Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-27 / 9. szám

Kereken tíz esztendeje történt, hogy egy fiatalember, Sándor András mérnök - akkor még a Csehszlovák Met- rológiai Intézet munkatársaként - nem mindennapi kí­sérletekbe kezdett. Ténykedése sem a feletteseinél, sem pedig a nyilvánosság előtt nem talált nagyobb meg­értésre, de Sándor András nem adta fel. Három évig tartó kemény küzdelem után az ambiciózus mérnök a Nyitrai Állattenyésztési Kutatóintézet szenei laboratóriumában folytatta kísérleteit. Szívós és kitartó munkájának kö­szönhetően tíz év múltán nevét megismerte mind a ha­zai, mind pedig a külföldi szakemberek sok jeles képvi­selője. Eredményeire felfigyeltek Japánban, az Egyesült Államokban, a volt Szovjetunióban. Szinte mindegyik európai országban tartott már filmvetítéssel egybekö­tött előadást, bemutatta találmányát, az Ekostimult. Két éve könyvet jelentetett meg Psychotronika pre kazdého (Pszichotronika mindenkinek) címmel. Kézen­____________________________ RIPORT ___ nv ezők közül ez az egyik legerősebb. Ráa­dásul láthatatlan, s csökkenti a szervezet ellenálló képességét a különböző betegsé­gekkel szemben. El kell mondjam: a szer­vezetünkre nézve kedvezőtlen hatást vala­mennyi környezetünkben levő elektromos berendezés képes „létrehozni“.- Mondd el, kérlek, hogyan lép a képbe a pszichotronika?- Nem árulok el titkot, és nem mondok újdonságot sem, amikor leszögezem, hogy valamennyien a természet részei vagyunk. A természetnek pedig törvényei vannak. Jól emlékszünk rá, hiszen gyakran hallot­tuk a múltban: az embernek a természet fölé kell kerekednie, uralma alá kell haj­tania, le kell igáznia. Márpedig ennek ép­pen a fordítottja igaz. Ha nem tartjuk tisz­teletben a természet törvényszerűségeit, azok ellenünk fordulnak. így van ez az elektromagnetikus tér esetében is, ame­lyet sok esetben az ember alakít ki környe­zetében. Sok olyan lokalitás létezik, amely kimondottan rossz, só't káros hatással van az emberi szervezetre. Az ilyen helyeken az ember valósággal szenved. A mi felada­taink közé tartozik - egyebek között - ezeknek a káros hatásoknak a semlegesí­tése, esetleg megszüntetése. Magyarán: az életkörülmények javítása otthon és a munkahelyen.- Könyvedben a pszichotronika megha­tározásánál a pszichikum és a fizika szim­biózisát is említetted. Elmondanád, hogy kutatásaitok, kísérleteitek az élet milyen területeire terjednek ki? fekvő tehát az első kérdés: Mivel foglalkozik a pszichotronika? „Azok a jelenségek, amelyeket a pszicho­tronika vizsgál, a legrégibb idoltól kap­csolódnak az emberhez. Megemlíthetném a telepátia különböző' formáit, a jóslást és más - spontán jellegű - jelenségeket. Az említett dolgok kötődnek bizonyos fiziká­lis törvényszerűségekhez... A tudományos kutatások nem egy meglepő' eredményt hoztak már. Megállapítást nyert, hogy az ember eddig még ki nem aknázott tartalé­kokat rejteget magában. Sok különleges elenség összefügg az emberi pszichikum- tál, melyek külsőleg fizikális megnyilvá- ulásokként érzékelhetőek. Az ilyen je- nségeket pszichofizikális vagy pszicho- mikai jelenségeknek nevezzük... A pszi- kum és a fizika szimbiózisa jelenük ik legösszetettebb és legbonyolultabb lése“ - írja egyebek között az említett vében Sándor András. Vz egyik veled készített interjúban istam, hogy az ón. civilizációs betegsé- . számának szinte mértéktelen növeke- e hátterében az elektromagnetikus mg rejtőzik... Ez valóban így van. A bennünket kö- evő, szinte rabságban tartó negatív té­rVl i újság a hazai pszichotronika berkeil Sándor András és munkatársa a Dlhé diely fölött Igazunkat a gyakorlat bizonyítja- Kis túlzással azt is válaszolhatom, hogy mindenütt ott vagyunk. Legelőször a mezőgazdaságban kezdtünk kutatni - mégpedig a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Manapság egyre na­gyobb érdeklődést tapasztalunk a közle­kedés, az egészségügy, az oktatásügy, az építészet és más iparágak részéről is.- Akkor most - természetesen a teljes­ség igénye nélkül - vegyük sorra azokat a szakterületeket, ahol a legtöbb kutatást végeztétek a közelmúltban...- Mielőtt belekezdenék a felsorolásba megemlítem, hogy valamennyi eddigi kí­sérletünk a gyakorlatban is bizonyítást nyert. A mezőgazdaságban a bioenergofi- kációs módszerek sikeres alkalmazását és azok hasznosítását tűztük célul. Zárójel­ben mondom el: kis teljesítményű lézersu­garakkal hatunk kísérleti alanyainkra: ki­egyenlítjük, harmonizáljuk a bioteret. A lé­zersugarak hatására ellenállóbbá, erőseb­bé válik a szervezet. Pénzszűkös világunkban nem elhanyagolható tény, hogy tevékenységünk eredményeképpen minden befektetett korona harmincszoro­sán megtérül.- Hol végeznek a világon hasonló kísér­leteket? Van-e határainkon túl a tiétekhez hasonló munkahely?- Nem minden büszkeség nélkül mon­dom: a szenei laboratóriumon kívül hason­ló jellegű munkahely csak Japán „agyá­ban“, Cukubában működik. Jártam már ott, kapcsolataink jók. Munkásságunk fel­keltette egyesült államokbeli, svájci és dá­niai szakemberek figyelmét is. Ezekben az országokban is szeretnénk létrehozni a miénkhez hasonló laboratóriumokat.- Felsorolnál néhány tényt, ami felkel­tette az említett országok szakembereinek a figyelmét?- Például növelni tudjuk a gabona ter­méshozamát. Kaliforniában rengeteg a narancsültetvény, melyek érzékenyek a fagyra. Kísérleteim nyomán a narancs­fák ellenállóbbak lettek a faggyal szem­ben. Itt mondom el, hogy mi a termésho­zam növelése érdekében semmilyen vegyi anyagot, műtrágyát nem használunk. Munkamódszerünk környezetkímélő, sem az állatokra, sem pedig a növényekre nem hat negatívan.- A szenei laboratóriumon kívül hol vé­geztek még kutatómunkát?- Szlovákiában 20 kísérleti munkahe­lyet, bázist építettünk ki, melyekkel állan­dóan kapcsolatban vagyunk, feldolgozzuk az elért eredményeket.- Van egy szabadalmaztatott találmá­nyod, az Ekostimul. Kérlek, mutasd be néhány szóval, és modd el azt is, milyen hasznát veszed. Elárulhatod-e, hogyan al­kalmazod?- Az Ekostimul egy henger alakú ke­ménypapírra tekert rézhuzal. Ha ezt a te­kercset megfelelően helyezzük el, képes megszüntetni a betegre kedvezőtlenül ha­tó elektromagnetikus sugárzást. Ezáltal a páciens állapota gyorsabban javul, és hamarabb meggyógyul. A műszer nagy előnye, hogy kis helyen is elfér.- Hogyan állapítod meg, hová kell elhe­lyezni az Ekostimult, mely nevezhető kompenzátornak is?- Sehová sem megyek varázsvessző nél­kül. Ezzel mérem meg a kisugárzás erős­ségét, ill. állapítom meg a helyét. Aztán elhelyezem a tekercset. Varázsvesszőm­mel és az Ekostimullal már sok iskolában és különböző nagyobb üzemekben is meg­fordultam.- Ezt értsem úgy, hogy találmányod ha­tással lehet az iskolás gyerekek viselkedé­sére is...?- Igen. A pozsonyi IV. körzetben pár iskolában már elhelyeztem néhány hen­gert. A pedagógusoktól tudom, hogy a ne­bulók közérzete javult, nem panaszkod­nak fejfájásra, jobban figyelnek az órá­kon. A tanítók is nyugodtabbak azóta...- A szó szoros értelmébenn „kanya­rodjunk“ most egye a közlekedésről. Való lyen is, sőt mérések Alexander Dubcek balesetet szenvedett?-A közelmúltban f kompenzátort, mely« autóbuszokban - köz lyezünk el. Ez az egys vítja a járművekben a tással van a reflexeké főr éberségére is. És v ga-Pozsony autópály; ahol az említett bales azt bizonyították, ho méteres körzetben e elektromagnetikus té lem lankadását, szél elő.- Arra a helyre is egy nagyobb hatósu Közel fél esztendeje 1 egy tervezeten, mely tégy 100 járművet ki A járművek vezetőit vetjük majd alá külc és fiziológiai vizsgák Ugyancsak a közelmi a rendkívül balesetv kvice közötti útszaka: kompenzátort, két k zettel. Ezen a szakas szinte egymást érték < súlyos közúti balesete A Slovm- Milyen ipari lét gyobb üzemekben vé két? Úgy tudom, a Sic A SERTESPESTIS S AMI ELŐTTE MEG UTANA VAN Védőoltás helyett Noha december elején a Rimaszombati járásból már jelezték, hogy a klasszikus sertéspestis hosszú idő után nálunk is újra felütötte a fejét, mégis, mint derült égből a villámcsapás, úgy érte a koltaia- kat a hír, miszerint a helyi szövetkezet sertéstelepén elhullott két állatról úgy­szintén bebizonyosodott, az említett kór okozta pusztulásukat. A vizsgálati eredmények ismeretében azonnal ösz- szeült az Érsekújvári járás járványelle­nes stábja, s beindult az ilyenkor meg­szokott mechanizmus. Az idevágó elő­írások szellemében megszületett a szi­gorú s megmásíthatatlan döntés: a telepen levő összes állatot el kell pusztítani, hogy a járvány terjedését megakadályozzák. Természetesen ezen felül rendkívül szigorú óvintézkedések születtek. A fertőzés gócpontja körül 3 km-es védősávban szigorúan megtiltot­ták az élőállatok szállítását, kötelező volt a gazdasági épületek, istállók bejá­ratának fertőtlenítése, az állatokkal foglalkozó dolgozóknak kötelezővé tet­ték a munkahelyen való átöltözést. 10- 12 km-es további sávban úgyszintén szi­gorított állategészségügyi intézkedése­ket foganatosítottak. Január közepére 3848 sertést pusztí­tottak el ezen a telepen. Azóta kihalt, holdbéli táj benyomását kelti. Folyik a fertőtlenítés, a fából készült elemek elégetése, az emberekben viszont mint­ha megtört volna valami. Sokukban ott motoszkál a kérdés: vajon szükség volt- e az összes állat elpusztítására? Ma már senki meg nem mondja, hány állat hor­dozta magában a kórt. Az előírás azon­ban szabály, amit meg kell tartani.- Rágondolni is szörnyű. Máig is a fülemben visszhangzik az állatok visí­tása. Ha lehunyom a szemem, magam A sertéstelepen szigorú állategészségü­gyi előírások érvényesek A be- és kijö- vőket egyaránt fertőtlenítik. előtt látom az eszeveszetten futkosó malacokat, a lelőtt állatok vonaglását. Reggel még megvártuk, hogy az anya­koca lemalacozzék, délután már ott fe­küdt kiterítve, malacaival együtt - ecse­teli a mészárlás szörnyűségeit könnyei­vel küszködve Darina Refková, a telep zootechnikusa.- Több mint 300 tonna sertéshús ment így veszendőbe, a telep éves ter­melésének mintegy kétharmada. A köz­vetlen kár meghaladja a 6 millió koro­nát, nem beszélve a fertőtlenítés költsé­geiről, a legalább 3 hónapos termelés- kiesés veszteségeiről, az új állatok vásárlásához szükséges többletkiadá­sokról - vélekedett Seifert József főzoo- technikus. A szövetkezet elnöke,Jozef Pavlovié arcán látszik az elmúlt hetek feszült­sége. Ki ne lenne ideges, ha ekkora kár éri? A félreértések elkerülése vé­gett rögtön az elején leszögezi, hogy a szövetkezet megtette az összes állat­egészségügyi óvintézkedést. A telep gondozott, a kerítés sértetlen, tehát a hívatlan vaddisznók - a járvány felté­telezett terjesztői - látogatása is kizárt. A kérdés, hogy a járvány hogyan érte el a telepet, máig tisztázatlan.- Pedig a januári sertéseladás terve­zett bevételeiből vetőmagot és vegy­szert akartunk vásárolni. Most viszont futhatunk a pénzünk után - mondja eléggé elkeseredetten az elnök. Ki se­gít a bajban? A biztosító, vagy a járási hivatal, amelynek ilyen rendkívüli ese­tekre minden bizonnyal van tartalék- alapja. Ma még minden bizonytalan. A kór megjelenését követően a jár­ványellenes stáb ajánlására a faluban is futószalagon zajlottak a disznóölé­sek. Mivel a betegség az emberre nem veszélyes, az emberek mentették, ami menthető. Sokan még az ötven kilós malacokat is inkább levágták. Domi­nik Éiak, a falu polgármestere szerint mintegy 500 állat került röpke két hét alatt kés alá. Azóta üresek az ólak. Vé­leménye szerint át kellene gondolni a védőoltások újra bevezetését, hogy az embereknek ne kelljen egész évben félniük egy újabb fertőzés kialakulásá­tól. Azt, hogy a kór nálunk is újra felü­tötte fejét, sokan elsősorban a klasszi­kus sertéspestis elleni védőoltások meg­szüntetésével magyarázzák. Mint isme­retes, az Állami Állategészségügyi Igazgatóság döntése értelmében 1993. október elsejétől Szlovákiában is meg­szüntették a sertések védőoltását. A lé­pésre egyértelműen a piaci feltételek kényszerítették a döntéshozókat. Az Európai Közösség országaiba ugyanis csak olyan sertések exportálhatok, amelyek nem kaptak védőoltást, sőt csak olyan országokból, amelyek leg­alább egy éve nem alkalmazzák ezt a járványmegelőző módszert. Az EK- országok e döntése elsősorban piacvé­delmi szempontok alapján próbálja korlátozni a húsexportot. Csehország­ban már korábban megtették ezt a lé­pést, s ez bizony a vámunió miatt prob­lémát okozott. Dr. Jozef Hojsík, az Állami Állat­egészségügyi Igazgatóság illetékese sze­rint a környező országok tapasztalatai szerint várható volt, hogy a védőoltá­sok megszüntetése után nálunk is felüti fejét a kór. A feladat az, hogy tömeges elterjedését hatékony intézk meggátolják. A legnagyobl a nagyüzemi farmokat vés Itt kell nagyon odafigyelni, s í gek szerint megelőzni a férte kulását az előírt óv- és megel kedések következetes meg: Ha viszont beüt a baj, nincs oldás, el kell pusztítani az áll: szén egy-egy ilyen járvány k esetén a nemzetközi állategc intézet párizsi központjába jelenteni az esetet. Dr. Milan Kajan, az érsekúj állatorvos még mindig nem ér kerülhetett a sertéstelepre a k a vaddisznóállományt még az ben számottevően megritkítc a legutóbbi vadászatok alkaln tett vaddisznók között talál hordozókat. A határból behe ma vagy a madarak terjeszte rust? Nincs rá egyértelmű vál: azonban bizonyos, hogy amióta a me­zőgazdasági szö­vetkezetekben a gazdasági nehéz­ségek miatt visz- szafogták a takar­mánykeverékek vásárlását, s az ál­latokkal inkább a saját gabonáju­kat, vagy saját táp­keveréküket ete­tik, romlott az álla­tok ellenállóké­pessége. Tudvale­vő ugyanis, hogy ezek a saját takar­mányok nem min­dig tartalmazzák azokat az anyago­kat, amelyekre a gyorsan fejlődő állatoknak szüksé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom