Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-25 / 247. szám, kedd

1994. OKTÓBER 25. ÚJ SZÓ SZÜLŐFÖLD 5 Pipadohány helyett laskagomba Termékváltás a rimaszombati dohánygyárban A dohány már jóval a szövetkezetesítés előtt jelentős és aránylag biztos bevételi forrást jelentett a gazdálkodó családoknak Gömörben. Csupán a Rimaszombati járásban ezért közel kétezer magángazda termesztett kisebb-nagyobb területen füstölnivalót. Nem véletlen tehát, hogy közvetlen az első világháború után Szlovákiában a három dohányfelvásárló hely egyike éppen Rimaszombatban épült fel. Kezdetleges volt, fából, deszkából összeeszkábált, de a célnak megfelelt. S mindamellett kicsit felpezsdítette a járás gazdasági életét. Közel negyven évig szolgált az átmeneti felvásárlóhely raktárként is. Mert a Rimaszombatban összegyűjtött dohányt Selmecbányára szállították feldolgozásra. 1957-ben felépült az akkor korszerűnek mondott dohánygyár Rimaszombatban. Kezdetben csak a környező járások termelőitől vásárolta fel a szárított dohányleveleket, az utóbbi években pedig már az Ung-vidéken termesztett dohányt is ide szállították. A dohánygyár készterméket is piacra dobott. Pipadohányt például évtizedekig csak Rimaszombat gyártott az egész Csehszlovákia területén. így ment ez 1992 tavaszáig, amíg a Slovak Internacionál Tabak (S. 1. T.) nem lépett frigyre a hamburgi Reemtsma céggel, amely első lépésként megszigorította a dohányfelvásárlás feltételeit. Átdolgozta a minőségi mutatókat, ami hátrányosan érintette a termelőket. Nem válaszlépésként, inkább önvédelemből, a mezőgazdasági üzemek csökkentették a dohány termőterületét. Az S. I. T., pontosabban most már az ARIS Kft. agusztus végén rimaszombati üzemében véglegesen leállította a termelést, és a dohányt ezentúl a korszerűsített lévai üzemében dolgozzák fel. Rimaszombati épületét pedig bérbe adta az újonnan alakult B & R Pleurotus Kft.-nek, amely a világpiacon keresett laskagombát kezdte az üresen maradt hatalmas csarnokokban termeszteni. Az első termést a napokban gyűjtötték be. - A kezdet nem volt zökkenőmentes - mondta Jaroslav Báti mérnök, a folytatta Báti mérxnök -, s bár termékünk iránt nagy a kereslet külföldön, mi ennek ellenére úgy döntöttünk, a mennyiség 10-15 százalékát idehaza, főleg Rimaszombatban értékesítjük. Azért, mert tudjuk, hogy milyen egészleges táplálék a laskagomba. Talán úgy is nevezhetném, hogy húspótló és a diétázók is fogyaszthatkft. igazgatója mert alakulásunkkor még folyt a pipadohány gyártása. Bár az ARTIS Kft. gépsorai augusztus végén megálltak, nem szakítottuk meg a kapcsolatot. A régióból továbbra is mi vásároljuk fel a dohányt és szállítjuk Lévára, további feldolgozásra. Ezzel kissé csökken az épület bérleti díja, olcsóbban adhatjuk termékünket, s nem utolsósorban előnyös a környékbeli termelőknek is. Arról, hogy így marad-e ez jövőre, már nincs jogom nyilatkozni. Mi szeretnénk továbbra is felvásárolni a dohányt. A laskagomba, úgy tűnik, kapós külföldön, s az újonnan alakult kft. hamar partnerre lelt. A nyugati vállalkozó a termelt mennyiségnek akár a kétszeresét is megvásárolná, csak pontosan kell szállítani az árut. Az elkövetkező időszakban bővítik a termelést, de mint qzt az igazgató, elmondta, 250 tonnánál nem várnak több laskagombát. - A kezdet valóban ígéretesen alakul - Egészséges és ízletes a laskagomba ják. Jó hatással van a máj és más belső szervek működésére s vérnyomáscsökkentő is... Szeretnénk, ha a város bizonyos éttermeiben állandóan lenne laskagomba az étlapon, ezenkívül fontosnak tartjuk ellátni az iskolákat. Előreláthatólag 500 tonnáig tudják növelni a termelést. A korábban foglalkoztatott 78 dolgozóból 62 maradt az üzemben. A bérezéssel kapcsolatosan a vezető elmondta, kiszámították a dolgozók átlagkeresetét, és vállalták, hogy az alá nem csökkentik a bért. Szerinte az elmúlt időszakban ezen átlag felett kerestek a munkások. FARKAS OTTÓ (A szerző felvétele) Magánóvoda nyílik Rimaszombatban A meglehetősen rossz gazdasági helyzetben működő járási tanügyi hivatalok intézkedései többnyire a takarékosságra irányulnak. Sajnos az ebbéli igyekezetük mellett a gyermek érdeke másodlagossá válik, legfőbb szempont a „karcsúsítás" révén megspórolt pénz. Többnyire ilyen okoknál fogva zárnak be intézményeket, bocsájtanak el tapasztalt munkaerőket. Rimaszombat egyik óvodájában augusztusban hat pedagógus és a kisegítő személyzet kapott felmondást. A közegészségügyi állomás javaslatára a járási tanügyi hivatal bezárta az épületet, az alkalmazottaknak felmondott. A felmondást később érvénytelenítette, és áthelyezésre változtatta. Ez azonban már semmit sem változtatott az óvónők korábbi döntésén. Azon, hogy magánóvodát hoznak létre, az épületet pedig higiéniai szempontból alkalmassá teszik az óvoda további üzemeltetésére. - Régi vágyunk egy magánóvoda létrehozása kezdte a beszélgetést Eva Puškášová, a megszüntetett óvoda igazgatónője. - A felmondás csak meggyorsította a folyamatot. A szülők biztatására Pozsonyba utaztunk, ahol személyesen Harach miniszter úr tájékoztatott bennünket a magánóvodák megnyitásával kapcsolatosan. - Az oktatásügyi minisztériumban kapott információk nagy lendületet adtak a munkánknak folytatta a gondolatot a másik érintett óvónő, Polgári Mária. - Megtudtuk többek között, hogy bizonyos engedélyek beszerzése után nincs akadálya a magánóvoda üzemeltetésének. A miniszter úr elmondta, hogy a magánóvodák létesítésére határozatot dolgoztak ki, amely hamarosan, valószínűleg már októberben életbe lép. Ez annyit jelent, hogy a minisztérium nemcsak tanáccsal, hanem anyagi támogatással is hozzájárulna a magánóvodák működtetéséhez. Információink szerint ez az összeg 500 korona lenne egy gyerekre. Kalkulációink szerint a mi viszonylatunkban a szülőknek ehhez kb. 350-400 koronát kellene még havonta befizetniük. Családközpontú óvodát ter\>ezünk, ami annyit jelent, hogy nem különítenénk el a kiscsoportosokat a nagyobbaktól. Számunkra megnyugtató, hogy lényegesen több szülő érdeklődik a magánóvoda iránt, mint amilyen az épület kapacitása. Ez szerintem azt jelenti, hogy van igény az ilyen intézmények iránt. Egy szlovák és egy magyar osztályt szeretnénk nyitni. Hogy erre mikor kerül sor? Remélhetőleg hamarosan. Az óvónők az előkészületek finisébe értek, gyakorlatilag már csak az épület tatarozása hiányzik. Ebben egy helybéli magánvállalkozó segít. Az épület a tanügyi hivatal tulajdona, de annak igazgatósága öt évre ingyen bérbe adja, ha a „vállalkozók" óvoda üzemeltetésére használják. (-kas) A csatornát lefektették - a házak nem dőltek össze Kompromisszum Udvardon Tavaly nyáron riportban számoltunk be arról, hogy Vdvardon a szennyvízcsatorna építése körül kemény vita támadt néhány lakos és az önkormányzat között. A Nád utcában a háziasszonyok az ellen tiltakoztak, hogy a házuk előtt fektessék le a szennyvízcsatorna-hálózat gerincvezetékét, mert qttól tartottak, a mély munkagödör kiásása a házak alapjait is veszélyeztetné. Egyikük szerint a háza elé tervezett gyűjtőakna olyan bűzi árasztana, hogy nem szellőztethetnének. A harcias asszonyok kijelentették: megakadályozzák az építkezést. A minap Száraz József polgármesterrel hozott össze a sors, hát megkérdeztem, hogyan dőlt el a vita. Örömmel hallottam: már nincs probléma, a panaszosok utcájában lefektették a vezetéket - méghozzá a lakosok általános megelégedésére. A polgármester elmondta, kompromisszum született: a vezetéket nem a házak mellett, hanem az út túloldalán fektették le, és az ülepítő akna megépítésétől is eltekintettek. Ezzel tehát befejeződött az asszonyokkal folytatott csetepaté, de a falu csatornázásának a kérdése korántsem oldódott meg. Az a gond, hogy a falu előző vezetése még a rendszerváltás idején a községre nézve előnytelen szerződést kötött a kivitelezővel. Ez most akadályozza a falut abban, hogy pályázatot írjon ki előnyösebb feltételek melleti építésre. Az idén például a község kétmillió koronát irányzott elő a csatornázásra, ez a szakértők szerint elég is lenne az idei munkálatokra, az eredeti szerződést aláíró kivitelező azonban 2,7 milliót kér a munkáért. A község persze nem szívesen adna ki „feleslegesen" hétszázezer koronát, ezért tárgyalásokat folytatnak a vállalattal egy kedvezőbb megoldásról. A polgármester reméli, sikerül újabb kompromisszumot kötni: a község hajlandó változtatni az eredeti terveken, és olyan helyen jelölik ki a vezeték útját, ahol olcsóbban le lehet azt lefektetni, a kivitelező pedig remélhetőleg enged az árból. Az eredeti, előnytelen szerződés csak a fő gyűjtőcsatorna, valamint a tisztítóállomás építéséről szól, a községen belüli hálózatra már tetszés szerint írhat ki pályázatot az önkormányzat. A községen belüli csatornarendszer megépítésére több javaslat is érkezett az önkormányzathoz, több magáncég tett kedvező ajánlatot: a zöldövezetben olcsón tudnák lefektetni a vezetéket. Valószínűleg a kombinált - a gravitációs és a nyomásos, ún. Presskan rendszer ötvözése - módszer mellett döntenek. A lakosoknak azonban még várniuk kell arra, hogy a mellékcsatornák is elkészüljenek, mert az eredeti tervek alapján jövőre a faluig húzódó gerincvezeték építését kell befejezni, a következő évben a konzervgyárig vezető főcsatornát, s csak ajiarmadik évben foglalkozhatnak majd a falu belső csatornahálózatával. A falu egyszer már kapott nyocmillió korona anyagi támogatást, dc az említett problémák miatt azt nem tudták kimeríteni. A múlt évre már csak kétmilliót kaptak, ezt meg azért nem merítették ki, mert olyan későn jött, hogy az év végéig csak hatszázezer koronát tudtak belőle felhasználni. Az idén pedig már semmit nem kaptak. A jövő évre az udvardi önkormányzat a környezetvédelmi minisztériumtól is igényel támogatást, de elsősorban a szövetkezet által fizetett adókból befolyó bevételre számítanak. (gaál) Ismét megnyílt a Honti Múzeum Műltidézés Ipolyságon Nem kevesebb, mint hetven éves szünet után, az európai kulturális örökség napjai keretében, az elmúlt hónapban nydt meg újra Ipolyságon a Honti Múzeum. A galéria után egy olyan létesítménnyel lett gazdagabb Hont vármegye egykori székhelye, amely mind a város lokálpatriótáinak, mind pedig a távolabbi vidékekről érkezőknek lehetőséget nyújt a régió múUjával való ismerkedésre. r% Honti Dénes A mai múzeum elődjét még 1898ban alapította a honti múzeum társulata, élén Horváth Bélával, a vármegye főispánjával. A múzeum első igazgatója Pongrácz Elemér lett, a védnökséget pedig az ipolyviskí születésű Fehér Ipoly, a későbbi pannonhalmi apát vállalta. A Hont vármegye történelmét bemutató intézmény 1924-ig várta a látogatókat. Amikor a megyeszékhely Ipolyságról Zólyomra került át, a járási székhely pedig Korponára^akkor a múzeum is hezárta kapuit, s a kiállított tárgyak Selmecbányára, az ottani bányászati múzeumba kerültek. A szélesebb értelemben vett régió néprajzi tárgyú gyűjtése még a 70-es években, a mezőgazdasági szakközépiskolában kezdődött el. Az Ismerd a múltat, építsd a jövőt! mozgalom keretében az iskola tanulói szülőfalujuk helytörténetét és a dűlőneveket, majd később a tárgyi emlékeket gyűjtötték. A fiatalok néprajzi munkáját az akkori iskolaigazgató, Danis Ferenc irányította, aki nyugdíjba vonulása után a Honti Múzeum igazgatója lett. A mezőgazdasági iskola, mintegy hiánypótlásként, állami támogatásból felépítette azt az épületet, amely kizárólag az összegyűjtött néprajzi emlékeknek adott helyet. Az iskola bővülésével egyre nagyobb igény mutatkozott az újonnan épült, száz négyzetméternyi alapterületű létesítmény oktatási célokra történő felhasználására, ezért olyan döntés született, hogy a múltat idéző tárgyak átkerülnek a Honti Múzeum épületébe. A felújított létesítményben tíz helyiség áll majd a kiállítók és látogatók rendelkezésére. A város idei költségvetéséből egyelőre csak három kiállítóhelyiség renoválására futotta: a diákok, az ipolysági polgárok, valamint a falusiak által összegyűjtött emlékek két helyiségben láthatók, míg egy további terem Hont vármegye érdekesebb írásos emlékeit őrzi. Danis Ferenc nagy örömmel számolt be arról, hogy Ipolyságon huszonöt taggal már megalakították a Múzeumbarátok Körét. A társaságot azok a lokálpatrióták alkotják, akik mindig is azon fáradoztak, hogy Ipolyság visszakapja régi fényét. A múzeumigazgató elárulta, ha végeznek a felújítással, akkor a további helyiségekben a Hont vármegye és az iparosok történetét bemutató állandó kiállítás megrendezését tervezik. Továbbá szeretnének emléket állítani a második világháborúban elhunyt, mintegy 950 ipolysági zsidónak is. Hiszen részben nekik vagy elődjeiknek köszönhetően élte Ipolyság 1860-tól 1914-ig fénykorát. Áhhoz azonban, hogy a múzeum gyűjteménye teljes legyen, feltétlenül vissza kell szerezni a Selmecbányán található tárgyi emlékeket. A Honti Múzeum hétfőtől péntekig, 14.00-tól 17.00 óráig tekinthető meg. Előtte azonban a galériában kell jelentkezni. KOSÁR DEZSŐ 5