Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)
1994-02-27 / 9. szám
V uasamap 1994. február 27. RIPOR T Amennyiben ugyanis megpróbálkoznánk a régió ún. fenntarható fejlődésének biztosításával akkor a helyi lehetőségek kihasználása és a községek felzárkózása érdekében hangyaszorgalmú munkára lenne szükség, de ennek eredményei is sokoldalúak és hosszú távúak lennének. Mikulás Huba és társai szerint ugyanis az ilyen egyszeri óriásrendezvény legfeljebb rövid ideig tartó boomot hozhat, de ezután annál nagyobb visszaesés következhet. Ráadásul a tervek megvalósítása az eddigieknél is nagyobb központosítást jelentene, hiszen a támogatás lényegében négy központba összpontosulna, a többi helység pedig legfeljebb mun- kacrőbázisként szolgálna. A több régióbeli szervezet által szorgalmazott decentralizációs modell viszont arra épül, hogy minden község felmérné lehetőségeit és mozgósítaná a kapcitásait.- Mi azt állítjuk, hogy a további köz- pontosítás csak elmélyítené a létező különbségeket, hiszen egyrészt adottak a Tátra-alji községek kihasználatlan kapacitásai, másrészt a nemzeti parkokban túldimenzionált központok létesülnének - folytajta. Véleményem szerint ennek helyességéről csak demagógiával lehet meggyőzni az embereket, akik már negymindezideig nem kaptak érdemi választ.- Nincsenek különösebb illúzióink, hogy nálunk az olimpiát más módon rendeznék meg, mint másutt a világon - mondja Mikulás Huba. - Figyelmeztető példa arre az 1970-es sívilágbajnokság, amely tízszer kisebb rendezvény volt, de helyszíne teljesen azóta sem heverte ki nyomait. Én egyetértek azzal, hogy ezt a régiót támogatni kell, de ezt az alapoknál kell kezdeni, és nálunk olyan dolgok is hiányoznak még, mint például a higiénia, az alapvető információs renszerek vagy a megfelelő bánásmód. A hiányosságok felszámolását az alapoktól kell kezdeni,a rendelkezésünkre álló nyolc év erre rendkívül rövidnek tűnik, ráadásul a nagy rendezvények ilyen dolgokról inkább elvonják a figyelmet. A téli olimpia megrendezésének költségeit - a várható bevételek reményében - túlnyomórészt külföldi pénzekből fogják fedezni. A hátrányok azonban túlságosan nyilvánvalók ahhoz, hogy ezeket egyszerűen lesöpörhessék az asztalról, azért a jóváhagyást sok vita előzte meg. Az eddig felsoroltakon kívül nem leheA monstre-rendezvények mindig vitákat váltanak ki. Nincs ez másképp a téli olimpiák esetében sem, különösen azután, hogy sajtónyilvánosságot kaptak ezek környezetkárosító és gazdasági következményei. A szálakat azonban komoly erdekek mozgatják, ezért a vita négyévente fellángol és úgy néz ki, hogy ezúttal Szlovákiát sem kerüli el. Az Alacsony- és a Magas-Tátra esetében gyakran emlegetjük, milyen ritka is a világon az ilyen könnyen megközelíthető magashegység. Ez valóban így is van, hiszen nincs szükség unalmas, hosszú utazásra, vándorlásra az előhegységek közt, hanem egyszerűen és gyorsan elérhetjük a különleges, felüdülést nyújtó övezetet. Ezek a viszonylag kicsi alpesi szigetek értékes és nem mindennapi természeti kincsekkel rendelkeznek, így annak idején az elsők közt nyilvánították őket nemzeti parkká, amelyben szigorú előírások szabályoznak minden, az ott honostól eltérő tevékenységet. Hiába volt azonban a fokozott védelem, a tátrai természet továbbra is sokat szenvedett. Véget ért ugyan az erdőirtás és az újabb kirándulóközpontok létesítése, de egyes hatásokat lehetetlen volt kiküszöbölni. Ilyenek például a közeli sziléziai iparvidékről érkező savas esők, melyeknek döntő szerepük van abban, hogy a Magas-Tátrában a fák kilencven százaléka beteg és a pusztulás már a laikus látogatók számára is szembetűnő. A tátrai élővilág számára hasonló csapás a turizmus is. Ezt már többször is megpróbálták ésszerű keretek közé szorítani, de az éveken át a végsőkig leterhelt völgyek csak akkor lélegezhettek fel, amikor a korábban legnagyobb tömegeket jelentő keletnémet, cseh és magyar turisták számára megnyílt az út a többi magashegység felé. A tátrai természet évtizedekig tartó károsítása napjainkra odavezetett, hogy az illetékes nemzetközi szervezet mind a két nemzeti parkot veszélyeztetetté nyilvánította, sőt az Alacsony-tátrai Nemzeti Park ebben a kategóriában állítólag az első helyre került! Ebből következően ezen a területen lehetőleg kerülni kell az egyensúlyt még inkább megbontó beavatkozásokat. Könnyen megtörténhet azonban, hogy néhány éven belül mindkét magas- hegységünk újabb próbatétel elé kerül, mivel a régió befolyásos körei a kormány támogatásával 2002-ben olimpiát szeretnének itt rendezni, olyan akciót, amely óriási új létesítmények építését tenné szükségessé és színhelyein néhány napra közel kétmillió ember zsúfolódna össze. Zergék és fák, kontra hírnév és pénz Az ezzel járó veszélyeket a szervezők és a helyi vezetők sem tagadhatják le, ezért megpróbálják valamiféleképpen eladhatóvá tenni igyekeztüket. Állításuk szerint ún. ökológiai olimpiát fognak rendezni. Ez értelmezésükben any- nyit jelent, hogy a versenyszámok nagy részét a védett területeken kívül bonyolítanák le, illetve a rednezvénysorozat költségvetéséből víztisztítókat, hulladéktárolókat stb. létesítenének. Azzal érvelnek, hogy az olimpia kiugrási lehetőséget jelentene a régió számára, és megteremtené a lehetőséget, hogy a téli turizmusból hosszabb távon is haszonra tegyenek szert. Ehhez csatlakozik a nagypolitika is, mivel a kormány tagjai az olimpiát olyan rendezvényként fogják fel, amelynek segítségével Szlovákia végérvényesen bekerülhetne a nemzetközi köztudatba. Mindezekkel szemben ott áll az ország természettudományos közvéleménye, amely szinte egységesen az ezzel járó rombolás következményei miatt aggódik, illetve a környezetvédelmi szervezetek, amelyek az egyszeri boom helyett lassúbb, de folyamatosabb, a régió minden helységét egyaránt érintő fejlesztést szeretnének megvalósítani. Összevetve az érveket és az ellenérveket a két leginkább neuralgikus pontnak a magas-tátrai Csorba-tó és az Alacsony- Tátrában fekvő Jásná bizonyul. A nemzeti park területén található Csorba-tó huszonöt év múltán sem heverte ki teljesen a sívilágbajnokság okozta sebeket. Itt nemcsak arról van szó, hogy mivel fog járni a különböző versenyszámokra érkező tíz-, esetleg százezrek ottléte és ide-oda szállítása, hanem a legnagyobb veszély abból adódik, hogy a sífutópályák a természetvédelmi terület belső zónájában húzódnak, és ebben szigorúan korlátozzák a látogatók mozgását. Még komolyabb a helyzet Jasnán, a Chopok környékén. Az ismert síközpont amelyben a további környezetrombolás megakadályozása érdekében már évek óta építési tilalom van érvényben, a jövendő olimpia alpesi számainak színhelyeként szerepel. Ez ugyanis az egyetlen hely Szlovákiában, ahol a nemzetközi előírásoknak is megfelelő férfi lesiklópá- lya létesíthető. Mindez viszont érinti az Álcsony-tátrai Nemzeti Park központi zónáját, amelyben minisztériumi engedélyhez kötött nagybeavatkozásnak számító hathektáros erdőirtás válna szükségessé. A szakemberek ezzel kapcsolatban több kockázatra is felhívják a figyelmet. Először is az erdőirtással tovább rombolnák a pusztulás szélére került növénytakarót, miközben már az eddigi sípályák esetében is bebizonyosodott, hogy két oldalukon a vegetáció évente fél méterrel visszaszorul. Természetesen a sípályák létezése másodlagosan is több módon károsítja a növényzetet, számítások szerint a talajerózió a Cho- pokon jelenleg létező sípályákon 52- szer intenzívebb, mint a környező erdőkben. Mindez egyebek mellett kihatással van a környező karsztra, amelynek barlangrendszere és sok egyéb értéke mellett Liptószentmiklós ivóvízbázisa már ma is túlterhelt. A különböző síszámok megrendezéséhez megfelelő műhógyártó kapacitásról kell gondoskodni, ami csúcstechnológia esetén is zajos berendezések telepítésével és vezetékhálózat kiépítésével jár a nemzeti park területén. Mivel a karsztvízből ehhez már nem nyerhető megfelelő kapacitás, víztárolók sorozatát tervezik, amelyek létesítése nemzeti parkokban szintén tilos. Jasná esetében még sorolhatnánk azokat a veszélyeket is, amelyek például a szállás- és közlekedési kapacitás bővítéséből erednek. NEMCSAK A TERMÉSZETVÉDELEM A tátrai, pontosabban fogalmazva a poprádi olimpia megrendezésének ötlete természetvédelmi kérdéseken kívül több más problémát is felvet. Sokan vannak ugyanis, akik arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen óriásrendezvény csak látszólag szolgálja a régió érdekeit, valójában inkább csapást jelent rá, és a haszon mások zsebében csapódik le.- A környéken sok polgármestert és a lakosok jó részét is sikerült meggyőzni arról, hogy az olimpia előnyös lenne számukra. Ennek érdekében a kormány kétmillió koronát biztosított az előtanulmányok kidolgozására és a gondolat propagálására. így az ott élők számára az olimpia megváltásnak tűnik, amelynek köszönhetően varázsütésre megoldódnak a problémáik és csak hasznot hoz számukra - mondja Mikulás Huba, az Egyesült Nemzetek Szervezete által ajánlott fejlődési irányzatok hazai bevezetését szorgalmazó Fenntartható Fejlődés Társaság elnöke. - A valóságban azonban már harmadik éve sok helyi tervezet áll, mivel mindenki az olimpiai koncepció elfogadására vár, amely után állítólag valahonnét külföldről több milliárdos beruházások érkeznek majd. Ezek az illúziók termékeny táptalajra találtak és demoralizálják a lakosságot. ven év alatt leszoktak arról, hogy a falujukkal törődjenek és várják, hogy valaki kívülről megoldja minden problémájukat - ebben az esetben ez lenne az olimpia. Tekintettel az idegenforgalom jelenlegi intenzitására, kulturális barbarizmus lenne a nemzeti parkokban még egy olimpiát is megrendezni, különösen, hogy annak létesítményeit a jövőben nem lehetne értelmesen kihasználni. Be kellene ismernünk, hogy Szlovákia nem rendelkezik a téli olimpia megrendezéséhez szükséges feltételekkel. Ez nem lenne tragédia, mi támogatjuk az Európa Tanács azon képviselőit, akik szerint tekintettel a környezetrombolás jelenlegi szintjére, téli olimpiát már csak a korábbi helyszíneken leheme tartani. A KÉTELYEK NEM OSZLOTTAK EL ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■I A tátrai olimpia ellenzői már többször is közzétették a régió fejlesztésére kidolgozott javaslataikat. Felhívták a kormányt, írjon ki erre pályázatot és az alternatív megoldáson dolgozók számára is biztosítson hasonló anyagi lehetőségeket, mint az olimpia szervezőinek, de tett figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a korábbi téli olimpiák is veszteséggel végződtek, amelyeket egyrészt a rendező városok, másrészt az illető kormányok (vagyis az ország adófizető állampolgárai) kénytelenek fedezni. A poprádi szervezők viszont azt ígérik, hogy nyereséggel zárjak a rendezvénysorozatot. Érvelésüket azonban a kormány gazdasági tanácsa sem tartotta meggyőzőnek. Ennek ellenére a kormány egy héttel később mégis jóváhagyta a javaslatot, az ezzel járó garanciákkal együtt. A döntés egyhangú volt és ezzel kapcsolatban a legtöbb kritikát Jozef Zlocha környezetvédelmi miniszter kénytelen elviselni. Ezt nyilvánvalóan meg is érdemli, hiszen sajtóértekezletén a természetvédelmi kifogásokat feltűnően felszínes érvekkel igyekezett elütni. Ezek szerint például a Csorba-tónál megpróbálják szabályozni a nézők számát, és különben is a sífutópályák mellett nem fognak mozogni az emberek. A Chopokon az új lesiklópá- lya kiváltásaként állítólag beültetnek több, jelenleg létező pályát (nem tudni, mit szólnak ehhez a sízők, hiszen a szakértők szerint az új pálya egyes részei különlegesen nehezek lesznek). Arra pedig egyáltalán nem tudott választ adni a miniszter, hogy a szervezők a gazdaságossággal kapcsolatos kételyek eloszlatása céljából miként tudták egyetlen hét alatt megduplázni a szponzori bevételek rovatának tartalmát. Az alapvető döntés tehát megszületett és a poprádi szervezők szabad kezet kaptak, hogy őszig biztosítsák a hivatalos jelentkezéshez szükséges feltételeket. Sokan vannak viszont, akik abban reménykednek, hogy a választás végül is nem esik Szlovákiára. Ezt támasztja alá a legutóbbi közvéleménykutatás is, amely ugyan relatív támogatást mutatott ki, de érdekes módon ez épp a közvetlenül érintett közép-szlovákiai kerületben volt a legkevésbé kifejező. Tuba Lajos I A Csorba-tónál állítólag szabályozzák majd a nézők reszvetelet I Európa legkisebb magashegysége már eddig is sokat szenvedett a turistainvázió miatt (Fotó: archívum)
