Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-10 / 234. szám, hétfő

1994. OKTÓBER 10. ÚJ SZÓ KALEIDOSZKÓP 5 Orvosból vállalkozó Pásztor László csicsói körzeti orvos már egy évvel ezelőtt eldön­tötte: amint lehetőség nyílik, megkezdi magánpraxisát. A le­hetőség október l-jétől adott, hiszen dr. Tibor Sagát egészségügyi miniszter kiharcolta az átálláshoz nélkülözhetetlen anyagiakat. A pénzszerzés nem ment könnyen. A biztosító ugyanis eleve rossz alapállásból indult ki: csak annyit oszthat el, amennyivel rendel­kezik; ezért magánrendelőnként csupán 21 ezer koronás költség­vetéssel számolt. Az elfogadhatatlan feltételek miatt már-már úgy tűnt, az alapellátás privatizálása nem valósul meg... - Az egészségügyi miniszter felké­résére az orvosi kamara néhány tagja - közöttük voltam én is - kidolgozta az általános orvosi alapellátás privati­zálásának feltételeit. Mi nem abból in­dultunk ki, hogy a biztosítónak jelen­leg mennyi pénze van, hanem abból, mennyi kell ahhoz, hogy az orvos működtetni tudja a rendelőt, fizetni tudja az ápolónőt, s munkájáért a je­lenleginél tisztességesebb bért kapjon. Kiszámítottuk, hogy a körülbelül 42 ezer koronás költségvetésbe belefér az ország valamennyi alapellátást nyújtó rendelője. Természetesen az általános orvosok továbbra is területi körzetet kapnak 1100-1500, a gyer­mekorvosok 900-1100, a körzeti nőgyógyászok 2200-2500 lakossal. A betegek ellátásáért úgynevezett fej­pénzt állapítottunk meg: az általános orvos 32,70-et, a gyermekorvos 42,50-et, a nőgyógyász pedig 19 ko­ronát - sorolta a feltételeket, majd ki­tért az orvos kiadásaira is. Ugyanis ő veszi át a rendelő összes gondját-ba­ját, fizeti a bérleti díjat, megvásárolja vagy bérli a műszereket, a berende­zést, állja a takarítás vagy a fűtés költ­ségeit és sorolhatnánk. Jó tudni vi­szont azt. hogy a laboratóriumi vizs­gálatok, a szakorvosi ellátás, a kórhá­zi kezelés, a betegszállítás, illetve a gyógyszerköltségek nem az orvost terhelik. - Hadd nyugtassam meg a körzeti orvoshoz betérő betegeket: a magán­praxis nem jelenti azt, hogy ezentúl az alapellátásért fizetni kell. Az állam­polgár havonta fizeti az egészségügyi biztosítás díját, a gyermekek, a rok­kantak és a nyugdíjasok esetében pe­dig az állam. A változás tulajdonkép­- pen nem érinti a beteget. Jó volna vi­szont. ha minőségi változást tapasztal­na. Az egészségügyi szakértők szerint Szlovákiában az alapellátás évi 3,7 milliárd koronába kerül, s az állam va­lamennyi lakos számára garhntálja a gyógyítást. - A magánpraxist folytató orvosok nem kerülnek majd többe? ­vetettem fel. - Az alapelvek kidolgozásakor fog­lalkoztunk ezzel a kérdéssel, s bár­mennyire hihetetlenül is hangzik, szinte biztos, hogy a magánrendelők olcsóbbak az államiaknál - közölte, s mielőtt szólhattam volna, állítását pél­dákkal támasztotta alá. - Az. ápolónő bérét 5000 koroná­ban, az orvosét 10 ezerben (nettó) ha­tároztuk meg, ezen takarékoskodni nem lehet, viszont vannak költségek, amelyeket le lehet faragni. Eddig úgy volt, hogy minden körzeti orvosi ren­delő 8,5 órás munkaidőben takarí­tónőt alkalmazott. Tudjuk jól, a nap folyamán nem sok dolga akadt. A ma­gánorvosnak elég lesz, ha naponta két órára alkalmazza. De van más is. Amikor például elromlott a vízmele­gítő, hiába jelentettem komáromi fe­letteseimnek, előfordult, hogy csak néhány hét elmúltával küldtek sze­relőt. Nagy pénzek úsztak el, miköz­ben panaszkodtunk az adósságok emelkedésére. Amikor megkérdeztem, mi min­den kell ahhoz, hogy az állami orvos­ból magánorvos váljék, viccesen megjegyezte: elsősorban kitartás és kötélidegek az ügyintézéshez. S hogy megértsem, miről is van szó, felsorolásba kezdett. Közlése szerint mindenekelőtt a já­rási tisztiorvos meghatározza az álta­lános orvos körzetét, majd a rendelőre működési engedélyt kell kérni a kör­zeti tisztiorvostól. Ha ez megvan, az orvosi kamara jóváhagyása és enge­délyére van szükség. A magánorvo­soknak kötelező a kamarabeli tagság, hiszen ez a szerv vállalja a garanciát a gyógyító tevékenységért és a rendelő szakszerű berendezéséért. Be kell nyújtani az erkölcsi bizonyítványt, az orvosi diploma és a szakvizsgát igazo­ló irat hitelesített másolatát, majd a dokumentumokat a bérleti szerződés­sel vagy a tulajdonlappal együtt az egészségügyi minisztériumba kell to­vábbítani, ahol engedélyezik a nem állami rendelő megnyitását. Az iratok kézhezvétele után meg kell kötni a szerződést a biztosítóval, majd a sta­tisztikai hivatal következik, ahol az orvos megkapja a nyilvántartási szá­mát, s megtudja, hogy nem kisiparos, holott a kereskedelmi törvény értel­mében vállalkozik. - Hat hétig tartott, mire minden en­gedélyt megkaptam. Furcsa érzés tud­ni, hogy a komáromi egészségügyi in­tézettel szeptember 30-ával megszűnt a munkaviszonyom, noha kórházi ügyeleteket továbbra is vállalnom kell. Mialatt Pásztor doktor a tennivaló­kat sorolta, körülnéztem a rendelőben. Tavalytól, amióta nála jártam, egy számítógéppel és egy kényelmesnek tűnő karosszékkel gazdagodott - gon­doltam. Amikor közöltem észrevéte­lemet, jót derült. - A bőrfotel a feleségem ajándéka, de a számítógép is magántulajdon. A nálam regisztrált 1740 beteg adatainak tárolására szolgál. Amióta számítógép­pel dolgozom, megszűnt a hosszadal­mas kórlapkeresés, s a vényeket is gépi segítséggel töltöm ki. Sokféle tervem van, megvalósításukra fokozatosan kerül sor. Meglepődéssel vettem tudomásul. hogy Pásztor doktor nem egy, hanem két nővért kíván alkalmazni. - Az egyik, akivel tíz éve dolgozom, to­vábbra is azokat a feladatokat látja majd el, mint eddig. A másik az asszisztens szerepét tölti majd be. A csicsói, a füssi és a kolozsnémai bete­geim is tudják, mivel a rendelőt a laká­somtól csak egy ajtó választja el, hogy én már reggel negyed héttől rendelek. Mivel gyakran előfordul, hogy a váró­terem megtelik, egy nyugaton haszná­latos „újdonság" bevezetését tervezem: a telefonon történő bejelentkezést. - Igen óm, de mi lesz a betegekkel a szabadságok ideje alatt, vagy ha az. or­vos továbbképzésen vesz részt? - Az egy-két napos szabadságok nem jelentettek gondot eddig sem, mi­ért változna a helyzet? Huzamosabb tá­vollét esetében a hiányzó orvost az ikerkörzet orvosa helyettesíti. Az iker­körzetem továbbra is Nemesócsa lesz, noha az ottani körorvos még állami. Mindig, amikor kellett, ő látta el a bete­geimet - vagy én az övéit -, s a jövőben is így lesz. A beteg szempont­jából semmi sem változik, az anyagiak rendezése az orvosok dolga. A jövőben is egymásra leszünk utalva, hiszen re­mélem, hogy a többiek nagyon gyor­san követik példámat. Az. orvosnak persze vannak megfizethetetlen köte­lességei is. Ilyennek tartom az egész­ségügyi felvilágosítást, melynek lénye­ge a betegségmegelőzés. Ezt eddig sem pénzért végeztük, hanem hivatás­tudatból, bár a megelőzés nemcsak az egészségügy feladata. Szóba került az is, hogy az általános orvosok mennyire képesek ellátni a há­ziorvosi teendőket. - Vidéken a leg­több orvos - ha kell - egy kicsit sebész. egy kicsit gégész, egy kicsit szemész és sorolhatnám. Tudatosítani kell, hogy Komárom és Csicsó között a távolság 35 kilométer. Tegyük fel, hogy valakit könnyebb baleset ér. Azonnal ellátom, s ha kell, egy-két öltéssel összefogom a vérző sebet. Minek küldjem a sérültet a kórházba? Amikor azt tudakoltam, hogy októ­ber elsején a Komáromi járásban hány kollégája kezdte el a magánpraxist, kis­sé szomorúan közölte, hogy rajta kívül egy sem. A miértemre őszintén vála­szolt. - A kockázat tartja vissza az orvoso­kat. Ugyanis a biztosító a működéshez nélkülözhetetlen költségek térítését csak az év végéig vállalta. Az egész­ségügyi minisztériumban mintegy 1600 kérvény gyűlt össze, vagyis vár­ható, hogy novembertől egyre többen leszünk. Hiszem, hogy nem kerülnek hatalomra olyanok, akik vissza szeret­nék fordítani ezt a folyamatot. PÉTERFI SZONYA Csipkerózsika ébredezik Kettészakadás utáni remények a gútai Babetta Rt.-ben A szlovákiai mopedgyártás gyökerei jó né­hány évtizeddel ezelőttre nyúlnak vissza, ami­kor is a vágbesztercei gördülőcsapágygyár más gépipari tevékenysége mellett elkezdte a Babetta néven közkedveltté vált segédmotoros kerékpár gyártását. Amikor azonban Vágbesz­tercén a repülőgépmotor-gyártás egyre na­gyobb teret és egyre több pénzt igényelt, a vál­lalat vezetése úgy döntött, hogy a csallóközi Gúlára helyezi át a mopedgyártást, ugyanak­kor Nagymegyeren az egykori Elektrosvil­ntűhelyben megkezdi néhány mopedtartozék előállítását. Abban az időszakban a gútai sze­relőcsarnokokat évente mintegy 40 ezer Ba­betta hagyta el - a mennyiség nem kis hánya­da külföldön került értékesítésre. A '89-es változások utáni árliberalizálás, a felhasznált alkatrészek és nyersanyagok árá­nak ugrásszerű megnövekedése, valamint az exporttámogatás megszüntetése miatt a köz­kedvelt járművek fogyasztói ára ugyanis a „békebeli" 3-4 ezer koronáról 10 ezer korona fölé szökött, a kereslet pedig ennek arányában esett vissza. A gútai ZMV KOVA MOTOR á.v. tehát nem a legkedvezőbb mutatókkal ke­rült a vagyonjegyes privatizáció első hullámá­ba és alakult át 1993 májusában részvénytár­sasággá oly módon, hogy a kibocsátott részvé­nyek 57 százaléka befektetési alapok birtoká­ba, a fennmaradó tulajdonhányad pedig egyé­ni befektetőkhöz került. A legtöbb részvényt felügyelő befektetési alap a csacai Fond Kri­váň, valamint a zsolnai Ložiskový investičný fond. A részvényesek a manchesteri tanulmá­nyútjáról hazatért František Jankech mérnö­köt, a vágbesztercei csapágygyár egykori műszaki igazgatóját bízták meg a gútai válla­lat vezetésével. A környékbeli emberek állal csak Babetta­gyárként emlegetett ZMV KOVA MOTOR Rt. tekintélyes adóssággal a nyakában nem bi­zonyult hosszú életűnek, ugyanis a részvény­társaság elöljárósága úgy döntött, hogy ez év Vajon összeszerelésük után hová kerülnek ezek a kétkerekűek? (A szerző je/vétele) februárjában kettéosztja a vállalatot. így meg­alakították a mopedgyártással és e járművek kereskedelmével foglalkozó Babetta Rt.-t, va­lamint az automatizálással, szerszámkészítés­sel, szemétégetéssel és hőkezeléssel foglalko­zó ZMV Rt.-t. A vállalat kettészakadásával természetesen a részvények is osztódtak, még­pedig a vállalat vagyonának osztódásával azo­nos arányban. Arról, hogy a részvényesek a megváltozott körülmények után hány ZMV-, illetve hány Babetta-részvényt birtokolnak, az Értékpapírközponttól kaptak értesítést. Egyébként a részvények árfolyama közvetle­nül a kettészakadást követően nem változott, azonban ez a tény korántsem jelenti azl, hogy a jövőben is hasonló árfolyammozgást fognak mutatni. - De vajon miért is volt szükség az alig pár hónapos ZMV KOVA MOTOR Rt. kettészakí­tására? - tettem fel az alkalmazottak és a gú­tai gyárat ismerők által is oly gyakran vitatott kérdést František Jankechnak, a Babetta Rt. vezérigazgatójának. - Ahhoz, hogy a segédmotoros kerékpár gyártásában megszerzett pozíciónkat Szlová­kiában és külföldön is megőrizzük, a vállalat produktivitását nem kis mértékben növelnünk kell. Ez pedig csak abban az esetben lehetsé­ges, ha külön ellenőrzés és irányatás alá kerül a mopedgyártás, illetve az azt kiszolgáló egyéb műszaki tevékenység. A termelés haté­konyságának növelése érdekében láttuk szük­ségesnek a vállalat kettészakítását, majd egy további lépésként a nagymegyeri üzem felszá­molását. Ugyanis azzal, hogy Nagymegyeren számos olyan tevékenységet is fenn kell tarta­nunk, amelyre Gútán is szükség van, nagyon sok fölösleges kiadásunk van. - Mekkora ma a kereslet a vállalat termékei iránt? - Az év elején kénytelenek voltunk szüne­teltetni a termelést. Januárban gyakorlatilag minden munkásunk otthon tartózkodott, a csarnokokban még a fűtést is leállítottuk. Feb­ruárban alkatrészeket gyártottunk, az össze­szerelést pedig gyakorlatilag csak márciusban kezdtük el. Akkor viszont már olyan nagy volt a kereslet, hogy képtelenek voltunk kielégíte­ni a megrendeléseket. Lévén, hogy új vállalat vagyunk, a bankoktól szinte alig kapunk hi­telt, tőke hiányában pedig csak nagyon lassan tudjuk növelni a gyártást. Ma már ugyan nye­reségesek vagyunk, de az év végi mérlegünk minden bizonnyal még némi veszteséget fog mutatni. - A világ mopedgyártóinak többsége egyéb tevékenységgel is foglalkozik, hogy fedezze a kereslet ingadozásából keletkező vesztesége­ket. A gütai Babetta Rt. viszont csak a mope­dokra épít. Vajon ez az egyoldalú gyártási program nem teszi túlságosan is kockázatossá a vállalat jövőjét ? - Sajnos, anyagiak híján más tevékenység­be nem kezdhetünk. Egyúttal azonban azt is látjuk, hogy csak akkor maradhatunk tartósan a piacon, ha termékeinket állandóan fejleszt­jük. A nemrégiben Nyitrán megrendezett Au­tószalonon már bemutattuk a Sting márkanevű új mopedunkat, amelynek a gyártását ez év vé­gén elkezdjük. Továbbá az új mopedjainkat jnár szeretnénk ellátni egy olajtartállyal, hogy a motorosoknak a tankolásnál ne kelljen állan­dóan olajat keverni a benzinbe. Az említett tartály ugyanis biztosítja, hogy az üzemanyag­ba automatikusan, a gyártó által meghatáro­zott keverési arányban kerüljön az olaj. - A vállalati struktúra változása után ho­gyan alakult a Babetta Rt. exportja? - Csehországban tavaly még a Motokov vállalat terítette mopedjainkat - sajnos, nem a legrugalmasabban, ezért egy saját kereskedel­mi vállalat, a Babetta Bohemia létrehozása mellett döntöttünk. A Magyarországon jelen­leg is uralkodó meglehetősen áttekinthetetlen piaci viszonyok arra kényszerítettek bennün­ket, hogy megalapítsuk a Babetta Hungáriát. Már aláírtuk azt a szerződést, amely egy egyiptomi közös vállalat létrehozásáról szól. A jövőre induló vállalat évi 3 ezer darabos ka­pacitással az észak-afrikai piacra fog szállíta­ni. Remélhetőleg hamarosan Kubában is el­kezdődik a Babetta-gyártás, amely nemcsak a szigetország, hanem a többi Karib-tengeri ál­lam részére is szállít majd. Ott csupán a járművek értékesítésében leszünk érdekeltek. Kínában pedig egy Sanghaj melletti moped­gyártó vállalat szeretné a nálunk kifejlesztett járművek összeszerelését elkezdeni évi 10 ez­res kapacitással. Noha a gútai Babetta-gyár az utóbbi három­négy évben a külföldön is keresett mopedok helyett leginkább veszteséget produkált, alkal­mazottjainak számát a több mint 1100-ról csaknem a felére csökkentette, most azonban úgy tűnik, hogy feléled Csipkerózsika-álmából. Ahogyan a nyugati államok teszik Kelet-Eu­rópában, exportálja a Szlovákiában már „befu­tott" technolóigát - Észak-Afrikába, Dél­Amerikába vagy éppen a világ legnépesebb országába, Kínába. Hogy mekkora sikerrel, az csak a vállalat 1995-ös mérlegéből fog kide­rülni. KOSÁR DEZSŐ Archív felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom