Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-01 / 278. szám, csütörtök

1994. december 1. KALEIDOSZKÓP ÚJSZ Ó5] NYOLCVANEVES A MUZSLAI ALAPISKOLA Őrizzük emléküket Bármelyik nagyváros megirigyelhet­né Muzsia 1914-ben épült, szecesszi­ós stílusú iskoláját. A templom mel­lett ez a község legszebb, legimpo­zánsabb épülete. - Muzsia valaha virágzó település, járási székhely volt, az iskola ennek megfelelően épült. Sajnos, a nyolc évtized nem múlt el fölötte nyomtalanul, ä tetőzet alaposan megrongálódott, olyannyira, hogy ve­szélyeztetett helyzetben vagyunk - mondja Halasi Frigyes igazgató, akinek most az om­ladozó tetőszerkezet a legnagyobb gondja, szeretné, ha a javítási munkálatok a jubile­umi ünnepségig befejeződnének. - A taní­tás ennek ellenére folyik, ha nem is zavar­talanul. Az az igazság, hogy a tetőt már leg­alább húsz évvel ezelőtt meg kellett volna javítani, akor most nem lenne semmi baj, men különben rendkívül stabil ez az épület. Hiába, Muzsia Pató Pál úr szülőhelye, ahol mindent halogatni szokás - teszi hozzá, majd a Pató Pálénál régebbi időkről is szót ejt: - 1332-től ismerjük a muzslai hitoktatók nevét, ezekről írásos feljegyzések marad­tak ránk. Muzsia valaha egyfajta szellemi központ volt, amiben bizonyára Esztergom közelsége is szerepet játszott. Az elmúlt századokban egész tanítógenerációk működtek itt, az Erdődy családban például a 18. század végétől 120 éven át öröklődött apáról fiúra ez a hivatás. Ezt kö­vetően a Kanozsay famíliából kerültek ki sorra a tanítók. 1945-ig működött a ma­gyar iskola, azután öt évig csak szlovákul tanulhattak a gyerekek. 1950-ben két osz­tállyal indult a magyar tagozat, amely foko­zatosan bővült. Ma már csak egy össze­vont, 1-3 évfolyamú szlovák osztályunk van, ahol tíz gyerek tanul. Igaz, hogy az utóbbi időben, amióta Párkányban meg­nyílt a nyolcosztályos gimnázium, megcsap­pant a magyar gyerekek száma is. Ez olyan kihívás, amely fokozott munkára ösztönöz minket, van mit tennünk, ha ellensúlyozni akarjuk az új gimnázium elszippantó erejét. Ami az elért eredményeket illeti, a muzs­lai iskolának van mivel büszkélkednie. Az országos szava lóversenyeken hagyomá­nyosan előkelő helyezést nyernek a muzs­lai gyerekek, de kiválóan megállják a helyü­ket más rendezvényeken is. A nyolcadikos Árendás Csaba tavaly hat díjat hozott el a Balassa-emlékversenyről, és ő lett a kassai fogalmazási verseny győztese is. A mate­matikai versenyek első tíz helyezettje kö­zött nem egyszer szerepelt a muzslai iskolá­sok csapata, és sportteljesítményeik sem lebecsülendők. - Összesen 150 tanulónk van, sajnos, ez csak a fele a korábbi évek megszokott lét­számának - panaszolja az igazgató. Ebben közrejátszik az is, hogy Muzsia, miután megszűnt járási székhely lenni, megakadt a fejlődésben. Lakás és munkalehetőség hí­ján egyre több fiatal költözött a 9 kilométer­re fekvő Párkányba vagy Érsekújvárra, és egyre kevesebb gyerek született. Pedig jót tenne a községnek, ha itt maradnának a fi­atalok, mert az idősebbekben már nincs annyi lendület és kezdeményezőkészség." Árendás Andrea magyar szakos pedagó­gust arról faggatom, mi a titka, hogy annyi tanítványa szerepel kitűnően a versmondó és irodalmi versenyeken. - Vannak szeren­csés évfolyamok, ahol akad pár tehetséges gyerek, ez minden. Vannak olyan osztályok is, ahol bármennyit dolgozom, mégsem tu­dok megfelelő eredményt elérni, pedig ott is ugyanannyi energiát fektetek a munkám­ba. A gyerekek nem szívesen olvasnak, de ez nemcsak nálunk van így, hanem világ­szerte, a videó és a számítógép köti le min­den idejüket és érdeklődésüket. Ezért az­tán kénytelen vagyok különböző trükköket alkalmazni, hogy rákapassam őket az olva­sásra. „Meseórákat" tartok, amelyeken el­mesélem egy-egy regény tartalmát, és min­dig boldog vagyok, ha sikerül felkeltenem az érdeklődésüket a könyv iránt. Grosch Gábor azon - sajnos, egyre rit­kább - pedagógusok közétartozik, aki mun­kaidején kívül is sok időt áldozott a gyere­kekre. Iskolai gyermekszínköre több díjat nyert a komáromi Jókai Napokon. Felnőtt színjátszó csoportjával vagy 13 darabot mutatott be nagy sikerrel, köztük igénye­sebb színműveket is. Sajnos, ma már egyik sem működik. Ennek okát tudakolom Grosch tanító úrtól. - A felnőttekből alakult színjátszó cso­port zömét fiatalok alkották, akikkel nagy­szerűen lehetett dolgozni. Olyanok voltunk, mint egy nagy család, Pestre jártunk a be­mutatókra, rengeteg közös élményünk volt. A próbák hetente többször, délután öttől este tízig tartottak, és ez így ment évekig. Akkor is, amikor a gyerekeim iskolába kezd­tek járni, akkor is, amikor otthon belefog­tunk az építkezésbe. Aztán sokan elköltöz­tek, megváltozott a légkör, s valahogy bele is fáradtunk, ők is, én is. Azelőtt is sokat dolgoztak az emberek, de talán annyit még­sem, mint manapság. Ez is közrejátszott abban, hogy a csoport feloszlott. Nehezen viseltem, sokáig még a színházat is kerül­tem. A gyerekek betanítása szintén renge­teg időt vett igénybe, s ez olyan munka, amely nincs megfizetve. Ezenkívül rajzkört vezettem, fiatalkoromban magam is gyak ran kézbe vettem az ecsetet, de ma már er ra sem jut idő, energia. Nagyon hiányolom, hogy a falusi gyerekek nem nagyon jutnak el képtárba, múzeumba. Pedig ha gyerek­korában nem jut el oda valaki, felnőttkorá­ban már sosem fog. Ezt a hiányt nemigen tudjuk pótolni, de gyakran szervezünk szín­házlátogatásokat Komáromba és Győrbe. Remélem, a közeljövőben sikerül eljutnunk egy pozsonyi operaelőadásra is. Örülnék, ha ez ugyanolyan emlékezetes élményt je­lentene diákjaink számára, mint egykor, gyerekkoromban nekem. Kiderül, hogy Grosch tanító úr alkotásai is ott szerepelnek majd azon a képzőművé­szeti kiállításon, amelyet fennállásának nyolcvanadik évfordulója alkalmából ren­dez az iskola. Lesz néprajzi kiállítás is, a fa­luban összegyűjtött régi használati tár­gyakból, és külön teremben kapnak helyet az iskola történetét bemutató dokumentu­mok, fényképek, írásos és tárgyi emlékek. Az igazgatói irodában közben gyakran cseng a telefon, Halasi igazgató úr hol a ja­vítást végző munkásokkal tárgyal, hol pe­dig a jubileumi ünnepség előkészületeit szervezi. Ebben szinte az egész község részt vesz. A szülők vállalták, hogy segéd­keznek a tatarozást követő takarításban, a Mezőgazdasági Vállalkozók Szövetkezete, a községi hivatal és a helybeli vállalkozók anyagilag is hozzájárulnak az ünnepség megrendezéséhez. - Százötven vendég érkezését várjuk ­mondja Halasi Frigyes -, egykori diákok és pedagógusok találkoznak a régi alma ma­ter termeiben. Az ünnepi műsorban tanuló­ink mellett az egykori diákok is köz­reműködnek, minden nemzedék képvisel­ve lesz, a legfiatalabbaktól a hatvanéves versmondóig. A nyolcvanéves évforduló nemcsak a visszatekintés és a régen várt találkozások napja lesz, hanem a kegyele­té is. Délután ellátogatunk a temetőbe, a rég elhunyt tanítómesterek, hitoktatók sír­jaihoz, mert róluk nem szabad megfeled­kezni. Ahogyan mi őrizzük emléküket, úgy őrzik majd a jövendő generációk is a mién­ket. VOJTEK KATALIN HÍRVIRÁGOK Kölcsönkért rendjellel. Akihito japán császár ke rült ilyen helyzetbe Spanyolországban tett nemrégi látogatásá­kor. Madridba érkezve ugyanis kiderült, hogy nyoma veszett an­nak a kitüntetésnek, amelyet kilenc évvel ezelőtt, még trónörö­kösként kapott János Károly spanyol királytól. A legmagasabb spanyol kitüntetés valahol Párizs és Madrid között tűnhetett el, s még mindig keresik. Kínos falunevek. Az amerikai katonák talán leg­derűsebb második világháborús élménye egy parányi észak­ausztriai falu felszabadítása volt. A faluhoz érve dőltek - nem az ellenség golyóitól -, hanem a röhögéstől, amikor meglátták a helység névtábláját: Fucking. A szónak nincs ismert német je­lentése, s a mindössze 50 lelket számláló település egyetlen la­kosa sem tud semmit a falu nevének eredetéről. Az angolul a Viemi aktust jelentő trágár szó viszont mulattatja a turistákat, rengeteg fényképet készítenek a névtábláról, mi több, gyakran előfordul, hogy a hölgyek ruhátlanul fényképeztetik magukat előtte. Távozott az utolsó hóhér. Hetvenhárom éves ko­rában távozott az élők sorából Nagy-Britannia utolsó hóhéra, aki 1969-ig - amikor eltörölték a halálbüntetést - 25 embert juttatott a másvilágra. A néhai hóhér felesége, Joyce Dernley szerint férje rendkívül szerény ember volt, kedvelte a vicceket, no és a sört. Igazi mesteremberként végezte feladatát. Mindig büszkén tekintett munkájára, de nem volt keményszívű. Senki sem szenvedett, roppant gyorsasággal hajtotta végre a kivégzé­seket - mesélte az elhunytról az özvegy, hozzátéve, hogy is­merősei körében nagy népszerűségnek örvendett. Az állami íté­let-végrehajtóval szívinfarktus végzett, a Londontól északra fekvő Mansfieldben érte utol a halál. Aranyláz Kínában. Parasztok tízezrei hagyják el Kíná­ban parcelláikat, hogy földművesmunkájukat feladva inkább arany után kutassanak a Föld méhében. Nem is nagyon kell ku­takodniuk, mert az állami bányák laza fegyelme lehetővé teszi számukra, hogy megcsapolják azok készleteit. Tevékenységük természetesen illegális, hiszen a nemesfémek bányászata és értékesítése állami monopólium. Pánik egy sci-fi film miatt. Több ezren estek pá nikba az Egyesült Államokban egy tudományos-fantasztikus té­véfilm miatt, mert elhitték, hogy kisbolygók ütköznek össze a Földdel. A CBS tévétársaság „Figyelmeztetés nélkül" című prog­ramjában képzeletbeli jelentéseket közölt a katasztrófáról, fel­vételeket mutatott be, amelyeken eljátszották - természetesen színészek - a kisbolygók becsapódása után kitört pánikot, be­számoltak a közlekedés leállásáról, a részvénypiac összeomlá­sáról, még a halálos áldozatokról is. Az élő közvetítésben meg­jelentek az F-16-os amerikai repülőgépek, amint atomrakéták­kal lövik a kisbolygókat. A film sugárzását követően ezrek tele­fonáltak az iránt érdeklődve, igaz-e, hogy eljött a világ vége, és kitört az atomháború. Ezek után a késő esti hírek bemondója minden figyelmeztetés nélkül a teljesen összezavart nézőknek azt mondta: „és most következzenek a valódi hírek". A sün főállásra pályázik. Bizalmi feladatot kapott az egyik bukaresti kórházban egy macska meg egy sün. Verse­nyezni fognak, melyikük tud több patkányt elkapni az intézet raktáraiban. Mindkét állat külön vadászterepet, vagyis raktárat kap, és helyezésük a felségterületükön fülöncsípett patkányok számától függ majd. A Rompress jelentése szerint a két ver­senyző patkányfogó képességeit decemberig vizsgálják, aztán a győztes a kórház főállású patkányfogójává lép elő. A hosszú fül, átlényegülve is, marad. Kuba és Oroszország megállapodott arról, hogy Moszkva egyelőre to­vább használhatja a Havanna közelében található rádióközpon­tot. A megállapodás 1995 végéig érvényes, de ezt követően is évről évre megújítható lesz, amennyiben mindkét fél érdekelt marad a bérleti szerződésben. A lehallgatóállomás használatá­ért Oroszország évente majd 200 millió dollárt fizet Kubának, természetbeni szállításokkal, územanyaggal, fával és külön­böző - köztük katonai - alkatrészekkel. (k-s) AIDS-ELLENES VILAGNAP A megelőzés korparancs STOP AIDS Bennünket ez nem érint ­mondják sokan. - Ez igaz lehet, de vannak gyermekeik, unoká­ik, rokonaik, barátaik... - Nem, ez velünk nem fordulhat elő. A mi családunk tagjai rendesek, gyermekeink pedig jólneveltek. - Vannak a páciensek között sokan, akik az első testi érint­kezés alkalmával fertőződtek. Vagy úgy gondolják, a jólnevel­tek között nem kerülhet sor szexuális kapcsolatra? - Nem, dehogy, csak hát az ember erre nem gondol... Ugye, ismertek az ilyen és eh­hez hasonló vélemények? Mert kár tagadni, minden felvilágosí­tó erőfeszítés ellenére sokan nincsenek tisztában az AIDS veszélyeivel. Pedig a korunk pestisének tartott kór 1981 óta ismert. Los Angelesben ugyanis több páciensen akkor észlelték az első tüneteket, noha a be­tegség kórokozójáról vajmi ke­veset tudtak. 1983-ban felfe­dezték az AIDS (Aquired Immu­nodeficiency Syndrome) okozó­ját, a HIV vírust (Human Immu­nodeficiency Virus). Szaporodá­sának a megállításával számos világhírű laboratóriumban pró­bálkoznak. Eredménytelenül. Mert ha a kémcsőben valamely vegyület esetleg megbirkózik az eddig ismert HIV vírusokkal, egyáltalán nem biztos, hogy azokat a beteg szervezetében' is legyőzi. Egyelőre. Kelet-Európában még kevés­bé súlyos a helyzet, ám a WHO arra figyelmeztet, hogy a kór ebben a térségben is gyorsan terjed. Utalnak arra is, hogy a fertőzött személyek tényleges száma jóval több, mint amennyiről a hivatalos jelenté­sek beszámolnak: 22 millióról beszélnek, a betegek száma pedig a hivatalos 3-4 milliónak a kétszerese lehet. Földünkön a HIV vírussal naponta kétszá­zan fertőződnek - állítják a szakemberek. Nem tagadják, míg valaha azt tartották, hogy az AIDS a homoszexuálisán ori­entált emberek betegsége, ma köztudott, hogy egyformán ter­jed a heteroszexuális partne­rek, és vészesen a kábítószer­élvezők között. Egyre több ví­rushordozó anya fertőzi meg magzatát. Szlovákiában az AIDS elle­nes küzdelem az utóbbi néhány évben indult be, s az általános rossz anyagi helyzet miatt sze­gényes keretekből gazdálko­dik. Ennek ellenére 1986 óta minden véradó vérét AIDS­vizsgálatnak vetik alá, 38 vá­rosban térítés nélkül és akár névtelenül is elvégeztethető az AIDS-teszt, s az ország hat városában bizalmas telefon­vonal áll a betegségről ér­deklődők számára. Tudni kell persze, hogy míg 1985-ben egy fertőzöttet tartottak nyil­ván, 1993-ban 27 hazai és 15 külföldi állampolgárt, 1994. szeptember 30-ig a hazai ví­rushordozók száma 36-ra gya­rapodott. Az idén kilenc beteg­nél (tavaly hatnál) már ki­fejlődött a betegség. Ebben az évben is és tavaly is hárman­hárman belehaltak a gyógyít­hatatlan kórba. A hazai vírushordozók több­sége férfi (33), a nők száma három, a legfiatalabb 15 éves, a legidősebb egy 74 éves, külföldről hazatelepülő homoszexuális férfi. A vírus­hordozók és a betegek leg­többje Pozsonyban él, a Nyu­gat-szlovákiai kerületben 9 HIV-fertőzött és egy beteg van, Közép-Szlovákiában egy fertőzött és egy beteg, Kelet­Szlovákiában hivatalosan fertőzött nincs, csak egy bete­get tartanak nyilván. A szak­emberek a számok ismereté­ben évek óta a szexuális neve­lés fontosságára hívják fel a figyelmet, s nem tartják ele­gendőnek az AIDS témájának kampányszerű felvetését. Dr. Božena Castiglione köz­ismert szexológus szerint csak a tudat megváltoztatásá­val érhető el a viselkedés mó­dosítása. Állítja, az AIDS nem lehet tabu, a fiataloknak is­merniük kell a fertőzés meg­előzésének megannyi mód­ját, a biztonságos szex fogal­mát is beleértve. A felvilágosí­tás a szülők, a pedagógusok de a társadalom számára is korparancs. A késlekedés a Föld valamennyi lakójára néz­ve veszélyes lehet. Mert a kór terjed... (péterfi) A muzslai iskola épülete egy régi levelezőlapon

Next

/
Oldalképek
Tartalom