Új Szó, 1994. december (47. évfolyam, 278-302. szám)

1994-12-27 / 297. szám, kedd

1994. december 23. ÉRdekessÉg ÚJ SZ Ó 3127 J A peredi asszony, a bíró és a törvény Olvasóink körében nagy visszhangot váltott ki a Nemcsak a vér beszélt... című riport, melyben egy nem mindennapi tör­ténet szálait próbáltuk kibogozni. Az alapkérdés az volt: igaz­ságot takar-e az a szóbeszéd, hogy él Pereden egy asszony, aki pénzért hoz világra újszülötteket. A gyanú él az emberek­ben, bizonyítani azonban csak egy eltitkolt szülést sikerült Az előzmények A galántai járásbíróság no­vember 23-án tárgyalta az új­szülöttgyilkossággal vádolt 6. Margit ügyét. Az eset aJelületes szemlélő számára egyér­telműnek tűnhetett: a három­gyermekes családanya a ter­helő bizonyítékok súlya alatt nyomozók előtt beismerte: 1992 telén egészséges gyer­meknek adott életet, de nem tett semmit az újszülött életben maradásáért. Az élettelen tes­tet saját bevallása szerint eltü­zelte, ám a tavasszal végzett rendőrségi rekonstrukció során a nyomozók már nem találhat­tak árulkodó nyomokat. A vád gyakorlatilag egyetlen bizonyíté­kát a falusi gyermekorvos által elvégeztetett terhességi vér­vizsgálat eredményei jelentet­ték. A védelem azonban azt kér­te, hogy a büntetőtanács ne ve­gye figyelembe ezt a bizonyíté­kot, mivel törvénybe ütközően, megtévesztés útján jutottak hozzá. ítélet nem született, a tárgyalást további tanú meg­hallgatása okán elnapolták. A következő tárgyalás időpontja: december 14. < A nyilvánosság kizárásával December 14-én egész napra borult, esős időt jelentenek. A galántai járásbíróság ablakait reggeltől ólmos eső veri. A pere­di asszony egyedül várakozik a tárgyalóterem bejárata előtt. Bár az épületben meleg van, úgy ül állig gombolt fekete téli­kabátjában, mintha belülről hi­deg rázná. Tekintete a semmi­be mered. Valahová a fejem fö­lé néz akkor is, amikor odalé­pek hozzá. Megkérdezem, nem gondolta-e meg magát, nem akarja-e az újság hasábjain megcáfolni a személyével kap­csolatban elhangzó súlyos vá­dakat. - Nekem magával nincs mit beszélnem. Csupa hazugsá­got hordott össze - veti oda ér­des hangon, majd mély hallga­tásba burkolózik. Hallani persze hallja, amit mondok, így azt is, hogy ha mégis meggondolná magát, helyt adok a nyilatkoza­tának. Amíg egymás mellett ülünk, jobb híján azon morfon­dírozok, honnan eredhet a vele kapcsolatos szóbeszéd. Csu­pán egy rosszakaró agyszüle­ményét kezeli realitásként a fa­lu, vagy tudnak valamit, amiről előttem hallgattak? Ez a kérdés kezdettől fogva foglalkoztat. A tárgyalást ugyan fél kilenc­re tűzték ki, ám a védőügyvéd késedelme miatt mintegy 10 perces késéssel szólítják be a vádlottat. B. Margit azonban nem foglal helyet. Arra kéri dr. Mária Karkušová bírót, hogy küldjön ki a teremből. Kérését azzal indokolja, hogy felerész­ben hazugságokat tettem róla közzé. Mária Karkušová eleget tesz a kérésnek, és zárttá nyil­vánítja a tárgyalást. Fellebbe­zésre legalábbis ott és akkor nincs mód. A tárgyalás után per­sze magyarázatot kérek. A bíró azonban arra sem méltat, hogy megálljon mellettem. Egyene­sen a felvonóhoz siet, éppen csak hogy sikerül elkapnom a becsapódni készülő ajtót. ­Megmondaná, miért zárta ki a tárgyalásról a nyilvánosságot? - Mert a vádlottnak kifogásai voltak az ön cikke ellen. Azt mondta, hogy valótlanságokat írt. - Én teljes mértékben válla­lom, amit írtam - replikázom. ­Én pedig nem válaszolok magá­nak. - Miért? - A döntés nem jogerős, fellebbeztek. - Meg tudná mondani, hányszor zárta ki tárgyalásairól a nyilvánossá­got? - Én önnek nem tartozom számadással. És tisztelettudób­ban is viselkedhetne - oktat ki, majd hirtelen mozdulattal be­húzza a liftajtót. így nincs módomban tudomá­sára hozni, hogy nem nekem, hanem a közvéleménynek tar­tozna elszámolással arról a nyil­vánosságot érintő döntéséről, melynek következtében lapunk olvasói nem szerezhetnek tudo­mást a tárgyaláson elhangzot­takról. Nincs módjuk tehát meg­ítélni, hogy az a három év bör­tönbüntetés, amelyet a Büntető Törvénykönyv 220. paragrafusa alapján kiszabtak B. Margitra, indokoltnak tekinthető-e vagy sem. A bíróval ellentétben adós­nak érzem magam a nyilvános­ság előtt, s kötelességemnek tartom, hogy utánanézzek: Kar­kušová bíró eljárása törvényes­nek tekinthető-e. Elfogultság vagy tudatlanság? Mivel a bíróság elnöke aznap nem tartózkodik munkahelyén, helyettesét, dr. Schweitzer Évát kérem fel, ítélje meg, helyénva­ló volt-e a bíró velem szembeni eljárása. - Én erről inkább nem mondok véleményt. - Ön hány­szor zárta ki a tárgyalásról a nyilvánosságot? - Az alatt a tíz év alatt, mióta tárgyalásokat ve­zetek, egyszer sem - néz sokat­mondóan a szemembe. Az elhangzottak ugyan önma­gukért beszélnek, én mégis egyértelműbb választ várok. Mészáros Lajos védőügyvédhez fordulok abban a reményben, hogy tőle objektív és részletes felvilágosítást kapok. - A tárgyalások nagyon rit­kán zártkörűek, sőt a törvény hangsúlyozza: alapvetően nylvánosnak kell lenniük, hogy nevelő hatással legye­nek a résztvevőkre. Termé­szetesen lehetséges a nyilvá­nosság kizárása, de nem az újságíró jelenléte miatt. Ilyen okot nem ismer a törvény. A közvéleménynek ugyanis joga van a részletes informáltság­ra a bírósági tárgyalásokról is. Azt hiszem, itt valami félre­értés lesz. A kizárás oka egyébként állami, gazdasági vagy szolgálati titok védelme lehet. Ez ebben az esetben nyilván nem jöhetett számí­tásba. Továbbá az okok kö<­zött szerepelhet az is, ha az ügy rossz hatással lehet a közerkölcsre. Ez általában ne­mi erőszak vagy hasonló bűntett tárgyalásakor fordul elő, legtöbbször akkor, ha a károsult kiskorú. A szóban forgó esetben erre sem lehe­tett hivatkozni. Még egy eset­ben kizárható a nyilvánosság. Akkor, ha a jelenlévők visel­kedésükkel - közbeszólások­kal, bekiabálásokkal - zavar­ják a bíróság munkáját. Amennyiben ön ilyesmit nem követett el, így ez a lehetőség is kizárható. A nyilvánosság kizárásáról a bíró mindig ha­tározattal dönt, és minden­képpen meg kell indokolnia a döntését. Az indokok között pedig csak az szerepelhet, amit a törvény is ismer. Ké­résre nem zárható ki a nyilvá­nosság. - A bíróság döntése ellen a vádlott fellebbezett. Mikorra várható a másodfokú tárgya­lás? - A gyakorlat alapján janu­ár végén kerülhet rá sor. - Változtathat-e a járásbíró­ság által kiszabott három év börtönbüntetésen, ha a vád­lott igazolja, hogy terhes? - Az ügy tárgyalását ez egy­általán nem kell, hogy befo­lyásolja. Annyiban befolyásol­hatja csupán, hogy a vádlott, ha előrehaladott terhesség állapotában van, kérheti a tárgyalás elnapolását. - Módosulhat-e valamilyen oknál fo^va a járásbíróság ál­tal hozott ítélet? - Mivel az ügy részleteit nem ismerem, és az esetről is csak az újságokból értesül­tem, érdemben nehéz nyilat­koznom erről a kérdésről. Ügyvédként csak annyit mondhatok, hogy itt még min­den lehetséges. A kerületi bí­róság gyakorlatilag törölheti a végzést, és visszaadhatja az ügyet újabb bizonyítékok be­szerzése, illetve mérlegelése céljából. De az is megtörtén­het, hogy jóváhagyja a dön­tést, és az is, hogy fölmenti a vádlottat, vagy szigorítja a já­rásbíróság által hozott ítéle­tet. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a járási ügyész fellebbezést nyújt be. - A kerületi bíróság dönté­se ellen lehet fellebbezni? - Igen, törvénysértés i pa­nasz nyújtató be. De az ítélet már végrehajtható. Az anya azonban kérheti a szabadság­vesztés elodázását a szü­léstől számított hat hónapig. Epilógus A járásbíróság tehát a nyil­vánosság előtt csak részben ismert tényeket mérlegelve B. Margitot bűnösnek mondta ki. Feltehetően a terhesség té­nyét igazoló laboratóriumi vizsgálat eredményei nyomán tett beismerő vallomás és az elmeszakértő véleménye alapján. Amennyiben a kerü­leti bíróság megerősíti ezt az ítéletet, B. Margit három évre elveszti szabadságát. A falu­beliek azonban még most sem hiszik el, hogy kioltotta gyermeke életét, kitartanak saját „elméletük" mellett. A jelekből ítélve egykönnyen nem ül el az a személyével kapcsolatos szóbeszéd, hogy újszülött gyermekeivel keres­kedett, de ezt nem vallhatja be, mivel őt és családját meg­fenyegették, halál vár rájuk, ha elárulják annak a személy­nek a nevét, akit felelősségre lehetne vonni a rábízott újszü­löttek ügyében. Jó volna tud­ni, honnan ered ez a feltétele­zés. Jó volna tudni, létezik-e ezt megerősítő bizonyíték, vagy B. Margit joggal perel­hetné be fél faluját rágalma­zásért. Jó volna tudni, kinek az oldalán az igazság... HORVÁTH GABRIELLA FELHÍVÁS A „Tavaszi szél vizet áraszt" népzenei hagyományápoló mozgalom és a Hagyományőrző Együttesek Mozgalma 1995-ös seregszemléi A Csemadok Országos Válsztmányának megbízásá­ból a Szlovákiai Magyar Nép­rajzi Társaság Népzenei Mun­kaközössége és a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség 1995-ben meghirdeti a két mozgalom seregszemléit. A szervezők célja, hogy a két mozgalom a hagyomány ápolását és továbbéltetését segítse, ne legyen verseny, hanem olyan hagyományápoló munka, amelynek középpont­jában maga a népdal, a nép­zene, a néptánc, a népszoká­sok továbbéltetése áll. Ezt elősegítendő hirdetjük meg a fentiek szellemében az 1995-ös seregszemléket. Várjuk minden olyan egyén, csoport jelentkezését, akik­nek műsorában a népdal, a népzene, a népszokások sze­repelnek. Tehát az 1995-ös sereg­szemléken részt vehetnek: 1 Énekes és hangszeres szólisták II. Népdalkörök a) hangszeres kíséret nélkül b) hangszeres kísérettel működők c) népi együttesek vagy énekkarok népdalkörei Ezek lehetnek: női, férfi-, gyermek- és vegyes csoportok III. Hangszeres együttesek a) Citeraegyüttesek (ritmus­hangszerek, furulya, esetleg más népi hangszerek bevoná­sával) b) Táncházzenekarok IV. Hagyományőrző együtte­sek (a népszokásokat felele­venítő csoportok) a) Jeles napokhoz fűződő népszokások (Luca-nap, kará­csony, újév, pünkösd...) b) Élet ünnepei (születés, szerelem, lakodalom, siratás) c) Gazdasági jellegű szoká­sok és ünnepek (aratás, szü­ret, termékek feldolgozása...) A Tavaszi szél... mozgalom rendezvényei a népzenei mun­kaközösség, a hagyományőrző mozgalom rendezvényei a Szlovákiai Magyar Folklórszö­vetség rendezésében és szak­mai felügyeletében valósul­nak meg. Mindkét mozgalom rendezvényeit - a körzeti, a já­rási szemlékkel bezárólag, együtt (nem elkülönítve a két mozgalmat) - szervezzük, a Csemadok területi választmá­nyainak közreműködésével. A részvétel feltételei: /-///. kategória Nem szabjuk meg a működő és szereplő csopor­tok létszámát, sem pedig a műsorok időtartamát. Az éne­kes szólisták jelentkezésük­ben lehetőleg több tájegy­ségből 15 népdal kezdősorát adják meg. A hangszeres szó­listák legalább öt darabot, a népdalkörök három népdal­csokrot. A szakmai értékelő bizottság a jelentkezési lapon feltüntetett műsorból a hely­színen választ egyet-kettőt, amelyet bemutatnak. Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a résztvevők rendszeresen dol­gozzanak, próbáljanak - és ne csak néhány héttel a szerep­lés előtt. IV. kategória A hagyományőrző együtte­seknél az egyes műsorszámok maximális időtartama 15 perc, a csoportok létszáma maximálisan 25 fő. Megjegyzés A felhívás nem zárja ki, hogy egy együttes nem indul­hat mindkét mozgalom által meghirdetett seregszemlén. A résztvevők igényelhetik a szamai értékelő bizottságtól minősítésüket. Ez a minősítés a magyarországi pávakörök minősítésénél gyakorlott mód szerint lehet: bronz, ezüst és arany fokozat. A szakmai bizottságokat a Szlovákiai Magyar Néprajzi Társaság Népzenei Munkakö­zössége és a Szlovákiai Ma­gyar Folklórszövetség nevezi ki, amelyeknek elsősorban a szakmai tanácsadás a felada­ta, nem pedig a hibák hangsú­lyozása. Javaslat a területi (járási) bemutatókra 1995. március, április, má­jus A Tavaszi szél... mozgalom országos seregszemléi két helyszínen (Nyugat-Szlovákia, Kelet-Szlovákia) októberben, a hagyományőrző együttesek II. országos seregszemléje 1995. december 9-én Komá­romban kerül megrendezésre. Jelentkezés Jelentkezési határidő: 1995. február 15. A jelentke­zési lapokat (a Csemadok-iro­dákban igényelhetők) a Cse­madok területi választmányai gyűjtik be és továbbítják a népzenei munkaközösség és a folklórszövetség címére. <4 Különböző színű és kivitelezésű vertikális, horizontális reluxák és műanyag redőnyök gyártása, szerelése, szervizelése. rövid határidő gazdag választék előnyös árkedvezmények KÖSZÖNJÜK ÜGYFELEINKNEK AZ EGYÜTTMŰKÖDÉST! EZ ÉVBEN ÉS A JÖVŐBEN IS FELKÍNÁLJUK SZOLGÁLTATÁSAINKAT, EGYBEN SIKEREKBEN GAZDAG ÉS BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK MINDEN KEDVES OLVASÓNAK. FORES sídlisko SEVER K 18 924 01 GALANTA Topoľčany Dolný Kubín Zlaté Moravce Trnava 0815/92 334 0845/53 69 0814/21 342 0805/436 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom