Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)
1994-10-10 / 234. szám, hétfő
4 MOZAIK •ÚJ SZÓ 1 1994. OKTÓBER 10. Kárpát-medencei kézfogásért Kegyeletteljes megemlékezés Margonyán ITTHON TÖRTÉNT-7 NAP ALATT CARNOGURSKY A LEGKÖVETKEZETESEBB. Elsősorban a köztársasági elnök szentélye körüli huzavona végeredménye mutatja majd meg, milyen mértékben sikerül a DSZM elnökének megvalósítania a tekintélyelvű kormányzás bevezetésére irányuló szándékait. Már a választásokat követő első hét kormánykoalíció-formálási tapogatódzásai is megmutatták, hogy az alkotmányosság és parlamentarizmus alapjainak védelmezésében a szlovák kereszténydemokraták a legkövetkezetesebbek. Ján Čarnogurský egyértelműen kimondta: az. elnök státusának tiszteletben tartása nem képezheti alku tárgyát. Szinte biztosra vehető, hogy a KDM-elnöknek saját pártjában szilárd a háttere. Ugyanez már távolról sem mondható el a Demokratikus Baloldal Pártjáról, és ki tudja, mennyire mondható el a DU-ről. A Magyar Koalíció e vonatkozásban statisztaszerepre van kárhoztatva, mindenesetre dicséretes azonban, hogy mindhárom párt első embere egyértelműen leszögezte: az „El a kezekkel Michal Kováétól!" elvhez tartja magát. Félő, hogy ennek majd csak évek múlva, kissé dagályosan szólva, a történelem ítélőszéke előtt lesz jelentősége. Ugyanis - főleg a DBP-ben - némely vezetők az indokoltnál sűrűbben nyilatkoznak arról, hogy a szilárd kormányzás érdekében kompromisszumkészségről kell tanúbizonyságot tenni. Ezzel szemben Meéiarék háza táján még egy szó sem hangzott el a kompromisszumkészség szükségességéről. Ugy tűnik, hogy az elkövetkező fél évben, a kormányalakítási kísérletek időszakában Peter Weiss pártja mindent elronthat, illetve - ha sarkára áll, és komolyan gondolja a szociáldemokratává válást - sok mindent helyrehozhat. A köztársasági elnöki státus megváltoztatása ugyanis az a „hógolyó" lehet, amely elindítja a lavinát, és ez a lavina (erre mérget vehetünk) elsöpri majd mind a képviselők szabad mandátumát, mind a szlovákiai parlamentarizmust. Ha vannak még olyan, a politikatörténet iránt érdeklődő szlovákiaiak, akik nem tudják, mit értenek a „szalámitaktika" fogalmán, félő, hogy most majd megtapasztalhatják a gyakorlatban. ÉRDEKTELENSÉGEK A HELYI VÁLASZTÁSOK IRÁN T. A sajtó az utóbbi hetekben úgyszólván csak a parlamenti választások esélyeivel és eredményeivel foglalkozott, így szélárnyékba került a helyhatósági választások kérdése, noha a községekben és a városokban október 9-éig be kellett terjeszteni a jelölőlistákat. Helyi.szinten - és ez alól a magyarlakta terület sem képe/ kivételt nagyon negatívan befolyásolhatja a helyzetet, hogy a parlamenti választásokat megelőző kampány folyamán a pártok csúcsvezetői túlságosan önzőén, csak a „frontemberek" népszerűsítésére törekedve irányították az agitációt. Ennek f magyar vonatkozásban is) csak az lehetett a következménye, hogy több százra tehető azok száma, akik most vérig sértve nyalogatják sebeiket, amiért pártjuk még csak esélyt sem adott nekik, hogy a közvetlen környezetükben élők bejuttassák őket a parlamentbe. Feloldhatatlan ellentmondás van aközött, hogy a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa képviselőinek száma véges (150), a helyi jelöltek ambíciója pedig úgyszólván végtelen, ahogy már 2-3 nappal a mandátumok elosztása, főképp pedig a töredékszavazatok figyelembe vétele után kiderült. Csak tetézi a bajt, hogy nemcsak - és nem elsősorban - a bukott képviselőjelöltek érzik magukat becsapva, hanem a rájuk voksolók is. akik arra a következtetésre jutottak, hogy az adott párton belül a központi apparátus döntötte el elsősorban, hogy ki kerül be a parlamentbe és ki nem. Mindez kétségtelenül befolyásolja a helyhatósági választások előtti hangulatot, így hasznos lenne, ha (magyar) pártjaink a legközelebbi hetekben nemcsak a győzelemnek örülnének, hanem a falvakban, városokban megpróbálnák helyrehozni, amit elrontottak. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy a legközelebbi parlamenti ciklusban a törvényhozásban statisztaszerepre lesznek kárhoztatva. Helyi szinten viszont sok múlhat azon, hogy nem sértődött, hanem tettrekész emberek szólhatnak bele az ügyes-bajos kérdések megoldásába. " TÓTH MIHÁLY Közelebb az összmagyarsághoz Agrofórum '94, Kassa Krumplicukortól a Mazdáig Vagy a Mazdától a krumplicukorig ? Mert ugye, a kettő nem mindig ugyanaz. •• Mindenesetre ha azt akarjuk kifejezésre juttatni, hogy a Kassán szombaton kezdődött - e's kedd estig tartó - Agrofórum '94 mezőgazdasági és élelmiszer-ipari kiállításon mindkét cikk megtalálható a sok termék között, akkor a sorrendnek nincs szerepe. Más volna a helyzet, ha arra akarnánk rákérdezni, hogy a Mazdás korszak után a krumplicukor visszatérésének az időszaka következik-e. Reméljük, bármennyire is panaszkodik az agrárágazat meg sok csatád is az anyagi helyzetére, azért attól talán a világmárkájú gépkocsiról (egyelőre?!) csak álmodóknak sem kell félniük, hogy fokozatosan a Mazda is úgy eltűnik előlünk a lehetőség láthatárán, mint ahogy évekkel ezelőtt eltűnt az üzletekből a legolcsóbb édességek közé tartozó krumplicukor... Meg abban is jó volna hinni, hogy az egykor egy korona húsz fillérbe kerülő, de most már legkevesebb hat koronáért árusított táblája ennek az édességnek holnap nem lesz sok gyereknek megfizethetetlenül drága. Hogy mit keres a világmárkájú gépkocsi az élelmiszer-ipari és mezőgazdasági kiállításon ?! Egyértelmű. Ugyanazt, mint a többi száz más árucikk. Vevőt, termelőt. Mert azért, mi tagadás, ma még sokkal feltűnőbb és ritkább látvány, ha egy mezőgazdász lóháton, mint „meseautóval" jár. Egyébként a Technika Házában egy eperjesi szíjgyártó nyerget és hámot is kínál... A maga nemében érdekes „párok" e termékbemutatón a burgonyatermesztő szlovákiai és lengyelországi cégek. Főleg most, amikor az. egyik és másik standra egyaránt kíváncsi látogatók között olyan is akad. aki az elmúlt napokban Lengyelországból vagy Magyarországról hozott egy-két zsák krumplit, mert „kinn" szinte feleannyiba kerül, mint Szlovákiában. Lehet, hogy szomszédainknál olcsóbb, de garantálom, hogy a miénk jobb minőségű! - reagál egy-egy ilyen megjegyzésre a nagybmnici burgonyatermesztő gazdaság helyi képviselője. Bemutatkozik ezen a seregszemlén több húsfeldolgozó cég is. - Ilyenkor még nem tudható, hogy nekünk megérte-e idejönni. Az eredmény körülbelül fél év múlva jelentkezik. Egyelőre csak azt látjuk, hogy az itteni fogyasztók, kereskedők érdeklődnek néhány termékünk iránt - nyilatkozta szombat délután Miroslav Launer, az érsekújvári NOVUM húskombinát szakembere. A kassai AC RAD Kft. egyebek között átlátszó fóliához hasonló textilanyagot kínál kertészeknek, zöldségtermesztőknek. A cég képviselői szerint a Pegas agro alatt úgy nő a zöldség, mint a hagyományos fóliasátorban, s közben locsolni sem kell alatta, mert ez az anyag vízáteresztő, átengedi az. esővizet, miközben a rovaroktól megvédi a növényzetet. A termelő akár a zöldségmagot is megveheti, megrendelheti a kiállításon, például a somorjai AGROTRANS standján. Aki pedig a termést majd hűtéssel szeretné tartósítani, annak a kiállításon jelen levő magyarországi cégek egyike, a tatai MIRELTA is segítségére lehet. A csehországi behdalovcei gépgyár baromfifeldolgozó kis- és nagyüzemeknek kínál különböző teljesítményű gépsorokat, egy prostéjovi vállalat kisfejőgépet és kaszálógépet hozott Kassára, a kassai NOVÁTOR traktorokat, kerti gépeket, szerszámokat vonultat fel. Sok látogató, köztük a nagygéresi Erdélyi Gábor mezőgazdasági szakember szerint sem lehet panasz az áruválasztékra. Valiiban nem, hiszen még lovas hintó is felsorakozott a gépek és mezőgazdasági eszközök mellé. Olyan hintó, mint amilyen a helyben, Helénia Lászlónál vásárolható régi kassai képeslapokon is látható. (gazdag) (Új Szó-tudósítás) A 145 évvel ezelőtt kivégzett aradi vértanúkra emlékezve szombaton a szlovákiai Margonyán, Dessewffy Arisztid honvéd tábornok síremlékénél koszorúzási ünnepségei rendeztek, melyen többek között részt vett Havasi Béla, a budapesti külügyminisztérium főosztályvezetője. Boros Jenő, Magyarország szlovákiai nagykövete, Váradi Lajos konzul, Pataki Imre katonai attasé, Máté László, a Csemadok OV titkára, Alžbeta Svecová, Margonya polgármestere, továbbá a Páneurópai Unió Borsod-Abaúj-Zemplén megyei küldöttsége, a Csemadok, a Thália Színház, az Együttélés, a Magyar Polgári Párt kassai képviselői és más vendégek. A kegyeletteljes megemlékezés szónoka, Balassa Zoltán egyebek mellett a következőket hangsúlyozta: - Amióta e kápolna elé zarándokolunk, éltetjük a reményt: eljön az ideje annak, hogy Margonyától Aradig egy élő láncot alkotva szimbolikusan kezet fogjanak a Kárpátmedence népei, mint 145 évvel ezelőtt a fiai, legjobbjai tették. Sokszor egymás nyelvét sem értették, a parancsokat fordítani kellett, mégis a szabadság szent eszméje összekoNyilvántartási (Új Szó-információ) A Szlovákiai Városok és Községek Társulásának Elnöksége tiltakozik az ellen, hogy a parlamenti választásokon problémát okozó választói névjegyzékek összeállításáért kizárólag a községeket tegyék felelőssé. Az elnökség szerint az állampolgárok nyilvántartását illetően sem tisztázott az államigazgatási, illetve az önkormányzati szervek hatáskörének meghatározása. - A; egyik problémát az állampolgárság megjelölése jelentette. Az eredeti elképzelés szerint csak azok az állampolgárok voksolhattak volna, akiknek a személyi igazolványában fel van tüntetve a szlovák állampolgárság. Később ettől a feltételtől eltekintettek. De minek az alapján állapíthatták volna meg a községek az állampolgárságot, melyik hivataltól kaphattak volna erre vonatkozólag megbízható információt? Arról van szó, hogy az állampolgárságot bepecsételtető lakos nem kerül kapcsolatba a városi vagy községi hivatallal, mivel ezt államigazgatási szervként az vácsolta őket és küzdöttek mindhalálig vagy legalábbis a lehetőségek végső határáig, mintha a saját nemzetükért tették volna. Ma már világosan látjuk: őérettiik is tették. Boros Jenő nagykövet azt emelte ki, hogy Magyarország és Csehszlovákia kapcsolata a hetvenes évek közepén jutott el arra a szintre, hogy az 1848-as hőseinkről első ízben emlékezhettünk meg közösen. Húsz év telt el azóta, hogy a magyar kormány kezdeményezésére Dessewffy Arisztid kriptájának homlokzatára emléktáblát helyezhettek el. A nagykövet hangsúlyozta, hogy Magyarországon olyan párt került kormánypozícióba, amely meghirdette a jószomszédi kapcsolatok kialakítását, a történelmi vélt vagy valós sértelmek orvoslását, az emocionális görcsök feloldását. A nagykövet beszédét ezekkel a szavakkal zárta: - Kívánom valamennyiünknek, hogy sokszor lehessünk itt, Margonyán, sokszor emlékezzünk meg Dessewffy Arisztidről, és mindez valóban arra figyelmeztessen bennünket, hogy volt már összefogás a népeink között, és lesz. még újra, mert ez. a záloga annak, hogy mi, az. európai kis népek újra elfoglalhassuk méltó helyünket Európában. (szas/.ák) hézagok anyakönyvi hivatal végzi - olvasható az állásfoglalásban. További nehézséget okoz, hogy sokan nem jelentik be, hogy elköltöztek az állandó lakhelyükről, így az önkormányzati szervek nem időszerűsíthetik az állandó lakosok névjegyzékét. Ilyen feltételek mellett a községek nem vállalhatnak felelősséget azért, hogy ne kerüljenek a választók névjegyzékébe olyanok, akik már nem állandó lakosai a községnek. Ugyanez a helyzet az elhalálozással is, ha a lakos nem az állandó lakhelyén hunyt cl, és az elhalálozást jegyző anyakönyvi hivatal nem tudatja ezt az állandó lakhelyként szereplő község hivatalával. A társulás elnöksége figyelmezet, hogy az állampolgárság feltüntetésének elmulasztása további bonyodalmakat okozhat. Ugyanis az önkormányzati választásokon képviselő- vagy polgármesterjelöltként csakis szlovák állampolgárok indulhatnak, s a népszavazáson való részvételnek is feltétele a szlovák állampolgárság. (gaál) (Új Szó-tudósítás) Október hetedikén Pozsonyban tartotta meg második ülését a Magyarok Világszövetségének 1994 májusában alakult szlovákiai tanácsa. A felvidéki magyar szellemiség legkülönbözőbb területeiről verbuválódott testület - a tavaszi, alakuló tanácskozásán hozott határozata értelmében - a múlt hét péntekén megvitatta és elfogadta az MVSZ Szlovákiai Tanácsának működési szabályzatát; s egyben javaslattal is élt ana vonatkozóan, hogy tagjai közül kik vegyenek részt a MVSZ Budapesten, e hónap 21-23-án tartandó küldöttközgyűlésén. A működési szabályzat egyes pontjait érintő vitában, valamint a világ magyarjainak közelgő küldöttközgyűlésén képviselendő felvidéki álláspontokat egyeztetve elsősorban az a szándék talált pártfogásra, hogy az MVSZ SZT tekintse egyik legfontosabb céljának a szlovákiai magyarság bekapcsolódását az összmagyarság szellemi vérkeringésébe. (mik-) (Folytatás az /. oldalról) uk kellene. Érdekes módon a film nem akkőf volt a legtendenciózusabb, amikora kétnyelvűsítésolyan lelkes támogatóit beszéltette, mint Ľudovít Fliegel, a kisebbségi oktatásügy egykori minisztériumi osztályvezetője vagy az osztályvezetői posztjáról időközben már leváltott Lýdia Benčová, hanem akkor, amikor hallgatott. Makacsul hallgatott ugyanis a probléma lényegéről, arról, hogy az intézményesen felülről oktrojált „alternatív" oktatás képese megoldani azt, aminek a megoldására deklaráltan hivatott. Mert minden oktatási programnak, tervezetnek csupán egyetlen célja lehet: a tanulók általános (nemcsak szlovák nyelvbeli!) tudásszintjének emelése. Vajon alkalmas-e erre a kétnyelvű oktatás - ennek bizonyításával adós maradt a főműsoridőben sugárzott propagandafilm. Ahogy arra sem tudott választ adni - persze nem is próbált hogy ez az oktatási tervezet harmonikus, ép személyiségek formálódását szolgálná-e, avagy csonka nyelvű, csonka identitású, magukkal és a világgal ambivalens viszonyban álló, elbizonytalanodott emberek sorozatgyártását. Az alternatív oktatás lélektani vetületeiről mindenkor mélyen hallgatnak a kétnyelvű iskola előnyeit magasztaló „szakemberek". Erről - maga is pszichológus lévén - talán Emil Komárik oktatási államtitkár tudott volna valamit mondani, ő azonban csak arra szorítkozott, hogy nem megfelelő alapossággal előkészítettnek, félkésznek minősítette a tervezetet. Visszafogottságán nem csodálkozhatunk. A film közvetlenül a választások előtt készült, és Komárik, a KDM egyik kulcsembere bizonyára választási esélyeit féltve óvakodott attól, hogy a nyilvánosság előtt olyan színben tűnjön föl, mintha a magyarság érdekeit védelmezné. Mégis szolgált némi tanulsággal a film, legalábbis számunkra, mivel leplezetlenül feltárta a kétnyelvű oktatás indokolhatőságának hézagait. Ennek pregnáns példája volt Fliegel úr nyilatkozata. Ő ugyan épp azt hangoztatta, hogy a tervezet ellenzői nem tudják szakmai érvekkel alátámasztani álláspontjukat, ám ő maga sem tudott egyetlen megalapozott, sokéves, bevált gyakorlattal szentesített szakmai érvet felhozni a védelmére. Nem tudta kielégítő módon megmagyarázni, hogy miért az. egyes tantárgyak szlovák nyelvű oktatását tekinti a legcélszerűbb megoldásnak, ha csupán a magyar iskolákban folyó szlováknyelv-oktatás módszertanával van baj. Miért kell valakit tetőtől talpig begipszelni, a száját is beleértve, ha csak a keze tört el? Mi a kockázatosabb és költségesebb: egyetlen tantárgy, a szlovák nyelv oktatása módszertanának alapos felülvizsgálása és - akár külföldi szakemberek bevonásával is - új alapokra helyezése, vagy egy sosemvolt új iskolatípus kiépítése, beindítása? A sokat emlegetett társadalmi stabilitást mi szolgálja jobban: egy elégedett, vagy pedig egy magát jogaiban sértve érző, rossz közérzetű kisebbség? Az anyanyelven való művelődés ugyanis törvény adta jogunk. S ha valaki azt a nyelvet, amelyen Nobel-díjas tudósok sajátították el a matematika, a fizika és a természettudományok alapjait. alkalmatlannak minősíti ezen tantárgyak színvonalas oktatására, annak csak egy célja lehet: anyanyelvünk konyhanyelvvé degradálása, fokozatos elsorvasztása. Ezt pedig semmiféle törvény nem szentesíti. Egyéb tanulságai is voltak a filmnek. A/ például, hogy gimnazista gyerekek nemigen tudják megfogalmazni, miért járnak ők magyar iskolába. Nem akadt a környezetükben valaki, aki elgondolkoztatta volna őket ezen, és elmondta volna nekik, miért őrizendő az a kultúra, amelynek szellemében nevelkednek. Aki ezt nem tudatosítja, aligha érzi majd őrizendő értéknek azt, amit az anyanyelvű iskolában kapott. A következő tanulság az, hogy csakis a teljesítmény, a jó teljesítmény igazol bennünket. Erős, egészséges identitástudat és jó szlováknyelv-ismeret - ha ezt megkapják iskoláinkban a gyerekek, nem kell féltenünk a magyar oktatás jövőjét. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy a szlováknyelv-oktatás eddiginél hatékonyabb módszertanát nem dolgozza ki és nem teszi elénk tálcán sem az oktatási minisztérium, sem más hazai institúció. Azt magunknak kell megtalálnunk. Ez kizárólag önerőből aligha sikerülhet, hisz nincsenek megfelelő intézményeink, így ezen a területen is sok munka vár az érdekeinket képviselő pártokra. Külkapcsolataik alakítása, ápolása során gondoljanak a hazai magyar oktatásra is, igyekezzenek kontaktust teremteni olyan intézményekkel, amelyek hasznos útmutatásokkal, tanácsokkal szolgálhatnak ebben a kérdésben. Persze jogos az esetleges ellenvetés, hogy ez a pedagógusszakma dolga lenne. Szerencsésebb országokban ez valóban így van. Sajnos, mi még nem tartunk ott. Ezen rágódom egy hete, amióta a szóban forgó tévéműsor újra eldörrentette a startpisztolyt. VOJTEK KATALIN Tiltakozik a városok és községek társulása Tetőtől talpig gipszben