Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-01-16 / 3. szám

A látóasszonyt is megkérdeztem, szerinte beválik-e a jóslat? Megígérte, hogy megkér­dezi Vincét (az elhunyt férjét). Csabai Izabel­lával karácsony másodnapján beszéltem. A következőket mondta:- Rendkívüli időjárásnak nézünk elébe. A Vince azt írta a kezem által, hogy január közepétől több rendellenességre számítha­tunk. Két-három hétig olyan dolgok fognak történni, melyek nem megszokottak. A hóka- lamitás nagy mértékű lesz és földrengés is várható. Világszerte természeti katasztrófák sorozata következik be: árvíz, földrengés... E cikket még a múlt év végén adtuk nyom­dába, így akkor még jómagam nem bocsát­kozhattam komoly jóslásokba, mert nem tud­hattam, mi lesz január elsején. A népi időjós­lás ugyanis azt mondja: ha újév reggelén hideg szél köszönt, kemény, tartós lesz még a tél. Ha pocsék lesz az időjárás, nem a meteo­rológiai intézetet (meg annak tudományos címeket birtokló munkatársait) okoljuk majd, hanem az ellenséges hatalmakat, pél­dául az időjáráscsináló boszorkányokat, aki­ket mennydörgősmacskának titulálnak, vagy becéznek ködbanyának. És ha tényleg ítéle­tidő lesz január tizenhatodikén, nem a me­teorológusokat átkozzuk el, hanem azokat a mennykőboszorkányokat, akik egy 16. szá­zadi metszet szerint üstbe vizet öntenek, alája tüzet gyújtanak, s ha a víz forrásba jön, állan­dó kavargatás közben varázsigéket mormol­nak. Akkor elborul az ég, s ők jégverést, zi­vatart zúdítanak az emberekre... Jövőre viszont nem lesz ilyen problémám. Majd az idei nyár végén megfigyelem, hogy az ökörfarkkóró sarjadása másodízben egész a hegyéig virágzik-e... Ha igen, akkor nagy tél lesz! Kopasz-Kiedrowska Csilla A’ gödörbe parantsoltatik az a’szolgájuk, akit a’ varázsvesszős kutatók a'nevén szólítanak, és aki a’ veszsző utasítására munkához lát. Ügyelni kell azomban arra, hogy az ilyen varázsveszszős járkálás bizonytalan dolog legyen, közbenn nem szabad se a’ veszsző természetét, se az emberét magáét szabályozni, és a’ vesszőt bárki ember markába nyomni, se bármilyen veszszőt bárki ember­nek, se bármikor se bármely értzre. Az egyiknek tsak leleményes ösvényeken ráng, a' szakadékokon és nemtsak az értz, hanem a víz fölött is... A’ vesszők természetes hatását a" fémes fel gőzölgések okozzák, amelyek ugyanúgy moz­gatják a fát, ahogyan észak felé vonzatik a’ mágnestű. Mostanság a’ veszszőket sárga réz vagy vas drótból tsinálják... Sok babona járul hozzá, rá olvasnak, amikor elő készítik, és használat közbenn folyton forgatják, mert amikor kii- lönössen az el rejtett kintsek után kutatnak, nemtsak a fémek fajtáját tudakol­ják, hanem azt is, hogy az milyen mélyen fekszik, menynyi van belőle, szelle­mek őrzi-e. (Zedler Lexikon, 1749) M ég a nyáron fel-feltettük a kérdést: mi­lyen lesz az idei tél? Dideregni fo- gunk-e és botladozni a derékig érő hóban, vagy kigombolt tavaszi kabátban, fedetlen fővel sétálunk majd a januári melegben? Ősszel mindenki hivatásos időjóssá válik. Kemény tél lesz, mert a vöröshagyma héja több réteges, állították egyesek; mások arra esküdtek: enyhe tél lesz, mert... Az ember régi vágya, hogy a bekövetkező időjárást megjósolja. Teofrasztosz tette ezt már 2300 évvel ezelőtt. Alighanem a saját bőrén tapasztalt kellemetlen megfigyelései­ből állította fel a sarkigazságot: ha a szúnyo­gok az embernek nemcsak a karját meg a lá­bát, hanem az arcát is csípik, eső lesz. A népi időjóslás is az évszázados megfigye­lésekre támaszkodik. Gesner, a 16. században élt tudós is ezek alapján tette közkinccsé té­ziseit, többek között ezt: ha nyári estén sok denevér repked, száraz, szép idő várható. Nagyapáink meglepő biztonsággal tudták, hogy ködös őszre csapadékos tavasz jön. Szeptember utolsó hetében az eget kémlel­ték, s abból következtettek a következő évi időjárásra. Megfigyelték, merről fúj a szél. Ha északról süvített, kemény, hideg télre ké­szültek fel; ha viszont délről, akkor enyhe, csapadékosra. Rossz időt jelez a Szent Mihály napját, szeptember 29-ikét követő égrengés és vil­lámlás... xxx Októberben eszembe sem jutott, hogy az őszi ködöt lessem, és abból következtessek az idei tél milyenségére. Amikor aztán elju­tott hozzám (is) a hetvenéves katasztrófajós rémítő előrejelzése, már lekéstem róla: no­vembert írtunk. Lubomír Minarovjech számtalan természe­ti csapást előre tud. 1990-ben megjósolta, hogy az év december elején a Bengáli-öböl- ben ciklon várható. A ciklon menetrendszerű pontossággal meg is érkezett - sok ezer em­ber esett áldozatául. Ugyanaz év márciusá­ban arra figyelmeztetett, hogy a Kaszpi ten­gernél földrengés várható. Azt is megmond­ta: a Richter-skála szerinti 6-os erősségű. (Ebben az esetben valamelyest tévedett: a rengés 7,4-es lett és 45 ezer ember halálát okozta!). Az USA-ban és Kanadában 1992- ben hóviharokat prognosztizált. Sajnos igaza lett - az áldozatok száma elérte a 200-at. A mellőzött tudós annyira biztos (volt) az elő­rejelzéseiben, hogy levélben figyelmeztette Ka­lifornia kormányzóját: tegyenek meg minden óvintézkedést, mert ekkor és ekkor földrengés várható... Válaszra sem méltatták. (Vajon a le­velet elolvasták-e - legalább a katasztrófa után?) Ennyi beteljesült jóslat után rémülten ol­vastam november 11-én az Új Szóban, hogy Lubomír Minarovjech januárra errefelé is ítéletidőt jósol, amely rendkívül erős hideg­fronttal kezdődik. Az ítéletidő kicsúcsosodá- sa január 16-án délelőtt tizenegykor várható, s bár a hóvihar epicentruma Brünntől északra lesz, Pozsonyban is tombol majd... A második ciklus két nappal később, január 18-án éri el Pozsonyt. Ennek a központja Poznántól délre lesz, de 700 kilométeres körzetben érezteti erejét. Január 21-én a cseh-osztrák határon, 40 kilométerre Úeské Budéjovicétől, gyen­gébb földrengés is várható. Legalábbis Lubo­mír Minarovjech szerint. XXX A középkorban a csillagokból olvasták ki az időjárást. Most, a huszadik század végén már nemigen adunk hitelt különböző jósla­toknak. Különösen akkor, ha olyan komoly tudomány is foglalkozik ezzel a témával, mint a meteorológia. Magyarán a légkörtan, amely az Új Magyar Lexikon szerint: „A légkörrel és a benne lejátszódó fizikai folyamatokkal foglalkozó tudomány, a geofi­zika részterülete. Kutatásaiban a Föld szá­mos helyén rendszeresen végzett meteoroló­giai megfigyelések adatai alapján a fizikai következtetés, a földrajzi áttekintés és a ma­tematikai statisztika módszereit alkalmazza.“ XXX A modern ember csakis a szigorúan tudo­mányos magyarázatokat fogadja el. Ott kell felvilágosítást kérni, ahol az időjárást rend­szeres, műszeres, egységes időpontokban és nemzetközi megegyezésekkel előírt módon mérik, kutatják és értékelik; ahol mérik a hő­mérsékletet, a légnyomást, a légnedvességet, a párolgást, a sugárzást - vagyis a meteoroló­giai intézetben. A karácsonyi hajsza kellős közepén fel is hívtam hát a pozsonyi meteorológiai intéze­tet:- Valaki ítéletidőt jósolt január tizenhato­dikára. Volna olyan szíves, megmondaná ne­kem, van-e ennek valami alapja? A kellemes férfihang szárazon közölte:- Mi is hallottunk róla, de adom a kollégát. A kollégának is megismételtem a kérdést. íme a jól felszerelt intézetben dolgozó, a tu­domány felsőbbrendűségét hirdető tudomá­nyos munkatárs válasza:- Mi csak hat napra előre adunk prognosz­tikát. Az időjárás - előrejelző intézet munkatár­sa tehát nem vett komolyan. Máshol keres­tem megértést és a kérdésemre választ. írtam az ismert pszichotronikusnak és biodiagnosz­tának, SALA CS. Vilmosnak. December de­rekán levelet kaptam tőle: „Hét éven át mértem az időjárást, hogy meg­győződjem róla, jó-e a varázspálcám. Jó volt. Viszont legalább három hónappal korábban kell mérni, mégis megpróbálom. A mérés a Csalló­közre vonatkozik és eleve tíz százalékos eltérés­sel kell számolni a három hónap hiánya miatt. Január első és második hetében éjszaka mí­nusz 3 fok lesz az átlaghőmérséklet, csapadé­kos, esős havas lesz az idő. Lehűlés január 17- ikétől várható, 19-én havazás lesz, 21-ikétől erős északi szél, amely 22-én és 23-án helyen­ként eléri az óránkénti 90 kilométeres sebessé­get. Január 25-ikétől déli szél kezd fújni és felmelegedésre lehet számítani. Február első és második hete esős, havas, ködös lesz, az éjszakai hőmérséklet mínusz 3 fok körül alakul. Február 19-20-án erős lehű­lés várható, a hőmérséklet elérheti a mínusz 25 fokot is. Havazás is lehetséges, de szél nem lesz. A nagy hideg március 1-ig tart, azután havas-esős idő várható március közepéig, amikor is erős déli szél hozza meg a tavaszt. A tél csapadékban gazdag; Dél-Szlovákiá­ban nedves, ködös időjárásra kell számítani, ami kedvez a vírusoknak és az influenza ter­jedésének. Január 18-ikáról 19-ikére virradó éjszaka gyenge, a Richter-skála szerinti 2 fokos földren­gés várható (de máshol ez 6 fokos is lehet).“ A jövendőmondó szerint január 16-án jön az ítéletidő...

Next

/
Oldalképek
Tartalom