Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-09 / 209. szám, péntek

1994. SZEPTEMBER 9. Ó/SZÓ' RIPORT Akik követ köre raknak Nyárutói kora délelőttök felhős álrhossága. helyett a szinte kisvárosi riyüzsgéssel találkozom először. Ajnácskő most is meglep valami szokatlannal. A várhegy alatti falu lakóinak lelkiállapotából vélek megismerni egy darabot. Mintha a mindennapjaik derűsebbek, hangulatosabbak lennének. Mintha az autóbuszokra várakezók, az üzletekben vásárlók beszédes jókedvüket vinnék el egymáshoz. Tágas a tér s elnézve az arányait, a hivatali sablonnal formázott községháza és a bolt között hosszanti irányban igencsak megszaladhatott a szem, míg nem állta útját a kéttornyú új templom. Most elidőzhet a látványos formákon, a szelíd arányokon... Gondolkodhatom e találkozás rejtett indítékain és kimondott szándékain. Mértéket vehetek itt a világhoz, az önérzethez, az erkölcsi tartáshoz, a testi és lelki szükségletek elválaszthatatlanságából következő életderűhöz. • • <f Ha valaki már kinézett Hunyák József ajnácskői polgármester irodájának ablakán, s a falu főtere nyújtotta látványból képzeletben ki tudta törölni a felépült templom tömbjét, megsejthette a hiányt, amiből az itt élők templomépítő hite szárnyra kelt. Visszavettek maguknak egy jelentős darabot abból, amit a régmúlt és a közelmúlt történelme elorzott tőlük. A három évszázada romosodó vár alatt sohasem éltek módos emberek. A Sarlay- és az Ebeczky-nagybirtokokon kívül törpebirtokosok - az egykori jobbágyok leszármazottai lakták Ajnácskőt. Keresve az okait, hogy a valamikori történelmi jelentőségű település római katolikus vallású lakóinak miért nem volt a hely szelleméhez méltó templomuk, igazából kettőt is találhatunk. A kútfők szerint a valamikori jobbágyfalunak volt temploma, amelynek a pusztulását nehéz nyomon követni. Pusztított itt a tatár, sarcolt török, labanc, kuruc. A néprajzilag a Palócföldhöz, de közigazgatásilag Gömör megyéhez tartozó Ajnácskő falu sorsa szorosan kapcsolódott a vár sorsához. A kuruc kor utáni hanyatlás valójában a múlt század végéig tartott, de népességének csökkenése a legutóbbi évtizedek alatt igen jelentős volt: kétezerről ezerháromszázra. Hunyák József polgármester: - A hetvenes években a családi ház építést a közigazgatási megszorítások igencsak minimalizálták. Elveszítette központi jellegét, holott ez a földrajzi helyéből, múltjából, népességének nagyságából, a vasút közelségéből adott volt. Nem-épülhetett meg az iskola, nem itt volt a szövetkezet székhelye, s így szép lassan elöregedett a falu. Ebben a folyamatban mostanában tapasztalható ellentétes változás. Néhányan visszatérnek a városokból, rendbe teszik a szülői házat, belakják az eddig üresen álló épületszinteket. Minden azon fog múlni, találnak-e munkát a faluban vagy a környékén. Kialakult ugyan egy vállalkozói réteg, de ezeknek meg kell erősödniük. A vállalkozások egyéni és családi jellegét úgy tudják megváltoztatni, akkor tudnak új munkahelyeket is kínálni, ha megkapaszkodnak a piacon, és lesz pénzük a beruházásokra. Nagyjából tizenöten vannak, s mintegy húsz-harmincfőt foglalkoztatnak. •0 <r <? Bárki megmondhatja, hogy az a falu, amelynek állomásán valamikor a gyorsvonat is megállt, sokáig ellenállt a hatalomnak, a rákényszerített léthelyzetnek. Energiáit tartalékolta? Kivárta a megfelelő történelmi helyzetet? Szülötteit bocsátotta el, hogy aztán marasztalja is őket? Egyáltalán honnan ez a mai ragaszkodás, ha nem volt lehetőség a ma egyre inkább hiányzó civil kurázsi elsajátítására? Sokak véleménye szerint a munka szeretete, a szakértelem és a faluhoz való ragaszkodás a mozgatója mindannak, amit tesznek. Ismerik az adottságokat, tudatosítják saját képességeiket, s mindehhez keresik a partnereket. Az sem lenne meglepő, ha a község kataszterébe tartozó Csevice fürdő hamarosan a vidéki üdülés egyik helyszíne lenne. A század elején ideg- és szívbetegségeket, valamint reumát gyógyítottak ott. De addig is élni és dolgozni kell tartják Ajnácskőn is az emberek. Ezért sincs egyedül a falu gondjaival Hunyák József polgármester. Szerencsére sokan vannak olyanok, mint Pál Péter magánvállalkozó, aki a templomépítő alapítvány egyik irányítója: - Nem vágyunk arra, hogy a nevünket valami dicsőség övezze. Nem azért tesszük, amit teszünk. Az sem lényeges, hogy ki mivel segít. Van, aki pénzzel, többen munkával, a lényeg a hozzájárulás, a részvétel. Magunknak csináljuk, s innen ezt senki el nem viszi. Az alapítvány kuratóriumának tagjai valamennyien vállalták a templom felépítését. Nem mondanék igazat, ha tagadnám a kételkedést, a bizonytalanságot. Olyankor mindig itt van a polgármester, és sínre teszi a dolgokat. Elvégre azért választottuk és fizetjük. Jön is kitartóan, ha gondja van vagy segítségre van szüksége. Egyedül ő sem tehet csodákat. Igaz, mi sok mindenre úgy tekintettünk. Olyat is elért, kijárt, kikönyörgött, amit az itt élők képtelenek lettek volna. Ő meg erre azt mondja, hogy mindenhol ott voltunk vele. Nélkülünk meg ő nem tudta volna. Ilyen egyszerű ez. • • • Bármerre és bárkihez is fordul az ember, mindenki Hunyák József neve köré fon szavakból koszorút. Vele igen, nélküle nem. Az Ipolyvidéki Téglagyárak helyi üzemében dolgozik, s az önkormányzati tisztséget is úgy vállalta el, ha továbbra is maradhat. A nagy ötletét azonban véghez vitte: a falu kibérelte a téglagyárat. Hogy a templom ,ebből a téglából épült fel? Igen is meg nem is. Mert kellettek ehhez azok az oly sokszor emlegetett magyarországi építészek, meg az ajnácskőiek szakismerete, szorgalma. Olyanoké, mint Szepesi Vilmos, aki szinte nyugdíjazása első napjától felügyeli az építkezés szakmunkáit: - Sokszor van úgy, hogy letelik a . munkaidő, de mi dolgozunk tovább. Ha nem tudunk befejezni egy folyamatosságot igénylő munkát, nem lehet halasztgatni. Elkezdtük, akkor be is kelt fejezni. Személy szerint én sokkal jobban örülök ennek a templomnak, mint egy szép autónak. Ugyanis az autót is szeretem, nem tagadom. Gyerekkoromban történt, hogy rokonaink érkeztek Pestről, s egyre csak azt kérdezték, hol van Ajnácskőn a templom. Szégyenszemre meg kellett mondani nekik az igazat. Sehol. Akkor úgy .éreztem, ez nagy baj és nagy szégyen. Csakhát a falu népe nagyon szegény volt. A földbirtokosok annak idején reformátusok voltak, azoknak nem állt érdekükben katolikus templomra pénzt költeni. Dicséretes, hogy az utódaik ennek ellenére áldoznak az építésre. A hírek szerint egyikük a szövetkezet által megművelt földjeiért járó haszonbért a templom építésére ajánlotta fel, mert ő valahol Dél-Amerikában él. Őseink háromszor is nekikezdtek az építésnek, de nem sikerült még elkezdeni se. Most is adakoztunk, de abból nem épült volna fel. Olyan polgármesterünk van, aki összejárta Európát, s összegyűjtötte a pénzt. Nagy segítséget jelentett Szántó és Novák építész urak munkája, akik nem kértek tiszteletdíjat a tervek elkészítéséért. Bizakodunk, hogy a templomunkban lesz papunk is, s lesz, aki a katolikus hitre oktatja unokáinkat. Mert - sajnos - van mit bepótolnunk, hiszen bármennyire is igyekeztünk megtartani a keresztségben kapott hitünket, sokan eltávolodtak Krisztustól. Szeptembertől már a szentmisét is itt tartják majd, s mi jövünk, amíg be nem fejezzük, amit vállaltunk egymásért és a katolikus hitünkért. • <0- • A templom kórusán állva látható igazán a falu teréről megsejtett bennsőséges tér. Zöld tartógerendák, hófehér falak... Ezt látva, kinek ne jutnának eszébe az öröm pirosló virágai. Kézenfekvő képzettársítás, amit meghallgatva a lerakott kerámia padlóburkolatot tisztító asszonyok szájából, a szívükben mozduló érzéseket és a fejükben születő ünnepi gondolatokat is tudni vélem. Már hétköznapi, olykor profán legendák is övezik a templomépítést. Mint minden ilyen, a hétköznapi gondolkodás számára elérhetetlen dolgot kitűző vállalkozásnak, úgy ennek is megvoltak a támogatói és a kételkedésükkel ellenérzéseiket megfogalmazó ellenzői is. Történt, hogy amikor kiderült a magyarországi tervezők kiléte, a hivatali hatóság illetékese firtatni kezdte az okát, s eközben rosszallásának is hangot adott. Hivatkozott arra, hogy Szlovákiában is vannak jó építészek. Hunyák József válaszul készségesen felajánlotta együttműködését, ha ezek a kiváló szakemberek ugyanannyiért ingyen - elkészítik a terveket. Már az isteni gondviselés kézjegyét is magán hordozza, hogy á Magyarok Világszövetsége nevében egy református lelkész - Komlóssy Attila - tette a legtöbbet az ajnácskői katolikus templom érdekében, hiszen rajta keresztül alakult ki a kapcsolat Novák úrral, az építésszel. Alapkőletétel, harangszentelés, s néhány óra múlva az épület első felszentelésére, majd az első szentmisére is sor kerül az ajnácskői római katolikus templomban. Elhangzanak az ünnepi szavak, az oltárhoz áldozni járulnak a hívek, akik segítették, akik két kezükkel raktak követ kőre... Lesz-e magyar papja is Ajnácskőnek? 1)1 SZA ISTVÁN A szerző felvétele Elegendő űj tankönyv lesz? (Folytatás az 1. oldalról) Sima Éva, Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó: - Az idei év legnagyobb problémája az volt, hogy késve kezdtünk munkához, mivel az oktatási minisztérium csak március közepén kötött szerződést a kiadónkkal. Ennek ellenére nagyon sok tankönyvet sikerült megjelentemunk, sőt voltak sikerélményeink is: ilyen például a nem a halmazelméletre alapozó Kittler-féle matematika, első alternatív tankönyvünk, amelyből már idén tanulhatnak az elsősök és a másodikosok. Az új szlováknyelv-oktatási koncepció szerint készült elsős és másodikos képes olvasókönyvhöz módszertani kézikönyvet kapnak a pedagógusok, sőt a szülők is. Szeptember elején megkérjük az iskolákat, tudassák velünk, hány szülő kívánja megvenni a képekhez szükséges szóanyagot tartalmazó kivonatot, amely lehetővé teszi, hogy otthon együtt gyakorolhassannak gyermekükkel. Hosszas utánajárás eredményeként az év végéig hat könyvet adunk ki a kereskedelmi akadémiák számára. Űj műszakirajz-könyvet kapnak a szakközépiskolák és a szakmunkásképzők. Sajnos, az utóbbiak nem mutatnak érdeklődést újabb tankönyvek iránt. Az év végéig folyamatosan az összes tervbe vett könyvet kiadjuk, ezek között vannak régebbi tankönyvek új kiadásai és olyanok, amelyek idén jelennek meg először. Ami magát a szerkesztőség munkáját illeti, nyugodt a lelkiismeretem, mivel megtettünk minden tőlünk telhetőt, nem mentünk szabadságra, betegállományba, a hétvégeken is szinte éjjel-nappal dolgoztunk. Ez az agyonhajszolt szerkesztőgárda hat emberből áll, s ugyanilyen agyonhajszoltak az alacsony honoráriumért író, fordító pedagógusok is. Még az a szerencse, hogy három szerkesztőnk dolgozik számítógépen, így a nyomdai szedést kiküszöbölve, egy hónap leforgása alatt le tudunk adni egy könyvet. Varga Igor, az Orbis Pictus Istropolitana Kft. igazgatója: - Cégünk 1991-ben alakult, és 1993 óta tevékenységének megközelítőleg 90 százalékát a tankönyvkiadás képezi. Valamennyi általunk kiadott szlovák tankönyv magyarul is megjelenik, állami megrendelés alapján. Az oktatási minisztérium által kiírt pályázatokon elnyertük az alapiskolák felső tagozata számára készülő történelemkönyvek, a második osztályos közlekedési nevelés és a középiskolák második évfolyama földrajzkönyvének a kiadási jogát. A legtöbb gondot a történelemkönyvek okozták. Mert vegyük csak például Csehszlovákia megalakulását vagy kettészakadását, amelyről erősen megoszlik a történészek véleménye is. Nem könnyű tehát egy jó, objektív történelemkönyvet írni. Nincs értelme egyetlen nézetet diktálni, hisz semmi sem csak fehér, vagy fekete, ezért azt a megoldást választottuk, hogy a tankönyvben található sok információ alapján a gyerek maga alkosson véleményt. Ez persze nem a legkönnyebb módszer, sem a diák, sem a pedagógus számára, mert nem a könyvben leírt események puszta reprodukálásáról, hanem interpretálásáról van szó, amely eltérő is lehet, de épp a különböző vélemények összevetése, megvitatása vezeti rá a diákot arra, hogy többféle szempont, látásmód létezhet, s ezek alapján előbb-utóbb kialakítja a saját véleményét. Lényegesen gyorsabbak vagyunk az állami kiadónál, mert a Repró Danék cég filmre veszi az egész könyvet, így a bfeclavi Moravia Pressre csak a nyomás, kötés és fűzés hárul, amit 10—14 nap alatt el tud végezni. Jelenleg egy alternatív matematikakönyvön dolgozunk, amelyet véleményezésre, kipróbálásra vagy 90 iskolának küldünk szét. Amennyiben jónak bizonyul és lesz rá igény, kiadjuk magyar nyelven is. Gyurcsis Imre, a Litera igazgatója: - A magánkiadók is biztos piacot szeretnének, ezt pedig elsősorban az oktatási minisztérium által kiírt pályázatok megnyerése jelenti. Cégünk csak egy éve működik, de máris több pályázatot nyertünk. Most szeptemberben kapják kézhez a magyar iskolák nyolcadikos és kilencedikes tanulói a szlovák irodalomkönyvünket, a hetedikeseké valamivel később kerül az iskolákba, így állunk a földrajzkönyveinkkel is, a hatodikos és a hetedikes már elkészült, a nyolcadikos most kerül piacra. A magyar változatot októberben szállítjuk. Fordítóinknak nincs könnyű helyzetük, mivel gyorsan kell dolgozniuk, hogy a magyar verzió a szlovák eredetivel szinte azonos időben jelenhessen meg. A legtöbb fordítónk a munkája mellett, otthon dolgozik, így nem mindig sikerül megtartani a kitűzött határidőt. Reméljük, idővel ez a probléma is megoldódik. Az oktatási minisztérium új koncepciója lehetővé teszi kész könyv felajánlását is, tehát nem kell várakozni pályázatok kiírására, de úgy tapasztaltuk, nincs elég könyvírásra vállalkozó magyar szerző. Ezért felajánlottam a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének, hogy szívesen szerveznék tanfolyamot, ahol tapasztalt szakemberek mondanák el, mit kell tudni a tankönyvírásról. Rengeteg tervünk van, többek között olcsó diákkönyvtár, a piacon olyannyira hiányzó klasszikusok olcsó kiadása, de egyelőre még várunk a megvalósítással. Mert könyvet kiadni egyszerű, csak eladni nehéz. VOJTEK KATALIN