Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-09-04 / 36. szám
Szociális program Szociális biztonságot gondoskodó egészségügyet Az MPP szociális programjának alapja a polgárok kölcsönös szolidaritása, a szociális esélyegyenlőség és az állampolgárok felelőssége saját sorsuk alakulásáért. Az MPP parlamentbe kerülése esetén azon lesz, hogy az állam továbbra is felelősséget vállaljon polgárai életminimumának garantálása terén, ám ugyanakkor mindent megtegyen azért, hogy a kialakult szociális rendszer célirányos legyen és megnehezítse passzív kihasználását. Azon a véleményen vagyunk, hogy akinek egészségi állapota és körülményei lehetővé teszik, annak elsősorban saját magának kell gondoskodnia életkörülményei javításáról. Arra törekszünk, hogy aki rajta kívülálló okok miatt erre nem képes (nyugdíjasok, betegek, munkanélküliek, fiatalkorúak stb), azok számára biztosított legyen a megfelelő, és a társadalom lehetőségeihez mért szociális háló. Ennek elemei a szociális ellátás rendszere, a munkanélküli segély stb. A fenti szociális háló létét az állam törvények segítségével garantálja. Ezen felül mindenkinek lehetősége kell hogy legyen kiegészítő és pótlólagos szociális biztosításokat kötni és az alapellátáson felüli szociális ellátási rendszert kialakítani saját maga számára. Az MPP garantálni kívánja az alapellátásnak a társadalom lehetőségeihez mért reálértékének megőrzését, s így a szociális biztonság megőrzését. Tudatosítani kell, hogy a leghatékonyabb szociális politika a gazdaság egésze teljesítőképességének növelése, aminek az alapja az egyéni kezdeményezőkészség, az egyéni felelősségvállalás és a magántőke. Ez teszi lehetővé a társadalmi szolidaritás kibontakoztatását és reális működését. Az MPP parlamentbe kerülése esetén azon lesz, hogy a gazdasági átalakításból fakadó nehézségek ne okozzanak elviselhetetlen problémákat egyetlen szociálisan rászoruló állampolgár számára sem, s hogy mindenki egyforma eséllyel élhessen az alapellátás biztosította juttatásokkal. Célunk a szociális béke megőrzése. A felmérések azt mutatják, hogy Dél-Szlo- vákiában a legrosszabb a lakosság egészségi állapota és itt a legsújtóbbak az átalakítás problémái. Ezért az MPP azon lesz, hogy az új kormány igazán hatékony, megvalósítható és hosszú távú komplex fejlesztési programmal segítse elő vidékeink többszörösen hátrányos helyzetének felszámolását és előnyeinek kibontakoztatását. 15.j Máriássy Péter A nagy múltú már- kusfalvai Máriássy család leszármazottja. Lőcsén született 1949-ben. Családját 1948 után meghurcolták, minden vagyonukat elkobozták. (Apja, Dr. Máriássy János, a későbbiekben jogászként dolgozott és köztiszteletnek örvendett.) 1989 után a restitú- ció keretében visszakapta a családi örökség egy részét. Máriássy Péter az építészeti technikum elvégzése után több helyen dolgozott földmérőként, főiskolára nem kerülhetett, jelenleg a kassai Őafárik Egyetem műszaki osztályának vezetője. A jövőben karitatív tevékenységgel kíván foglalkozni,, politikai pályáját is ez motiválja: segíteni az elesetteken és a szegényeken. Egyik kezdeményezője a Máltai Lovagrend megalakításának Szlovákiában. Negyvenöt éves, nős, három gyermeke van. Dr. Pirovits László Magánügyvédként dolgozik Királyhelmecen. 1989 előtt üzemi jogász volt. 1990 februárjában az FMK kooptálta a szlovák parlamentbe, majd a ’90-es választásokon szintén az FMK jelöltjeként lett képviselő. Az SZNT alkotmányjogi bizottságában dolgozott. 1992 után szűkebb hazájában ügyvédként elsősorban a Királyhelmec környéki községeknek nyújtott jogi segítséget, amivel nagy elismerésre tett szert. Jogi szakértője volt a Magyar Polgári Pártnak és több nemzetközi alapítványnak is dolgozott ki szaktanulmányokat Szlovákia alkotmányáról és az önkormányzatok jogi helyzetéről. Jogászként szinte nélkülözhetetlen tagja lehetne a Magyar Koalíció parlamenti klubjának. Negyvenöt éves, nős, két gyermek apja. Helyi cselekvés [Településfejlesztési program Kiemelten szorgalmazzuk az önkormányzatok jogköreinek kiszélesítését és az állam- apparátus csökkentését. Ajánlatos lenne törvényileg konkretizálni, hogy melyek is azok az önkormányzati (községi) feladatok, jogkörök, ill, annak csoportjai. Ezek három csoportra oszthatók:- egyértelműen községi feladatok;- önkéntes községi feladatok, melyek végrehajtásáról és annak módjáról a község dönt;- átruházott feladatok, jogkörök. A hatáskörök átruházásával kapcsolatban két probléma merül fel: 1. Az alkotmány és a törvény értelmében az átruházott államigazgatási feladatokkal a szükséges pénzeszközöket is át kell ruháznia az államnak. 2. A kis falvak csekély számú apparátusa nem tud megbirkózni az új, igényes feladatokkal. A hátrányos helyzetű községek szempontjából ajánlatos lenne bevezetni az anyagi kiegyenlítés eszközét. Ez az intézmény szavatolná a helyzetüknél fogva szegényebb, elmaradottabb községek anyagi helyzetének javítását az állami költségvetés befolyása nélkül. A községek gazdálkodásában a helyi források (községi vagyon, helyi adók, illetékek) és a központi állami juttatások közötti arányok megállapítása a jelenlegi időszak egyik kényes kérdése. Az állami támogatás még kiegyenlítőbben hatna, ha azt nemcsak a lakosok száma szerint, hanem a lakosok száma és a beépített terület arányszáma alapján nyújtanák, vagy más kulcs alapján kezelnék a városokat és a falvakat. Egyetértünk azzal, hogy az államigazgatás rendszere egyszerűbb legyen, közelebb kerüljön a polgárokhoz. A területi egységeket úgy kell kialakítani, hogy érvényesüljenek a gazdasági, közlekedési, kulturális és nemzetiségi szempontok és érdekek is. Fontosnak tartjuk a régiók, mint a községek szabad társulásainak létezését. A régiókat törvény által biztosított anyagi eszközökkel és hatáskörökkel kell felruházni, hogy megfelelő módon tudjanak részt vállalni a területüket képező községek életében, fejlesztésében. A régiók jogállását az alkotmányban kell rögzíteni. Minden község (önkormányzat) szabadon dönthetné el, melyik régióhoz kíván tartozni. A létrejövő természetes régiók határai nem feltétlenül kell hogy egybeessenek az államigazgatási egységekkel. Egy államigazgatási egység (járás, megye) több régiót is magába foglalhatna, illetve az államigazgatási egységek határait kellene a régiókéhoz igazítani. A regionális önkormányzat élén titkos szavazással megválasztott képviselőkből álló szerv állna, amely soraiból elnököt választana. A régió vagyonnal és törvények által meghatározott adóbevételekkel rendelkezne. Hatáskörébe tartozna a regionális fejlesztés, a régió iskola- és egézségügyének meghatározott területe, az úthálózat fejlesztése, a kulturális intézmények stb. A régió problémáinak megoldásában együttműködne a községekkel, de nem lenne azok fölérendelt szerve. Hatáskörébe csak törvény által lehetne beavatkozni. Támogatjuk a helyi és regionális önkormányzatok határokon átnyúló együttműködését. Tisztelt Választópolgár! (Befejezés az 1. oldalról) Mi az aláírt szerződést nem korlátnak tekintjük, hanem lehetőségnek. Az Együttélést és az MKDM-et pedig politikai partnerünknek tekintjük ebben, mint ahogy mindazokat a pártokat is, melyek készek együttműködni céljaink megvalósításában. M i, szlovákiai magyarok csak akkor maradhatunk fenn, ha jogaink követelése és biztosítása mellett kisebbségi társadalmunk modernné válik, ha állni tudja a versenyt környezetünk kihívásaival. Ennek eléréséhez nem elegendőek a nemzeti jelszavak, hanem konkrét, megvalósítható megoldásokat kell találnunk a magyarlakta régiók gazdasági és szociális problémáira. K ézzelfoghatóan kell segítenünk a munkahelyteremtést, a vállalkozásokat, a hátrányos helyzetűeket. Azt akarjuk elérni, hogy az állami gyámkodás megszűnjék, hogy adócsökkentések révén az emberek kezében maradjon a pénzük, s arra fordítsák, amire ők akarják. Csak a kereslet, a stabil vásárlóerő biztosíthatja az életszínvonal növelését, s lehet motorja a gazdaság fellendülésének. M eg kell őriznünk, s ahol csak lehet, emelnünk kell a magyarok életszínvonalát. így érhetjük el azt a biztonságérzetet, amely legfontosabb feltétele településeink népességmegtartó erejének. N em elég csak céljainkat megfogalmazni, mi olyan cselekvési programmal rendelkezünk, melynek alapján lehetővé válik a települések, régiók, társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok, társadalmi és kulturális szervezetek, társaságok összehangolt cselekvése és közös fellépése. Programunk ezért tartalmazza azokat a konkrét feladatokat is, amelyeket az elkövetkező kormánynak, illetve a magyar parlamenti képviseletnek meg kell tennie, hogy a magyar kisebbség helyzete és életfeltételei javuljanak. K érünk mindenkit, hogy segítse a munkánkat, legyen bizalommal irántunk, együtt biztosan sikerül majd közös céljainkat megvalósítani! A Magyar Koalíció kelet-szlovákiai listáján karikázza be az MPP képviselőjelöltjeinek számát a 7-est és a lS-öst! 7. Dr. Pirovits László9 IS• Máriássy Péter VKT-1212 O M1 Q. 0)
