Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)
1994-07-03 / 27. szám
Vasárnap 1994. július 3._________________________________________________________________________________utazás Az Anna panzió Gaálék nem féltek belevágni-w-y • ne szeretné látni Párizst vagy Rómát, kit ne csábíta- •í na Miami vagy Monte Carlo, két hét a francia Rivi- M. A. t/ érán vagy éppen a Kanári-szigeteken? Ma már igazán csak pénz kérdése, ki hol tölti szabadságát. A világ legszebb, legkedveltebb turistaparadicsomai is nyitva állnak előttünk. Nem csoda hát, ha ilyen lehetőségek mellett sokan szinte meg sem látják már az itthoni táj szépségeit. Pedig bármilyen furcsán hangzik, Szlovákia turisztikai, idegenforgalmi szempontból egyenrangú lehetne Svájccal, Ausztriával. Lehetne - mert az adottságok szinte hajszálra ugyanolyanok. Hogy még sincs azon a szinten, azt annak köszönhetjük, hogy ezeket az adottságokat mi még mindig nem tudjuk eléggé kihasználni. Itt van példának okáéit az utóbbi időben egyre többet emlegetett falusi turizmus. Nyugaton már évek óta „sláger” a mezőgazdasági farmon vagy falusi környezetben való üdülés. A városból vidékre menekülő turista hajlandó fizetni a csöndért, a tiszta levegőért, az egészséges környezetért, sőt, még azért is, hogy kaszát, kapát, gereblyét foghat a kezébe. Az üdülésnek ez a formája ráadásul nemcsak a turistának kifizetődő, mert viszonylag olcsó, hanem jó a vendéglátónak, aki jövedelemhez, s jó az államnak, aki az adón keresztül bevételhez jut. Nem csoda hát, hogy a 11 u ezt a fajta vállalkozást - Ausztriá- ban például már harminc éve, Magyarországon pedig jó egy évtizede. Nálunk ezzel szemben a falusi turizmus még igen csak gyerekcipőben jár. Az első bátor kezdeményezők azonban már tájainkon is megjelentek. Erről tanúskodik az a katalógus, melyet a Szlovákiai Agroturisztikai Vállalkozók Szövetsége adott ki, s melyben 79 agroturisztikai létesítmény címe szerepel, az árak, az elszállásolás módja, és a rekreációs lehetőségek pontos felsorolásával együtt. Többnyire olyan szövetkezetekről, magánvállalkozókról van szó, akik a hagyományos mezőgazdasági termelés mellett melléktevékenységként vendéglátással is foglalkoznak, ezáltal jutnak plusz bevételi forráshoz, miközben értékesítik terméseik egy részét és kihasználják meglévő elszállásolási kapacitásaikat. Ez a fajta vendégfogadás egyenlőre főleg a hegyvidéken, Liptó, Árva, illetve Pozsony környékén teijedt el. Dél-szlovákiai cím abban a bizonyos katalógusban alig egy-kettő található. Pedig látványosságból, érdekességből ott sincs hiány. Minden régiónak megvan a maga varázsa, ahogy Árvának, Liptónak a romantikus völgyek, vadregényes hegyek, a szálasok és a legelésző juhnyá- jak, úgy a Csallóköznek a Duna menti ártéri erdők, a halban gazdag vizek, Gömömek a vadban gazdag erdők vagy a Bodrogköznek a jó bort termő szőlőhegyek. Miért hát, hogy e tájakon a falusi turizmus nem igazán talált követőkre? 2emberovce egy mintegy 1500 lakost számláló község Léva mellett. A faluban immár második éve működik az Annához címzett panzió, mely szerepel az agroturisztikai létesítmények katalógusában. A tulajdonosok, Gaálék nem helybeliek. A nyugdíjas pedagógus házaspár Pozsonyból költözött le, hogy az épületet a hozzá tartozó másfél hektáros telekkel együtt vendég- fogadásra alkalmassá tegye. A felújított egykori nemesi kúriában most 16 vendéget tudnak elszállásolni, két, illetve három ágyas szobákban. Az étkezést a vendégek maguk biztosítják, ( erre ott a két kitűnően felszerelt konyha), de kérésre a helyi szövetkezet konyhájáról is megrendelhetik a kosztot. A szobák összkomfortosak, a tágas udvaron van hely sportolásra, a gyerekeknek játszásra, szalonnasütésre, a környék borospincéiben jó borral várják a turistát a vendégszerető helybeliek. S aki munkával szeretné eltölteni szabadsága napjait, az bekapcsolódhat a szénagyűjtésbe, a kapálásba, a gyümölcsfák gondozásába.- Munka akad bőven - mondja Anna asszony -, és mi minden segítő kezet hálásan fogadunk. Bizony van még mit csinálni. A kertben nemrég ültették ki a gyümölcsfákat, teniszpályát építenek az udvaron, a régi istállót is rendbe akarják hozatni, és dolgoznak az udvaron lévő kis pince helyreállításán is, hogy a nyáron érkező vendégek már a jó hűsön kortyolgathassák a házigazda finom borát. A jelek szerint nem is lesznek kevesen, a nyári szünidő idejére már minden hely foglalt. Gaálék jó érzékkel választották ki vállalkozásuk színhelyét. A környék gazdag látnivalókban, közel van Gyűgy, Margita-Ilona, Slati- na fürdő, és a Selmecbánya környéki síparadicsomok. Nincs messze a kerámiájáról híres Pukanec sem, valamint Brhlovce,ez a sziklába épült házaival Európában is egyedülálló falu. A nagyobb városok közül pedig csupán pár kilométer Léva, illetve Selmecbánya. Idegenforgalmi szempontból szinte ideálisak a körülmények. De vajon beváltak-e Gaáléknak a vállalkozáshoz fűzött reményeik?- Évközben meglehetősen ritka a vendég, néhány erre tévedt idegen, a faluban dolgozó munkás vagy főiskolás. Nyáron viszont minden helyünk foglalt - tudjuk meg Anna asszonytól. - Főleg családosok jönnek, gyerekekkel, akik élvezik a falusi életet, a természetet, akiknek élmény a háziállatokat látni, velük játszani. Ezért is szeretnénk a nyárra pónilovakat biztosítani, hogy a gyerekek akár lovagolhassanak is - részletezi terveiket Gaál Anna, majd elárulja, szeretnének az egyik lótenyésztő magánvállalkozóval közösen mozgássérült gyerekeknek rehabilitációra épülő üdültetési programot beindítani. Ezáltal a panzióban évközben is több lenne a vendég. Mert így, ha nem lennének az alkalmanként adódó kisebb összejövetelek, esküvők, érettségi bankettek, az üzemeltetési költségek is nehezen térülnének meg. De hát minden kezdet nehéz, s nálunk a falusi turizmus bizony még nem a legelterjedtebb formája az üdülésnek. Pedig nemcsak a vállalkozónak, magának a falunak is haszna lenne belőle. Ezt ismerte föl Ipolyfödémesen Molnár László, a falu polgármestere, aki egyik legbuzgóbb szorgalmazója lett a falusi turizmus fejlesztésének a környéken.- Az Európai Falusi Turizmus Szövetsége tavaly Gyűgyön tartotta kongresszusát, ahol sok érdekes ötletet hallottunk arra vonatkozóan, hogyan lehetne gazdaságosan kihasználni egy falu természetadta lehetőségeit. Ipolyfödémes nagyon sajátos kisközség, eléggé félreesik a főútvonalaktól, ezért sok mindent megőrzött a hagyományaiból. A természet is gyönyörű, erdőink szinte érintetlenek, vadban gazdagok, kiválóan alkalmasak túrázásra, vadászatra, gombázásra. Az itteni szőlőhegyen jó bor is terem, a falu népe pedig vendégszerető. A feltételek tehát adottak ahhoz, hogy a vendég jól érezze magát. Az ipolyfödémesiek felvették a kapcsolatot két Elzász környéki falucskával (Belmont és Bellefos), ahonnan már vendégeket is fogadtak. E két faluról azt kell tudni, hogy noha állandó lakosaik száma csak néhány száz, a turistaidény alatt több ezer embernek adnak szállást és teljes ellátást. Tapasztalataikat Ipolyfödémesen is tudnák hasznosítani.- Először is a faluképet kell megváltoztatni - mondja a polgár- mester. - Ezért komplex falufejlesztési program készül. Rendbe kell tenni a közterületeket, vízvezetékre, gázra, szennyvíztisztítóra van szükség, azonkívül, persze idővel, üzletek sorára, cukrászdára, presszóra, autószerelő-műhelyre, egészségügyi központra és sok egyéb olyan szolgáltatásra, ami a vendéglátáshoz elengedhetetlen. Mindehhez persze pénz kell, és nem is kevés. De egy ilyen kis falunak mint Ipolyfödémes (a maga négyszáz lakosával) saját költségvetéséből hogyan futhatná minderre? Az állam hozzáállása a falusi turizmushoz nálunk egyelőre még amolyan tessék-lás- sék. Célirányos dotáció nincs, a vállalkozó maximum a hitelek törlesztéséhez kaphat segítséget. Nem is csoda, ha sokan óvatosan fogadták még Ipolyfödémesen is a polgármester ötletét. Öt család azonban mégiscsak ráállt a vendégfogadásra.- A legnehezebb az emberek bizalmatlanságát eloszlatni - vallja Molnár László. - Általában nem szívesen fogadnak be idegeneket, helyenként a körülmények sem teszik ezt lehetővé. A nyelvtudással is baj van, pontosabban az a baj, hogy hiányzik. Szóval vannak hiányosságok, melyeket mielőbb orvosolni kell, ha komolyan akarunk foglalkozni a falusi turizmussal. Márpedig mi komolyan gondoljuk, mert óriási lehetőséget látunk benne. A falunak pénzt hozna, a helybelieknek munkalehetőséget adna, kézműveseink, termelőink értékesíteni tudnák termékeiket, s még a falu is ismertté válna. Ipolyfödémes a gyűgyi kongresszus óta már ott szerepel egy falusi turizmussal foglalkozó utazási iroda ajánlatában, s neve mellett olyan vendégcsalogató programajánlat olvasható, mint a lovaglás, vadászat, horgászat, borkóstolás, a helyi kézművesek (hímző, kosárfonó, kádár) munkáinak megtekintése, esetleg megvásárlása. A közeljövőben egy sífelvonó és egy tájház megépítése is a tervek között szerepel. a ipolyfödémesiek példája is bizonyítja, Dél-Szlo- /\ T~W vákiában szintén megvannak a feltételek a falusi 1. » • 1 turizmus elteijedéséhez. Olyan lehetőség ez, melyet községeinknek érdemes lenne kihasználni. Az induláshoz igazán nem kell sok tőke. Az a fontos, hogy meglegyen a helybeliek szorgalma, akarata, hogy a falut szebbé, vendégcsalogatóbbá tegyék. Elég, ha a füvet lekaszálják, a patakot kitisztítják, a járdákat felsöprik, a házak udvarát kitakarítják. Nem kell hozzá más, mint kasza, seprű, és dolgos kéz. Azután már jöhetnek a turisták. S. Forgott Szilvia Ipolyfödémesen is sok az üresen álló, régi parasztház. Egy kis ráfordítással bármelyikből hangulatos kis v endégház lehetne Ezen a portán lesz majd a tájház A régi szekér, sőt még a tyúkól is idegenforgalmi látványosság lehet A szőlőhegy, a hangulatos pincék, a jó bor szintén lehet vendégcsalogató... ...ahogy a muskátlis ablakú falusi házak is Méry Gábor felvételei
