Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-13 / 7. szám

Az 1991. március 1-jén hatályba lépett törvény megszüntette az addig monopolhelyzetben levő Szlovák Állami Biztosító egyeduralmát. Azóta kisebb-nagyobb társaságok jöttek létre és a jogi, illetve a fizikai személyek kiválaszthatják, melyikkel kötnek szerződést, kinél biztosítják vagyonukat. Személyre szóló és felelősségbiztosítást írhatnak alá, egyszóval: különböző, kívánságra „testre szabott“ fajták között válogathatnak.

Látszólag tehát megnyílt a lehetőség a versenyre, a bizonyításra. De csak látszólag. A közelmúltban ugyanis olyan törvénymódosítást fogadtak el a honatyák amely alapján ismét a kedvezményezett helyre kerül a Szlovák Biztosító Rt.

Miről is van szó, hogyan érinti ez a változás a Kooperatíva szövetkezeti biztosítót - erről beszélgettünk dr. CSÁKY JÓZSEF elnökkel.

kénytelen fedezni, és ez ellentétben áll a magánbiztosítási politikával, amelynek hasznosságát és pótolhatatlanságát szüntelenül hangoztatjuk.- És nem lehetne ez közjogi intézet, mint például a Nemzeti Biztosító?- Nem. Ezzel csupán egy bizonyos biztosítás monopolizálását érnénk el. És ne feledje: ez a keletkezett kárra vonatkozó felelősségbiztosítás, ezt nem lehet érvényesíteni, úgy mint a beteg- vagy a szociális biztosítást, hanem csak olyan módon, mint bármelyik magánbiztosítást. Ezt a díjat ugyanis a cégek a saját eszközeikből fizetik, nem pedig a dolgozók béréből.- Korábban hogyan működött ez a biztosítás?- A szerveztek felelősségbiztosítása a múlt rendszerben is önkéntes és szerződéses volt. 1951. január 1-től csak a nemzeti és a szolgáltató vállalatok voltak kötelesek a törvényes felelősség következményei ellen biztosítást kötni, de ez csupán két évig tartott. 1960. január 1-jén bevezették az egységes földműves-szövetkezetek kötelező felelősségbiztosítását, de 1967-ben ezt is megszüntették. A hosszú életűek közül a gépjárművek törvényes felelős- ségbizotsítását említhetem meg: 1951. március 1-jétől érvényes, de 1995 januárjától ez is kötelező szerződéses (nem pedig törvényes) biztosítás lesz. Kötelező szerződéses biztosítást kell kötni a repülőgép üzemeltetőinek, valamint azoknak, akik a vadászatról szóló törvény szerint járnak el.- Az ehhez hasonló vitás kérdések felmerülésekor nem árt körülnézni, hogyan oldották meg mindezt a fejlett világban...- Ezt is megtettük. Mindenütt az az irányvonal és a gyakorlat is igazolja, hogy bizonyos tevékenységek kötelező szerződéses biztosítását vezetik b/, nem pedig úgy mint nálunk, hogy ezeket törvény írja elő. Félreértés ne essék: ott is törvény rögzíti, hogy a biztosítás kötelező, de a biztosított kiválaszthatja, kivel köt szerződést. Mivel a Kooperatívának több határon túli társasággal van kapcsolata, természetesen partnereink véleményére is kíváncsiak voltunk. Kérdéseinkre, pontosabban a kialakult helyzettel kapcsolatban nagyon rövid időn belül válaszoltak. Olasz, angol, francia, német és osztrák biztosító társaságok vezetői fejtették ki, nem csupán a nekünk adott válaszaikban, hanem a monopolellenes hivatal elnökének is elküldték, véleményüket. Egyértelműen valamennyien diszkriminálónak tartják a törvényt.- A pénzügyminiszteren kívül a köztársasági elnöknek is írt levelet...- Igen, neki is elmagyaráztam, mi történt, hogy nyilvánvalóan a Kooperatíva jogainak megnyirbálására került sor. Rámutattam: a törvénymódosítás ellentétben áll az alkotmánnyal, a gazdasági versenyről szóló részével, hiszen a biztosítási vállalkozás területén ismét a monopolhelyzetet támogatjuk.

^ És a válasz?- A köztársasági elnök hivatalának illetékesei negatívan foglaltak állást a felvetéssel kapcsolatban. Ez részben természetes is, hisz ugyanaz a szakembercsoport javasolta az elnöknek: írja alá a törvényt. Most nem fordulhattak saját magukkal szembe, nem mondhatták: akkor tévedtünk. Pedig érveik nincsenek alátámasztva az érvényes törvényekkel. Többek között arra hivatkoznak, hogy az alkotmány 55. paragrafusának 2. bekezdése a gazdasági verseny támogatását és védelmezését követeli meg. Ebből ők arra következetettek: szó sincs a monopóliumok kategorikus elutasításáról, hanem csupán égy általános elvről. Éppen ezért fordulhatnak elő kivételek.- Más intézmény, szerv figyelmét is felhívta a problémára?- Igen, a legfőbb ügyész, valamint a Szlovákiai Monopolellenes Hivatal elnökének válasza beszélgetésünk időpontjáig nem érkezett meg és az alkotmánybíróság döntésére is várok. Őszintén szólva, nem sok reményt fűzök ezekhez. Nálunk ugyanis a legfelsőbb szervekben nincs meg a készség, hogy mindent elkövessenek a törvények és az alkotmány közti ellentétek kiküszöböléséért. Ezért van, ha előfordul az ilyesmi, nem érdekük, hogy változtassanak rajta. Sajnos arra sem gondolnak, hogy az ilyen hozzáállással az egész gazdaságot, az országot károsítják. Ha a meggondolatlanul, felületesen hozott törvényeink által néhány reszort, vagy valamelyik csoport előnyös helyzetbe kerül, ez egy csöppet sem foglalkoztatja őket. Ráadásul: hiányzik a készség a megalapozott indokok meghallgatására. Ilyen módszerekkel nehezen lépünk előbbre. Nyilvánvaló, az erősek támogatása következtében a gyengébbeknek nehéz küzdelmeket kell ki- állniuk, hogy eredményesek legyenek. A Kooperatíva ezt teszi. Deák Teréz

Megsérült a balesetbiztosítás

avagy

isiét láthatáron a monopol- A Kooperatíva az első szlovákiai, illetve létrejöttekor csehszlovák biztosító volt, amely azért alakult, hogy a piacon e szolgáltatás terén is létrejöjjön a versenyhelyzet. Mi kezdettől arra törekedtünk, hogy az ügyfeleket elsősorban színvonalas kiszolgálással nyerjük meg. Most pedig tudtunk, megkérdezésünk nélkül korlátot állítottak elénk.- Akadályozzák a tevékenységüket?- így is mondhatnám, de a kialakult helyzet ennél kissé bonyolultabb. 1992-ben a parlament novellizálta a Munka Törvénykönyvet, s ennek értelmében 1993. január 1-jétől bevezették a szervezetek törvényes felelősségbiztosítását, amely a munkabaleset vagy a munkavégzés miatt bekövetkezett betegségekre vonatkozik. Ezzel egyidejűleg megszűnt a válal- kozók kötelező szerződéses felelősségbiztosítása, amely azokra a károkra vonatkozott, amelyeket az alkalmazottak munkájuk végzése során, vagy azzal közvetlen összefüggésben okoztak. A Munka Törvénykönyve szerint a nemzeti tanácsoknak meg kellet határozniuk, melyik biztosító fog az említett törvényes biztosítással foglalkozni. A feltételek és a tarifák kidolgozása a Cseh, illetve a Szlovák Pénzügyminisztérium feladata volt. A Cseh Nemzeti Tanács rövid időn belül el is fogadta a törvényt: azok a szervezetek, amelyeknek 1992. december 31-ig a Cseh Biztosítóval volt szerződésük, 1993. január 1-jétől ott lesznek biztosítva, a többi cég pedig a Kooperatíva biztosítónál kötheti meg a törvényes biztosítást. A Cseh Pénzügyminisztérium kiadta a feltételeket tartalmazó iratot és az árjegyzéket is, ezzel tehát Csehországban rendeződött az ügy. Szlovákiában viszont megállt az idő. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a két ország területén működő Kooperatíva holding társaság eltérő helyzetbe került.- A két országban az elszakadás óta számtalan, azonosnak aligha nevezhető' törvényt fogadtak el...- Ez igaz, csakhogy a mi tevékenységünket Szlovákiában egy újabb módosítással igencsak megnehezítették.- ???- A szlovák parlament 1993. október 20-án újabb törvénymódosítást fogadott el. Ebben az szerepel, hogy a törvényes kötelező felelősség- biztosítással, amely a baleset vagy a munkavégzés következtében fellépő megbetegedés miatt keletkezett kárra vonatkozik, a Szlovák Biztosító Rt.-t bízzák meg. A Muka Törvény- könyvben nem azt hagyták jóvá, hogy csupán egy biztosító jogosult erre a tevékenységre, hanem szó szerint idézem: a nemzeti tanácsnak kell meghatároznia, mely biztosítók vállalják fel ezt. A logikus az volna, ha azokat a biztosítókat bíznák meg, amelyek már kötöttek a vállalkozókkal a munkabalesetek, illetve a szakmai ártalmak következtében keletkezett károkra vonatkozó biztosítást, és megfelelően, felkészülten végzik munkájukat, ráadásul kiépített hálózatuk van az egész ország területén. Kétségkívül: a Szlovák Biztosítón kívül mi is képesek vagyunk erre. Ügyfeleink száma is feljogosít. Ez a biztosítási forma megalakulásunk óta szerepel a kínálatunkban és számos szerződést kötöttünk az érdeklődőkkel.- Még mielőtt tovább boncolgatnánk a felvetett problémát, a biztosítások terén kevésbé jártasoknak magyarázza meg, pontosan milyen biztosításról van szó.- A fizikai és jogi személyek vagy szervezetek biztosították a felelősséget a dolgozójuk mukavégzésével összefüggésben keletkezett kár esetére. A vállalkozók kötelesek voltak szerződést kötni. A biztosító ebből a felelősségbiztosításból térítette meg a dolgozónak - a vállalkozó helyett - azt a kárt, amelyért a munkaadó volt felelős, mégpedig azokban az esetekben, ha a dolgozót üzemi baleset érte, vagy foglalkozási ártalomban szenvedett.- Említette a törvényes biztosítás fogalmát...- A törvényes azt jelenti, hogy a szóban forgó esetekben a szervezet a törvény alapján biztosított, tehát akkor is, ha nem kötött szerződést, sőt attól is függetlenül, hogy a biztosítási díjat kifizette-e vagy sem.- Térjünk vissza a törvénymódosításhoz, amely ezt a furcsa, a Kooperatíva és a többi biztosító részére kedvezőtlen helyzetet okozta. Önök nem tudtak arról, hogy készül a novella?- Nem, ugyanis sem nekünk, sem más biztosító társaságnak, sőt a Szlovákiai Biztosító Asz- szociációjának sem adták véleményezni. Ráadásul a törvény 1993. december 1-jén lépett hatályba. Azok a cégek, akik velünk kötöttek szerződést az 1993-as évre, december 1-től a Szlovák Biztosító Rt-ben vannak biztosítva. Ez azt is jelenti, hogy az utolsó hónapra eső biztosítási díjat vissza kell fizetnünk. Arról inkább nem beszélek, milyen bonyolult admi- nisztárcióval jár mindez.- Tehát az ügyfeleikkel fel kellett bontaniuk

sítási fajtára „teszik rá a kezüket“ az illetékesek, mi pedig az ő elképzeléseik szerint hívjuk- küldjük az ügyfeleinket.- Elnök úr, ahogyan önt ismerem, mindezt nem szemléli tétlenül...- Megpróbáltam a hibát kiküszöbölni. Először a pénzügyminiszterhez fordultam.- Miként foglalt állást?- Arra hivatkozott, hogy az eredetileg kötelező szerződéses biztosítás bevezetésével kívánták megoldani ezt a problémát. Már a törvényt és a végrehajtási előírásokat is elkészítették. Feltételezték, több biztosító végzi majd ezt a tevékenységet, és garanciális alapot is létrehoznak. Ezt a javaslatukat a Szlovák Köztársaság Munka-, Szociális és Családügyi Minisztériuma visszautasította azzal, hogy nincs összhangban Szlovákiának a nemzetközi munkaügyi szervezettel szemben vállalt kötelezettségeivel. Július Tóth miniszter szerint csak az önálló szlovákiai balesetbiztosító létrehozásáig bízták meg a Szlovák Biztosító Rt-t ezzel a tevékenységgel. Mihelyt az új intézmény megalakul, minden jogot és kötelezettséget átvesz.- Tehát egy ilyen intézmény létrehozása megoldást jelentene?- Szerintem nem. Ha az állam olyan baleset- biztosítót hoz létre, amely kizárólag csak a balesetbiztosításokkal foglalkozik, akkor ennek esetleges veszteségét a költségvetésből lesz

a szóban forgó biztosításra vonatkozó szerződéseket?- Sajnos, erre kényszerítenek bennünket. De nem csupán arról van szó, hogy igen körülményes az ügyfeleinkkel közölni: szerződés ide, szerződés oda, a kapcsolatunknak vége, azzal is számolnunk kell, hogy sokan ismét a Szlovák Biztosítóhoz fordulnak, annak ellenére, hogy a mi szolgáltatásainkkal elégedettek. Mert az ügyfélnek kényelmesebb, ha a többi biztosítását is ott, egy helyen köti meg. Azt hiszem, jogosan merül fel részünkről a kérdés: hogyan jövünk mi ahhoz, hogy egy átgondolatlan határozat, törvény miatt hátrányos gazdasági helyzetbe kerüljünk. Azt is el kell mondjam: a Szlovák Biztosító Rt. a törvényes biztosítással kapcsolatban semmiféle kockázatot nem vállal. Ha ugyanis a kártérítés miatt hiány keletkezik, ezt a költségvetésből megkapja, legrosszabb esetben pedig, ha a kárarány meghaladja a biztosítási összeget, azt odaadja az államnak.- Csupán a Kooperatívát éri kár e törvény- módosítás következtében?- Elsősorban igen, ugyanis nekünk van a legtöbb ilyen vonatkozású kötvényünk. De a többi, kisebb, nemrég alakult biztosító tevékenységére is kihat: egyrészt azért, mert az ügyfél kényelmes, s ha nem muszáj, nem megy más biztosítóhoz, másrészt pedig felmerült annak a lehetősége, hogy legközelebb más bizto-