Új Szó, 1994. október (47. évfolyam, 227-252. szám)

1994-10-13 / 237. szám, csütörtök

1994. OKTÓBER 13. ÚJ SZÓ 1 HÍREK - VÉLEMÉNYEK 12 12 Csehországi incidensek Bajorország Kisebbségi önkormányzatok: Megállíthatják az asszimilációt garanciat követel (TA SR-hír) Günlher Beckstein bajor belügyminiszter felkérte cseh partnerét, Jan Rumit, adjon magya­rázatot a pnbrami esetre, melynek során egy rendőr átlőtte a 26 éves né­met Márkus Rimkel fejét - tájékozta­tott tegnap a Mladá frontu Dnes. A levél szerint Bajorországban komoly nyugtalanságot keltett, hogy egy hó­nap leforgása alatt két hasonló eset történt. Beckstein szerint a németek kénytelenek feltenni a kérdést: ga­rantált-e biztonságuk, ha Csehor­szágba utaznak. Rumi még hétfőn kijelentette: a németekkel szemben sem lépnek fel keményebben, mint más idegenek­kel szemben. Úgy vélekedett, vélet­len egybeesésekről van szó. Egyéb­ként a prágai Na Homolke kórház orvosai kedd este minimális esélyt adtak a kómában levő Rankelnek a túlélésre. (TA SR-hír) Douglas Hurd brit kül­ügyminiszter tegnap Kuvaitba érke­zett, hogy demonstrálja országa aktív hozzáállását a legújabb fejlemények­hez a kuvaiti-iraki határon. Hurd csak néhány órával előzte meg amerikai kollégáját. Warren Christophert, aki szintén ide utazott. A két külügymi­niszter a kuvaiti vezetőkkel és az Öböl menti országok diplomáciai vezetőivel folytat tárgyalásokat a legújabb hely­zetről. Hurd bejelentette: az ott tartózkodó 2(X) brit desszantos mellett az Öböl vi­zeire irányított két hadihajó is de­monstrálni fogja Nagy-Britannia szoli­daritását Kuvaittal. Az amerikaiak pe­(Budapesti tudósítónktól) A kisebb- ­se'gi önkormányzatok eszközei és nem céljai az alulról építkező demokratikus képviseleti rendszernek, s életre hívá­suk a nemzetiségek és etnikumok beol­vadásának megállítását is szolgálhat­ja. Ezt Tabajdi Csaba, a magyar mini­szterelnöki hivatal nemzetiségi ügyek­kel foglalkozó politikai államtitkára jelentette ki egy Pécsett tartott kisebb­ségi fórumon. Kifejtette: a kisebbségi önkormányzatok létrehozása egy dig már hadrendbe állítják a Patriot tí­pusú védelmi rakétákat, bár az ENSZ katonai megfigyelőinek tegnap reggeli jelentései szerint a kuvaiti-iraki hatá­ron teljes volt a nyugalom. Közben az iraki parlament elnöke a Reuters hírtelevíziónak adott interjújá­ban - a múlt héten elhangzott fenye­getőzésekkel szöges ellentétben - azt állította: országának nem áll szándéká­ban figyelmen kívül hagyni az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait, minden döntést és ajánlást akceptálni fog. Újra hangoztatta, hogy Irak nem készül agresszióra, és ennek bizonyíté­kaként meg is kezdte csapatai vissza­vonását északra. négyfázisú érdekképviseleti rendszer kialakításának egyik lépése. A leendő új rendszerben a kisebbségek érdekeit a közeljövőben megválasztandó helyi és országos önkormányzatok mellett a meglévő civil társadalmi szervezetek, a kisebbségi ombudsmanok, valamint az országos önkormányzatot alakító nemzetiségek által delegálandó parla­menti képviselők együttesen jelenítik meg. Az új képviseletek segítői és nem konkurensei lesznek a települési ön­(TA SR-hír) Két pokolgép robbant tegnap Algéria fővárosában. Az első robbanásra az egyetem bejáratánál ke­rült sor. A tűzoltók evakuálták a hall­gatókat és a tanárokat, mivel a robba­nás nyomán tűz ütött ki. Egy nő meg­sebesült, két személy eltűnt. A funda­kormányzatoknak - szögezte le a poli­tikus. Egy rádióinterjúban Tabajdi el­mondta, hogy a miniszterelnöki hiva­tal átfogó akciótervet dolgozott ki a ki­sebbségi önkormányzatok választásá­val kapcsolatos tájékoztatásra. Közöl­te még: levelet juttatott cl minden par­lamenti képviselőhöz, hogy figyel­meztesse őket a választások történelmi jelentőségére. KOKEŠ Vegyek, ne vegyek - morfondíroz­hat a gondterhelt moszkvai polgár a bank bejáratára kifüggesztett cé­dula láttán. 3100 rubelért vásárolja és 4050 rubelért kínálja a dollárt a fővárosi központi bank. Borisz Jel­cin a keddi árfolyamzuhanás után elnöki rendelettel mentette fel tiszt­ségéből a pénzügyminisztérium irá­nyításával megbízott Szergej Dubi­nyint, és indítványozta Viktor Ge­rascsenkónak, a központi bank el­nökének a leváltását. Az állami Du­ma viszont elnapolta a döntést. mentalisták a tanév kezdetekor más közintézmények ellen is támadásokat helyeztek kilátásba. Ennek a fenyege­tésnek a valóra váltásaként értelmez­hető a tegnapi másik támadás az igaz­ságügy-minisztérium ellen. Áldoza­tokról nem érkeztek jelentések. Magyar származású Nobel-díjas 1|B| ftí's -ÄBi ••IS John C. Harsányi Nem tudta, hogy a jelöltek között van, de amikor Los Angeles-i ottho­nában kora hajnalban csörgött a tele­fon, megsejtette, miért hívják. Har­sányi János, a Kaliforniai Egyetem (Berkeley) professzora az amerikai John Nash és a német Reinhard Sel­tann társaságában a közgazdasági Nobel-díj idei nyertese. A közgazda­ságtudomány matematikai modelljeit forradalmasító játékelmélet egyik ki­dolgozója, a 74 esztendős Harsányi Budapesten született. 1950-ben a „zöldhatáron" át Sopronnál hagyta el Magyarországot. Ausztráliában im­már közgazdasági doktorátust szer­zett, majd az amerikai Stanford után a kaliforniai egyetemen tanított, 1964-től 1990-ig, nyugdíjba vonulá­sáig. Harsányi 1967-től 1975-ig állí­totta fel a korlátozott információkkal rendelkező játékosok elméletének matematikai és gazdaságfilozófiai modelljét. Úgy gondolja, hogy ezért kapta a Nobel-díjat. Mint mondotta, a gazdasági .játékosok" valójában legfeljebb a saját „kártyáikat" isme­rik, a többi szereplő lapjaiba nem lát­nak bele. Harsányi elmélete ma már minden matemetikai közgazdaságta­ni mű hivatkozási alapja. (Népszabadság) Magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasok: a pozsonyi születésű Lénárd Fü­löp, az 1905. évi fizikai Nobel­díj kitüntetettje, Bárány Róbert 1914-ben kapta meg a fiziológi­ai vagy orvostudományi No­bel-díjat, Zsigmondy Richárd volt az 1926. évi kémiai Nobel­díj tulajdonosa, Szent-Györgyi Albert az 1937. évi fiziológiai vagy orvostudományi Nobel­díj kitüntetettje, Hevesy György Józsefet 1943-ban tün­tették ki a kémiai Nobel-díjjal, Békésy Györgynek 1961-ben ítélték oda a fiziológiai vagy orvostudományi Nobel-díjat, Wigner Jenő 1963-ban, Gábor Dénes pedig 1971-ben kapta a fizikai Nobel-dý'at, majd 1986­ban Polányi Jánosnak ítélték a kémiai Nobel-díjat. George A. Olah, az Egyesült Álla­mokban élő tudós tegnap kibővítette a magyar származású Nobel-díjasok listáját, ugyanis ő nyerte el az idei kémiai Nobel-díjat A professzor a szénvegyületek kutatása terén ért el kimagasló eredményeket. Az idei fi­zikai Nobel-díjat a kanadai Bertram N. Brockhousenak és az amerikai Clifford G. ShuUnak ítélték. Stéphanie férjhez megy (TXT-hír) Rainier monacói herceg végre megbékélt kisebbik lányának, Stéphaníe-nak az élettársával, és belee­gyezett a házasságba. A hírt hivatalo­san november 15-én, Monaco nemzeti ünnepén teszik közzé. Magára a cere­móniára november végén vagy decem­ber elején kerül sor - tájékoztatott a Voici című francia hetilap. Mindent levetni! Egy krimit élhettek át azok az újságírók, akiket az iraki kormány buszán a kuvaiti határra indított, hogy tisztázza bizonyítványát, miután bejelentette, csapatai visszaindultak. Hétfőn késő éjjelre járt az idő, amikor a Baszra felé tartó buszt feltartóztatta egy állig felfegyverzett iraki rablóbanda. Kiparancsol­ták a 25 nyugati újságírót, egyik oldalra a nőket, másik oldalra a férfiakat. Egy a Koránt nemigen tisztelő - alkoholtól bűzlő - bandita rájuk ordított: „Mindent levetni és kipakolni!" A rablók nem ismertek tréfát: le kellett venni a nadrágot is, az inget is, rájuk tenni az ékszert, pénzt, fényképezőgépeket, minden ingó­ságot, még az ivóvizes palackokat is. - Öljük meg őket! - ordították ezután, de végül megelégedtek azzal, hogy ti­pityára lőtték a busz gumijait, majd saját járgányaikon és a CNN-től elkobzott járművön sürgősen olajra léptek. Megfigyelők szerint különös, hogy egy nyu­gati újságírókat a határövezetbe szállító buszt minden biztosító jármű nélkül engedtek útnak. Ha a határhelyzet megismerésétől elterelő show volt, akkort is rossz bizonyítvány. (Blikk) Carlos mint választási lehetőség Az altatótól is felébredt Új részleteket közölt Carlos kézrekerítésének titkairól a Le Figaro című fran­cia napilap. A szerencse is közrejátszott abban, derül ki a cikkből, hogy Philip Rondot tábornok, a francia kémelhárítás tisztje húsz évi üldözés után Carlos nyo­mára akadt. A sikerrel kecsegtető fordulat azzal következett be, hogy a kikopott terrorista épp Szudánban telepedett le. Az ottani titkosszolgálat a most hatalmon levő katonák puccsát követően ugyanis francia segédlettel jött létre, s 1992-ben találkozót is tartott a két titkosszolgálat vezetője. Miután fény derült Carlos kilé­tére, Rondot tábornokot fogadta Hasszan al-Turabi, a szudáni muzulmán szélsőségesek vezetője. A „khartúmi rendszer ideológusa" hajlott a francia érve­lésre, miszerint Carlos kiadása kedvezőbb színben tüntetné fel Szudánt a külföld szemében. Ugyanekkor végigjárta a Közel-Kelet fővárosait Jean-Charles Marc­chiani, a francia belügyminiszter diplomáciai tanácsadója, hogy rábírja az arab vezetőket az elfogatási akció hallgatólagos jóváhagyására. A beleegyezés meg­szerzése Iránban és Szíriában okozott némi gondot. A szírek vonakodásával szemben hatásosnak bizonyult, hogy a volt keletnémet titkosszolgálat, a Stasi le­véltárából olyan akták kerültek elő, amelyek Szíria és a nemzetközi terrorizmus kapcsolatáról tanúskodnak. A khartúmi kormány végső hozzájárulásának megszerzésével kapcsolatban ­ami Rondot tábornok műve volt - a francia lap idézi a brit Sunday Times nemré­gi leleplezését. Eszerint a szudániak választási lehetőséget kínáltak fel: dönthet­nek, ki lesz a jobb fogás, Carlos vagy Abdul Nidal, egy másik hírhedt terrorista. Carlos végül egy khartúmi kórházban akadt horogra. Nagy adag altatót tartalma­zó injekciót adtak be neki, ezt követően pedig egy titkos helyre vitték, ott várva be az elszállítására érkező repülőgépet. Az egyetlen probléma az volt - írja a lap - , hogy az altató dózisa rosszul voit kiszámítva, s így Carlos még Prizsba érke­zése előtt felébredt... (k-s) Sivatagi álvihar Fao sziget térségében, az Öböl északi részén szom­baton meghalt Taufik Hammud Mazid. Iraki halász volt, csónakjára a kuvaiti parti őrség nyitott tüzet. Le­het, valóban így történt. Azért a kétségek, mert a hírt a bagdadi kormány szolgálatában álló, a diktátor, Szaddam Husszein fia által szerkesztett Bábel című napilapon kívül senki sem közölte, senki sem erősí­tette meg. Lehet éppenséggel előre megfontolt szán­dékú propaganda is, de ezúttal úgy veszem, hogy va­lóban igaz. Miért is ne történhetne meg ilyesmi abban a robbanásig feszült légkörben, amelyet az iraki kato­nák ezreinek délre vezérlése okozott Kuvaiban, az. egész közel-keleti régióban és szerte a világon? Miért ne mondhatták volna fel az idegei a szolgálatot egy kuvaiti határőrnek? Hiszen valószínűleg már akkor is határőr volt, amikor Szaddam katonai masinériája gyakorlatilag egy éjszaka alatt lerohanta a kicsi Ku­vaitot. Miért kellett volna válaszolnia a visszafordu­lást követelő felszólításra az irakiaknak, akik csak egy kis halat akartak fogni, hogy enni adhassanak családjuknak? Miért kellett volna tudniuk arról, hogy Szaddam egy újabb felelőtlen kalandba kezdett? Vegyük úgy, hogy Taufik Hammud Mazid való­ban meghalt. Ó volt a sivatagi álvihar első, s remél­hetőleg utolsó áldozata. Értelmetlen áldozat. Értel­metlenebb azoknál az iraki ezreknél, akik az Öböl-há­borúban estek el, vagy évekkel korábban, az iráni fronton. Családja aligha fogja számonkérni halálát azon, aki felelős érte: Szaddam Husszeinen. S nyil­ván azt is eltűri, hogy ebből a közvetett politikai gyil­kosságból még tőkét is kovácsoljon saját hatalma megszilárdításához. Sőt bizonyára azt is elhiszi neki a szegény halászcsalád, hogy azok az ördögi amerikai imperialisták és kuvaiti kiszolgálóik voltak a gyilko­sok. Talán kapnak egy kis segélyt, s még áldani is fogják Szaddam nevét. S ez az igazi tragédia - embe­ri és politikai vonatkozásban egyaránt. Pedig elvben mindenki örülhetne. Bili Clinton szá­mára itt volt a jó alkalom, hogy bebizonyítsa: ha kell. a sarkára tud állni, puszta rágalom, hogy kapkodó, gyenge kezű elnök. Most, hogy az irakiak egy puska­lövés nélkül visszavonulnak, elmondható: a haiti bé­kés invázió után az elmaradt katonai konfliktus lett a hab a tortán, amellyel Clinton friss külpolitikai sike­reit ünnepelheti. Diadalt ülhet az ENSZ is, volt mód­ja bebizonyítani, hogy nem hagyja magát zsarolni. S az ENSZ által gratulálhat magának az egész nemzet­közi közösség, hiszen képes volt újra egységesen fel­lépni a közös ellenséggé kikiáltott Szaddam ellen. Aki pedig kétségkívül gratulálhat magának, az Szaddam Husszein, Irak teljességgel kiszámíthatatlan diktátora. Nem új dolog, hogy Bagdad a háború után hozott szankciók feloldását vagy legalább enyhítését követeli. Az indokok is kezdettől fogva azonosak - a gazdaság lerobbanása, az élelmezés és az egészség­ügyi ellátás katasztrofális helyzete. Mégis, Szaddam pontosan ráérzett, mikor jött el az a pillanat, amikor egy kis erőfitogtatással játszmát nyerhet. Az édeske­veset érdekli őt, hogy kuvaiti kalandjának levét a nép issza. Ettől legyen nyugtalan a szövetségesek lelkiis­merete. Mert hiszen nem ez volt a szankciók célja, ha­nem Szaddam és kegyencei megbüntetése, végső so­ron megbuktatása. Ám úgy tűnik, az irakiak türelme végtelen. Vagy inkább arról van szó, hogy Szaddam ügyes propagandával olajozott hatalmi gépezete ilyen eszközökkel kikezdhetetlen. Elviseli ez a masinéria a mostani dicstelen vissza­vonulást is. Sőt, még ez is Szaddam malmára hajtja a vizet. Tagadhatatlan, egyetlen egyszer sem mondta, hogy agresszióra készül. Kitartóan hajtogatta, hogy minden szuverén államnak, így Iraknak is jogában áll saját területén ott állomásoztatni csapatait, ahol jónak látja. S hogy mégis visszavonul? A magyarázat egy­szerű: nem akarta, hogy az acsarkodó agresszorok megint szeretett népére támadjanak. Csak az bánt, hogy ennyi önfeledt örömbe üröm is vegyül: valahol az. Öbölben meghall egy halász. (íÖRFÖL ZSUZSA Kuvait: Diplomáciai támogatás Bagdad ismét ígérget Merényletek Algírban

Next

/
Oldalképek
Tartalom