmúltak. Útleveleinkkel szinte mindenüvé eljutunk és a vámkezelés is liberálisabb lett. Ez természetesen nem jelenti, hogy nem kell bizonyos szabályo­kat megtartani. Sőt, március elsején ér­vénybe lépett a pénzügyminisztérium új rendelete, amely szabályozza, mit is hoz­hatunk be külföldről és mit vihetünk ki uta­zásainknál. Tehát, mit hozhatunk be és mit vihetünk külföldre? A kulturális emlékeken és a mu­zeális értékű tárgyakon kívül gyakorlatilag mindent kivihetünk az országból, az ún. nem kereskedelmi áru kategóriájában. Vagyis ajándékokat, személyes használatra szolgáló felszerelést stb. Értékesebb tár­gyak esetében ( filmfelvevő, fényké­pezőgép stb.) ajánlatos a vámon igazolást kérni a kivitelről, hogy hazatéréskor ne le­gyenek bonyodalmaink. A behozatal már szigorúbb. Személyenként 3000 korona ér­tékű árut hozhatunk be vám nélkül, úgy, hogy ez az összeg nem vonható össze, még a családtagok között sem. Tehát ha a házas­pár egy hatezer korona értékű tárgyat hoz be, nem lehet azt két háromezer koronás té­telre osztani. Egy személy által behozott egy tárgynak kell tekinteni, amelyért vámot és hozzáadottérték-adót kell fizetni. Ebben az esetben - minden behozott cikknél nyolcezer korona értékig - (a már említett, vám nélkül behozható tárgyak kivételével 3 000 korona értékig) egységesen 5 százalékos vámot kell fizetni. Az utas kérheti azt is, hogy a vámot a vámtarifa-jegyzék szerint határoz­zák meg. Amennyiben az adott áru fo­gyasztói adó és a hozzáadottérték-adó alá esik, a vámhoz ezeket a tételeket is hozzá­számítják. Az új rendelet több újdonságot tartal­maz. Mindenekelőtt pontosabb, részlete­sebb és összehangolt az Európai Unió or­szágainak vámszabályzatával. Változást jelent például, hogy eddig minden nász­ajándékot vámmentesen lehetett behozni, az új szabályok szerint ezt azokra a külföl­diekre korlátozzák csak, akik nálunk men­nek férjhez illetve nősülnek meg, és csak abban az esetben, ha az ajándék értéke nem haladja meg a 35 ezer koronát. Ezen­túl külföldről vám nélkül csak 200 cigaret­tát hozhatunk be (azelőtt 250-et) és kan­nákban csak 10 liter üzemanyagot, az ed­digi 20 liter helyett. A gépkocsik beépített tartályaiban lévő benzinért vagy gázolajért nem kell vámot fizetni. Korlátlan mennyi­séget lehet viszont kivinni, ám lehetséges, hogy azokban az országokban, ahová uta­zunk, vámot kell érte fizetnünk. Külön szabályok tartalmazzák a korona illetve a valuta kivitelét. A bank engedélye nélkül külföldre 1000 koronát vihetünk, Csehországba 7,5 ezer koronát és 5 ezer korona értékű valutát. A Csehországból ér­kezők a valután kívül 7,5 ezer cseh és ugyanannyi szlovák koronát hozhatnak be. Magyarországra a bank engedélye nélkül 1000 koronát és 10 000 forintot vihetünk (ezer forintnál nem nagyobb címletekben). Magyarországra utazva, vagy Magyaror­szágon átutazva 1000 forintot vagy ennek megfelelő konvertibilis valutát kell felmu­tatni. Összeállította: Csizmár Eszter Autósok szabadságon Már több mint egy éve működik Szlovákiában az Auto- motoklub. A 0123-as telefonszámon a nap 24 órájában tájékoztat a motorosoknak nyújtott hazai és külföldi szolgáltatásokról, és szükség esetén segítségre is siet. Általános tudnivalókról számol be, hasznos tanácsokat ad a turistáknak a legelőnyösebb útvonalakról, a közle­kedés sajátosságairól és a szolgáltatásokról az egyes országokban. Szükség esetén a bajba került motorosok segítségére siet - elvontatja a meghibásodott kocsikat, gondoskodik a javításról, őrzi a rakományt, szállást közvetít, gondoskodik a személyek és a rakomány pót­szállításáról, esetleg járműt is kölcsönöz. A klub tagja a nemzetközi motoros-szervezeteknek és bekapcsolódik a kölcsönös információcserébe. Ez lehetővé teszi, hogy rugalmasan megszerezze a moto­rosokat érdeklő tudnivalókat és azokat rendszeresen időszerűsítse. A klub néhány információját ismertetjük olvasóinkkal. Állam Engedélyezett sebesség Engedé­lyezett alkoholszint Üzemanyagár 1994.5.10-én (nemzeti valutában) város út autópálya Bezol 95 Bezol 98 Super 98 Gázolaj 1. Belgium 50 90 120 0,8 31,10 31,60 34,50 25,20 2. Dánia 50 80 110 0,8 5,54 5,68 5,71 4,73 3. Finnország 50 80 100-120 0,5 4,45 4,63­3,00 4. Franciaország 50 90 110, 130 0,5 5,24 5,44 5,64 3,92 5. Görögország 50 90 100, 120 0,5 187,00 200,00 205,00 137,00 6. Hollandia 50 80 100,120 0,5 1,90 1,96 2,08 1,35 7. Írország 48 96 112 1,0 0,56 0,60 0,59 0,54 8. Izland 50 80-90 0,5 67,90­71,43 22,90 9. Olaszország 50 90 110 0,8 1650­1700 1200 10. Luxemburg 50 90 120 0,8 23,10 23,50 26,20 20,10 11. Norvégia 50 80 90 0,5 7,38 7,69 8,29 6,44 12. Lengyelország 60 90 110 0,2 10 000­12 000 8300 13. Portugália 60 90 120 0,5 151,00­155,00 105,00 14. Svájc 50 80 120 0,8 1,16 1,20 1,25 1,24 15. Spanyolország 50 90 120 0,8 106,90­109,20 85,10 16. Nagy-Britannia 48 96 112 0,8 0,51 0,55 0,56 0,51 17. Svédország 50 70-110 90-110 0,2 7,55 7,84­7,06 18. Németország 50 100 130 0,8 1,55 1,61 1,68 1,16 19. Magyarország 50 80 100, 120 0,8 76,50­79,50 61,00 20. Ausztria 50 100 130 0,8 10,32 10,82­7,90 21. Bulgária 60 80 120 0,5­­­­22. Oroszország 60 90­­­­­­23. Horvátország 60 80 120 0,5­­­­24. Románia 60 70-90 80-90 0­­­­25. Szlovénia 60­80 120 0,5­­­­26. Törökország 50 90 90 0,5­­­27. Csehország 60 90 110 0 19,60 22,00 20,20 15,70

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom