Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-07 / 207. szám, szerda

2110 HÍREK - VELEMEN YEK - _ „r - _ „r 1994. SZEPTEMBER 12. 8CAIVIPÁNYHÍREBC | , A Magyar Polgári Párt lakossági fórumai 1994. szeptember 7-én: Tany 19.30 - dr. A. Nagy László, Béke 19.30 - dr. Mészáros Lajos, Zsór 18.00, Otrokocs 20.00 - Jóba Mihály mérnök, Ferencz József, Bolgárom 18.00 - Takács János. K-88 Beszéljük meg, hogyan tovább címmel lakossági fórumokat szer­veznek az Együttélés helyi csoport­jai ma: Gímesen 19.00 órakor Dol­ník Erzsébet, Fehér Miklós és Harna István; Nagyodon 18.00 órakor Melczer László és Danczi József; Andódon 18:00 órakor és Szimőn 20.00 órakor Duka Zólyomi Árpád és Kele Lajos részvételével, ezek a fórumok a kultúrközpontokban ke­rülnek megrendezésre; valamint Kisgéresen 19.00 órakor a községi hivatalban Pásztor István és Erdélyi Gábor részvételével. K-89 Tőkés László Gömörbe látogat. Legyen ott ön is velünk, amikor Tőkés László királyhágómelléki püs­pököt és Duray Miklóst, az Együtt­élés elnökét látjuk vendégül ma 18.00 órakor a rimaszombati amfite­átrumban. Ez alkalom arra is, hogy ön megismerkedjen az Együttélés parlamenti képviselőjelöltjeivel. A műsorban fellép Faragó Laura előadóművész és Bitskey Tibor színművész. Sok szeretettel várják önt, kedves családját és minden ba­rátját az Együttélés rimaszombati képviselőjelöltjei: Komlósy Zsolt, Boros Zoltán, Batta István és B. Ko­vács István. K-91 Az, MKDM lakossági fórumot tart ma Gombán 18 órakor, Csallóköz­csütörtökön 19.30 órakor, a művelődési házban. Mindkét rendez­vényen részt vesz Bugár Béla, Ásvá­nyi László és Fóthy János. Dercsi­kán 19 órakor Farkas Pál és Bárdos Gyula részvételével; Andódon 18 órakor és Szimőn 20 órakor a művelődési házban. Mindkét rendez­vényen részt vesz Csáky Pál, Sár­közy Klára, Hóka László, Magyar Béla és Vokolek Mária; Gímesen 19 órakor a művelődési házban Szat­máry György, Nagy Imre és Szigeti László részvételével. K-92 Az Együttélés küldöttsége az államfőnél (Új Szó-hír) Michal Kováč ál­lamfő tegnap fogadta az Együttélés PM háromtagú küldöttségét, Duray Miklóst, Duka Zólyomi Árpádot és Harna Istvánt. A megbeszélésen mindkét fél leszögezte: tisztességes választási kampányra van szükség, mellőzni kell a kölcsönös rágalma­zást és sárdobálást. Az államfő kife­jezte abbéli óhaját, hogy az előreho­zott választásokból kikerülő új par­lamentben józan, demokratikus lég­kör uralkodjon. (só) KÖZLEMÉNY | A Szlovák Távközlési Vállalat á. v. dunaszerdahelyi igazgatósága a kö­vetkező információt juttatta szer­kesztőségünkbe: 1994. szeptember első hétvégéjén digitális telefonköz­pontot helyez üzembe Somorján, amelynek Csölösztőn és Úszoron ki­helyezett egységei lesznek. Ennek következtében a somorjai telefonszá­mok megváltoznak. Az eddig érvé­nyes szám a 62-es számmal bővül, te­hát ha eddig például 0708 31 99 vagy 31 99 volt a szám, akkor ez a követ­kezőképpen módosul: 0708 62 31 99, illetve 62 31 99. A csölösztői és az úszori telefontulajdonosok teljesen más számot kapnak. A központ üzembe helyezésének ideje alatt a 129-es számon lehet érdeklődni. A távközlési vállalat az átállással járó kellemetlenségekért a lakosság meg­értését kéri. H.kfc aitF Nemzetiségi kultúra: Jóváhagyták a költségvetési támogatásokat Ismét elnapolták az ógyallai sörgyár ügyét (Új Szó-tudósítás) Tizenhat privatizációs döntést hozott tegnapi ülésén a kormány. A rimaszombati Teherfuvarozási Vállalatot például a helybeli TRANSEXPRES Iványi M&M kapta meg 13,4 millió koronáért azzal, hogy ebből négy éven belül 10,7 milliót visszaforgat a cégbe. Visszavonták viszont a losonci húskombinát privatizálásáról hozott tavalyi döntést, mivel időközben kiderült, hogy a vállalat egy része restitúció alá esik. Már másodszor maradt el az ógyallai sörgyár privatizációjának megvitatása. Milan Janičina privati­zációs miniszter szerint ez a földművelésügyi minisztérium miatt van, amely viszont megígérte, hogy a következő kormányülésig tisztázza a problémákat. Annyit elárult, hogy a vállaiatot valószínűleg mégis az eredetileg kiválasztott Norega nevű cég kapja meg, amely időközben rendezte belső problémáit, és az álla­mi szervekkel karöltve megtalálta a mindkét fél számára elfogadható megoldást. Elmondta azt is, hogy a vagyonjegyes privatizációba eddig 57,7 milliárd korona értéket hagytak jóvá. A tervek szerint 2,4 milliárdot még jóváhagynak, 15-20 milliárd koronányi vagyont pedig előkészí­tettek az új kormány számára. Lubo Roman művelődési miniszter beszámolt arról, hogy a kormány nemzetiségi tanácsadó testületének javaslata alapján jóváhagyták a nem­zetiségi kultúrára szánt idei költség­vetési támogatás elosztását. Eszerint a különféle szervezeteknek 65,7 mil­liójut (pl. a Jókai Színház 5,6, a Thá­lia Színház 5,4, az Ifjú Szivek 4, a Duna Menti Múzeum 3,4), a szövet­ségeknek 24,2 millió (ebből a Csema­doknak 10,5), a periodikus sajtónak 29,5 millió (ebből a magyar sajtóé 17,6), az időszaki kiadványokra pe­dig 11 millió jut (ebből a magyarra 7). A miniszter reagált a lapunkban az ő személyét ért kritikára is. Szerinte Beke Sándor azért nem lehetett a Jó­kai Színház igazgatója, mert nem szlovák állampolgár, és állandó lakhe­lye is Budapesten van, így nem felel­het a költségvetési támogatás helyes felhasználásáért. Ma egyébként Po­zsonyban találkozik magyar kollégá­jával, Fodor Gáborral, és aláírják az általa történelminek nevezett kétolda­lú kulturális egyezményt. Megtudtuk azt is, hogy októberben a Thália Szín­ház új épületében rendezik meg a Nemzetiségek Kulturális Napját. Juraj Hraško környezetvédelmi miniszter tájékoztatott a Zempléni Régió területfejlesztési alapelveinek elfogadásáról, illetve több környezet­védelmi egyezmény ratifikálásáról. (tuba) Funar hozza a formáját (Új Szó-hír) A Román Nemzeti Egységpart mint kormánypárt nem fogja megengedni, hogy a román-ma­gyar alapszerződésbe belefoglalják a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség követeléseit, nevezetesen a nemze­ti kisebbségek védelméről szóló meg­állapodást, amely arra irányul, hogy megteremtse a feltételeket Erdély auto­nómiájához, majd Magyarországhoz való csatolásához - hangsúlyozta Ghe­orghe Funar. Ezt abban a levelében szö­gezte le, melyet Emil Constantinescu­hoz, az RMDSZ-t is magába foglaló Romániai Demokratikus Konvenció elnökéhez írt Melescanu külügymi­niszter budapesti látogatásának napján. Funar ezt írta: „A Demokratikus Kon­venció elnökének érettsége és tapaszta­lata hozzá fog járulni ahhoz, hogy az RMDSZ-t eltávolítsák a konvencióból, és elszigeteljék a hazai és a nemzetkö­zi politikai színtéren". Constantinescu, aki nemrégiben Bu­dapesten járt, megerősítette, hogy az általa vezetett tömörülés szerves részé­nek, tagjának tekinti az RMDSZ-t. (Kokes) Tőkés László Komáromban és Pozsonyban (Folytatás az I. oldalról) ánya, de hasonló gondok emésztik a református egyházat is, ahol 250 pa­rókia várja Isten szolgájának beköl­tözését! A vendégek útban Pozsony felé megálltak az Alistáli Református Egyházi Alapiskolában, majd Bö­gellőn, az épülő új református temp­lomnál. (kosár) A pozsonyi Duna utcai gimnázi­um tegnap kétszeresen ünnepelt. Délelőtt a koronázó dóm történel­mi falai közt tartotta meg ünnepé­lyes tanévnyitóját, délután pedig Tőkés Lászlót üdvözölhette az is­kolában. A jeles vendég, aki Duray Mik­lós, az Együttélés elnöke kíséreté­ben érkezett, a népes hallgatóság­hoz - diákokhoz és pedagógusok­hoz - intézett bevezető szavaiban emlékeztetett arra, hogy a török hódoltságot követően a magyarság száma másfél millióra csökkent, s ebből 1 millió nem a mai Magyar­ország területén, hanem a peremvi­déken, főleg Erdélyben és a Felvi­déken élt, tehát azokon a helyeken, ahol jelenleg kisebbségként léte­zik. Ha az akkori nehéz körülmé­nyek között megmaradt, minden remény megvan arra, hogy meg­marad a jövőben is. Megmaradásá­nak zálogai az anyanyelvű iskolák, amelyeket Erdélyben szinte elvá­laszthatatlan kötelék fűz az egy­házhoz. A templom és az iskola az erdélyi magyarság létének két alappillére. Romániában az orto­dox egyház egyfajta patriarchális formában jelen van a társadalom­ban és az állami iskolákban. Ez a jelenlét megadatott a történelmi egyházaknak a magyar iskolákban is. Épp most folyik a román tan­ügyi tervezet vitája, amely, ha a legfelsőbb szenátus elfogadja, rosszabb helyzetet teremt a magyar iskolák számára, mint a diktatúra idején volt. Az erdélyi magyarság 250 ezer aláírást gyűjt az elfogad­hatatlan tervezet ellen, s amennyi­ben ez az akció nem jár sikerrel, a magyar nyelvű oktatást átmentik az egyházi iskolákba. Tőkés László sajnálattal jegyez­te meg, hogy Szlovákiában úgy ta­pasztalta, a katolikus egyház és a magyarság ügye nem fedik egy­mást, és a református egyházon be­lül is ellentétek vannak. -vk­Tiltakozás - reklám miatt Tegnap délelőtt több tisztelt olvasónk tiltakozott telefonon amiatt, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikai hirdetését kö­zöltük lapunkban. Magyarázkodás helyett a tényeket vegyük számba: Hónapokkal ezelőtt számos szlovák reklámügynökség fordult ki­adónkhoz azzal, hogy írjuk meg, milyen feltételekkel közlünk poli­tikai hirdetéseket. Felsoroltuk a legfontosabbakat: a1 nem közlünk fasiszta, nacionalista, uszító szövegeket; b/ nem adunk helyet más pártokat, személyeket, nemzeti, etnikai közösségeket szidó, bíráló reklámoknak. Akadt olyan megrendelés, olyan szöveg, amelyet visszautasítottunk. A kifogásolt politikai hirdetést nem tartottuk ilyennek. A politikai hirdetés ugyanis sehol sem a szerkesztőség véleményét tükrözi. Egyébként éppen a tegnapi számunkban (Kampánykezdet előtt, 4. oldal) írtunk arról, hogy miért a magyar koalíció a megtar­tó politikai erőnk és hiteles képviselőnk. Tisztelt olvasónk is minden bizonnyal így gondolkodik, és még inkább megbizonyosodik erről, ha elolvassa a politikai hirdetéseket. Ezek a hirdetések arra is jók, hogy összevessük: mit mondanak, mit hirdetnek, és mi a valóság. Kinek hihetünk és kiknek nem. őszintén szólva, nem vagyunk abban az anyagi helyzetben, hogy a politikai hirdetések közlésénél a fenti elveken kívül más korlátozó intézkedéseket foganatosítsunk. Bízunk tisztelt olvasóink emberi, politikai éleslátásában, amelynek eredményeképpen szét tudják vá­lasztani az ocsút a búzától. El tudják dönteni, melyik hirdetés mé­zesmadzag, melyik hazugság, és melyik az igaz. Ezek után remélhetó'en még többen, még szilárdabb elhatározás­sal mennek el szavazni. Mi ehhez saját véleményünkkel, világos ál­lásfoglalásunkkal szeretnénk hozzájárulni. Ez azonban sohasem a politikai hirdetésekben jelenik meg. (szilvássy) Michal Kováč a választásokról (TA SR-hír) Michal Kováč ál­lamfő a választási kampány megkez­désének előestéjén rádió- és tévébe­szédet mondott. Többek közt leszö­gezte, az előrehozott választások ki­írása a belpolitikai labilitás követ­kezménye, majd hozzátette: „ Olyan nézetek is vannak, hogy a belpoliti­kai stabilitást a hatalom nagyobb koncentrációjával lehetne biztosíta­ni, ami a már létező parlamenti rendszer megváltoztatását igényelné vagy elnöki (mint az Egyesült Álla­mokban), vagy kancellári (mint Né­metországban) rendszerré. Meg­győződésem, hogy a hatalom egyet­len kézbe történő összpontosítása a mai körülményeink között nem vezet­ne nagyobb belpolitikai stabilitás­hoz, éppen ellenkezőleg." Az elnök szerint a a közelgő választásokon ar­ról fogunk dönteni, hogy a kemény politikai összeütközések vagy a nemzeti, polgári és politikai megbé­kélés útjára lépünk-e, és hogy gond­jainkat néhány egyén fogja-e kezel­ni, vagy az ország sok ezer tehetsé­ges emberét bevonva próbálunk ja­vítani helyzetünkön. Végezetül fel­kérte a választópolgárokat, főleg a fiatalokat, hogy éljenek választójo­gukká, és menjenek el szavazni. A határon túli magyarok ösztöndíjairól (Budapesti tudósítás) Az állami, az alapítványi és az egyéb támogatási for­mák rendszerét átláthatóvá kell tenni és összehangolni, mert a szűkülő anya­gi források közepette fontos a párhuzamosságok kiküszöbölése - mondta Ra­dó Péter, a művelődési minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztá­lyának vezetője tegnapi sajtóértekezletén, a határon túli ösztöndíj-tanács ülé­sét követően. Hozzátette: az új kormányzat nem tervez visszalépést a határon túli magyarok oktatási és kulturális támogatásában, az odaítélési rendszeren azonban lehet, sőt szükséges is változtatni. Egyebek közt olyan módon, hogy szigorúbban rangsorolják az ösztöndíjkérelmeket, a pályázatokat. Radó szerint a rendelkezésre álló pénzösszegeket egységesen kell kezelni, hogy felhasználásuk hatékonyabb legyen. Arról is szó esett, hogy az új ide­genrendészeti törvény a Magyarországon tanuló határon túli diákokat szinte lehetetlen helyzet elé állítja. Állandó jövedelmet és lakást követel meg a tar­tósabb itt-tartózkodáshoz, ugyanakkor nem minden külföldi magyar diák ré­szesül ösztöndíjban. Ezen ellentmondás kiküszöbölésére egy új javaslat ké­szül a belügyminisztériumban. A rendelkezés ugyanis sok külföldi diákot ar­ra ösztönzött, hogy valami módon legalizálja ittlétét. Ennek gyakori követ­kezménye, hogy nem tér vissza szülőföldjére, ahol nagy szükség lenne rá. KOKES JÁNOS Ismét tanácskozik az összekötő osoport (Folytatás az 1. oldalról) láspontot képviseli Juppé francia külügyminiszer is, aki szintén a szankciók enyhítését szorgalmazza. A szakértői értekezlet után az össze­kötő csoport (az USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország) már ma magasabb szinten vitatja meg a szankciók ügyét, de egyáltalán nem biztos, hogy Belgrád szempontjából ked­vező döntés születik. Mostanában egyre gyakrabban emlegetik a nemzetközi kereskedel­mi zárlat és olajembargó feloldásá­nak első lépéseként a belgrádi re­pülőtér megnyitását, valamint a ju­goszláv sportolók és művészek visszatérését a nemzetközi színtérre. Egyelőre azonban semmi konkrét jele annak, hogy a világközösségnek komolyak ez irányú szándékai. A szerb reményeket némileg szer­tefoszlatta lord David Owen, a nem­zetközi békekonferencia társelnöke, aki kollégájával, Stoltenberggel Belgrád után Podgoricát is felkeres­te. A Bulatovics montenegrói elnök­kel folytatott tárgyalások után Owen kijelentette, amint a körülmények megengedik, azonnal javasolni fog­ják a szankciók feloldását. Tudtára adta azonban a szerb félnek, hogy a szankciók enyhítését addig ne re­mélje, amíg nem születik „valamifé­le megegyezés a békéről". Tegnap esti vatikáni jelentés szerint II. János Pál későbbre halasztotta szarajevói útját, a zágrábi látogatás azonban nem kérdéses. A horvát főváros melletti ügetőpályán hatalmas feszületet emeltek, oltárt építettek külön erre az alkalomra, ahol a zágrábi püspökség fennállásá­nak 900. évfordulója jegyében II. Já­nos Pál pápa misét celebrál. GYARMATI JÓZSEF

Next

/
Oldalképek
Tartalom