Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-13 / 212. szám, kedd

PUBLICISZTIK A 5 1994. SZEPTEMBER 13. Kissé elfogultan a Pink Floyd prágai koncertjéről Az évszázad bulija Európa rockrajongóit mostanában egyetlen hatalmas koncert tartja lázban - a Pink Floyd The Division Bell című albumának nyilvános bemutatója. Ahol a cambridge-i hármasfogat európai turnéja során megfordult, mindenütt a misztikus fényparádéról, a feledhetetlen lézer showról és az ámulatba ejtő kvadrofon muzsi­káról beszélnek. Ma már Csehországban és a környező államok­ban is ezt teszik, hiszen a legendás Pink Floyd az elmúlt héten Prágában, a Slrahov stadionban lépett színpadra és ajándékozta meg a mintegy 115 ezres hallgatóságot egy életre szóló koncertél­ménnyel. Vacsora az elnökkel A David Gilmoure vezette szuper­csapat családtagjaikkal és kísérőik­kel Rotterdamból, az együttes előző koncertjéről a csehországi koncertet megelőző nap különgéppel érkezett a ruzynéi repülőtérre. A roadok és a fény-, valamint hangtechnikát bizto­sító további egyének viszont azzal az ötven nyerges vontatóval és más járművel hajtottak a Moldva-parti városba, amelyek az utánozhatatlan Floyd-hangzáshoz és a feledhetetlen látványhoz szükséges technikai fel­szereléseket szállították. Az együttes tagjai megérkezésük után Prágában egy városnézésen vet­tek részt, majd este a Károly híd kö­zelében található Čertovka ven­déglőben Václav Havel vendégei voltak. Köztudott, hogy a cseh köz­társasági elnök szívesen hallgatja a rock klasszikusait, s ha csak teheti, találkozik is a hírességekkel, így amikor a Rolling Stones, Joan Baez, Bob Dylan, vagy Frank Zappa Prá­gában jártak, velük is váltott néhány szót. A koncert előtt Már egy nappal a prágai koncert előtt a rendező MediaWorld cég be­jelentette, hogy elővételben 690 cseh koronás egységáron 110 ezer jegy elkelt, ami annyit jelentett, hogy csupán ötezer belépőjegy ma­radt azok számára, akik a helyszínen óhajtották azt megváltani. Ebből a bejelentésből nemcsak arra lehetett következtetni, hogy a mcgmaradl je­gyekért és természetesen a pódium­mal szemben található helyekért óri­ási harc lesz, hanem arra is, hogy va­lószínűleg a prágai közlekedés nem lesz zökkenőmentes. Sejtéseink már a főváros felé vezető autópályán be­igazolódni látszottak, mert úticé­lunkhoz közeledve a dugók szapo­rodtak, mind több Pink Floyd felira­tú zászlókat lobogtató autóbusszal és személyautóval lehetett találkozni. Gondolom, az utazás azok számára is bővelkedett izgalmakban, akik a koncertre indított különvonatokat vették igénybe. A belépőjeggyel nem rendelkezők már kora reggeltől a Strahov pénztá­rai előtt szobroztak, hogy a 100 ko­ronával megemelkedett jegyeket biztosan megkapják. Korai érkezé­(Új Szó-információ) Sikeres akció­nak tartják a szlovák pénzügyminisz­tériumban azt a napokban befe­jeződött államkötvény-jegyzést, amely a múlt évi költségvetési hiány fedezését célozza. A kötvénykibocsá­tásra egy korábbi parlamenti döntés alapján került sor, amely - az eddigi gyakorlattal ellentétben - lehetővé te­szi a pénzügyi tárcának, hogy a Nem­zeti Bankkal karöltve államkötvénye­ket bocsásson ki az 1993-as költség­vetési hiány - szám szerint 23 milli­árd korona - fedezésére. Az első körben bankoknak, takar­ékpénztáraknak és értékpapírokkal kereskedő személyeknek, társaságok­nak adtak lehetőségei a kötvényjegy­zésre. A megadott határidőben - au­gusztus 22-től- szeptember 5-ig - 4,46 sük azonban hasztalannak bizonyult, mert a mozgó árusok csak délután kezdték el árusítani a megmaradt né­hány jegyet, amikért azlán óriási harcot vívtak a fanatikus rajongók. Egy autóbusznyi rendőrre volt szük­ség ahhoz, hogy az árusok épségben megússzák a néha vérre menő küz­delmet. Sajnos, a kereslet többszörö­sen meghaladta az aznapi kínálatot, így aztán a jegy nélkül maradók jobb híján egy táblát akasztottak a nya­kukba jegyet vennék felirattal. Ezt használták ki az élelmes zugárusok, mert 2-3 ezer koronáért is könnye­dén továbbadhatták az előző napok­ban felvásárolt jegyeket. Egy prágai diáklány például az ötezer koronát érő Minolta márkájú fényképezőgé­pét cserélte el egy belépőjegyért. A Strahov stadion előtt egyre in­kább sokasodó tömeg, az óriási tu­multus láttán a rendezők úgy döntöt­tek, hogy biztonsági okokból a ter­vezettől korábban megnyitják a sta­dion kapuit. A koncert megkezdése előtt három órával a lelátó gyakorla­tilag megtelt, csupán a homokkal bo­rított küzdőtéren maradtak szabad helyek. De ott sem sokáig, így aztán a lelátónak azokat az oldalsó szár­nyait is megnyitották, ahol a kvadro­fon hatás kevésbé érvényesült. A nézők között több mint félszáz civil ruhás rendőr óvta a rajongók ép­ségét, míg a Máltai Szeretetszolgálat hetven önkéntese és további egész­ségügyi dolgozók tartottak állandó ügyeletet. A rendezők figyelmessé­gét dicséri, hogy a küzdőtéren a testi fogyatékosok számára egy külön he­lyei biztosílottak, hogy ők is zavarta­lanul élvezhessék az évszázad kon­certjének kikiáltott show-műsort. A koncert Mintegy fél órával a 21.00-ra meghirdetett kezdés előtt madárcsi­csergés, vízcsobogás, helikopterzú­gás és a Pink Floyd állal használt hangeffektusok nyomták el az egyre türelmetlenebb közönség zaját. Egy­szer a félbevágott kupolához hason­lító színpad jobb oldalán felállított hangloronyból „ömlött" a víz, né­hány pillanat múlva már a bal to­ronyból patakzott, s ezt a manővert a hátsó hangládák sem „úszták meg szárazon". Sötétbe borult a stadion,-a színpad mögötti teret a zenészeket szállító autók fényszórói világították milliárd korona értékben lörtént köt­vényjegyzés (ez a költségvetési hiány csaknem 20 százaléka). A kötvények névértéke 10, ezer korona, éves kama­ta 15 százalék, futamideje két év. A pénzügy-minisztérium illetékesei la­punknak nyilatkozva részben azzal magyarázták a pénzintézetek nagy ér­deklődését. hogy a kamat adómentes. Megtudtuk, hogy a pénzügy-mini­sztérium szándéka szerint a követ­kező kibocsátásban a lakossággal is számolnak - olyan kötvényeket akar­nak kiadni, amelyekel bárki megvá­sárolhat. A futamidő, a névérték és a kamat kérdése még tisztázatlan. És az sem tisztázott még, hogy mikor kerül sor a kötvények kibocsátására. Hírfor­rásunk úgy tudja, hogy erre még az idén sor kerül. (gágyor) be. A néhány perces hatásszünet alatt a zenészek elfoglalták jól meg­szokott helyeiket a színpadon, és pil­lanatokon belül kezdetét vette a há­rom órán át tartó instrumentális má­gia. A Syd Barrett emlékére írt Shine of Craxy Diamond bevezető dalla­maira fokozatosan gyúltak ki a szín­padi fények, miközben egy hatal­mas, fényszórókkal telitűzdell fehér korona emelkedett a pódium fölé. A nagy felúlető korongra aztán hol az elhangzó dalok témájához kötődője­lenieket vetítettek, hol pedig azt a szivárvány minden elképzelhető szí­nében fürösztötték. Ebben segítettek a színpadot borító kupola felületén, valamint a küzdőtér több pontján el­helyezett nagyteljesítményű, minden irányba forgatható reflektorok. Az ámuló és bámuló közönségnek nem kellett sokáig várnia az előre beha­rangozott lézer-showra. A neonzöld és élénksárga fénynyalábok a Take it Back dallamaira villámként cikáz­tak a színpadon és az égbolton, nyíl­egyenesen fúródtak a kristálytiszta hangoktól vibráló levegőbe. A koncert első felében elhangzó dalok többsége a The Division Bell és a Momentary Lapse of Reason című albumról való volt, míg a nagy slágerek a rövid szünet utáni máso­dik részben csendültek fel. Elsőként egy régi-régi dal, az Astronomy Do­mine, majd a Billboard 200-as listá­ján máig is szereplő Dark Side of The Moon legsikeresebb számai. A kvadrofon hatást leginkább a Money bevezetőtaktusai nyújtották, amikor­is a pénztárgép zaja és a pénzérmék jellegzetres csörgése más-más hang­toronyból szólalt meg. Hatalmas fénykavalkád kísérte a Wish You Were Here-t, a világ egyik legszebb akusztikus balladáját. Aztán jött a Fal, pontosabban az 1979-ben kia­dóit album legsikeresebb dala, az Another Brick in The Wall (Pari 1), az elmaradhatatlan helikopterzúgás­sal. A ráadásban három dal erejéig él­vezhette a közönség azt a csodát, amit David Gilmour, Nick Mason és Kick Wright, az együttes tagjai, vala­mint további öl zenésztársuk és há­rom vokálénekes teremtett. A han­gulat a befejező Another Brick in The Wall (Part 2) dübörgése közben hágóit a tetőpontra. A küzdőtéren egy óriási üveggömb emelkedett a magasba, melynek gyomrában egy fényforrás volt elhelyezve. Az utolsó szám taktusaira kinyílt a gömb, mini egy rózsa, s a kiszabaduló fény az egész stadiont fényárban fürösztötte. A zene egyre inkább erősödött, dina­mikussá vált. A tűzijáték fehér suga­rai törtek az égbe, s hullottak szét milliónyi csillagra. A koncert után Véget ért egy prágai koncert, amelyről utólag a Pink Floyd-tagok is megelégedéssel szóltak. A cseh fővárosba zarándokolt rock-rajon­gók népes hada egy életre szóló él­ménnyel térhettek haza. A strahovi események után a prágai rendőrök­nek is kijutott az ámulatból, mert emberemlékezet óta még akkora du­gó nem volt a Moldva-parii város­ban, mint a koncert éjszakáján. En­nek ellenére komolyabb rendbontás­ra vagy más incidensre nem került sor, ami a zömében korosabb Pink Floyd-rajongók józanságát és hig­gadtságát dicséri. Jelesre vizsgáztak a rendezvény szervezői is, akik további hasonló show-műsorokkal szeretnék meglep­ni a hálás közönségei. Ha minden igaz, akkor az írországi U2-t, vala­mim az eleklronikus zene nagy má­gusát, Jean Michael Jarre-t köszönt­hetjük a jövőben Prágában. Abban a városban, amely a Roll ing Stones­nak, majd a Pink Floydnak köszön­heetően Budapest után beírta nevét a legendás rockkoncertek nagyköny­vébe. KOSÁR DEZSŐ Divide et impera á la Mečiar Enyhén szólva törpepártnak nevez­hető a parlamenti választásokon 2-es szám alatt, Szocáldemokrácia néven induló tömörülés. Tulajdonképpen a Munkások Fóruma, a Szlovákiai Munkások Pártja és a Szociáldemok­rácia koalíciójából alakult. Annyira munkiíspártiak, hogy még a Ľupták féle munkásegyesülettel sem tudnak szót érteni, és annyira baloldaliak, hogy Weissről azt állítják, fogalma sincs, mi az a haloldaliság. Populista szólamokból álló programjuk szót sem érdemel, van azonban valami, amit nem lehet szó nélkül hagyni. A választásokon a 2-es számmal induló politikai szubjektum legutóbbi sajtó­értekezletén Milan Klobušnik, a Mun­kások Fórumának első alelnöke volt a közös párt választási programjának legnagyobb propagátora, ő hangoz­tatta leginkább a munkások érdekvé­delmét, éppen ezért hatott meglepetés­ként, amikor kiderült: az alelnök nem saját pártja, hanem a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom listáján indul a választásokon. Az alelnök azzal ma­gyarázta ezt a lépését, hogy a listás helyet a DSZM ajánlotta fel, sőt a Szo­ciáldemokrácia is csak a DSZM segít­ségével tudta a lakossággal való talál kozóit megszervezni. Első hallásra érthetetlennek tűnhet, miért áldozza fel Mečiar a DSZM-lis­ta egy helyét ilyen jelentéktelen párt képviselőjéért, s vajon miért költ arra. hogy egy „konkurens" párt választá­si kampányát támogassa. Hu azonban jobban belegondol az ember, könnyen rájön, hogy Mečiar mindezt a saját zsebére csinálja. Mert ha Klobušnik netán bejutna a parlamentbe, azzal nem a saját pártja, hanem a Mečiar­párt szerezne egy képviselői mandátu­mot. Hiszen az alelnök nem is tagadta, hogy aláirt egy kötelezvényt: amennyiben bejut a parlamentbe, nem léphet ki a DSZM-frakcióból. Termé­szetesen a kis pártok - lásd pl. a roma pártok - választási programjának tá­mogatása sem jótékonysági gesztus. Mečiar nagyon jól tudja, hogy a par­lamentbe be nem jutott pártokra lea­dott szavazatok legnagyobb részét a második szkrutiniumban az ő pártja szerzi majd meg. Nem szeretetszolga­lat ez tehát, hanem „divide et impera " - azaz oszd meg és uralkodj! - Mečiar módra. GAÁL LÁSZLÓ Műszaki ellenőrző állomás létesült (Üj Szó-információ) Szeptember elsejével a Dunaszerdahelyi járásban lévő Előpatony (Lehnice-Masníko­vo) településen Autócentrum Klem­pa néven korszerű szerviz és műsza­ki ellenőrző állomás (STK) nyitotta meg kapuil. A magánvállalkozásban létesült, személygépkocsik és utánfu­tók diagnosztizálására szolgáló szer­vizműhelyt a legkorszerűbb nyugati tesztelő és mérőberendezésekkel lát­ták el. Ezzel napi hatvan kocsi komp­lex ellenőrzésére nyílik alkalom a já­rásban, ami egyben a pozsonyi műszaki ellenőrző állomás túlzsúfolt munkáját is részben tehermentesíti. A 17 fős cég tulajdonosától, Klempa Dezsőtől, illetve a járási közlekedési rendészet vezetőjétől. Mátyás Ferenc rendőr őrnagytól azt is megtudtuk, hogy a műszaki ellenőrző állomás az idevonatkozó miniszteri rendelkezé­sek értelmében végzi munkáját. Te­hát elsősorban azokat a járműveket hívják most műszaki vizsgára, ame­lyek más járásokból regisztráltak át. De fokozatosan évjáratok szerint a többi járműre is sor fog kerülni. így szeretnék elérni, hogy lényegesen ja­vuljon a járásban regisztrált személy­gépkocsi-állomány műszaki színvo­nala. Egyébkéni a műszaki vizsgán feltárt hibákat és hiányosságokat a tulajdonos döntésétől függően a szer­viz dolgozói helyben eltávolítják. A megfelelt járművekre három évig ér­vényes bizonylatot adnak ki. Mind­ehhez csak annyit tehetünk hozzá, jó lenne, ha a tehergépjárművekre és az autóbuszokra is műszaki ellenőrző állomás nyílna a járásban. MÉRY ISTVÁN A Pink Floyd együttes A SME felvétele Államkötvényekből fedezik a költségvetési hiányt A következe körbe a lakosságot is bevonják APROPÓ Talpra, magyar! Hál kérem szépen, ezt is megéltük: Ján Slota és a Zsirinovszkijt Szlováki­ába invitáló Juraj Molnár Szlovák Nemzeti Pártja most minket szólít fel: Talpra, magyar!, és mondjuk egy burkoltabb formában arra, hogy mi, ma­gyarok ne a magyar hármas koalícióra szavazzunk, hanem a Szlovák Nemze­ti Pártra, hogy szavazzunk a Szlovák Nemzeti Pártol megillető 14-es számra, a nagybetűvel írt „Talpra, magyar!" Koalícióra (holott az SZNP választási lis­tája abszolúte nem koalíciós lista). Közben pedig a fülünkbe húzza, húzatja a magyarság számára inkább valamiféle egzotikus szépségeszményt jelentő „...az. a szép, akinek a szeme kék " kezdetű nótát. Apropó. Diszkriminálva érzem magam. Sőt, hogy nagyon pontos legyek, életemben először érzem magam a pozitívan diszkriminált ember helyzeté­ben. A nemzetiségüket még ma is megvallani ódzkodó németeket a Szlovák Nemzeti Párt például nem szólította fel, még nem tett közzé amolyan „Slová­ci, na nohy! - (Talpra, szlovákok!) - stílusban megfogalmazott német nyelvű hirdetési, mint: Deutsche, auf die Füsse! (azaz talpra, német!). Másrészt vi­szont alapos aggályaim vannak azzal kapcsolatban, hogy nem akad-e olyan szlovák nacionalista párt, amely a „talpra, német" kampányjelszó helyett azt a sokkal közismertebb, ámbár a nürnbergi perben némiképpen lejáratott „De­utschland, Deutschland über alles" himnusz bevezető szövegéi alkalmazza, amely egyes szlovák kocatörténészek szerint a megbonthatatlan germán-szlo­vák barátságot is kifejezheti... FEKETE MARIAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom