Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-07 / 207. szám, szerda

1994. SZEPTEMBER 7. _ __ » UJSZO Kubai-amerikai tárgyalások Kevés a haladás esélye HÍREK - VÉLEMÉNYE

K 3 az EGlIiTÉlJS önkormányzati alelnöke, Csenke polgármestere A H 1 % i SI Í ) A 4-es m% li Koalíció © képviselőjelöltje választókerületben í Qyakran felmerül a kérdés, lehel-e erkölcsösen politizálni. Én úgy vélem, igen, mert számomra az erkölcs a célok meghatározása, a politika pedig eszköz a célok eléréséhez. Elő" f

or dúlhat, hogy az erkölcsös politizálás eredménye nem dicséret, hanem mondjuk leváltás, ahogy megtörtént ez velem is, akit a somorjai körzeti hivatal éléről azért váltottak le, mert szervezője voltam a révkomáromi nagygyűlésnek. De én most sem cselekednék másként, mint akkor. Ma ugyanolyan fontosnak tartom azt, hogy ebben az országban biztosítva legyen minden kisközösség joga az önszervező'déshez, gazdasági, szociális, kulturális ügyeinek intézéséhez. Kérem, tiszteljenek meg bizalmukkal: | JATSSZFXfi EGYÜTT! igazi választás Tisztelt Olvasó, Szeptember 7-28. között ezen a helyen bemutatkozik az EGYÜTTÉLÉS egy-egy képviselőjelöltje. Ha Ún ezek közül > négyet kivág, és elküld az Együttélés központi Irodájába (P.O.Box 44. 814 99 Bratislava), akkor sorsoláson vesz részt. és értékes díjat nyerhet. AZ EGYÜTTÉLÉSSEL CSAK NYERHETI Letná 22 Komárno (TA SR-hír) Az USA New York-i ENSZ-missziójának épületében helyi idő szerint tegnap délutánra tervezték a Washington és Havanna közötti tárgyalások ötödik fordulóját a kubai menekültáradat megfékezéséről. Az előző napi megbeszélések mindössze egyórásak voltak. Roberto Robaina kubai külügyminiszter szerint a tárgyalások megrekedtek és nem kecsegtetnek semmilyen pozitív eredménnyel. Az amerikai fél hétfőn terjesztette elő legújabb javaslatát, amely szerint az Egyesült Államok a jövőben az eddiginél több kubai menekült befogadására kötelezné magát. Az USA ezidáig évente 20 000 kubainak adott beutazási vízumot. A tegnapi jelentésekből az nem derült ki, hogy a Fehér Ház mennyi menekült kubai befogadására lenne hajlandó a jövőben. A kubai tárgyalóküldöttség környezetéből az viszont kiszivárgott, hogy Fidel Castro a több vízum fejében hajlandó intézkedéseket hozni a menekültáradat lecsillapítására. A múlt hónapban mintegy harmincezer kubai hagyta el hazáját, majd az amerikai parti őrség visszatoloncolta őket a Kubától bérelt területen lévő guantanamói amerikai támaszpontra. Havanna azonban a jelek szerint nem éri be azzal, hogy ezentúl esetleg több kubai telepedhet le Floridában. Elsősorban azt követeli Washingtontól, hogy oldja fel a karibi szigetország ellen 32 évvel ezelőtt elrendelt gazdasági blokádot, ami Castro szerint a kubai kivándorlás legfőbb okozója. Az említett legújabb amerikai tárgyalási javaslat azonban említést sem tesz az embargó esetleges feloldásáról. Az amerikai parti őrség járőrcsónakjai változatlanul kubai menekültek százait veszik a fedélzetükre. Hétfőn például 683 kubait mentettek ki az óceánból, előző nap pedig 1 179-et. Amikor hétfőn a New Yorkban kubai ENSZ-misszión zajlottak a kubai-amerikai tárgyalások, az épület előtt tüntetésre gyűltek össze a kubai származású amerikai állampolgárok. Amikor azt kezdték skandálni, hogy „Cuba si, Castro no " vagyis: Kuba igen, Castro nem, a misszió dolgozói az épület ablakaiból kormánypárti honi popzenével igyekeztek őket „szórakoztatni", pontosabban elhallgattatni. Kényszerhelyzetben a palesztinok Letartóztatják a terroristagyanús személyeket Moszkva azzal fizet, amivel tud (TA SR-hír) Fele-fele arányban fegyverek és nyersanyagok szállításával törleszti Oroszország a Dél-Koreával szemben felgyülemlett adósságának egy részét. Hatnapos tárgyalások eredményeképp jött létre erről megállapodás, amelynek értelmében az orosz szállítások értéke eléri a 387,5 millió dollárt. Az orosz fél a legkorszerűbb helikoptereket, nehézfegyvereket, illetve bauxitot, vasércet, nikkelt és más nyersanyagokat szállít. Az AP hírügynökség megjegyezte, Szöul a tárgyalásokon meghátrált, hiszen eredetileg az volt a követelése, hogy a szállítmányok nagyobbik hányadát nyersanyagok képezzék. Gumimaci félmillió márkát akar NÉHÁNY SÜRBAN | (TA SR-hír) A fokozódó izraeli nyomás hatására a palesztin rendőrség tegnap megkezdte az izraeli járőrszolgálat tagjai ellen vasárnap elkövetett halálos kimenetelű merénylet elkövetésével gyanúsított muzulmán fundamentalisták letartóztatását. Előzőleg Jicchak Rabin izraeli kormányfő azzal fenyegetőzőit, hogy felfüggesztik a Gázára és Jerikó térségére kiterjedő palesztin autonó'mia kiszélesítéséről folyó tárgyalásokat, ha Jasszer Arafat nem tesz semmit a terroristák megfékezése érdekében. Az izraeli televízióban elhangzott Rabin-interjú után került sor az Iszlám Dzsihad 21 aktivistájának a letartóztatására. Ez a militáns csoport vállalta magára a vasárnapi merénylet elkövetését. Palesztin források szerint köztük van'a szervezet vezetője, Abdullah Sami sejk és eszmei - A mi dolgunk nem más, mint a magyar honvédelmi irányítás előtt álló új külpolitikai feladatok megoldásának az előkészítése. Korábban ez jóval egyszerűbb volt. Létezett a Varsói Szerződés és létezett a NATO, amelyek mindent tudtak egymásról, s nemigen volt itt sok mozgástér. Ez most megszűnt, s minden új szuverén ország számára problémaként jelentkezik saját önmegvalósítása. A külkapcsolatok kormányszinten jelentkeznek, de ennek egy nagyon jelentős része a honvédelmi külpolitika. Sosem szabad olyan lépéseket tennünk, ami nem egyeztetett a külügyminisztériummal, vagy ami katonai szempontból félreérthető lenne. Számunkra fontos a nagy európai integrációkkal való jó viszony fenntartása, de legalább ennyire fontos a volt Varsói Szerződés tagállamaihoz fűződő vivezére, Taher Mohammed Lulu. Mindketten tagjai voltak annak a 400 fős iszlám csoportnak, amelynek tagjait Izrael 1992-ben Dél-Libanonba deportálta. Rabin idézett interjújában nagyon keményen fogalmazva kilátásba helyezte: ha a palesztin biztonsági szervek nem fékezik meg a terroristák akcióit, akkor esetleg nincs értelme annak, hogy folytassák az egy évvel ezelőtt Washingtonban aláírt izraeli-palesztin megállapodások megvalósítását. A keretmegállapodás pontos időrendi tervet tartalmaz. Ennek értelmében május közepe óta elméletileg palesztin fennhatóság van Gázában és Jerikóban, de a közigazgatási jogkörök átadása valójában csak most zajlik. Nem vonultak még ki az izraeli katonák sem, ami viszont késlelteti az általános választások megtartását. szonyunk, hiszen elsősorban a szomszédokkal kell jóban lenni. • A szomszédok közül kikkel a legjobb a kapcsolatuk? - Nem szeretnék rangsort felállítani, mert az esetleg félreérthető lenne. Négy-öt éve még azt hangoztattuk, hogy a legrendezettebb a viszonyunk Ausztriával, hiszen velük hosszú évek óta semminemű nézeteltérésünk nem volt. A leghosszabb határunk viszont Szlovákiával van, tehát bizonyos szempontból a fiatal szlovák állammal való jó együttműködés a legfontosabb. Egy új államnak még alakulóban van a politikai arculata, s ezért is nagyon meg kell fontolni, hogy mit teszünk és mit mondunk, nehogy azt félreértsék. Vagy vegyük például Ukrajnát. A közös határ ugyan rövid, de nukleáris nagyhatalomról van szó. Ki mondhatná, hogy ez kevésbé fontos? Mind(TA SR-hír) Krakkóban egyenlőre vaklármának tekinthetők azok a bejelentések, amelyek nyomán a helyi rendőrség ismeretlen merénylő által elhelyezett állítólagos robbanótöltetek után kutatott. A lengyel város biztonsági szerveinél múlt csütörtök óta mintegy húsz bejelentést tettek, de a megjelölt helyszínekre kiszálló különleges rendőri alakulatok nem találtak robbanóanyagot. A legutolsó névtelen telefonáló hétfőn este jelentkezett, és arra figyelmeztetett, hogy három krakkói kórháznál és a vasúti pályaudvarnál helyeztek el robbanótöltetet, A magát csak Guemellet jó a viszonyunk az ukrán vezetőkkel. Romániával történelmi szempontból politikailag bonyolult a helyzet, de a hadseregek között nagyon jó a viszony. S az is fontos szempont, hogy ott él a legtöbb határontúli magyar. • Mennyiben változott a honvédelmi minisztérium külpolitikája a kormányváltás után? - Jelentős változásról nem beszélhetünk, hiszen külpolitikában és honvédelmi politikában nem volt és ma sincs alapvető nézetkülönbség a nagy pártok között. Talán nem a honvédelmi, hanem a külpolitikában észlelhető egy kis különbség. Budapesten ma megpróbálunk kevesebbet beszélni a szlovákiai belső helyzetről, mondván, hogy ezt rábízzuk az ott élő magyarokra. Hiszen ők jobban ismerik a problémákat és jobb megoldásokat is találhatnak. • Hadd kérdezzek itt rá Für Lajosnak, a volt honvédelmi miniszternek a körkörös védelemről tett ominózus kijelentésére, amelyben olyasmit mimacinak nevező anonim telefonáló akkor hajlandó elállni terrorista akcióitól, ha félmillió márka üti a markát. Erről tájékoztatta a Gazeta Krakowska szerkesztőségét is, s hozzátette: ha újra jelentkezik, tudatni fogja az összeg átadásának helyét és módját is. A helyi rendőrség felhívással fordult a krakkóiakhoz, hogy ne keltsenek vaklármát. Az utóbbi napokban több ilyen , jópofáskodót" lefüleltek, akik nem ússzák meg olcsón, ugyanis meg kell téríteniük a terroristaelhárító különítmény kiszállásának költségeit. mondott, hogy kötelességének tartja az egész Kárpát-medence magyarjainak védelmét. Akkoriban Szlovákiában rendkívüli felháborodást váltott ki a kijelentés. Az új honvédelmi vezetés hogyan vélekedik erről? - Annyira nem foglalkoznak ezzel, hogy már Für Lajos sem foglalkozik vele. Szerintem ez a kezdeti időszak nem egészen kiérlelt és nem jól interpretált véleménnyilvánítása volt. Én dolgoztam Für Lajossal, az utóbbi időben ez a kérdés egyáltalán nem került szóba. • A NATO-hoz való csatlakozás kérdésében mennyire eltérő a magyar és a szlovák álláspont? - Azt gondolom, ebben nincs sok különbség, hiszen valamennyi ország igényli a NATO-tagságot. Itt nem arról van szó, hogy most mindenáron be akarnak kerülni egy klubba, amelynek az ajtaját eddig becsapták előttük. A Varsói Szerződés megszűnése után több regionális konfliktus robbant ki például a délszláv vagy a kaukázusi válság -, ezért érthető, hogy a kis közép-európai országok biztonsági garanciákat keresnek. Ez az oka, hogy közelednek a NATO-hoz. Nem az a fontos, hogy melyik mikor ér oda, hanem az, hogy a Nyugat-Európa és Közép-Európa közötti különbségek eltűnjenek. (gaál) A

usztráliában első ízben követtek el politikai hátterű merényletet tegnapra virradó éjszaka ismeretlen tettesek Sydneyben háza előtt lelőtték John Newmant, Új-Dél-Wales tartományi parlamentjének munkáspárti képviselőjét. Newman képviselőként hadat üzent a fiatalkorúak bűnözésének. Sydneyi választókörzetében az országból való kiutasítással fenyegette meg a fiatalkorúak bandáit, azok pedig több ízben halállal fenyegették meg őt. A képviselőre több lövést adtak le egy mozgó gépkocsiból. A rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a tettesek felkutatását. V

ietnam külügyminisztere az ENSZ-től kért segítséget a Kambodzsában élő vietnamiak védelmére. A világszervezet főtitkárához és menekültügyi főbiztosához intézett levelében azt kérte, használják ki befolyásukat a kambodzsai kormányra és parlamentre, hogy megszűnjön a vietnamiak diszkriminálása. A parlament ugyanis a közelmúltban olyan törvényt fogadott el, amely szerint a tartózkodási engedéllyel nem rendelkező külföldieknek 7 napon belül el kell hagyniuk az országot. A Kambodzsában élő vietnamiak számáról nagyon eltérőek az adatok, 100 ezertől 1 millióig becsiilik a számukat. V

arsóban a legfelső katonai bíróság 9 évi szabadságvesztésre ítélte Marek Zielinskit, a belügyminisztérium volt őrnagyát, amiért 1981 ősze és 1993 szeptembere között a Szovjetunió, illetve Oroszország javára kémkedett. A vádpontok között szerepelt az is, hogy az őrnagy további négy személyt megpróbált beszervezni. Ez volt az első eljárás Lengyelországban, melynek során a szovjeteknek, majd az oroszoknak kémkedő személyt ítéltek el. A lebuktatott kém azzal védekezett, hogy m^g akarta menteni a lengyelországi szocializmust. T

okióban közzé tették a parlament két háza tagjai körében végzett véleménykutatás eredményeit. Eszerint a képviselők kl'-'.c! 70 százaléka szeretné, ha Japán állandó tagságot kapna a Biztonsí ri Tanácsában. E képviselők fele azonban azt szeretné, ha Japán megőrizné katonai doktrínáját, amely tiltja a fegyveres erők bevetését az ország határain kívül. A NATO nem klub Beszélgetés Szabé Zoltánnal, a Mi osztályvezetőjével Szabó Zoltán, a magyar honvédelmi minisztérium külügyi főosztályának vezetője is tagja volt a visegrádi országok védelmi miniszterei pozsonyi találkozóján részt vevő magyar küldöttségnek. Tőle kérdeztük, mi a feladata a nevezett főosztálynak?