Vasárnap - családi magazin, 1994. január-június (27. évfolyam, 1-26. szám)

1994-02-13 / 7. szám

Az 1991. március 1-jén hatályba lépett törvény megszüntette az addig monopolhelyzetben levő Szlovák Állami Biztosító egyeduralmát. Azóta kisebb-nagyobb társaságok jöttek létre és a jogi, illetve a fizikai személyek kiválaszthatják, me­lyikkel kötnek szerződést, kinél biztosítják va­gyonukat. Személyre szóló és felelősségbiztosí­tást írhatnak alá, egyszóval: különböző, kívánság­ra „testre szabott“ fajták között válogathatnak. Látszólag tehát megnyílt a lehetőség a verseny­re, a bizonyításra. De csak látszólag. A közelmúlt­ban ugyanis olyan törvénymódosítást fogadtak el a honatyák amely alapján ismét a kedvezménye­zett helyre kerül a Szlovák Biztosító Rt. Miről is van szó, hogyan érinti ez a változás a Kooperatíva szövetkezeti biztosítót - erről be­szélgettünk dr. CSÁKY JÓZSEF elnökkel. kénytelen fedezni, és ez ellentétben áll a ma­gánbiztosítási politikával, amelynek hasznos­ságát és pótolhatatlanságát szüntelenül han­goztatjuk.- És nem lehetne ez közjogi intézet, mint például a Nemzeti Biztosító?- Nem. Ezzel csupán egy bizonyos biztosítás monopolizálását érnénk el. És ne feledje: ez a keletkezett kárra vonatkozó felelősségbizto­sítás, ezt nem lehet érvényesíteni, úgy mint a beteg- vagy a szociális biztosítást, hanem csak olyan módon, mint bármelyik magánbiz­tosítást. Ezt a díjat ugyanis a cégek a saját eszközeikből fizetik, nem pedig a dolgozók béréből.- Korábban hogyan működött ez a biztosí­tás?- A szerveztek felelősségbiztosítása a múlt rendszerben is önkéntes és szerződéses volt. 1951. január 1-től csak a nemzeti és a szolgál­tató vállalatok voltak kötelesek a törvényes felelősség következményei ellen biztosítást kötni, de ez csupán két évig tartott. 1960. janu­ár 1-jén bevezették az egységes földműves-szö­vetkezetek kötelező felelősségbiztosítását, de 1967-ben ezt is megszüntették. A hosszú éle­tűek közül a gépjárművek törvényes felelős- ségbizotsítását említhetem meg: 1951. március 1-jétől érvényes, de 1995 januárjától ez is kö­telező szerződéses (nem pedig törvényes) biz­tosítás lesz. Kötelező szerződéses biztosítást kell kötni a repülőgép üzemeltetőinek, vala­mint azoknak, akik a vadászatról szóló tör­vény szerint járnak el.- Az ehhez hasonló vitás kérdések felmerü­lésekor nem árt körülnézni, hogyan oldották meg mindezt a fejlett világban...- Ezt is megtettük. Mindenütt az az irányvo­nal és a gyakorlat is igazolja, hogy bizonyos tevékenységek kötelező szerződéses biztosítá­sát vezetik b/, nem pedig úgy mint nálunk, hogy ezeket törvény írja elő. Félreértés ne es­sék: ott is törvény rögzíti, hogy a biztosítás kötelező, de a biztosított kiválaszthatja, kivel köt szerződést. Mivel a Kooperatívának több határon túli társasággal van kapcsolata, termé­szetesen partnereink véleményére is kíván­csiak voltunk. Kérdéseinkre, pontosabban a kialakult helyzettel kapcsolatban nagyon rö­vid időn belül válaszoltak. Olasz, angol, fran­cia, német és osztrák biztosító társaságok ve­zetői fejtették ki, nem csupán a nekünk adott válaszaikban, hanem a monopolellenes hivatal elnökének is elküldték, véleményüket. Egyér­telműen valamennyien diszkriminálónak tart­ják a törvényt.- A pénzügyminiszteren kívül a köztársasági elnöknek is írt levelet...- Igen, neki is elmagyaráztam, mi történt, hogy nyilvánvalóan a Kooperatíva jogainak megnyirbálására került sor. Rámutattam: a törvénymódosítás ellentétben áll az alkot­mánnyal, a gazdasági versenyről szóló részé­vel, hiszen a biztosítási vállalkozás területén ismét a monopolhelyzetet támogatjuk. ^ És a válasz?- A köztársasági elnök hivatalának illetéke­sei negatívan foglaltak állást a felvetéssel kap­csolatban. Ez részben természetes is, hisz ugyanaz a szakembercsoport javasolta az el­nöknek: írja alá a törvényt. Most nem fordul­hattak saját magukkal szembe, nem mondhat­ták: akkor tévedtünk. Pedig érveik nincsenek alátámasztva az érvényes törvényekkel. Töb­bek között arra hivatkoznak, hogy az alkot­mány 55. paragrafusának 2. bekezdése a gaz­dasági verseny támogatását és védelmezését követeli meg. Ebből ők arra következetettek: szó sincs a monopóliumok kategorikus elutasí­tásáról, hanem csupán égy általános elvről. Éppen ezért fordulhatnak elő kivételek.- Más intézmény, szerv figyelmét is felhívta a problémára?- Igen, a legfőbb ügyész, valamint a Szlová­kiai Monopolellenes Hivatal elnökének vála­sza beszélgetésünk időpontjáig nem érkezett meg és az alkotmánybíróság döntésére is vá­rok. Őszintén szólva, nem sok reményt fűzök ezekhez. Nálunk ugyanis a legfelsőbb szervek­ben nincs meg a készség, hogy mindent elkö­vessenek a törvények és az alkotmány közti ellentétek kiküszöböléséért. Ezért van, ha elő­fordul az ilyesmi, nem érdekük, hogy változ­tassanak rajta. Sajnos arra sem gondolnak, hogy az ilyen hozzáállással az egész gazdasá­got, az országot károsítják. Ha a meggondolat­lanul, felületesen hozott törvényeink által né­hány reszort, vagy valamelyik csoport előnyös helyzetbe kerül, ez egy csöppet sem foglalkoz­tatja őket. Ráadásul: hiányzik a készség a meg­alapozott indokok meghallgatására. Ilyen módszerekkel nehezen lépünk előbbre. Nyil­vánvaló, az erősek támogatása következtében a gyengébbeknek nehéz küzdelmeket kell ki- állniuk, hogy eredményesek legyenek. A Ko­operatíva ezt teszi. Deák Teréz Megsérült a balesetbiztosítás avagy isiét láthatáron a monopol- A Kooperatíva az első szlovákiai, illetve lét­rejöttekor csehszlovák biztosító volt, amely azért alakult, hogy a piacon e szolgáltatás te­rén is létrejöjjön a versenyhelyzet. Mi kezdet­től arra törekedtünk, hogy az ügyfeleket első­sorban színvonalas kiszolgálással nyerjük meg. Most pedig tudtunk, megkérdezésünk nélkül korlátot állítottak elénk.- Akadályozzák a tevékenységüket?- így is mondhatnám, de a kialakult helyzet ennél kissé bonyolultabb. 1992-ben a parla­ment novellizálta a Munka Törvénykönyvet, s ennek értelmében 1993. január 1-jétől beve­zették a szervezetek törvényes felelősségbizto­sítását, amely a munkabaleset vagy a munka­végzés miatt bekövetkezett betegségekre vo­natkozik. Ezzel egyidejűleg megszűnt a válal- kozók kötelező szerződéses felelősségbiz­tosítása, amely azokra a károkra vonatkozott, amelyeket az alkalmazottak munkájuk végzé­se során, vagy azzal közvetlen összefüggésben okoztak. A Munka Törvénykönyve szerint a nemzeti tanácsoknak meg kellet határozni­uk, melyik biztosító fog az említett törvényes biztosítással foglalkozni. A feltételek és a tari­fák kidolgozása a Cseh, illetve a Szlovák Pénz­ügyminisztérium feladata volt. A Cseh Nemze­ti Tanács rövid időn belül el is fogadta a tör­vényt: azok a szervezetek, amelyeknek 1992. december 31-ig a Cseh Biztosítóval volt szer­ződésük, 1993. január 1-jétől ott lesznek bizto­sítva, a többi cég pedig a Kooperatíva biztosí­tónál kötheti meg a törvényes biztosítást. A Cseh Pénzügyminisztérium kiadta a feltéte­leket tartalmazó iratot és az árjegyzéket is, ezzel tehát Csehországban rendeződött az ügy. Szlovákiában viszont megállt az idő. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy a két ország területén működő Kooperatíva hol­ding társaság eltérő helyzetbe került.- A két országban az elszakadás óta számta­lan, azonosnak aligha nevezhető' törvényt fo­gadtak el...- Ez igaz, csakhogy a mi tevékenységünket Szlovákiában egy újabb módosítással igencsak megnehezítették.- ???- A szlovák parlament 1993. október 20-án újabb törvénymódosítást fogadott el. Ebben az szerepel, hogy a törvényes kötelező felelősség- biztosítással, amely a baleset vagy a munka­végzés következtében fellépő megbetegedés miatt keletkezett kárra vonatkozik, a Szlovák Biztosító Rt.-t bízzák meg. A Muka Törvény- könyvben nem azt hagyták jóvá, hogy csupán egy biztosító jogosult erre a tevékenységre, hanem szó szerint idézem: a nemzeti tanács­nak kell meghatároznia, mely biztosítók vállal­ják fel ezt. A logikus az volna, ha azokat a biztosítókat bíznák meg, amelyek már kötöt­tek a vállalkozókkal a munkabalesetek, illetve a szakmai ártalmak következtében keletkezett károkra vonatkozó biztosítást, és megfelelően, felkészülten végzik munkájukat, ráadásul ki­épített hálózatuk van az egész ország terüle­tén. Kétségkívül: a Szlovák Biztosítón kívül mi is képesek vagyunk erre. Ügyfeleink száma is feljogosít. Ez a biztosítási forma megalaku­lásunk óta szerepel a kínálatunkban és számos szerződést kötöttünk az érdeklődőkkel.- Még mielőtt tovább boncolgatnánk a felve­tett problémát, a biztosítások terén kevésbé jár­tasoknak magyarázza meg, pontosan milyen biztosításról van szó.- A fizikai és jogi személyek vagy szerveze­tek biztosították a felelősséget a dolgozójuk mukavégzésével összefüggésben keletkezett kár esetére. A vállalkozók kötelesek voltak szerződést kötni. A biztosító ebből a felelős­ségbiztosításból térítette meg a dolgozónak - a vállalkozó helyett - azt a kárt, amelyért a munkaadó volt felelős, mégpedig azokban az esetekben, ha a dolgozót üzemi baleset ér­te, vagy foglalkozási ártalomban szenvedett.- Említette a törvényes biztosítás fogalmát...- A törvényes azt jelenti, hogy a szóban for­gó esetekben a szervezet a törvény alapján biztosított, tehát akkor is, ha nem kötött szer­ződést, sőt attól is függetlenül, hogy a biztosí­tási díjat kifizette-e vagy sem.- Térjünk vissza a törvénymódosításhoz, amely ezt a furcsa, a Kooperatíva és a többi biztosító részére kedvezőtlen helyzetet okozta. Önök nem tudtak arról, hogy készül a novella?- Nem, ugyanis sem nekünk, sem más bizto­sító társaságnak, sőt a Szlovákiai Biztosító Asz- szociációjának sem adták véleményezni. Ráa­dásul a törvény 1993. december 1-jén lépett hatályba. Azok a cégek, akik velünk kötöttek szerződést az 1993-as évre, december 1-től a Szlovák Biztosító Rt-ben vannak biztosítva. Ez azt is jelenti, hogy az utolsó hónapra eső biztosítási díjat vissza kell fizetnünk. Arról in­kább nem beszélek, milyen bonyolult admi- nisztárcióval jár mindez.- Tehát az ügyfeleikkel fel kellett bontaniuk sítási fajtára „teszik rá a kezüket“ az illetéke­sek, mi pedig az ő elképzeléseik szerint hívjuk- küldjük az ügyfeleinket.- Elnök úr, ahogyan önt ismerem, mindezt nem szemléli tétlenül...- Megpróbáltam a hibát kiküszöbölni. Elő­ször a pénzügyminiszterhez fordultam.- Miként foglalt állást?- Arra hivatkozott, hogy az eredetileg köte­lező szerződéses biztosítás bevezetésével kí­vánták megoldani ezt a problémát. Már a tör­vényt és a végrehajtási előírásokat is elkészí­tették. Feltételezték, több biztosító végzi majd ezt a tevékenységet, és garanciális alapot is létrehoznak. Ezt a javaslatukat a Szlovák Köz­társaság Munka-, Szociális és Családügyi Mi­nisztériuma visszautasította azzal, hogy nincs összhangban Szlovákiának a nemzetközi mun­kaügyi szervezettel szemben vállalt kötelezett­ségeivel. Július Tóth miniszter szerint csak az önálló szlovákiai balesetbiztosító létrehozásáig bízták meg a Szlovák Biztosító Rt-t ezzel a tevékenységgel. Mihelyt az új intézmény megalakul, minden jogot és kötelezettséget átvesz.- Tehát egy ilyen intézmény létrehozása meg­oldást jelentene?- Szerintem nem. Ha az állam olyan baleset- biztosítót hoz létre, amely kizárólag csak a ba­lesetbiztosításokkal foglalkozik, akkor ennek esetleges veszteségét a költségvetésből lesz a szóban forgó biztosításra vonatkozó szerző­déseket?- Sajnos, erre kényszerítenek bennünket. De nem csupán arról van szó, hogy igen körül­ményes az ügyfeleinkkel közölni: szerződés ide, szerződés oda, a kapcsolatunknak vége, azzal is számolnunk kell, hogy sokan ismét a Szlovák Biztosítóhoz fordulnak, annak ellen­ére, hogy a mi szolgáltatásainkkal elégedettek. Mert az ügyfélnek kényelmesebb, ha a többi biztosítását is ott, egy helyen köti meg. Azt hiszem, jogosan merül fel részünkről a kérdés: hogyan jövünk mi ahhoz, hogy egy átgondolat­lan határozat, törvény miatt hátrányos gazda­sági helyzetbe kerüljünk. Azt is el kell mond­jam: a Szlovák Biztosító Rt. a törvényes bizto­sítással kapcsolatban semmiféle kockázatot nem vállal. Ha ugyanis a kártérítés miatt hiány keletkezik, ezt a költségvetésből meg­kapja, legrosszabb esetben pedig, ha a kár­arány meghaladja a biztosítási összeget, azt odaadja az államnak.- Csupán a Kooperatívát éri kár e törvény- módosítás következtében?- Elsősorban igen, ugyanis nekünk van a legtöbb ilyen vonatkozású kötvényünk. De a többi, kisebb, nemrég alakult biztosító tevé­kenységére is kihat: egyrészt azért, mert az ügyfél kényelmes, s ha nem muszáj, nem megy más biztosítóhoz, másrészt pedig felmerült an­nak a lehetősége, hogy legközelebb más bizto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom