Vasárnap - családi magazin, 1994. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1994-08-21 / 34. szám

Nem lesz panasziroda a Határon Túli Magyarok Hivatala

Lapunknak nyilatkozik Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára- Államtitkár úr, az új magyar kormány megalakulásával egyidőben önt olyan tisztségbe nevezték ki, amelynek jogköre a korábbi struktúrához képest teljesen más. Mi lesz az ön feladata?- Politikai államtitkárként átvettem Jeszenszky Géza és Nagy Ferenc József feladatait, felügyelem a magyarországi nemzeti kisebbségek és a határon túli magyarok helyzetét. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal továbbra is önálló, országos hatáskörű államigazgatási szerv lesz, amelynek elnöki tisztségében megerősítették Wolfart Jánost. A Határon Túli Magyarok Hivatalának új elnöke Lábody László, akf szeptember közepétől lép tisztségbe, az új elnökhelyettes augusztus esejétől pedig Törzsök Erika, aki Zalatnay Istvánt váltotta föl ebben a funkcióban. E két hivatal felügyelete, az emberi jogi és kisebbségi profil kialakítása az én fő feladatom.- Az elmúlt négy év tapasztalatai, valamint az új magyar kormány programja alapján nyilván módosításokat kell végrehajtani a Határon Túli Magyarok Hivatalának értékrendjében és feladatkörében. Milyen lényeges változások várhatók?- Az előző kormány elsősorban a jogsérelmek számbavételét vagy pozitívabban fogalmazva, a jogvédelmet tekintette feladatának. Ami változatlanul fontos feladat, de legalább ennyire fontos az egzisztenciateremtés, a polgárosodás segítése, így hát a Határon Túli Magyarok Hivatalának, az egész kisebbségpolitikának két fő iránya lesz: segíteni a határon túli magyarok egzisztenciateremtését, polgárosodását, vállalkozásait, a második fő irány a tényleges jogegyenlőség megteremtése, vagyis a teljesebb körű jogvédelem, amely gazdasági, szociális téren, a privatizálás szfrérájában és más fontos területen egyaránt lényeges. E célnak megfelelően új részleget hozunk létre a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Elsősorban az ő feladatuk lesz elősegíteni a határon túli magyarok vállalalkozásait, gazdasági talpraál- lását, nem tőkével, hanem gazdasági információkkal, tapasztalatok átadásával. Az új kisebbségpolitikai koncepció kidolgozásának egyik láncszeme az elemző részleg megerősítése, hiszen a naprakész, a nemzetközi kisebbségvédelemben részletesen tájékozott munkára ugyancsak nagy szükségünk van. Ezzel együtt meg kívánjuk szüntetni a hivatal panasziroda jellegét, hiszen a szomszédos országokban élő magyarságnak megvannak a maguk politikai szervezetei, kulturális és más szakmai szerveződései, nem hiszem hát, hogy indokolt lenne, ha egyedi esetekkel foglalkoznánk. Feladatunknak tartjuk viszont elősegíteni az egyes pártok közötti koordinációt, valamint azt, hogy a határon túli magyarok szakmai szervezetei közvetlen kapcsolatot építsenek ki az illetékes magyarországi partnerekkel.- A Határon Túli Magyarok Hivatalának eddigi tevékenységével és a változásokkal kapcsolatban minden bizonnyal eltérő a hazai magyar pártvezetők véleménye, hiszen egyesek az elmúlt négy év során kivételezett, mások kedvezményezett helyzetben voltak, némelyekkel viszont szinte szóba sem álltak.- Az elmúlt négy esztendőben három dolog osztotta meg a határon túli magyarságot. Elsőként az, hogy a politikai támogatásban párt- és ideológiai preferenciák játszottak döntő szerepet. Az anyagi támogatás jórészt hasonló részrehajlások és egyéni szimpátiák alapján történt. A harmádik negatív tényező pedig az volt, hogy a magyarországi médiumokban sem volt a határon túli magyar politikusoknak esély- egyenlőségük. A kormányprogram kimondja, hogy a határon túli magyarok pártjaival és más érdekvédelmi szerveződésekkel megkülönböztetés nélküli kapcsolatot kell fenntartani. Mi ennek az elvnek alapján kívánunk dolgozni.- A határon túli magyarok közötti viszálykodás egyik fő okozója véleményem szerint az anyagi támogatás volt, amely több kárt okozott, hiszen a pénzek nem kis részét nem a rendeltetésének megfelelően használták föl. Milyen ellenőrzést és főleg milyen változást kívánnak elérni e területen?- A különböző magyarországi kuratóriumok és alapítványok tevékenységét megpróbáljuk áttekinteni és az érintettekkel közölni felméréseink eredményét. Számos esetben nehéznek tűnik a jogi ellenőrzés, hiszen egyes alapítványok félig vagy bizonyos mértékben magánpénzekből, másrészt pedig közpénzekből jöttek létre. Főleg a Magyarok Világszövetségében keverednek ezek a különböző eredetű pénzek. Megpróbáljuk mindazt föltárni, ami lehetséges, ám ennél lényegesebb a pénzelosztás újfajta rendjének mielőbbi kimunkálása. Ezért rövidesen munkaértekezleten tárgyalunk erről

a határon túli magyarok szervezeteivel. A mi elgondolásunk az, hogy ne a határon túli pártok telepedjenek a pénzelosztásra, hanem olyan alku- ratórium döntsön egy-egy országban, amely az ottani magyarság és nem egy-egy párt vagy érdekcsoport igényeit képviseli.- Államtitkár úr, ez valóban igazságos rendszernek tűnik, ám a szloFotó: Mély Gábor

vákiai magyarság körében már szerveződnek ugyanazok a személyek és ugyanazok az erők, amelyek eddig is kedvezményezettek voltak. Most talán más politikai mezben, esetleg más jogcímen ugyanők kívánják eloszlatni a pénzt.- Tény, hogy Szlovákiában még nem sikerült létrehozni az alkurató- riumot, s nem lenne helyes, ha ebben a fontos kérdésben ismét a pártok dominálnának. Jó példaként hozhatom föl Erdélyt, ahol már megalakult az alkuratórium s ebbe minden lényeges szakmai szervezet küldött egy-egy képviselőt, többek között a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, a Bolyai Matematikai Társaság és más szerveződés is. Ügy tűnt föl, hogy megalakulhat a kárpátaljai alkuratórium is, ám mára sajnos kiderült, hogy a belső meghasonulás ott is elkerülhetetlen. Egyébként azért a közelmúltból jó példát is említhetek, ugyanis az Illyés Alapítvány végig hatpárti alapon működött és Szlovákia esetében mindig kikértük a Csemadok, tehát nem az ottani pártok véleményét, vagyis létezett egyfajta kontrollmechanizmus, ezáltal átláthatóvá váltak a dolgok.- Nálunk a Márai Alapítvány egy idő óta úgy is átláthatóvá teszi a támogatásokat, hogy nyilvánosságra hozza a kuratórium döntéseit. Nem lenne ez a gyakorlat megnyugtató megoldás a magyarországi alapítványok esetében is?- Nem biztos, hogy ez egyértelműen szolgálná a határon túli magyarság érdekeit. A döntő kérdés az, hogy a magyarországi illetékesek, tehát a kormánypártiak és az ellenzékiek, valamint a határon túli

magyarság szervezeteinek a képviselői számára bármikor hozzáférhetőek legyenek ezek az információk.- Bevezetőjében említette államtitkár úr az egzisztenciateremtésben, a polgárosodásban nyújtandó, nem elsősorban anyagi jellegű segítséget. Ki lehet ebben a partner Szlovákiában, hiszen a politikai struktúrához képest nálunk ma még meglehetősen gyér a magyarság gazdasági szerveződése.- Amíg ilyen gazdasági érdekközösségek nem jönnek létre, addig e téren elsősorban a Csemadok lehet a partnerünk, sőt a pártokkal is együttműködhetünk. Meggyőződésem azonban, hogy Szlovákiában is mielőbb létrejönnek a gazdakörök és a vállalkozói szövetkezések.-Államtitkár úr, megítélésem szerint nálunk nemcsak a gazdasági jellegű szövetkezés hiányzik, hanem a pártjaink közötti higgadt párbeszéd, amely a kölcsönös tiszteleten és szakmai kritériumokon alapszik. Ön az elmúlt napokban többször is találkozott a négy szlovákiai párt vezetőivel. Milyen légkörben zajlottak ezek az eszmecserék?- Lényegesen megkönnyíti a kormány és a mi helyzetünket is az a tény, hogy létrejött a hármas koalíció, amely remélhetően feloldott bizonyos feszültségeket és megoldott bizonyos problémákat. Hosszabb távon is reménykedünk e koalíció stabilitásában, de ez önmagától nyilvánvalóan nem jöhet létre, ezért közös célunk csak úgy érhető el, ha a szlovákiai magyar pártok folyamatosan és tudatosan törekednek az együttműködés javítására, mi pedig következetesen megtartjuk a megkülönböztetés nélküli elvet, vagyis minden szovákiai magyar politikai szubjektumot egyenrangúnak tekintünk.-Új elemnek számít, hogy az elmúlt napokban a Demokratikus Baloldal Pártjának magyar képviselői - Borza Erzsébet és Paulicky Péter - is jártak a Határon Túli Magyarok Hivatalában, ön is fogadta őket.- Ez csak ilyen összefüggésben új elem, ugyanis a Demokratikus Baloldal Pártjával régebbi keletűek a kapcsolataink. Ez akkor alakult ki, amikor az MSZP és a DBP még ellenzékben volt.- Közvéleményünk számára viszont egyértelmű, hogy a magyar koalíció és a DBP a választási kampány során vetélytársa lesz egymásnak...- Ez nyilvánvaló és természetesen tudom, hogy ez kényes kérdés. Az egyenrangúság elvét igyekszünk e téren is szigorúan megtartani. A Demokratikus Baloldal Pártjának képviselői szerint a magyar koalíció konzervatív, keresztény és nemzeti liberális értékrend alapján jött létre, vagyis a politikai palettán jobboldali vagy jobbközép irányzatként foglalt helyet. így jelenleg a DBP vállalja föl a demokratikus, baloldali érzelmű magyar választók érdekképviseletét. Látni kell azt,

hogy amennyiben a magyar koalíció nem ad választ a baloldali érzelmű szlovákiai magyar polgárok programigényére, mindennapjainak égető kérdéseire, akkor azt hiszem, ez növeli a DBP esélyeit e dél-szlovákiai réteg körében.- Szlovákiában rövidesen hivatalosan beindul a választási kampány, amely minden bizonnyal fölborzolja a kedélyeket. Remélem azonban, hogy ezután megmarad az esély a demokrácia és a gazdasági fejlődés megalapozására. A Határon Túli Magyarok Hivatala mennyiben járulhat hozzá ahhoz, hogy a szlovákiai magyar pártok munkáját ne a rombolás, az egymás elleni gyűlölködés, hanem a szellemi építkezés, alkotó energáink ésszerű összefogása jellemezze ?- Ismét a kulcsszavakkal válaszolok: egyenlő távolságtartás elve, megkülönböztetés nélküli kapcsolatrendszer. A gyakorlatban mindez azt jelenti, nyilván nem ugyanazzal a mértékkel mérjük azt a pártot, amelynek komoly parlamenti súlya van és azt a politikai szubjektumot, amely nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. Ilyesfajta megítélésben természetesen az országos választásokon kívül az önkormányzati voksolások eredményei is szerepet játszanak. Mindebből viszont nem következik az, hogy a jelenleg kisebb politikai pozícióval rendelkező határon túli magyar pártokkal ne tartanánk fenn intenzív kapcsolatokat.- Sokan kételkednek abban, hogy a gyakorlatban valóra váltható-e az említett párt- és ideológiasemlegesség?- Én nem, sőt megyőződésem, hogy igen. Két konkrétumot említek. Magyarországon volt egy kormányzat, amely konzervatív és keresztény értékek alapján preferált. Nem lenne jó, ha most szocialista vagy liberális mérték alapján jönne létre új sztárolási rendszer a kapcsolatainkban és a magyarországi médiumokban. A másik konkrétum: valóban nem kívánunk beavatkozni a kisebbségek életébe. A Kárpátalján sem, a Vajdaságban sem. Néhány napja Mélykúton találkoztam a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének és a Vajdasági Magyarok Szövetségének képviselőivel és világosan az értésükre adtam, hogy nem kívánunk asszisztálni ebben a testvérháborúskodásban. Ha nem tudnak vagy nem akarnak normális kompromisszumot kötni, akkor kénytelenek leszünk ezeket a viszálykodó szervezeteket kihagyni a kapcsolat- tartásból és más csatornákon támogatjuk majd anyagilag is az ott élő magyar kisebbséget.

Mi tehát ott is, máshol is békéltetni óhajtunk. Szeretnénk, ha értelmes párbeszéd jönne létre különböző politikai áramlatok között, mert jövőt csak erre lehet építeni.

Köszönöm a beszélgetést.

Szilvássy József

INTERJÚ 1994. augusztus 21. 1/BSÚmBp