Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-21 / 34. szám

Vasárnap 1994.augusztus 21. A NAP kel - 05.55 - nyugszik 19.54 órakor A HOLD kel 19.34 - nyugszik 06.06 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjiik SÁMUEL-JANA valamint Baldvin, Erik, Franciska, Hajna, Johanna, Kemenes, Sámuellá nevű kedves olvasóinkat Sámuel - a héber Semuél névből keletkezett, jelentése: Isten meg­hallgatott. augusztus 22. Menyhért augusztus 23. Bence augusztus 24. Bertalan augusztus 25. Lajos, Patrícia augusztus 26. Izsó augusztus 27. Gáspár Arkhimédész sörtörvénye Minden vízbe mártott test szereti, ha fürdés közben sörrel kínálják. Murphy i/asámap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (■» 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (® 210/4456) Lapszerkesztő: Flórián Márta (® 210/4452) A Flang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (®210/4452) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet Szarka Éva (® 210/4437) Szerkesztőség: 819 15 Bratis­lava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefonközpont: 210/9. Távíró: 92308. Telefax: 36 45 29. Sze­dés és képfeldolgozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratisla­va. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hirdetésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munka­napokon 8-tól 16.30 óráig. Te­lefon: 210/4455, 210/4478, 210/4446, 210/4447, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/4476. Telefax: 210/4431. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Me- diaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbe­sítőnél. Külföldi megrendelé­sek: PNS igazgatósága, Pribi­nova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéziratokat és fény­képeket nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Előfizetési díj negyed évre 117 korona. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (o 210/4460) Adminisztráció - ®210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig 0 .S.öo M VASÁRNAP: 385 éve, 1609. augusztus 21-én szü­letett Jean Rotrou francia drámaíró, akinek ma már nem játsszák darabjait, mégis a klasszicizmus - Corneille, Racine és Moliere mellett a negyedik - legjobb képviselőjeként tartja számon a francia iro­dalomtörténet. • 380 éve, 1614-ben hunyt el Bátho- ri Erzsébet, a hírhedt-híres csejtei várúmő, aki állí­tólag jobbágylányok vérében fürdött, hogy szép és fiatal maradjon. HÉTFŐ: 15 éve, 1979. augusztus 22-én halt meg Jances Thomas Farrell amerikai író. Rendkívül termékeny író volt: négy regényciklusán kívül számos novelláskötete, valamint kritikai- és esszégyűjteménye jelent meg. • 5 éve, 1989-ben hunyt el Alekszandr Szergejevics Jakovlev szov­jet-orosz repülőgép-tervező mérnök. Számos sport-, gyakorló, utasszállító és harcirepülőgép-típust, va­lamint helikoptereket, sugárhajtású vadászgépeket, szuperszonikus repülőgépeket tervezett. Az általa tervezett gépeket nevének rövidítésével jelölték - JAK. KEDD. 115 éve, 1879. augusztus 23-án szü­letett Berze Nagy János néprajztudós, akinek mese­katalógusa a magyar népmesék első nagyobb, kor­szerű rendszerezése. • 70 éve, 1924-ben született Ephraim Kishon, Kishont Ferenc magyar származá­sú izraeli író, humorista. Több mint 50 kötete, elbe­szélése, színdarabja jelent meg héberül. 33 nyelvre lefordított művei közel 40 millió példányban keltek el világszerte. • 60 éve, 1934-ben született Nagy Pál Franciaországban élő magyar író, műfordító, a párizsi Magyar Műhely egyik alapítója, szer­kesztője. SZERDA: 1915 éve, 79. augusztus 24-én Pompejit, a Nápolyi-öböl partján levő ókori itáliai várost a Vezúv tűzhányó kitörése következtében kb. 2 méteres horzsakő- és mintegy 4 méteres hamuré­teg temette be. A becslések szerint a kb. 20 000 la­kosú város polgárainak tized része lett a katasztrófa áldozata, a többség elmenekült. • 235 éve, 1759- ben született William Wilbeforce angol közéleti sze­mélyiség, filantróp (emberbarát), a rabszolga-keres­kedés esküdt ellensége. A rabszolga-kereskedelem ellen irányuló, 1804-ben kiadott művének jelentős szerepe volt abban, hogy a Brit Birodalom területén betiltották a rabszolga-kereskedelmet. • 175 éve, 1819-ben született Szénfy Gusztáv zeneszerző, zenei író. Ő zenésítette meg először Petőfi verseit, az 1840-es évek egyik legnépszerűbb műdalszerzője volt. • 65 éve, 1929-ben született Jasszer Arafat palesztin politikus, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vezetője, aki az el-Fatah Ellenállási Szer­vezet főparancsnoka. CSÜTÖRTÖK: 260 éve, 1734. augusztus 25-én született Mitterpacher Lajos természettudós, Magyarország első mezőgazdaság- tan-tanára. • 250 éve, 1744-ben született Johann Gottfried Herder német költő, műfordító, esztéta, történetfilozófus. • 10 éve, 1984-ben halt meg Tru­man Capote amerikai író, akinek stílusművészetét még azok a kritikusok is nagyra értékelik, akik ide­genkednek regényeinek és novelláinak különös, fantasztikus álmot-költészetet-valóságot elegyítő, titokzatos szimbólumokkal és sejtelmekkel teli vilá­gától. PÉNTEK: 20 éve, 1974. augusztus 26-án hunyt el Charles Lindbergh amerikai repülőtiszt, aki 1927-ben elsőnek repülte át leszállás nélkül az Atlanti-óceánt. SZOMBAT: 115 éve, 1879. au­gusztus 27-én halt meg Sir Rowland Hill angol pos­taügyi reformátor, az olcsó egységes levéldíj, az ún. penny-porto-rendszer bevezetője, aki eredetileg ta­nító volt és a brit postaügy államtitkára lett. • 75 éve, 1919-ben hunyt el Dóczi Lajos író, műfordító, publicista. Magyarul és németül egyaránt a kor leg­színvonalasabb hírlapstílusában fogalmazott. A ki­egyezés után divatossá vált újromantika főalakja volt. Goethe és Schiller műveit fordította magyarra. Lelkes népszerűsítő munkát folytatott a magyar köl­tők külföldi megismertetéséért. • 5 éve, 1989-ben halt meg Irwing Stone amerikai életrajzíró, aki 21 éves korában kezdte irodalmi pályafutását. Életrajzi regényeit mindig alapos előtanulmányok előzték meg. Első sikerét a Van Gogh élete című művével aratta. Ó, azok a csodálatos férfiak! Awgg?$äm®it ds jxiidi buli irm bíII&ü ' Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. S akire az állítás vonatkozik, nem más, mint a huszonhat éves Evan Dando, a bostoni Lemonheads együttes vezetője (mellesleg megrögzött agglegény). A gyengébb nem egyik új kedvence az „ártatlan angyal” típushoz tartozik - persze, azért egy kis adag szemérmetlenséggel fűszerezve. A rockzene üvöltöző fiúkkal és férfiakkal teli világában Dando igazán különleges­ségként hat. Ügy tűnik, a bostoni „alsó százezerből” induló fiatal zenésznek sike­rült megszabadulnia korábbi, kellemetlen image-étől. Legszívesebben mindig fris­sen mosott hajjal és skót szoknyában lép a nyilvánosság elé. Amint megjelenik a színpadon, a Lemonheads zenéje (amely a country és a rock egyedi keveréke) már nem is annyira lényeges. A beindult rajongók - magától értetődően többnyire ifjú leányzók - érdeklődésének középpontjában már csupán Evan áll. Ám ő túlságosan józanul gondolkodik ahhoz, hogy fölöttébb vonzó külsejét kihasználja: „Nagyon olcsó és ízléstelen dolognak tartanám derékon kapni bármelyik rajongómat, és azt mondani a kislánynak: gyere velem! Ilyet soha nem tennék.” Milyen kár... m LDÜITCD IBI Fotók: archívum A képen látható komoly, jóképű fiatalem­ber nem színész, és nem is énekes, hanem a híres németországbeli „nácivadász” há­zaspár, Beate és Serge Klarsfeld fia, a hu­szonhét éves Arno Klarsfeld. Megnyerte a németekkel szemben meglehetősen visszafogott franciák szimpátiáját is, ami­kor a francia kollaboráns P. Touvier elle­ni perben következetesen képviselte a De­portált Zsidók Egyesületének érdekeit. A fiatal bíró kijelentette: „Számomra az igazság a fontos. Nem tehetünk semmifé­le különbséget a német vagy francia náci bűnös között.” (aye) Mint arról már az Új Szóban hírt adtunk, a VASÁR­NAP ezúttal BÖNGÉSZŐ címmel hirdet olvasói versenyt. A verseny nem lesz nehéz, csupán a VA­SÁRNAP egyes számaira, továbbá napi életünkre, nagy emberek ismert mondásaira és persze a világ dolgaira kell egy kicsit odafigyelni, és akkor már gyerekjáték lesz az egész. A helyes válaszadók kö­zött 1000 és 2 x 500 koronát sorsolunk ki. Csupán arra kérjük a Kedves Olvasót, hogy válaszát leve­lezőlapon, minden héten péntekig adja postára, mert így a nyerteseket már a következő hét szerdáján az Üj Szobán közölni tudjuk. Induljon hát a verseny, íme a kérdés: Kinek az írása jelent meg lapunk 33. számának ötödik oldalán? 1. Urbán Gabriella 2. Miklósi Péter 3. Tóth Mihály A levelezőlapra írja rá BÖNGÉSZŐ, és az Ön ál­tal helyesnek vélt nevet. Várjuk válaszát! Lehet, hogy a jövő héten épp az Öné lesz az ezres! Vagy „csak” ötszáz korona? Még ez is pénz! a gordiuszi csomóról A magyar-szlovák gordiuszi csomót sajnos a Moravcík-Horn találkozón nem sikerült ki­bogozni. Igaz, hogy a szlovák sajtó nem is számolt ilyen világra szóló eredménnyel, hi­szen ötven nappal a választások előtt az el­lenzék szerint „a magyar pártok gatyama­dzagján rángatott” ideiglenes kormány, ha logikusnak is látott volna bizonyos közelítő lépéseket, akkor sem tehette meg annak koc­kázata nélkül, hogy a felhecceit szlovák vá­lasztók jelentős része el ne pártoljon tőle. A Moravcík-kormány politikáját, amely le­hetővé tette az anyakönyvi- és táblatörvény elfogadását, megszakítás nélkül becsmérlik a hejszlovák nacionalisták. Nemrég már több gyűlésen azt javasolták, hogy szégyentáblá­kon tegyék közszemlére azokat a képvi­selőket, akik elárulták Szlovákiát és megsza­vazták a fent említett törvényeket. Számos lap levelezési rovatában azt írják az olvasók, azért szavaznak Meciarra, hogy eltörölje a jóváhagyott törvényeket és nyirbálja meg az európai normákat meghaladó kisebbségi jo­gokat. Az ember azt hinné, hogy a szlovák nacio­nalisták magyarellenessége a történelmi igazságtalanságokból ered. Azonban honnan a csudából került elő a zsidóellenesség? A Slovenská republika mellékletében közölték azt a fajgyűlölő rímelő kétsorost, hogy „ne­héz nálunk annak megélni, aki nem zsidó”. Az ügy már a bíróság előtt van, de a főszer­kesztő „vicces aforizmaként” emlegeti lapjá­ban, mentegető írásában. A magyarok mel­lett már a zsidókat is piszkálják és kérdés, mikor kerül sor a romákra? (Egyelőre csak azzal vádolják őket, hogy többségük magyar­nak vallja magát és magyar pártokra szava­zott.) Ilyen politikai légkörben próbálta meg a két miniszterelnök kibogozni a történelmi gordiuszi csomót. A SR négyhasábos címmel tudatta olvasóival: „Az alapszerződés megfe­neklett a magyarok hajthatatlanságán”. Hadd tudja meg 80 ezer olvasójuk, hogy mint mindig, most is a magyarok akadályozzák meg a megegyezést. A találkozó előtt a világsajtó arról írt, hogy itt az alkalom az alapszerződés kidolgozására és mindkét kormányfő úgy látja, van esély a megegyezésre. A nagy várakozást azonban lecsillapította a két miniszterelnök közlése, hogy három megállapodás aláírásán kívül a főbb kérdésekben nem sikerült lényeges kö­zeledést elérni. Ezek: A magyar fél hajlandó a határok sérthetetlenségét biztosítani és el­vetni a területi igényeket, azonban a szlovák fél elutasítja a kollektív jogokat és autonóm­ét, csakis általános deklarációban akarja biz­tosítani a kisebbségi jogokat. A másik kérdés a bősi erőmű. Ezzel kapcsolatban a végleges döntést a Hágai Nemzetközi Bíróságra bíz­zák, csupán a Szigetköz vízellátásában pró­bálnak a szakértők valamilyen áthidaló meg­oldást találni. Tehát lényegében az álláspon­tok veszítettek konfrontációs erejükből, és a jószándék kölcsönös, azonban a szlovák-ma­gyar gordiuszi csomó további türelmes bogo­zásra vár. (Senki sem akarja karddal elvágni, mint azt egykor Nagy Sándor tette.) A kérdés azonban az, hogy a választások után megala­kuló új kormány hajlandó lesz-e türelmes bogozás útját járni, vagy tovább fogják ma­guk előtt görgetni a csomót? A szlovák-magyar alapszerződés gyors megkötését illetően nem vagyok optimista. A magyar és a szlovák ellenzék egyhangúan azt állítja, hogy nem szabad elhamarkodni, még nem értett meg a helyzet, közben nálunk egy­re többen nyilatkoznak, cikkeznek arról, hogy nem kell túl komolyan venni a kisebb­ségi jogokról elhangzó európai handabandá- zást. Európának nincs ereje arra, hogy rá- kényszerítsen valamit Szlovákiára. Meciar, legutóbbi nagygyűlésén, egy kér­désre válaszolva azt mondta, hogy Szlovákiá­ban nem a magyarok jogaival van baj, ha­nem a délvidéken élő szlovákokéval. Szerinte nekik is olyan jogokat kell biztosítani, mint a magyaroknak. (?) Hát ez is egy szlovák kuri­ózum: „a többség kisebbségének” a problé­mái. Nem hiszem, hogy ilyesmi valahol még létezik a világon. Szűcs Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom