Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-05 / 205. szám, hétfő

4 MOZAIK ÚJ SZÓ 199 4. SZEPTEMBER 2 . MÉG DRÁGÁBB LESZ A HÚS. Mostanában nem verik nagydobra, hogy milyen haszonkulccsal működik a mezőgazdasági feldolgozóipar, illetve az élelmiszer kereskedelem. Más szóval: ha csak lehet, hallgatnak róla az illeté­kesek, hogy miként lesz a kilogrammonként 3 koronáért eladott búzából 15 koronás kenyér, a 35 koronáért eladott sertésből 100-140 koronás tőkehús. A végeredményt azonban tudjuk: a mezőgazdasági vállalatok többsége tönkre­ment, a fogyasztók zöme pedig alig-alig tudja megvásárolni a legszüksége­sebb élelmiszert. A múlt hét folyamán meglepetten tapasztaltuk, hogy a hen­tesboltokban alig volt áru. Amiből a háziasszonyok hivatalos bejelentés nél­kül is csak egyre következtethetnek: még drágább lesz a hús. És előfordulhat, hogy még drágán sem lesz kapható. Ugyanis kiürültek az istállók és a sertés­ólak, és a földművesek még akkor sem tudnák felújítani az állományt, ha azt ígérnék nekik, hogy a jövőben nyereséges lesz az állattartás. A filléres gon­dokkal küzdő gazdaságok többsége teljesen ellehetetlenült, így kérdés, hogy 1995-ben nem lesz-e akkora a húshiány, hogy a fogyasztás további csökken­tése érdekében tovább (és drasztikusan) emelkednek az árak. Kétféle megol­dás kínálkozik. Az egyik; a húsbehozatali vámpótlék megszüntetése. Ez to­vábbi övön aluli ütés lenne a hazai mezőgazdaságnak. A másik: a húsexport csökkentése, esetleg leállítása. Ez viszont a piacgazdasági alapelvek érvénye­sítésérejelentene csapást. Lenne még egy harmadik megoldás is: a mezőgaz­daság támogatásának növelése. Erre azonban nincs pénze az államnak. Igy félő, hogy, olyan ördögi körbe kerül az élelmiszertermelés, -feldolgozás és ­fogyasztás, amelyből még évekig nem kerül ki az ország. És félő, hogy a vál­ságkezelés - mint a történelem folyamán már annyiszor - ismét a mezőgaz­daság rovására történik. BŰZBOMBÁK A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKRE. A Demokratikus Szlo­vákiáért Mozgalom terveiben március óta egyértelműen ott szerepel Michal Kováč megbuktatása. Mečiar alig tagadja, hogy vagy kancellári rendszer be­vezetésére, vagy prezidiális szisztéma meghonosítására törekszik. Ez vagy azt jelentené, hogy a miniszterelnöknek (akit természetesen Mečiarnak ne­veznének) olyan hatalma lenne, hogy mellette az államfő csak teljesen jelen­téktelen figuraként szerepelne, vagy azt, hogy az államfő kezében olyan hata­lom összpontosulna, amely az ellenőrzésből teljesen kiiktatná a parlamentet. Mondani sem keli, hogy ennél a megoldásnál is Mečiar jönne számításba a hatalom fő letéteményeseként. Az ilyen megoldásoknak azonban van egy al­kotmányos akadályuk. Csak akkor valósíthatók meg, ha a 150 parlamenti képviselő közül legalább 90 egyetért az alkotmány megváltoztatásával. Hogy Mečiarék véresen komolyan gondolják Michal Kováč menesztését, azt sajtó­juk teljesen egyértelműen bizonyítja. A Slovenská republikában (napilap) a múlt hét végén két teljes oldalon közöltek összeállítást a köztársasági elnök „bűneiről". A skandalizálás olyan mértékű és színvonalú, amilyenre a pártál­lam évtizedeiben is csak elvétve kerítettek sort a hivatásos propagandisták. A „spontán munkáslevelezőket" éppen úgy igénybe veszik, mint a főszerkesztői elkötelezett publicisztikát, de a szerkesztők bőven élnek a cseh-, illetve ma­gyarellenességben rejlő lehetőségekkel is. Hasonmás kiadásban közölnek például kézzel írott ..munkáslevelet'" az elnök szülőfalujából, és az episztola szerzőjének zárósora magyarra fordítva így hangzik: „Mink, lubišai emberek, arrú nem lehetünk, hogy ő (mármint az államelnök - a szerző megj.) ijen". Most már csak az a kérdés, talál-e Mečiar szövetségeseket más pártokban is a szándékai megvalósításához. A Szlovák Nemzeti Párt képviselői nyilvánva­lóan támogatják. De vajon mit szólnak e módszerekhez, az önálló szlovák ál­lam első köztársasági elnökének skandalizálásához a demokratikus baloldal illemtudó politikusai? Előfordulhat, hogy éppen az otromba módszerek ri­asztják el az együttműködéstől még azokat is, akik hajlanának a kollaboráci­óra. TÓTH MIHÁLY Vendégjáték ITTHON TÖRTÉNT- 7 NAP ALATT Vatikán-palesztinok Diplomáciai nyitány (TA SR-hír) II. János Pál pápa szombaton bejelentette: a Vatikán a diplomáciai kapcsolatok felvételére készül a palesztinokkal. A közel-ke­leti katolikus püspököket fogadva reményét fejezte ki, hogy ez le­hetővé teszi a szélesebb körű párbe­szédet a térség katolikus hívői érde­kében. A Szentatya úgy nyilatkozott, hogy. ez a lépés része azoknak az át­fogó erőfeszítéseknek, melyeket a Vatikán a Közel-Keleten folytat. Is­mét kifejezésre juttatta „nagy vá­gyát", hogy ellátogasson a Szentföld­re, ahol Krisztus élt. A pápa emlékeztetett arra, hogy a Szentszék a közelmúltban felvette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel és Jordániával is. Június 28. óta And­rea Cordero Lanza di Montezemola érsek az izraeli apostoli nuncius, Jor­dániában július 23. óta Giuseppe Lá­zárom képviseli a Szentszéket, s egyben Irakban is akkreditált. Szíriá­ban 1993 februárja óta van a Vati­kánnak diplomáciai képviselete. VI. Pál pápa nevéhez fűződik az első kapcsolatfelvétel Vatikán és Iz­rael között. 1964-ben zarándokolt el a Szentföldre, ekkor járt Izraelben és Jordániában. Ugyancsak ő fogadta 1973-ban első ízben az izraeli kor­mányfőt, Golda Meirt. (Új Szó-ln'r) Az Európa Tanács megállapítása szerint Románia nem tett lényeges előrelépéseket azoknak a kötelezettségeknek a teljesítése ér­dekében, amelyeket az Európa Ta­nács előtt vállalt, mielőtt tavaly nyá­ron 32. tagnak felvették a szervezet­be. A kötelezettségvállalások teljesí­tését az ET megfigyelői, Gunnar Jansson és Fried rich König többször ellenőrizték, s észrevételeiket írásba foglalták. Ebből a bizalmas jelen­tésből közölt részleteket a szombati Magyar Hírlap. A diplomaták szerint bizonyos ese­tekben egyenesen visszalépés figyel­hető meg. „Sok területen a romániai gyakorlat durx'dn eltér az európaitól, ám ennek megszüntetésére az ígére­tek ellenére semmi sem történt. Ezt sokszor a parlament akadályozza, ahol a többség fékezi a reformokat." A kisebbségi kérdésekben az ET je­lentéstevői megállapították, hogy Ro­mániában szűkíteni akarják azoknak az iskolatípusoknak, illetve tantár­gyaknak a körét, amelyekben magyar nyelvű oktatás folyhat. Eltávolították a két- és háromnyelvű utca-, illetve helységnévtáblákat. Ezt a jelentés „gyermetegnek" nevezi. A dokumen­tum azt is megállapítja, hogy egyes egyházak visszakaptak valamit a szo­cializmus alatt államosított vagyonuk­ból, más egyházak semmit sem. Ezek között van a romániai Magyar Refor­mátus Egyház is, amely nem kapta vissza 500 egykori iskoláját. A dokumentum a romániai ki­sebbségek problémáival nem külön, hanem a demokrácia egyéb fogyaté­kosságainak felsorolásában foglal­kozik, mintegy jelezve ezzel, hogy az országban általában a demokráci­ával van baj, s a kisebbségi jogok csorbítása ezek egyik megjelenési formája. Az ET-jelentéstevők szerint hasz­nos volna, ha az európai szervezet továbbra is figyelemmel kísérné és ellenőrizné a romániai fejleménye­ket. Mint ismeretes, korábban a ro­mán kormányzat hivatalosan is kifo­gásokat emelt a jelentés ellen, s azt elfogultnak, nem kiegyensúlyozott­nak minősítette. Saját ellenjelentést is készített, amit megküldött" az ET­nek és más szerveknek. (kokes) (Új Szó-hír) A Kassai Thália Szín­ház szeptember 9-én és 10-én este 19 órai kezdettel Moliére Tudós nők című vígjátékával vendégszerepel a komáromi Jókai Színházban. Molié­re, a nagy francia vígjátékíró utolsó remekművének egészen egyszerű a cselekménye: két fiatal szerelmes harcol a boldogságáért, a lányt azon­ban egy hozományvadászhoz akar­ják férjhez adni. A Tudós nők szelle­(Új Szó-tudósítás) A Pákh Albert Társaság az elmúlt év tavaszán ala­kult Rozsnyón. A négy helybeli ér­telmiségi: Ambrus Ferenc. Mátyus István, Thököli Gábor és az azóta el­hunyt Krausz Zoltán alapította tár­saság a jeles múlt századi újságíró, a rozsnyói születésű Pákh Albert ne­vét felvéve a helyi hagyományok őrzését és ápolását tűzte ki célul. A társaság nemrégiben évkönyvet jelentetett meg, melynek ünnepélyes bemutatójára pénteken este került sor a rozsnyói régi városháza dísz­mes gúnyrajza azoknak, akik - mi­közben műveltségüket fitogtatják ­elfeledkeznek arról, hogy létezik jó­zan, természetes élet és gondolkodás is. A főszerepben Holocsy Istvánt láthatja majd a komáromi közönség. Partnerei többek között Kövesdi Sza­bó Mária, Gombos Ilona és Gyurko­vics Mihály. A darabot Dezsényi Pé­ter rendezte. -b­termében. A társaság ügyvezetője, AmbrUs Ferenc által szerkesztett, több mint 200 oldalas kiadvány amellett, hogy beszámol a társaság eddigi tevékenységéről, számos helytörténeti éš egyéb vonatkozású írást is tartalmaz. A könyvet a meg­hívott vendégek előtt Bodnár Móni­ka, a putnoki múzeum igazgatója méltatta. A vendégek között nem­csak a könyv szép számú szerzőgár­dája szerepelt, hanem Imrich Ond­réšik rozsnyói polgármester is. (klinko) Orosz-amerikai hadgyakorlat Kommunisták támadása (TA SR-hír) A dél-uráli Tockoje város melletti kiképző bázison, ahol 250 orosz és amerikai katona közös hadgyakorlata zajlik, sor került egy incidens­re: kommunista tüntetők támadták meg az amerikai katonák sátrait. Az orosz tömegtájékoztatás ezzel szemben nagyon barátságos az amerikai katonák irá­nyában, ami némi meglepetést jelent. Pavel Gracsov orosz és William Peny amerikai védelmi miniszter holnap ellátogat a hadgyakorlat helyszínére. Ezt a térséget egyébként a szovjet had­sereg az ötvenes években atomfegyver-kísérletekre használta. Nem érzem magam elnyomott szlováknak Beszélgetés a Demokrata Párt komáromi képviselőjelöltjével Eva Ipóthová jó kedélyű, szókimondó? csinos barna komáromi hölgy. A Demokrata Párt egyik jelöltje az országos képviselő-vá­laszfásokon. - Hogyan került a DP listájára? - kérdeztem tőle múlt heti találkozásunkkor. - A Demokrata Párt komáromi szervezete jelölt az országos listára. A párt Brezová pod Bradlomban meg­tartott közgyűlésén megtörtént a jelöl­tek kiválasztása, s a nyugat-szlovákia­iak közt a második lettem; A listave­zetőkről - Pávol Hagyari és Vladimír Duchoň - a párt vezetése döntött, így én a negyedik helyre kerültem. A múlt hónapban a Vállalkozók Pártjával kö­tött megegyezés szerint a helyeket fe­le-fele arányban osztottuk el, így vé­gül is a nyugat-szlovákiai kerületben a Demokrata Párt listájának hetedik helyéről indulok a választásokon. • Hogyan került a politikába, mi az eredeti foglalkozása ? - Tizenöt évig az oktatásügyben dolgoztam, a gépipari középiskola di­ákotthonában voltam nevelő. 1985-től a szociális szférában tevékenykedem, és 1989-től vagyok a Komáromi Nyugdíjaspanzió igazgatója. Boldo­gan mondhatom el, hogy számomra ez nem is munka, hanem hobbi. Úgy gondolom, ez az otthon színvonalán is meglátszik, de erről a panzió lakói len­nének illetékesek beszélni. Hogyan kerültem kapcsolatba a politikával? Azt gondolom, ma már nincs meg az az általános félelem, mint 1989 előtt, amikor veszélyes volt a párteszmétől eltérő véleményt kinyilvánítani. 1989­ben megnyíltak a szelepek, és minden­ki-lehetőséget kapott, hogy valamilyen formában belépjen a politikába. Mivel két gyermek anyja vagyok, felelőssé­get éreztem értük, a jövőjükért. Lát­tam, hogy nagyon sok dolog van, amin változtatni kell, amit a politikába való belépés nélkül nem lehet megtenni. Elmondhatom, hogy egészen másképp látom a dolgokat most, mint a nyolc­vankilences eufórikus időszakban. Az előző kormány kétéves működése rá­ébresztette az embert arra, hogy reáli­sabban lássa a helyzetet, és reálisab­ban reagáljon bizonyos dolgokra. • Azon kívül, hogy be szeretne jutni a parlamentbe, milyen konkrét céljai vannak? - Ha megengedi, helyesbítenék: nem az a célom, hogy én bejussak a parlamentbe, hanem az, hogy a pártunk bejusson. Nem az én nevem a fontos. Tekintettel arra, hogy a lassan Dél­Szlovákia metropolisává váló Komá­romban élek, az egyik legfőbb célom érvekkel és tényekkel megcáfolni azoknak a polgártársaimnak a kijelen­téseit, akik helyettem is beszélni akar­nak, például a szlovákok dél-szlovákiai asszimilációjáról, Én soha nem lennék képes az összes dél-szlovákiai szlovák nevében szólni. Túlságosan súlyos vé­lemények kisajátításáról van szó, s én nem szeretném, ha valaki, akinek el­térő a véleménye, mindenki nevében beszélne. Én nem érzem magam sem asszimilált, sem elnyomott szlováknak. Normális embernek érzem magamat, aki a világon egyetlen dologtól fél - az emberi ostobaságtól. S teljesen mind­egy, hogy az milyen nyelven nyilvánul meg. A másik fontos célunk a parla­mentben: szeretnénk jogszabályokkal elérni zöldségtermesztőink helyzeté­nek javítását, hogy ne maradjanak a legkiszolgáltatottabb és legkizsákmá­nyoltabb termelők. • Úgy tudom, egy időben ön volt az egyetlen szlovák nemzetiségű képvi­selő a városi önkormányzatban, ugyanakkor nagyon jól beszél magya­rul is. Hogyan látja a magyar-szlovák együttélést a vegyesen lakott területe­ken? - Úgy van, ahogyan mondja, volt néhány hét, vagy talán hónap, amikor egyedül voltam szlovák a városi ön­kormányzatban. Amikor 1972-ben Komáromba kerültem, egy szót sem tudtam magyarul, de nem jelentett problémát, hogy elsajátítsam magyar polgártársaim nyelvét. Senki nem kényszerített erre, nem is tudom, ho­gyan .tanultam meg, egyszerűen a min­dennapi élet részének fogtam fel. Az sem lenne probléma számomra, hogy a képviselő-testületben magyarul be­széljek, de mivel nem akarom, hogy az apróbb hibák, amelyeket még ma is vétek, csökkentsék a mondanivalóm komolyságát, kizárólag szlovákul szó­lalok fel, s elmondhatom, hogy ez el­len soha senki nem emelt kifogást. Sőt, amikor a testület tagja lettem, mint egyetlen szlovákot, azonnal beválasz­tottak a tanácsba. • Mekkora a pártjuk támogatottsá­ga a magyar választók körében? - A magyar választókhoz való vi­szonyunk egyik kézzelfogható bizo­nyítéka, hogy magyarra fordíttattuk a Demokrata Párt egész választási prog­ramját, s ezt azon a nagygyűlésen is terjeszteni fogjuk, amelyet szeptember hetedikén este hatkor tartunk Komá­romban, Ján Kopyta Szatirikus Politi­kai Színházának közreműködésével, a párt legfelsőbb vezetésének részvéte­lével. A párt helyi szervezetének kö­rülbelül negyvenöt százaléka magyar nemzetiségű. Azt hiszem, nem kell ennél jobb bizonyíték arra, hogy a szlovákok és a kisebbségiek képesek együtt élni. • Milyen az. együttműködésük a többi párttal és mozgalommal? - Már régebben létrejött a Konzer­vatív-Liberális Pártok Komáromi Konferenciája, amelyben a Magyar Polgári Párt, az Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, a Magyar Néppárt, a Kereszténydemok­rata Mozgalom és a Demokrata Párt működött együtt, s a városi önkor­mányzat és a városi hivatal tevékeny­ségével is foglalkoztak. Ami az együttműködést illeti, az utóbbi időszakban, a választási előkészüle­tekkel kapcsolatban, megkezdődtek a koalíciós megbeszélések. Már akikkel lehetséges a párbeszéd. Hadd ne sorol­jam, kikkel nem lehetséges. Konkrét dolgokról egyelőre nem szólhatok, a párbeszédet még a helyhatósági vá­lasztásokkal kapcsolatban is folytatni fogjuk. A táblatörvénnyel vagy a név­használati törvénnyel kapcsolatos igé­nyeket a Demokrata Párt normális és elfogadható követeléseknek tartja, amelyeknek egyáltalán semmi közük a területi elszakadáshoz. A kulturális és oktatási autonómiát pedig mi is támo­gatjuk. De mi nemcsak a magyarokról beszélünk, mi a többi kisebbség érde­kei mellett is kiállunk. A táblatör­vénnyel kapcsolatban sem találunk ki­fogást abban, hogy a megjelölések két­nyelvűek legyenek, sőt azt szeretnénk, ha ötnyelvűek lennének. GAÁL LÁSZLÓ Az ET megfigyelői szerint Románia nem nagyon teljesíti az ígéreteit Bemutatkoztak A Pákh Albert Társaság évkönyve

Next

/
Oldalképek
Tartalom