Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-05 / 205. szám, hétfő

1994. SZEPTEMBER 5. •UŕSZO­HIREK - VELEMENYEK A legbiztosabb befektetést választották (Folytatás az 1. oldalról) Dobos plébános úr, noha reggel óta már négy helyen misézett, készségesen végigvezet az épüle­ten. - Ügy tudom, Szent Ritának nincs különösebb kultusza nálunk, miért éppen róla nevezték el az is­kolát? - kérdezem tó'le. - Casciai Szent Rita az, akihez a legreménytelenebb esetekben szok­tak folyamodni a hívők, nála a le­hetetlennel határos kérelmek is meghallgatásra találnak. Húsz éve súlyos balesetem volt, az orvosok már lemondtak rólam, csodával határos módon mégis életben ma­radtam, meggyógyultam. Én ezt Szent Rita közbenjárásának tulaj­Dobos Péter plébános: Eleinte le­hetetlennek tűnt donítom, ahogy ennek az iskolának a létrejöttét is, mivel eleinte ez is lehetetlennek tűnt. Rengeteg utá­najárásba került, amíg sikerült megszereznünk hozzá az engedélyt. Az épület eredetileg az egyházé voll, de az egyházi tulajdon restitú­ciójáról szóló törvény csak január elsején lépett érvénybe. Ha addig várunk, nem készültünk volna el szeptemberre. Ezért jóval előbb hoZzákezdtünk a felújításhoz. A fa­luban 1984-ben szüntették meg az iskolát, azóta a gyerekek a környék iskoláiba, főleg IpolybalOgra jár­tak. Láttam, ahogy a nehéz iskola­táskával a hátukon, esőben, hóban vártak az autóbuszra, nagyon saj­náltam őket, és megfogadtam, ha csak egy mód adódik, nem kénysze­rülnek többé utazgatni, lesz saját iskolájuk. A falu lakosai maguk is kén'ényezték az üjranyitását, és rengeteget segítettek az építkezés­nél. Amikor kihirdettem a temp­lomban, hogy az ő segítségükre is szükség van, másnap, munka után harmincnál is többen jöttek, fiata­lok, idősebbek, és annyit végeztek, mintha kétszer annyian lettek vol­na. Megtörtént, hogy még éjjel is dolgoztak. Az iskola négy évfolya­mos, egyelőre két osztály nyílik, hat elsőssel és tíz másodikossal. Összevont osztály lesz, mivel csak egy pedagógust sikerült szerez­nünk'. Az eddig Leszenyén tanító Mikló Ilona tapasztalt pedagógus, nála jó kezekben lesznek a gyere­kek. Nagycsalomján tavaly nyílt egyházi iskola, Kelenyén ma hir­dettem ki, hogy szeretnék találkoz­ni a szülőkkel, mert ha lesz elég gyerek, s nagyon bízom benne, hogy lesz, jövő szeptemberben ott is megkezdődhet a tanítás, az isko­la épülete már most készen áll. Mindent meg kell tennünk azért, hogy a központosítás ürügyén meg­szüntetett kisiskolák ismét működ­jenek, ne maradjanak iskola nélkül a falvak. Mezei Lászlótól, a hétszáz lelket számláló falu polgármesterétől azt tudakolom, mennyibe került a felú­jított iskola. - Az iskola megnyitása az MKDM és az Együttélés tagjaiból álló képviselő-testület választási programjában szerepelt, de ezt kí­vánta a falu is. A helyreállítást is a falu fizette, a saját költségveté­séből, ami eddig mintegy 1 millió 700 ezer koronás kiadást jelentett, a végleges összeg megközelítőleg 2 millió korona lesz. Ilyen kis falu­nak ez ugyancsak tetemes pénz, érezni is fogjuk egész évben, hogy kiürült a községi kassza. Az épület olyan vigasztalanul rossz állapot­ban volt, hogy először a lebontása mellett döntöttünk. De amíg a tu­lajdonjogi viszonyok nem ren­deződtek, nem építkezhettünk, így aztán a felújítást választottuk. A munka szépen haladt, ám közben elfogyott a pénz, még 120 ezer ko­ronára lenne szükség. Hitelt nem akartunk felvenni, mert a feltételek olyanok, hogy inkább hátráltatják, mint segítik a kis építkezéseket. Re­mélem, valahogy azért kihúzzuk az év végéig. Én is remélem, abban pedig biz­tos vagyok, hogy a derék ipolyhíd­végiek sohasem fogják sajnálni azt a pénzt, amit az iskolájukra áldoz­tak. Ők is tudják, hogy ez a legjobb befektetés. Az egyetlen, amely mindig megtérül, s. még az ükuno­káik ükunokáinak is kamatozni fog. VOJTEK KATALIN Mezei László: Nem akartunk hitelt felvenni Az ipotyhídvégi Szent Rita Magyar Oktatási Nyelvű Egyházi Alapiskola (Méry Gábor felvételei) Az UNPROFOR gondban van a Szentatya látogatása miatt A pápa bizakodik és imádkozik (TA SR-hír) Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szombaton elítélte a boszni­ai szerbek által az ország keleti ré­szén végrehajtott etnikai tisztogatá­sokat. A határozat 'azonban a konf­liktusban érintett minden felet fi­gyelmezteti, az emberi jogok meg­sértésének minden esetét elítéli. Egyben követeli a hadifoglyok cse­réjéről még június 8-án kötött meg­állapodás mielőbbi teljesítését és a kéksisakosok szabad mozgásának biztosítását. A BT élesen bírálja a boszniai szerbeket, amiért akadá­lyozzák az ENSZ katonáit feladataik teljesítésében. A szarajevói rádió jelentése sze­rint tegnapra virradó éjszaka Bosz­nia északkeleti és középső részén voltak összecsapások a szerbek és a muzulmánok között. Szarajevó kör­zetében a legkomolyabb a helyzet, itt egyre szaporodnak a fegyveres in­cidensek. Bár a város térségéből ki kellett vonni a nehézfegyvereket, egy szerb ágyú már két hete rendsze­resen lövi a repülőtér környékét. Szombaton is ez történt, s egy sze­mély életét vesztette, kettő pedig megsebesült. Ez különösen nyugtalanító most, pár nappal a katolikus egyházfő csü­törtökre tervezett szarajevói látoga­tása előtt. Az UNPROFOR egyelőre nem tudta bemérni a légvédelmi ágyút, így csak abban bíznak, a szer­beket sikerül meggyőzni, hogy a pá­pa látogatásáig vonják vissza az üte­get. Ellentétek mutatkoznak a ENSZ­erők és a bosnyák kormány között is. Az UNPROFOR parancsnoksága ugyanis úgy véli, a kéksisakosok fel­adata, hogy garantálják a repülőtér biztonságát, és kíséretet adjanak a pápa mellé, a többi pedig már a bos­nyák rendőrség dolga. A bosnyák kormány azonban igyekszik minden felelősséget az ENSZ-erőkre háríta­ni. Azt is követeli, hogy a kéksisako­sok biztosítsák a Szarajevóba vezető utak átjárhatóságát, mivel csak így tudnak a pápai misén részt venni a köztársaság távolabbi részein élő horvát hívők. Csakhogy Szarajevó gyakorlatilag el van vágva a külvi­lágtól, a repülőtér csak humanitárius szállítmányokat fogad, s van még egy hegyi út is, de azt a szerbek ál­landóan lövik. Szarajevóban ugyan egy jelentős, 15-20 ezer fős katoli­kus közösség él, de sokkal több a ka­tolikus hívő a várostól északnyugat­ra, a szerb vonalak mögöt fekvő te­rületeken. Az UNPRFOR aligha tud­ja számukra biztosítani a belépést a városba, hiszen a kéksisakosok ma­guk is gyakran akadályozva vannak a szerb fegyveresek által. Közben II. János Pál megerősítet­te: nem tett le tervéről, hogy csütör­tökön a bosnyák fővárosba látogat, bár a boszniai szerbek nem hajlandó­ak garantálni biztonságát. „Imádko­zom az Istenhez, hogy nyugodt legyen a látogatás" - jelentette ki a 74 éves egyházfő, hozzáfűzve: a béke zarán­dokaként akar a városba menni. Ami személyi biztonságát illeti, arról azt mondta, inkább Szűz Máriában hisz, mint áz emberi erőben, hiszen Szűz Mária a katolikusok, pravoszlávok és muzulmánok „közös anyja". Kedves Olvasók! A választási kampány idején szeptember 7-28. között ezen a hflfen bemutatkozik az Együttélés egy-egy képviselőjelöltje. Kérjük, kísérje figyelemmel ezt a sorozatot, és játsszon velüold Ha a folyamatosa o megjelenő bemutatkozásod közül négyet kivág és ezeket elküldi m Együttélés központi irodájába (Együttélés, P>G3o* 44, 814 99 Bratislava), Soroláson vesz részt és értékes díjat nyerheti A választások után a nyertesek nevét az Új Szóban közöljük. VALASZTAS Az igazi választás: Magyar Koalíció lista - 4 Ász AZ EGYUTTELESSEL CSAK NYERHET VK-l 266/A Kovács László visszautasította a Pravda vádjait (Budapesti tudósítás) Kovács László magyar külügyminiszter nyilatkozatban utasította vissza azokat az alaptalan vádakat, me­lyeket a pozsonyi Pravda pénteki számában megjelent kommentár tartalmazott. A kommentár Kovács szemére vetette, hogy múlt szerdai prágai sajtóértekezletén kijelentette: a szlovákiai magyar kisebbség lelki­állapotát kedvezően befolyásolná, ha a második világháború utáni sé­relmeiért és a kollektív bűnösség vádjáért megkövetnék. A Pravda szerint még alig csendesedtek el a Horn Gyula pozsonyi látogatása kapcsán fellobbant bocsánatkérési ügy hangjai, Kovács szájából már­is „úgyszólván követelményként" elhangzott a szlovákiai magyarok megkövetésének igénye. A lap úgy véli, hogy Kovács feltehetően a magyar nacionalistáknak címezte kijelentését, majd hozzáteszi: „Ez még a lehető legkedvezőbb magya­rázat erre az objektivitástól távol álló, a civil szlovák lakosság máso­dik világháborús üldöztetésében való magyar bűnrészesség tagadá­sát sugalló nyilatkozatra." A szerző szerint Magyarország egy­általán nem segíti elő az Európai Kisebbségi Charta elfogadását, mert kiderülne, hogy Szlovákiának e téren nincs semmi szégyellniva­lója. A magyar diplomácia vezetője a vádakkal kapcsolatban az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában leszöge­zi: „A pozsonyi Pravda pénteki száma korrekt módon idézi a szer­dai prágai sajtótájékoztatón el­hangzott kijelentésemet, amely vá­lasz volt egy újságírói kérdésre. Azt viszont sajnálatosnak tartom, hogy a lap ennek kapcsán hamis következtetésekre jutott. Nem köve­telményként fogalmaztam meg ugyanis a magyarok megkövetését, csupán mint olyan gesztust, amely kedvezően befolyásolná közérze­tünket. Eszem ágában sem volt ez­zel bármiféle jelzést adni úgymond nacionalista beállítottságú ma­gyarországi csoportok felé. Az is nyilvánvaló, hogy nem kívántam mentegetni a második világháború alatt a magyar hadsereg által is nyilván elkövetett bűnöket, csupán arra utaltam, hogy ezekért nem le­het a szlovákiai magyar kisebbsé­get egyszer s mindenkorra, kollek­tív módon felelőssé tenni. Azt pe­dig, gondolom, nem szükséges bi­zonygatni, hogy az új magyar kor­mánytól igen távol áll a „Nagy­Magyarország-gondolat" e'leszt­getése vagy a határok megváltoz­tatására irányuló hajlandóság. Sajnálom, hogy a kommentár írója a magyar kormányfő pozsonyi lá­togatásával megindult, a magya­rok és szlovákok érdekeit egyaránt szolgáló közeledési folyamatot alaptalan vádaskodással próbálja lefékezni." (KOKES) Csecsenföld A polgárháború küszöbén (TA SR-hír) A polgárháború meg­akadályozása érdekében Moszkva szombaton lemondásra szólította fel Dzsohar Dudajev csecsen elnököt. Egyben szorgalmazta a szabad parla­menti választások mielőbbi kiírását. Nyilatkozatában az orosz kormány ön­mérsékletet kért a csecsenektől és azt, ne engedjenek semmiféle provokáció­nak Dudajev és csoportja részéről. Azt viszont cáfolták Moszkvában, hogy Oroszország katonai beavatko­zásra készülne Csecsenföldön. A ka­binetnek a csecsen néphez címzett hivatalos közleménye szerint az „Orosz Föderáció egyetlen egysége sem lépi át a csecsen határt." Az ilyen híreszteléseket egyérteln.len Dudajev és társai provokációját <k nevezi a dokumentum. Az viszont tény, hogy Oroszország egyér­telműen az Umar Avturhanov vezet­te, immár fegyveresen is fellépő el­lenzéket támogatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom