Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-01-09 / 2. szám
r I ► Az Együttélés küldöttsége nemrég a Dél- tiroli Néppárt meghívására az olaszországi Bolzanóban járt. Erről a látogatásról, az ott folytatott tárgyalásokról kérdeztük Batta Istvánt, az EPM külügyi titkárát. Elsősorban azért, mert Dél-Tirolt manapság Európa-szerte a kisebbségi problémák megoldása követendő modelljének, vagy, ha úgy tetszik, az ott alkalmazott módszereket ama európai standardnak tekintik.- Valóban a Dél-tiroli Néppárt meghívására érkeztünk Olaszországba. Ez volt az a párt, amelyik Olaszországban az ott élő osztrákok számára autonómiát tudott kivívni. Hogy pontosabban megértsük, miről is van szó, érdemes egy rövid történelmi visszapillantást tenni: A második világháború utáni, a párizsi békeszerződés szerint, Ausztria (az olaszországi)-dél-tiroli ■ INTERJÚ-------------------------te rületet alkot, és az önrendelkezési jogukat akkor érvényesítik, amikor arra megérett az idő. Kijelentették egyúttal azt is, hogy lojalitási nyilatkozatot sem tesznek. Meggyőződésük: a pillanatnyilag érvényes határt az ott lakó nép szándéka ellenére, erőszakkal vonták meg. Arra törekszenek, hogy a helyi önkormányzatok egyre több hatalmat kapjanak, és a nagyobb egységek minél több ügyet ott helyben oldjanak meg. Önkormányzati jogaik kivívása után erkölcsi kötelességüknek érzik, hogy más, kisebbségben élő népcsoportok önkormányzati jogainak kivívását is segítsék. Számunkra kissé meglepő volt, amikor kifejtették, hogy elvárásaink szintjét nem szabad alacsonyra tennünk, és a már egyszer kimondottakból nem szabad engednünk. nagyon sűrűn hangsúlyozták -, hogy reálpolitikai megfontolásokból ennek még nem jött el az ideje. Megemlítették azt is, hogy az egységesülő Európában az államhatárok fokozatosan elvesztik korábbi jelentőségüket. Számukra azért pillanatnyilag nem az államhatár, hanem az életszínvonal, a hétköznapi életviszonyok megfelelő rendezése a legfontosabb kérdés - és mindezzel az ott lakó népesség elégedett. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy Dél-Tirol egyike Európa azon kisebbséglakta területeinek, ahol a kisebbségi lakosság, a relativ és abszolút számokat tekintve is, folyamatosan növekszik. • Említette, hogy létezik egy Tartományi Gyűlés. Ezzel kapcsolatban az érdekelne, milyen ott a képviselők megoszlása? osztrákok vonatkozásában védőhatalmi státushoz jutott, és az Olaszországban élő osztrákok számára biztosítani kellett volna az autonómiát. Az olasz kormányzat ezt úgy próbálta megkerülni, hogy az osztrákok által lakott területet egy nagyobb tartományhoz, Trentinóhoz csatolták - ahol viszont a német anyanyelvű osztrákok továbbra is kisebbségben éltek, és ezzel a megoldással természetesen nem elégedtek meg. A kormányzat lépéseire válaszként jelentkeztek a polgári engedetlenségi akciók, sőt itt-ott bombák is robbantak. Bruno Kreisky pedig az ENSZ-ben is felszólalt érdekükben... Mindez oda vezetett, hogy az olaszországi osztrákok úgynevezett önkormányzati csomagjáról újabb tárgyalások kezdődtek, amelyek húsz évig tartottak... A dél-tiroli osztrákoknak így évtizedekig tartó harcok árán sikerült csak kivívniuk mai jogaikat. Jelenlegi önkormányzatuk részletesen szabályozza mind a közúti táblák, mind az önkormányzati Tartományi Gyűlés törvényhozási hatáskörével összefüggő kérdéseket. Megjegyezném, hogy ennek a törvényhozási testületnek olasz elnevezése: a Bolzanói Autonóm Terület Tanácsa, német nevének magyarra fordított megfelelője pedig: Tartományi Gyűlés. Ugyanarról a szervről van szó, ám a hivatalos elnevezés nem az olasz, vagy a német szóhasználat tükörfordításaként jelenik meg. Itt szeretném elmondani még azt is, hogy Dusán Slobodník miniszter nem sokkal előttünk járt ottani vendéglátóinknál, és állítólag sűrűn emlegette, hogy a mi önkormányzati törekvéseink gyakorlatilag a területi elszakadásra, valamint a szlovák állam területi integritása ellen irányulnak. • És ott ezt Slobodník úrnak el is hitték?-Természetesen! Külföldön minden új politikust szavahihetőnek tekintenek, amíg csak bizonyítható okuk nincs arra, hogy kételkedjenek igazmondásában. Látogatásunkat követően nyilván módosították nézeteiket, hiszen mi ilyen szeparatista véleményeket sem idehaza, sem ott nem hangoztattunk. Meg aztán, a kisebbségben élők talán jobban meg is értik egymást. Vendéglátóink egyébként ecsetelték, milyen hosszadalmas harcot folytattak a kétnyelvű elnevezésekért, a helységnevekért, mivel az olaszok megkérdőjelezték a német elnevezések történelmi- ségét. • Az ilyen kifogások nálunk is napirenden vannak.- Az azonos helyzetek, azonos reakciókat szülnek. Valahol visszaköszön például az is, hogy az olaszok szintén féltek attól, hogy az osztrákok az általuk lakott területtel el akarnak szakadni, Ausztriához csatlakozni. Ezzel kapcsolatban nagyon érdekes a Dél-tiroli Néppárt hivatalos álláspontja, amely kimondja: ők az olaszországi osztrák kisebbség, Ausztria az anyaországuk, olasz állampolgárok, az állam- polgárság minden kötelezettségével, de ezzel együtt európaiak. Az önrendelkezési jogot úgy értelmezik, hogy azzal a területi függetlenség is együtt jár. Azt mondják, hogy ez az önrendelkezési jog megkérdőjelezhetetlen. Bevallották azonban, hogy ezt a jogot jelenleg nem tudják érvényesíteni, ugyanakkor lemondani sem hajlandóak róla. Nézetük szerint Tirol egységes • Mindebből nyilvánvaló, hogy a Dél- tiroli Néppárt sokkal radikálisabb követelésekkel állt elő, mint a szlovákiai magyar kisebbség. Követendő példa lehet ez a számunkra?-Talán bővebben válaszolnék. Számunkra nagyon tanulságos volt, hogy a kisebbségi önkormányzat reálisan nem valósítható meg, csupán egyes területeken. Illúzió az az elképzelés, hogy ha mi saját magunk fogjuk igazgatni a nemzetiségi oktatásügyet, illetve a kultúránkat, akkor minden rendben lesz, mert a többit majd az állam, a központi kormányzat rendezi - megelégedésünkre. Nekünk inkább az olaszországi osztrákok tapasztalatait kellene követnünk. A Dél-tiroli Tartományi Gyűlésnek pontosan rögzített hatásköre van. Törvényt hozhat például az iskola-, szociális- és egészségügyben, mezőgazda- sági, környezetvédelmi, forgalmi és közlekedési kérdésekben, továbbá munkaügyi, pénzügyi és vagyoni ügyekben, valamint a közmunkákat, ipart, kereskedelmet, iparosságot, idegenforgalmat, lakásépítést és a sportot érintő ügyekben... Tehát szinte minden fontos kérdésben. Ugyanakkor érdekesen és - nézetem szerint - nagyon jól oldották meg az adórendszert, hiszen a meghatározott adókból mindössze egy nagyon csekély arányú összeg folyik a központi költségvetésbe. Elmondták ugyan azt is, önkormányzati jogaikat korlátozza, hogy a Tartományi Gyűlés törvényeit Rómában kell szentesíteni; de egyetlenegy olyan példát sem említettek, hogy Róma ezt megtagadta volna! • Az elmondottakból kiderül: az olaszok - ha tartottak is attól, hogy az olaszországi osztrákok az északi területeket Ausztriához akarják csatolni - végül mégiscsak hozzájárultak ahhoz, hogy ön- kormányzatuk révén, többé-kevésbé a saját kezükbe vehessék sorsukat. Mi volt ennek a gyakorlati haszna?- A többségi nemzetnek mindenütt látnia kell: ha meg akarja őrizni államának területi integritását, ezt nem érheti el korlátozásokkal, megszorításokkal, diszkriminációval. Mindez ellenállást vált ki. Ha a kisebbség megkapja azokat a jogokat, amelyeket önmaga számára szükségesnek tart, e feszültségek csökkennek. És ne mások mondják meg a kisebbségnek, hogy számukra mi a jó és mi a hasznos, hiszen ezt ők nem tudhatják. Ezt csakis a kisebbség tudja és érzi. Ami például az olaszországi ladin (rétoromán) népcsoportnak megfelel, az az ott élő osztrákokat nem elégíti ki. Hasonló a helyzet nálunk is. • Ne haragudjon, de én még mindig ellentmondást látok abban, amit mondott. Az olaszországi osztrákok fenntartják maguknak a területi függetlenséggel is járó önrendelkezési jogot, miközben rámutatnak arra, hogy Olaszország és Ausztria között a határokat a lakosság megkérdezése nélkül, erőszakosan vonták meg. Számomra mindebből az derül ki, nem mondtak le arról, hogy Ausztriával egyesüljenek.- Nekem ők azt mondták, hogy élni szándékoznak önrendelkezési jogukkal. Ebből viszont nem az következik, hogy Ausztriához kívánnak csatlakozni. Én úgy értelmeztem szavaikat, hogy Tirollal, Ausztria egyik tartományával szeretnének egyesülni. Ellenben az is igaz - és ezt- Nyilván megfelel a lakossági arányszámoknak. Az említett önkormányzat egyik különlegessége ugyanis éppen az, hogy bevezették a lakossági arányszámot, amelyet - például - a közhivatalok betöltésénél is figyelembe vesznek. A gyakorlatban ez mondjuk azt jelenti, hogy ha én olaszként jelentkezek hivatalnoknak, akkor elsősorban német nyelvvizsgát kell tennem, hiszen feltételezik, hogy olaszként olaszul már csak tudok. A nyelvvizsga pedig azért szükségeltetik, hogy egyetlen, a hivatalhoz forduló ügyfélnek se kelljen olaszul beszélnie; ne érezze hátránynak, hogy német az anyanyelve. Utánanéznek annak is, hogy az adott hivatalban ezzel az új munkaerő-felvétellel nem sértik-e meg a nemzetiségi arányszámot. Ha megsértenék, az olasz jelentkezőt egyszerűen nem veszik fel; elnézését kérik azzal, hogy alkalmazása az önkormányzati statútumba ütközne. • Szinte megkérdezni sem merem már: Dél-Tirolban a buldózereket, ugye, nem a helységnévtáblák kiszaggatására használják fel!?- Minden egyes helységnek megvan a saját olasz és német elnevezése. Egyébként korábban már utaltam arra, hogy az olaszok is megkérdőjelezték a német elnevezések megalapozottságát, történelmisé- gét, miként ez nálunk is történik. Megfigyeléseim szerint az állami tulajdonban lévő intézményeken először az olasz elnevezés, majd a német szerepel, ám ugyanolyan betűkkel, ugyanolyan színekkel... A magántulajdonban levő, esetleg a tartományi illetékességű intézményeken mindez fordított, azaz a német megnevezést tüntetik fel először. • Önöktől, ha külföldre utaznak, tudomásom szerint elsősorban azt kérdezik, miért nem tömörül a szlovákiai magyarság egy pártba. Ezzel kapcsolatban érdekelne, hogy az olaszországi osztrákoknak csupán egy pártjuk van-e?- Az ott élő osztrákoknak több pártjuk van. Vannak köztük jóval radikálisabbak is, amelyeknek programja többek között, az Olaszországból történő azonnali kiválást követeli. Fekete Marian Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének 1201. Ajánlása 1993. február 1. (kivonat) 1. FEJEZET: MEGHATÁROZÁS 1. Cikkely Ezen Egyezmény értelmében nemzeti kisebbség alatt az embereknek egy államon belüli olyan csoportja értendő, amelynek tagjai: a) ennek az államnak a területén laknak és annak állampolgárai, b) régi, szilárd és tartós kapcsolatot tartanak fenn ezzel az állammal, c) sajátos etnikai, kulturális, vallási vagy nyelvi jellegzetességekkel rendelkeznek, d) kellően reprezentatívak, bár számszerűleg kisebbségben vannak ezen állam vagy az állam egy körzetének lakossága körében, e) arra törekednek, hogy közösen megőrizzék azt, amiből közös identitásuk fakad, nevezetesen kultúrájukat, hagyományaikat, vallásukat vagy nyelvüket. 2. FEJEZET: ÁLTALÁNOS ELVEK 2. Cikkely 1. Egy nemzeti kisebbséghez való tartozás az egyén szabad döntésén múlik. 2. E tartozás felvállalása vagy az arról való lemondás semmiféle hátrányt nem vonhat maga után. 3. Cikkely 1. A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek jogában áll teljesen szabadon kinyilvánítani, megőrizni és fejleszteni vallási, etnikai, nyelvi és/vagy kulturális önazonosságát és akarata ellenére nem vethető alá semmiféle asszimilációs kísérletnek. 2. A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személy egyénileg vagy másokkal társulva gyakorolhatja és élvezheti a jogait. 4. Cikkely A nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga van a törvény előtti egyenlőséghez. Tilos mindennemű hátrányos megkülönböztetés az egyénnel szemben egy nemzeti kisebbséghez való tartozása miatt. 5. Cikkely Egy nemzeti kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos szánt szándékkal ennek a kisebbségnek a rovására megváltoztatni. 3. FEJEZET: ANYAGI JOGOK 6. Cikkely Egy nemzeti kisebbséghez tartozó összes személynek jogában áll létrehozni a saját szervezeteit, a politikai pártokat is beleértve. 7. Cikkely 1. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek jogában áll anyanyelvének szabad használata mind a magánéletben, mind a nyilvánosság előtt, szóban és írásban egyaránt. A saját nyelvhasználat kiterjed a kiadványokra és az audiovizuális eszközökre is. 2. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga, hogy anyanyelvén használja nevét és utóneveit és joga van ez utóbbiak hivatalos elismeréséhez. 3. A jelentős mértékben nemzeti kisebbség lakta körzetekben a kisebbséghez tartozó személyek jogosultak anyanyelvűk használatára a közigazatási szervekkel való érintkezések, valamint a bírósági és jogügyi eljárások során. 4. A jelentős mértékben nemzeti kisebbség lakta körzetekben a kisebbséghez tartozó személyek joga, hogy saját nyelvükön tüntessék fel a helyi elnevezéseket, cégtáblákat, feliratokat és a nyilvánosságnak szánt egyéb tájékoztatást. Ez nem jelenti akadályát annak, hogy a hatóságok éljenek ezzel a jogukkal, hogy a fenti informá- ciókat az állam hivatalos nyelvén vagy nyelvein adják közre. 8. Cikkely 1. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó minden személynek joga, hogy megtanulhassa az anyanyelvét és anyanyelvén történő oktatásban részesüljön, a kisebbség földrajzi elhelyezésének figyelembevételével és megfelelő számban és helyen létrehozott közoktatási és képzési intézményben. 2. Egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek jogukban áll saját iskolákat és oktatási, ill. képzési intézményeket létrehozni és fenntartani az állam jogi rendszerén belül. 9. Cikkely A jelen jegyzőkönyv által oltalmazott jogok védelmezett megsértése esetén egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek vagy egy nemzeti kisebbség bármely reprezentatív szervezetének jogában áll, hogy tényleges jogorvoslásért forduljon egy állami szervhez. 10. Cikkely Egy nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személynek joga, hogy az állam területi sérthetetlenségének tiszteletben tartásával szabadon és akadálytalanul kapcsolatot tartson fenn egy másik ország állampolgáraival, akiket etnikai, vallási vagy nyelvi sajátosságok, illetve a kulturális önazonosság köti össze saját nemzeti kisebbségével. 11. Cikkely Azokban a körzetekben, ahol egy nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többséget alkotnak, ezen személyeknek jogukban áll, hogy sajátos történelmi és területi helyzetüknek megfelő és az állam nemzeti törvénykezésével összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatási szervekkel, vagy különleges státussal rendelkezzenek. Látogatóban Dél-Tirolban
