Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-26 / 248. szám, szerda

1994. OKTÓBER 25. ÚJ SZÓ HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2571 2571 Ma írják alá a jordán-izraeli megállapodást Más a béke, más a biztonság Kozirev siet haza NÉHÁNY SORBAN | Jellemző a Haitiban uralkodó nyomorra, ami hétfőn történt a főváros kőzetében. A szeméttelepen valóságos tömegverekedés tört ki. „Tárgya" egy doboz narancs volt, amit a közeli amerikai katonai szálláshelyről dobtak ki. Merthogy már rothadásnak indult... Az élelmiszer-termelők érdekében Magyarország emeli a behozatali vámokat (Budapesti munkatársunktól) No­vember elsejétől mintegy 280 mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termék behozatali vámja emelkedik Magyarországon. A kormány dönté­séről tegnap adott ki tájékoztatást az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. A vámemelés termékenként eltérő mértékű lesz, átlagosan kétszeresen fogja meghaladni a mostani szintet. A minisztérium hangsúlyozza, hogy az intézkedés célja a hazai ter­melők piaci helyzetének a javítása. A magyar agrárágazatnak ugyanis az elmúlt időszakban nemcsak az egyes hagyományos exportpiacok elveszté­sével, illetve beszűkülésével, hanem a jelentősen visszaeső belső fogyasz­tás mellett a dinamikusan növekvő behozatal kiszorító hatásával is szembe kellett néznie. Az utóbbi né­hány évben 60-80 millió dollárral növekedett a közvetlen fogyasztásra szolgáló élelmiszerek behozatala. A magyar kormány döntése össz­hangban van azzal a nemzetközi tö­rekvéssel, amely az agrárimporttal szembeni védelem központi eleme­ként a vámokat jelöli meg. Ezt a megközelítést a GATT keretében ki­alakított nemzetközi mezőgazdasági megállapodás rögzíti. Hatályba lépé­se időpontjának bizonytalansága, valamint a hazai agrárpiacon kiala­kult feszült helyzet indokolja, hogy már most bevezetésre kerüljenek a termelők által hosszabb ideje szor­galmazott intézkedések. A vámeme­lések nyomán azonban nem várható a termékek árának jelentős mértékű emelkedése. (kokes) (TA SR-hír) Akaba kikötőváros ma történelmi esemény színhelye lesz: itt írják alá a 46 éves hadiállapotot lezáró jordán-izraeli békeszerződést. Az alá­írási ceremóniára mintegy ötezer meg­hívott vendég jelenlétében kerül sor. Köztük lesz a közel-keleti vezető poli­tikusok mellett Bili Clinton is. Az amerikai elnök tegnap délután érkezett meg Kairóba, hal országot érintő körútjának első állomására. Clinton péntekig időzik a Közel-Kele­ten, s Egyiptom után Jordániát, Szíriát, Kuvaitot, Izraelt és Szaúd-Arábiát ke­resi fel. Személyében 1974 óta először látogat amerikai elnök Damaszkuszba, ami azért figyelemreméltó, mert Szíria továbbra is a terrorizmust támogató országok feketelistáján van. Clinton tárgyalásai Asszad szír elnökkel és más térségbeli vezetőkkel elősegíthe­tik a közel-keleti békefolyamat fel­gyorsulását. Ugyancsak tegnap érkezett meg Kairóba Jasszer Arafat, akit fogadott Hoszni Mubarak egyiptomi elnök. Az éjszakát az egyiptomi fővárosban töl­tötte, ahol ma megbeszélést folytat Clintonnal. Arafat még a múlt héten sürgette, hogy Clinton gyakoroljon nyomást azokra az országokra, ame­lyek korábban mintegy 2,4 milliárd dolláros támogatást ígértek a paleszti­noknak, hogy ígéreteiket most váltsák valóra. Hírügynökségek tegnap beszámol­tak arról, hogy rendkívüli biztonsági (Budapesti tudósítás) Horn Gyula magyar miniszterelnök és Tőkés László, a Romániai Magyar Demok­rata Szövetség tiszteletbeli elnöke hétfő esti találkozójuk és megbeszé­lésük után egybehangzóan azt állí­totta, hogy sikerült tisztázniuk a ko­rábbi félreértéseket. Mint ismeretes, Tőkés bírálta Hornt amiatt, hogy egyes korábbi nyilatkozataiban túlságosan is po­zitív és békülékeny hangot ütött meg a mai román vezetés irányában. Márpedig a püspök szerint ez a ve­zetés egyértelműen magyarellenes, intézkedések közepette készítették elő az izraeli-jordán szerződés aláírását. Az izraeli biztonsági erőket készült­ségbe helyezték, miután hírszerzők jelzéseket kaptak arra vonatkozóan, hogy a militáns Hamasz szervezet „nagyszabású akcióra" készül. Az iz­raeli biztonsági szolgálat főnöke az AP hírügynökségnek nem erősítette meg, hogy a támadásra Clinton látoga­tása idején kerülne sor. de annyit meg­jegyzett, hogy az amerikai elnöki vizit „kétségtelenül csábító eseményt jelent a terroristáknak". Egy magát megne­vezni nem kívánó biztonsági tiszt sze­rint gondokat okozhatnak a zsidó szélsőségesek is. A rendkívüli intézke­dések kézzelfogható jele, hogy csak Bili Clinton biztonságára 6(XX) rendőr ügyel fel, s már napok óta a helyszínen tartózkodik az amerikai titkosszolgálat száz ügynöke, akik a biztonsági intéz­kedéseket koordinálják. Az eredeti tervekkel ellentétben az orosz külügyminiszter már ma este visszatér a Közel-Keletről Moszkvá­ba, hogy holnap ott lehessen a parla­mentben a Viktor Csernomirgyin kor­mányfő elleni bizalmi szavazáson. Andrej Kozirev nem egészen egy na­pot tölt Akabában, pedig Ammanba is ellátogatott volna, valamint ott lett vol­na a marokkói Casablancában esedé­kes nemzetközi gazdasági tanácskozás megnyitóján is. A Csernomirgyin el­len benyújott bizalmi szavazást azon­ban mindennél fontosabbnak tartotta. s nem tartja be a kisebbségi jogo­kat. Tőkés most úgy vélekedett, hogy a magyar kormány iránt nem szabad előítélettel viseltetni. Eddigi tevé­kenysége azt bizonyítja, hogy nem kevésbé támogatja a kisebbségi ma­gyarság ügyét, mint a korábbi kon­zervatív kabinet. Horn megerősítette, hogy a kor­mány folytatja a konzultációkat az RMDSZ-szel is, és az erdélyi ma­gyarság feje felett semmiféle alap­szerződést nem ír alá Bukaresttel. (Kokes) A VILÁGSAJTÓBÓL J| Az új kormány lefékezheti a Szlo­vák Köztársaság közeledési folya­matát az Európai Unióhoz és a NA­TO-hoz - írta tegnap a La Libre Bel­gique című napilap a népszavazás utáni politikai helyzetről. A belga lap szerint a megalakuló új kabinet stabilitásának kulcsát az a Mun­kásszövetség tartja a kezében, amelynek egyebek között szándáká­ban áll a privatizálási folyamat leál­lítása, de egyúttal megtorpedózhatja a nyugati struktúrához való felzárkó­zás folyamatát is. A lap idézi a Sme főszerkesztőjének véleményét, aki azt nyilatkozta, hogy „ez a párt va­lójában nem a dolgozók érdekeit képviseli, hanem a DSZM-hez ha­sonló populista párt. A belga lap arra az érdekes követ­keztetésre jut, hogy végül is örülhe­tünk a referendum kudarcának, mi­vel ellenkező esetben precedens szü­letett volna a közép-európai privati­zációs folyamatok megkérdőjelezé­sére, ha visszamenőleges hatállyal átvilágították volna a magánosításra fordított pénzek eredetét. V atikán és a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet tegnap felvette a „tartós és hivatalos" kapcsolatokat - jelentette be a Szentszék. Ez a lé­pés egyenes folytatása annak a tava­lyi döntésnek, melynek értelmében formális diplomáciai viszony jött létre Izrael és Vatikán között. H elmut Kohl kancellár vezetésé­vel hétfőn este befejeződött a CDU, a CSU, illetve az FDP közti koalíciós tárgyalások első fordulója. A megbeszélések tartalmáról nem közöltek részleteket. A DPA hírügy­nökség értesülései szerint a tárgyalá­sok csütörtökön szélesebb körben folytatódnak a bonni kancellári hiva­talban. I ráni diplomaták közvetítésének eredményeként tegnap 24 órás tűzszünetben állapodtak meg az af­ganisztáni harcoló felek. A fegyver­nyugvás helyi idő szerint 16 órakor lépett hatályba. Hétfőn valóságos ra­kétaeső zúdult Kabulra, pedig akkor már köztudott volt, hogy az ellensé­ges frakciók tárgyalni fognak az irá­ni elnöki megbízottal. A támadás kö­vetkeztében 35 személy életét vesz­tette, 98 pedig megsebesült - jelen­tették kórházi források. Z aire fővárosában hétfőn három­oldalú megállapodás született a ruandai menekültek repatriálásáról. Kinshasában Zaire és Ruanda kor­mányának, illetve az ENSZ menekült­ügyi főbiztosa hivatalának képvi­selői állapodtak meg a menekültek „méltóságteljes, biztonságos és ön­kéntes" hazatelepítésének feltétele­iről. K ambodzsa kormányerői tegnap elfoglalták a vörös khmerek­nek azt a déli támaszpontját, melyről feltételezték, hogy ott őrzik a július­ban elrabolt három külföldi állam­polgárt. A túszokat - egy brit, egy francia és egy ausztrál férfiról van szó - nem találták a támaszponton. Ü zbegisztán és Afganisztán terü­letén tegnap földrengés volt, de nem olyan erős, hogy komoly káro­kat okozott volna. A legerősebb földmozgást Termez üzbég határvá­rosban észlelték, Taskenttől mintegy 500 kilométerre. Az epicentrum az afgán hegyvidéken volt, az üzbég fővárostól kb. 530 kilométerre. Ész­lelték a földmozgást magában Tas­kentben és az ország nyugati részén fekvő Szamarkandban is. Károkról, esetleges áldozatokról nem érkeztek jelentések. A lányok az ügyesebbek (TA SR-hír) A BBC brit tévétár­saság tette közzé annak a felmérés­nek az eredményeit, melyek szerint a lányok az iskolában ügyesebbek a fi­úknál, s a „teremtés koronáit" csak­hamar lekörözik bármilyen poszton. A Panorama című műsorban ismer­tetett adatok alapjaiban rendítették meg a britek hagyományos meggyőződését, hogy bár a lányok gyorsabban érnek, mint a fiúk, a kar­rierjükben rövidesen lemaradnak mögöttük. A műszaki irányzatú is­kolák 10 ezer diákja között végzett felmérés egyértelműen azt mutatta, hogy a lányok még ezeken a „férfi­as" területeken is jobb eredményeket érnek el, mint a fiúk. Szexbomba (TA SR-hír) Az. angliai Kent gróf­ság High Brooms városkájának va­sútállomásán a rendőrjárőr észre­vette, hogy egy férfi gyanús csoma­got húz elő hosszú kabátja alól, s na­gyon óvatosan belecsúsztatja az egyik szemétgyűjtőbe. Természete­sen azonnal arra gondolt, hogy a barna papírba burkolt valami - po­kolgép. A hadsereg és a rendőrség szakértői rövidesen a helyszínre ér­keztek. Óvatosan kiemelték a csoma­got, még óvatosabban kibontották, és megállapították, hogy tele van ­pornográf folyóiratokkal. Koncepciók - a Az ENSZ a múlt hét végén egyetértett azzal a NATO-javaslattal, hogy az észak-atlantiak kemé­nyebben léphessenek fel a boszniai szerbek ellen. Magyarán: ha támadások érik a kéksisakosokat vagy a segélyszállítmányokat (mindkettőre volt példa a múlt héten), akkor ne csak egy célpontot, hanem a többit is bombázhassák a NATO-gépek. Vagyis ne csak a közvetlen elkövetőket támadhas­sák. Jóval korábban még lehetett volna hatása egy ilyen hekeményítésnek, de most már csak falra hányt borsónak tűnik. A NATO-szándékot ugyan­is nem támogatja meg a NATO-országok egysé­ges politikai akarata. Lehet különféle elméleteket gyártani arról, hogy mikor fejeződhet be a dél­szláv háború, hogy esetleg kifulladóban van-e vagy sem. A lényeg az, hogy e pillanatban a bosz­niai rendezési terv megvalósítása ott tart, ahol a kezdet kezdetén. Ugyanis a béketerv mögött ellen­tétes érdekek húzódnak meg. Azoknál még csak érthető lenne, akikre vonatkozik, vagyis egyik ol­dalon a boszniai szerbekre, a másikon a muzulmá­nokra és horvátokra. De a megalkotói (vagy ga­rantálói) körében is legalább három álláspont kü­lönböztethető meg. Az USA, személyesen Clinton elnök képviseli az úgynevezett kemény vonalat. Valószínű, hogy ez az elkövetkező hónapokban nem fog puhulni, az amerikai elnököt erre fogják ösztönözni az utóbbi hetek külpolitikai sikerei: Haiti és Szaddam Husszein újbóli megfélemlítése. Clintont kongresszusi határozat kötelezte arra, ha a szerbek nem fogadják el a béketervet október 15-ig, akkor kezdje meg a muzulmánokra is évé­nyes fegyverembargó egyoldalú feloldásának béke rovására előkészítését. Október 15. elmúlt, a szerbek no­vember 15-ig újabb haladékot kaptak. Addig az amerikai diplomácia tapogatózó tárgyalásokat folytat az ENSZ-ben, s valószínűleg csak azt kö­vetően terjeszti be határozati javaslatát. Ettől eltérő a nyugat-európai, főleg az an­gol-francia álláspont. Ok a fegyverembargó felol­dásával nem értenek egyet, hiszen a szerbek rea­gálása a harcok fokozódása lenne, s ezzel veszély­be kerülne kéksisakosaik élete. Valószínűleg ki is vonnák a térségből békefenntartóikat. A francia diplomácia ezért inkább megpróbálta a szerbek számára elfogadhatóbbá tenni a béketervet, indít­ványozva: ez a szerbeknek is szavatolja azt a jo­got, hogy konföderációt létesíthetnek Szerbiával és Crna Gorával, akárcsak a boszniai horvát-mu­zulmán föderáció Horvátországgal. De Karadzsi­csék még ezen sem kaptak, mondván, nem a bos­nyák unió részeként akarnak csatlakozni Kis-Ju­goszláviához. A boszniai szerbek előbb ki akarják vívni saját „államuk" függetlenségét, s aztán tár­gyalnak Milosevicsékkal a csatlakozásról. Oroszországé a harmadik, a legátlátszóbb állás­pont. Moszkva a szerb kártyára épít, a Kara­dzsiccsal látszólag szembefordult Milosevics megjutalmazását akarja a Kis-Jugoszlávia elleni embargó teljes feloldásával. S ami azt illeti, a ha­gyományos szerb-orosz barátságnak tulajdonítha­tóan Moszkva fokról fokra erősíti is balkáni pozí­cióit, akár tetszik ez a Nyugatnak, akár nem. Viszont az egész délszláv háború főbűnösével, Miloseviccsel szemben Washingtonnak vannak fenntartásai. A Pentagon az utóbbi napokban köz­zétette, tudomásuk van arról, hogy Milosevics mégsem szüntette be teljesen a boszniai szerbek tá­mogatását. És az amerikaiak tudják azt is, hogy a volt NDK-ból kivont orosz nehézfegyverek a szer­bekhez jutottak, oly módon, hogy útközben kicse­rélték azokat elavult szerb fegyverekre, s haza, az uráli katonai körzetbe már csak ezek kerültek. Tehát a Nyugat-Európa által szorgalmazott dip­lomáciai, tárgyalásos megoldással, az oroszok szerb kártyájával szemben Amerika valószínűleg oly módon képzeli el a megoldást, hogy a fegyver­embargó feloldásával katonai egyensúlyt teremt a szerbek, valamint a bosnyákok és horvátok között. A szerbek kezdettől fogva jelentős haditechnikai fölényben voltak, hiszen ők „örökölték" a voltju­goszláv néphadsereg arzenálját. Becslések szerint Boszniában jelenleg 90 000 szerb harcos áll szem­ben 110 000 muzulmánnal és vagy 60 (MM) horvát­tal, de éppen az említett tény miatt nincsenek azo­nos súlycsoportban. A helyzet a háború első hó­napjaihoz képest a muzulmánok szempontjából azért javult, mert az embargó ellenére ők is kaptak különböző csatornákon keresztül tüzérségi fegy­vereket. Rendkívül fontos tény, amely az említett amerikai koncepciót is bizonyítja: Washington 15 katonai szakértőt küld Boszniába, akiknek az lesz a feladatuk, hogy egységes hadsereget kovácsolja­nak a muzulmán-horvát föderáció katonáiból. Mindez azt is érzékelteti, az USA nem számol a háború gyors befejezésével. Már csak azért sem, mert az embargó feloldására - ha a határozat az el­következő hetekben meg is születne - csupán félé­ves halasztással kerülne sor. Amivel - eddigi ál­láspontjukkal ellentétben - már a muzulmánok is egyetértenek. Mert az azonnali feloldás a harcok azonnali fokozódásához vezetne, sok polgári áldo­zattal. Ráadásul a legnehezebb hónapokban, télen. MALINÁK-ISTVÁN Horn és Tőkés találkozója Tisztázták a félreértéseket

Next

/
Oldalképek
Tartalom