Új Szó, 1994. november (47. évfolyam, 253-277. szám)
1994-11-17 / 266. szám, csütörtök
1994. november 15. HÍREK - VELEMENYEK Ú J SZ Ó 2759 1 Kassán ősbemutató és stűdióavató A huszonötödik- születésnapját ünneplő Kassai Thália Színház ajándékkal kedveskedik közönségének: ma este útjára indítja a Márai Stúdiót a Timon utcai székház próbatermében. Mi sem természetesebb, minthogy a névadó író műveinek bemutatásával kassai színház először tűz műsorára Márai-művet. Az író tehát hosszú idő után hazatér szülővárosba, gondolatai megélednek a színpadon, a város falai között. Márai Sándor két egyfelvonásosa, a Szerep és a Családi kérdés eredetileg tévéjátéknak készült (előbbi már szerepelt a Magyar Televízió műsorán), de színpadi életük csupán most kezdődik. A stúdióavatás tehát valójában ősbemutató is egyben. A két egyfelvonásos szereplői furcsa figurák, életre keltésük a szokatlan játéktérben különleges színészi feladat Gombos Ilonának, Kövesdi Szabó Máriának, Dudás Péternek és á „kassai vendégnek", Spišák Gézának. Az előadás rendezője Bencze Zsuzsa a budapesti Művész Színházból. Színházavató és bemutató: ma este hét órakor. tó Az USA-beli Florida déli területein kedden esőzésekkel kísért hatalmas szélvihar tombolt. A Gordon nevű tornádó Miami Beachet sem kímélte, melynek lakói kétségbeesetten, akár gyalogszerrel is, menekültek a hirtelen támadt árvíz elől. Pozsony: fordítják a magyar tervezetet (Folytatás az 1. oldalról) Pozsony szeretné, ha az alap szerződés már tükrözné a kisebbsé gi jogok védelméről szóló Európa tanácsi keretmegállapodás szellemét - mondta Chlebo. A miniszteri tanács strassbourgi ülésén elfogadott dokumentumról Ján Gábor, a külügyminisztérium emberjogi és kisebbségi szakosztályának igazgató-helyettese azt mondta: nagy kompromisszum árán született csak meg. Megerősítette, hogy Szlovákia kész januárban aláírni a kisebbségi jogokkal foglalkozó, az ET ilyen értelemben első kötelező jogi érvényű dokumentumát. Reményét fejezte ki, hogy azt a szlovák parlament is ratifikálja majd. Annál is inkább mondta -, mert Szlovákia voltakép pen eleget tesz a strassbourgi dokumentumban elfogadottaknak. A keretmegállapodás akkor lép életbe, ha legalább tizenkét tagállam ratifikálja. Ez azonban akár több évig is eltarthat. Az igazgató-helyettes nem bízik abban, hogy januárig a tagországoknak sikerül megállapodni a nemzeti kisebbség fogalmának definiálásáról. Arra a kérdésre, hogy milyen mértékben befolyásolhatja a szlovák-magyar alapszerződés aláírását a szlovákiai kormányváltás, Chlebo kijelentette: feltételezhetően a külpolitikai irányvonal változatlan marad, tehát összhangban lesz Szlovákia nemzeti érdekeivel. Az ország külügyi politikája nem attól függ, hogy éppen ki kormányoz. Az alapszerződés országok és nem kormányok közötti megállapodás - jegyezte meg Chlebo. Lapunk rákérdezett arra, hogy miként értékelik a külügyminisztériumban azt a hírt, hogy Leon Brittan, az ET külpolitikai kapcsolataiért felelős biztosa lemondta tervezett szlovákiai útját arra hivatkozva: jelenleg nem lát okot arra, hogy sor kerüljön a pozsonyi látogatásra. Kiderült, hogy a sajtóosztály igazgatója tőlünk értesült Brittan már előző nap közzétett bejelentéséről. Megígérte, hogy a kérdésben később állást foglal. Bejelentette ugyanakkor, hogy hamarosan ismét Szlovákiába látogat Halonenn asszony, az ET kisebbségi ügyekért felelős raportőre. (gágyor) Árverezés Berlinben elárverezik a 81 éves korában májusban Chilében elhunyt Erich Honecker hagyatékát. Árverésre kerül például egy Leninportré, fülbevaló, szőrmesapka egy meisseni porcelánkészlet,egy kakukkos óra és a pártjuk zászlója. Egy kis cigaretta, valódi, finomf?) A világ számos fejlett országában megtalálták a módját annak, hogyan csökkenjen a szenvedélybetegek, a nikotinisták száma. Erőszakmentesen. Hogyan? Hol jogi szorításokkal, hol a társadalmi-egészségvédelmi szempontok megtartásának szorgalmazásával, vagy akár a dohányáruk reklámozási tilalmával, a leszoktatási tanfolyamok szervezésével és népszerűsítésével. Közben a hangsúlya felvilágosításon volt, van és lesz. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakemberei nincsenek megelégedve a dohányzás elleni harc hatékonyságával, ezért minduntalan figyelmeztetnek a cigarettázás okozta különféle rákbetegségek, a szív- és érrendszeri, valamint a felső légúti megbetegedések veszélyére. A WHO még 1987-ben a dohányzás elleni harc új útját választotta: a kormányokhoz intézett felhívásában javasolta a dohánytermékek megadóztatását és a cigaretta reklámozásának betiltását. Ennek következtében Kanadában és Amerikában megemelkedett a cigaretta ára, és pl. Franciaországban, 1993. január 1-től, betiltották a dohánytermékek reklámozását, sőt, az új törvény értelmében nyilvános területeken, munkahelyeken, éttermekben és bárokban sem szabad cigarettázni. Nem vitás, e szigorítások ellenére tiszteletben kell tartanunk a cigarettázöknak azt a jogát, hogy ragaszkodnak szenvedélyükhöz még akkor is, ha az egészségüket károsítják. El kell fogadni érvelésüket, éspedig azt, hogy a dohányzásnak számos előnye is van: csökkenti például az idegfeszültséget és az éhséget. A dohányzás elleni harcnak ki kell terjednie - s nem csak a dohányzás elleni világnapon szükséges erre rámutatni- a nem cigarettázok védelmére, mert egyre nyilvánvalóbbak a passzív dohányzás ártalmai. Jó volna, ha társaságban, munkahelyeken a dohányzást csak az arra kijelölt helyiségekben engedélyeznék. Mivel ez nem mindenütt valósítható meg, fel kellene éleszteni azt az elemi etikai szabályt, szokást, hogy aki rá akar gyújtani, megkérdezi: szabad-e. A WHO adatai szerint az elmúlt 32 esztendőben egymillióan váltak a nikotin áldozatává, kétezerig viszont tízmillió embert a dohányzással összefüggő betegségekből eredő halál veszélye fenyegeti majd. Érdemes vállani ezt a rizikót? (péterfí) ELLENZEKI B IRA LAT Hornék nem konzultáltak Csapodi Miklós, a Magyar Demokrata Fórum képviselője az Országgyűlés külügyi bizottságának tegnapi ülésén éles hangnemben tiltakozott amiatt, hogy a külügyminisztérium nem konzultált a parlamenti testülettel, mielőtt eljuttatta az alapszerződések magyar szövegtervezeteit Szlovákiának, illetve Romániának. Az ellenzéki honatya sérelmezte, hogy minderről a sajtóból kellett értesülnie. A leghatározottabban követelte, hogy a bizottság tagjai megismerhessék a szövegtervezeteket. Csapody szerint elfogadhatatlan, hogy a külügyi bizottságtudta, ismerete nélkül kerültek a tervezetek a partnerországokhoz. Az MDF-es képviselő felvetésére reagálva az ülés levezető elnöke, Rajk László, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője, emlékeztetett arra, hogy a kormánynak joga van tervezeteket átadni partnereinek, a törvényhozás szerepe pedig a ratifikáció idején kerül előtérbe. Mindazonáltal Rajk is úgy látja, hogy célszerű lenne ilyen ügyeket előzetesen megvitatni. Csapody ezután egyetértett azzal a véleménnyel, hogy a kormány nem követett el jogtalanságot, ám nézete továbbra is az, hogy súlyos politikai illetlenség történt. (KOKES) VÁLASZTÁSI TUDNIVALÓK Gy. L.: Egy városi lapot szerkesztünk. Az érdekelne minket, hogy meddig tart a választási kampány? A választási kampányt a helyhatósági választások esetében az erre vonatkozó törvény 30. paragrafusa szabályozza (lásd Új Szó, okt.13.), és a negyedik bekezdésében kimondja, hogy a választások megkezdése előtti 48 óra alatt és a választások napján az állami és a helyi hírközlő eszközökben , a szavazóköri választási bizottságok székhelyéül szolgáló épületekben és azok közvetlen környékén tilos választási kampányt folytatni szóban, írásban, hanggal és képpel, a jelöltet állító politikai pártok és független jelöltek érdekében. A kampánycsönd tehát nem vonatkozik a nem állami és nem helyi hírközlő eszközökre, azaz például a központi pártlapokra vagy az országos jellegű független sajtótermékekre. Az idézett rendelkezés szerint a helyi lapokra a kampánycsönd tegnap 14 órától kötelező. (fekete) I rak lakossága már sokat szenvedett az ENSZ-embargó miatt, azért Malaysia kormányfője igazságtalannak tartja a Bagdad elleni szankciók hatályának meghosszabbítását. A délkelet-ázsiai ország tegnap felkérte a Biztonsági Tanácsot, hogy vizsgálja felül döntését és „ ne váljon a nyugati imperialisták kezében eszközzé". G erry Adams ma Londonba látogat abból az alkalomból, hogy kiadták új könyvét. Az ír Republikánus Hadsereg politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a vezetője első ízben látogat a brit fővárosba azóta, hogy John Major múlt hónapban feloldotta a beutazására vonatkozó tilalmat, amely arra is kiterjedt, hogy a vele készített interjúkban a hangját sem használhatták, hanem szinkronszinészekkel olvastatták be Adams szövegét. A lbániában a parlamenti pártok újabb kísérletet tettek az új alkotmány kidolgozására. A lakosság a nemrég tartott referendumon elutasította az új alaptörvényt, ezért most egy parlamenti bizottságot hoztak létre, amely az Európa Tanács szakértőinek bevonásával elkészíti az alkotmány tervezetét. R omániában a törvényhozás tegnapi döntése értelmében ezentúl öttől tizenöt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetik azt a személyt, aki valakit szándékosan fertőz meg AIDS-vírussal, jelentette a Rompres hírügynökség. A stresszhelyzeteket előidéző okok között Belgiumban az első helyen szerepelnek a munkahelyi gondok. A sorrendben csak ezután következnek a pénzügyi, személyes és családi problémák, derült ki a legújabb reprezantatív belga közvéleménykutatási adatokból. A felmérésekből kiderül, hogy a megkérdezett belgák egynegyede elégedetlen munkahelyével, s egynegyedük azonnal állást változtatna, ha módja lenne rá. H atvankettőre emelkedett immár a Fülöp-szigeteken pusztító földrengés halálos áldozatainak száma, mintegy 170 sebesültet pedig kórházban ápolnak. Jelentések szerint a holttesteket elsősorban az összedőlt házak romjai alatt találták a mentőosztagok. Az érintett Mindoro szigeten Fidel Ramos államfő szükségállapotot hirdetett ki. Hatalmasok és nincstelenek Szlovákiában a nagypolitika egýes irányítói - bizonyíthatóan a világ demokratikus felével szemben haladva - igyekszenek a sajtót megkaparintani, s ha gyakorlatilag nem is sikerül nekik, akkor legalább az elektronikus médiák felügyelésével és a nyomtatott sajtó terjesztésének állami monopóliumként való fenntartásával' törekszenek annak kordában tartására. Ebben a helyzetben újságíró és olvasó számára reménykeltő csak az lehet, hogy nemzetközi szervezetek emelik fel szavukat a posztkommunista országokban tett információ-kisajátítási kísérletek ellen is. Nemcsak a napokban Prágában ülésezett nemzetközi PEN Club napirendjén szerepelt az alkotói szabadság és a sajtószabadság mint téma. A szabad információ-áramoltatással és az információhoz való joggal foglalkozik az ENSZ által támogatott Kommunikációs és Emberi Jogok Központja (Centre for Communications and Human Rights) Amszterdamban. Ennek segítségével született meg az a dokumentum, amelyet az Elet és Irodalom idei november 11-ei számában magyarul Szecskő Tamás adott közre Emberi alapjog: a kommunikáció címmel. A közreadó vitairatnak és aláírandó Chartának szánta a dokumentumot, amelynek akárcsak vázlatos ismertetése is terjedelmes írást kívánna. Felfigyeltető, hogy a közreadott szövegjavaslat jellemzői között jogi megfontolásokon túl, gazdasági, erkölcsi és filozófiai gyökerűek is találhatók. Már maga az a megfogalmazás, amely a „hatalmasokat" szembeállítja a „nincstelenekkel" jelzi, hogy a világban mily mérhetetlen különbségek vannak, amelyek csökkentéséhez már nem elegendőek a jogok. Kétségtelen: az információ és az információ-áramoltatás az elektronika korában szinte korlátlan hatalom megszerzését szolgálhatja, de önmagában véve is felülkerekedhet a politikán. S bármennyire is szükséges rossznak tartjuk a politikát, mégiscsak több erkölcs és szellem működteti a jó politikát, mint egy műszaki technológiára alapozó, az információt, mint gazdasági tőkét birtokló technokrata elit lépéseit. Ez utóbbi ugyan erkölcsileg steril információ-forrásokból táplálkozik, de nincs tekintettel a Föld emberi tömegeire, csak a fejlett technológiára alapozott gazdaság működtetésére. Ennek következtében mindegyre zártabb lesz, s kirekeszt tömegeket mindabból, amit szaktudása révén birtokol. Évekkel ezelőtt, amikor az első személyi számítógépeket még csak hírből ismertük, egy jeles szlovákiai magyar szakember arról tartott előadást, hogy mikorra várható az információ és az informatika kivédhetetlenül bekövetkező uralma egy technológiailag fejlett társadalomban. Akkor igencsak a tudományos fantasztikum világába tartozónak tűnt a dolog, de ma már a zártrendszerben tőkésített, világot átfogó adatbankok, a kábeltévék, a kereskedelmi műholdas csatornák és az elektronika segítségével hihetetlenül felgyorsított nyomtatott sajtó jelenlétét figyelve, igencsak közelinek tűnik ez a kor. Ha jól belegondolunk, igazából itt érthető meg némely mai politikusok igyekezete, hogy megkaparintva az információközlésnek ezeket a fontos rendszereit, a maguk elképzelése szerint uniformizálják az embereket. A ma már gazdasági energiaforrást jelentő információ, az erről és a világ történéseiről tájékoztató tömegkommunikáció. valamint az ezekre alapozott nyelvi dominancia érvényesítése kicsiben és nagyban, igenis politikai célt képeznek. Minél alacsonyabb fokon van egy társadalom politikai tudata, annál agresszívebb és primitívebb módszerekkel törekszik a lényegét tekintve a politikusok számára megérthetetlen technológiákra alapozva működő információs rendszerek birtoklóinak, működtetőinek és használóinak a befolyásolására. Ha jól értelmezem a számomra roppantul izgalmas, ugyanakkor a fentiekben említett információs technológiák és az ezek által megszerzett gazdasági hatalom politikai összefonódásának veszélyeire csak áttételeiben utaló emberi alapjogi chartát, akkor nincs benne másról szó, mint a jövőnkről. Ahol meghatározó helye lesz a mindennapi hírközlésnek, a gazdasági információnak, ezek független működtetésének, a szabad véleménynyilvánításnak és az autonóm szórakozásnak, pihenésnek. Ha minden a tervek szerint halad, akkor 1998-ra az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának ötvenedik évfordulójára el is fogadják a dokumentumot. Bizakodjunk, mert közben idehaza meg kell küzdenünk a létezésért, az információ szabadságáért, és a tudásnak, a kultúra értékeinek anyanyelvünkön történő megszerzéséért. Láthatjuk, van remény. DUSZA ISTVÁN