Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-27 / 9. szám

Vasárnap 1994. február 27. A NAP kel 06.39 - nyugszik 17.31 órakor AHOLD kel 19.50 - nyugszik 06.48 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük ÁKOS - ALEXANDER valamint Akács, Balambér, Balda, Baldó, Bátor, Lantos, Leander, Orfeusz, Valdemár nevű kedves olvasóinkat Ákos - török eredetű régi ma­gyar személynévből keletkezett. "Török eredetije: ak-kus „fehér sólyom“ február 28. Elemér március 1. Albin március 2. Lujza március 3. Kornélia március 4. Kázmér március 5. Adorján, Adrián A valóságban legtöbbet ellenőrzött törvény Márpedig az is elromlik, ami nem romolhat el. Avagy a kul­csot fordítva is behelyezheted a zárba, legfeljebb nem nyitja ki. (Murphy) JÖVŐ HETI SZÁMUNKBAN Rocco és szenvedélyei Kopasz-Kiedrowska Csilla beszélgetése fí. Juhász Józseffel Blues, érzéssel Szabó G. László interjúja Tamás zenésszel tiBsärnap Családi magazin Főszerkesztő: Szilvássy József (“& 32 32 20) Vezető szerkesztő: Miklósi Péter (S' 210/4453) Főszerkesztő-helyettes: Lovász Attila (S 210/4450) Lapszerkesztő: Flórián Márta (?T 210/4454) A Hang-Kép szerkesztője: Szűcs Béla (•& 210/4454) Grafikai szerkesztők: Szilvásy Erzsébet és Toronyi Péter (1? 210/4473) Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Pribinova 25., 8. emelet. Telefon- központ 210/9. Távíró: 92308. Tele­fax: 36 45 29. Szedés és képfeldol­gozás: SGT Plus és Danubiaprint, Bratislava. Nyomtatás: Komáromi Nyomda Kft. Szerkesztőségi hir­detésfelvétel közületeknek és magánszemélyeknek: 819 15 Bra­tislava, Pribinova 25., 8. emelet. Ügyfélfogadás: munkanapokon 8- tól 16.30-ig. Telefon: 210/44 55, 210/44 78, 210/44 46, 210/44 47, 32 51 29. Irodavezető: telefon 210/44 76. Telefax: 210/44 31. Ter­jeszti a Postai Hírlapszolgálat és a Mediaprint-KAPA. Előfizethető minden postán és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS igaz­gatósága, Pribinova 25, 813 81 Bratislava. A beküldött kéz­iratokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza. Kiadja a VOX NOVA Részvénytársaság 819 02 Bratislava, Pribinova 25 Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (íT 210/4460) Adminisztráció - TT 210/4425 és 210/4439 Index 480 201 Vasárnaptól szombatig VASÁRNAP: 165 éve, 1829. február 27-én halt meg Orlay János, az orosz cár udvari orvosa. Goethe barátja és Gogol tanítója volt. Jelentős szakirodalmi és orvosneveló' munkássága. HÉT­FŐ: 170 éve, 1824. február 28-án született Char­les Blondin híres francia kötéltáncos, akinek leg­híresebb mutatványa volt, hogy többször átment a Niagara-vízesés fölött 50 m magasan kifeszített kötélen. • 125 éve, 1869-ben halt meg Alphonse Marie Louis Prat de Lamartine francia költő, po­litikus, a francia romantika egyik jelentős képvi­selője. • 110 éve, 1884-ben született Omer Seyfet- tin török író, egy regény, két kisregény, 125 novel­la szerzője. Művei 10 kötetben láttak napvilágot. Néhány elbeszélése magyarul is megjelent. KEDD: 500 éve, 1494. március 1-jén született Francesco Ubertini Bachiacca olasz festő. Főként bibliai jeleneteket és Madonna-képeket festett. • 210 éve, 1784-ben Domin József Ferenc horvát származású jezsuita szerzetes, a győri akadémia tanára a francia Montgolfier testvérek sikeres lég­gömbkísérlete nyomán a magyarországi első eredményes, nyilvánosság előtt végrehajtott kí­sérletként egy hidrogénnel töltött, 32 cm átmérő­jű ökörhólyagot - léggömböt - eresztett a magas­ba. • 90 éve, 1904-ben született Glenn Miller vi­lághírű amerikai jazzkarmester és harsonajáté­kos. • 40 éve, 1954-ben volt az Egyesült Államok kísérleti hidrogénbomba-robbantása a Bikini-szigeteken. SZERDA: 170 éve, 1824. már­cius 2-án született Bedfich Smetana cseh zene­szerző, a romantikus cseh nemzeti zene első nagy képviselője. CSÜTÖRTÖK: 225 éve, 1769. már­cius 3-án halt meg Bőd Péter irodalomtörténet­író, református lelkész, a magyar felvilágosodás előfutára, a haladó erdélyi művelődés legkivá­lóbb képviselője. Egyháztörténeti munkái közül csaknem valamennyi irodalomtörténeti vonatko­zású. • 150 éve, 1844-ben született Gundel János vendéglős, a magyar szálloda- és vendéglátóipar, valamint idegenforgalom úttörője, a neves dinasz­tia megalapítója. Mesterségét fia, Károly vitte tovább. • 80 éve, 1914-ben született Behár György Erkel-díjas zeneszerző és karnagy, köny- nyedebb darabok: tömegdalok, sanzonok, színpadi művek, rádióoperettek szerzője: PÉNTEK: 150 éve, 1844. március 4-én született Bálint Gábor nyelvész, egyetemi tanár, az eszperantó nyelv ter­jesztésének magyarországi úttörője. *115 éve, 1879-ben halt meg Paál László, a 19. századi ma­gyar művészet egyik legjelentősebb alakja. Mun­kácsy Mihály hatására kezdett el festeni, s az ő segítségével utazott Franciaországba, ahol hosz- szú, súlyos betegség után meghalt. Festészetének kizárólagos témája a táj. Kedvelt motívumai az erdei utak, csendes, misztikus hangulatú erdőbel­sők. SZOMBAT 125 éve, 1869. március 5-én szü­letett Ambrózy István gróf, botanikus, nagybirto­kos, aki magyar földre varázsolta az örök tavaszt: az ország két legérdekesebb gyűjteményét létesí­tette örökzöld fás növényekből. O a híres felvidé­ki malonyai és a Vas megyei jelihálási arborétum létrehozója. • 45 éve, 1949-ben ezen a napon ala­kult meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kul­turális Szövetsége, a Csemadok, amely 1993. áp­rilis 4-től a rövidített elnevezés megtartása mellett nevét Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közműve­lődési Szövetségre változtatta. sonló véleményen van, és úgy gondolják, az egész botrány csupán a médiák csinálmánya. Jackson főszponzorának, a Pepsi-cola kon­szernnek mindenesetre komoly aggályai van­nak, hiszen 50 millió dollárt fektettek Jackson legutóbbi, világ körüli turnéjába. így nem cso­da, hogy egy magándetektívet is megbíztak, nyomozzon a sztár életének intimitásai után. A cég képviselői egyelőre nem tettek egyértel­mű kijelentést, de úgy tűnik, mindenre felké­szültek. Még az is lehetséges, hogy nem hosz- szabbítják meg szerződésüket a sztárral. Akár­csak másik szponzora, a Sony... Michael pedig állandóan menekül. Senki nem tudja, pontosan hol is található. Időnként kü­lönféle szóbeszédek kelnek szárnyra: egyesek szerint egy londoni klinikán tartózkodik, má­sok úgy vélik, Liz Taylor vendégszeretetét élve­zi Svájcban. A legfrissebb hírek szerint Jackson egy Los Angeles-i bíróság előtt - előzetes kihallgatáson - beleegyezett, hogy 10 millió dollár fájdalom­díjat fizet ki perlőinek. így próbál pontot tenni ennek az enyhén szólva rettentően kínos ügy­nek a végére. Az amerikai bulvársajtó szerint azonban az összeg ötször ilyen magas lesz... Jackson védője a találgatásokat illetően rövid volt: No comment! T alán túlzás nélkül kijelenthető, hogy nem volt még a szórakozta­tóiparban ilyen világrengető bot­rány. Michael Jackson, az évek során ki- fehéredett fekete énekes karrierje gyer­mekkorától töretlenül emelkedett,^ popipar egyik legnépszerűbb sztárjává vált. Furcsábbnál furcsább allűrjei ellenére milliók ra­jongtak érte szerte a világon. Nem is olyan régen minden­kinek úgy tűnt, ez az álomkarrier jó ideig töretlen marad. Bangkoki koncertjén Jacko még olyan magabiztos volt, mint akit baj sosem érhet. Ám három nappal később ez a magabiztosság kártyavárként omlott össze, szingapúri koncertjét le kellett mondania. Ugyanekkor Santa Bar- bara-i rezicenciájában már speciális rendőregységek ke­restek megdönthetetlen bizonyítékokat Jackson tizen­három éves barátja, Jordan Chandler állításának alátá­masztására. A fiú először édesapjának, majd egy pszi­chológusnak számolt be arról, hogy a világhírű sztár nem csupán ártatlan gyermekjátékokat űzött vele... Az üggyel kapcsolatban sok minden elhangzott azó­ta - pro és kontra - a különböző tömegkommunikációs eszközökben kelettől nyugatig, és északtól délig. Egy biztos: a nagy port kavart botrány alaposan megtépáz­ta Jacko gondosan ápolt „feddhetetlen sztár“-imid- zsét. Érdekes módon az elsők között csatlakozott a vádlókhoz Michael húga, La Toya, aki minden bizony­nyal nem tulajdonít nagy jelentőséget a saját fészekről és annak bepiszkításáról szóló közmondásnak. A tévé kamerái előtt jelentette ki: ő mindig is óva in­tette testvérét az efféle „gyermekjátékoktól“. Régi bizalmas barátnője, Liz Taylor viszont pártját fogta, és így nyilatkozott róla: „Tiszteletre méltó személy, nagyon jól ismerem.“ Az emberek többsége is ha­Csillaghullás az „érvekről“ A nemzetiségi kérdésről folyó hazai vitákban csa kúgy hemzsegnek a hamis érvek, amelyek­kel a szlovák közvéleménynek igyekeznek bi­zonygatni, hogy a szlovákiai magyarok olyan többletjogokkal rendelkeznek, amilyennek földrészünk keleti tájain nincs párja. A Dél- Tirolban tett tanulmányútról visszatérve a Literámy tyzdenník munkatársa ezt így fogal­mazta meg: „Ha Dél-Tirol Nyugat-Európa nemzetiségi politikájának a kirakata, akkor Szlovákia ilyen Dél-Tirol kontinensünk posztszocialista részében.“ Vagyis a mi szo­cializmusunk volt a legjobb, mivel nálunk adott a kisebbségeknek a legnagyobb jogo­kat. De a parlamenti csatározásokon kívül mi történt azóta? Milyen többletjogokat biz­tosított a Meciar-kormány, amelyik az Euró­pai Közösség és a NATO ajtaján kopogtat? A szerző a nyelvtörvény halogatásáról, a hely­ségnévtáblák eltávolításáról nem tud? Jergus Ferko cikke különben nagyon jó. A Dél-Tirolból közölt adatok alaposak és meg­győzőek. Csak éppen az sántít minden hasá­bon, amit ő tesz hozzá, ahogy az összehason­lításokból levonja a tanulságot. Mint jó szlo­vák hazafi ezúttal sem mulasztja el megemlí­teni a refrént, hogy ugyebár ezek a követelődző magyarok öt évszázaddal a szlo­vákok után érkeztek ebbe a régióba. A szlo­vák olvasóknak azt bizonygatja, hogy ott Dél-Tirolban évtizedek alatt fokozatosan ér­ték el a jelenlegi autonómiát. De miért kell nekünk ilyen „szocialista kirakat“, meciari többletjogok után az őskorban kezdeni? Miért nem lehet nálunk azonnal megoldani a kétnyelvűséget? A helységnévtáblákról azt írja: „szemmel láthatóan a nevek fordítások, nem új nevek“. Ez tiszta hamisítás. A nevek ősi olasz és ősi német nevek, ha jelentésük többnyire fedi is egymást. Nem fonetikusan lefordított olasz nevek. Ráadásul az olaszok nem nevezték el a színtiszta német falvakat saját íróikról, politikusaikról. Mert ez is a nacionalista elszlovákosítás kelléktárába tartozott. Az iskolákról is sokat ír, de azt nem meri megállapítani, hogy alternatív iskolák nélkül is érvényesülnek a dél-tiroliak. Csak epésen azt jegyzi meg, hogy nem követelnek három főiskolát. De a szerzőnek arról sincs taná­csa, hogy a vegyes lakosságú hivatalokban jó lenne nálunk is a kétnyelvűség és nem len­ne halálos bűn, ha az ottlakó szlovákok meg­tanulnának magyarul. (Amit amúgy is meg­tesznek saját érdekükben.) A legbántóbb ebben a beszámolóban az a hamis érv, hogy „Szlovákia az egyetlen hely, ahol a magyarok száma növekedett (az utolsó évtizedben kétszer 4-5 ezerrel). így lehet az egyszerű statisztikai adatokkal félrevezetni a szlovák és a világközvéleményt. Ne ijedjenek meg annyira a szlovák polgártársak, nem sza­porodunk annyira! Hanem az történt, hogy a demokratikus változások reményében újra magyarnak vallották magukat azok, akik év­tizedekig eltitkolták nemzetiségüket. Ha a nemzetiségi jogokat, a magyarok érvényesülé­sét minden szinten biztosítja a rendszer, a következő népszámláláskor talán újra növek­szik a számunk. Ugyanis csupán saját isme­retségi körömben tucatszám vannak olyan felsőbb munkakörben tevékenykedő magya­rok, akik egzisztenciális okokból még ma is szlováknak vallják magukat. Az elmúlt nép- számláláskor a vegyes házasságban élők kö­zül is újra sokan vallották magukat magyar­nak. Ha pedig csak saját ismereteimre tá­maszkodom, akkor is merem állítani, hogy a magyar családok nem népesebbek, mint a szlovákok. De van még egy szlovák „érv“, amivel a lapokban igen gyakran manipulálnak. Még­pedig azzal, hogy az utolsó népszavazáskor sok szlovák (7835) és roma (1698) anyanyel­vű állampolgár jelentkezett magyar nemzeti­ségűnek. Tisztelt Gáfrik úr! (Republika) Nem gondolja, hogy sokkal több roma, magyar, ukrán, horvát, rutén anyanyelvű vallotta ma­gát szlováknak? Ezt miért nem teszik a kira­katba? Ha nem tudnák ez nem bűn. Az alap­vető emberi szabadságjogok mindenkinek biztosítják, hogy annak vallja magát, ami­nek érzi. Ezt senkinek sincs joga felróni és politikai érvként felhasználnia a közvéle­mény heccelésére. Legalábbis demokratikus országban nem. Uraim én még emlékszem rá, hogy szülőföldemen nem lehettem ma­gyar, csak „reszlovák“. Szűcs Béla ■frwiAi

Next

/
Oldalképek
Tartalom