Új Szó, 1994. szeptember (47. évfolyam, 203-226. szám)

1994-09-13 / 212. szám, kedd

6 SZÜLŐFÖLD ÚJSZÓ 1994. SZEPTEMBER 13. Ragyolc Nem ismétlődhet meg a tavalyi állapot Úgy egy esztendeje figyeltem fel azokra a változásokra, amelyek Ragyolcon történnek - a főút menti csinos házakra, a szaporodó magánvállalatokra. Az út mindkét oldalán egymás után nyílnak a különböző boltok és butikok. Nem véletlenül említettem a főút mentét, átutazóban az ember nem is láthat mást. Ám amennyiben idéje engedi és a mellékutcákban is körülnéz, hasonló változást tapasztalhat. Ragyolc szinte valamennyi utcájában működik élelmiszerbolt. De akkor sem kell elhagyni a falut, ha valaki lábbelit, ruhát, háztartási kellékeket, szépítőszereket, húst, gyümölcsöt, esetleg napilapot akar vásárolni. Ragyolcnak 1650 lakosa van: magyarok, szlovákok és romák. A 724 munkaképes lakosból 232 polgár él munkanélküli- vagy szociális segélyből. A község rendezett, tiszta, a faluvégen nem éktelenkednek szemétdombok. - A házaktól rendszeresen elszállítjuk a hulladékot, ügyelünk arra, hogy ne keletkezzenek illegális szemétlerakatok - mondta Bandúr István polgármester. - Eddig saját szeméttelepünkre hordattuk a hulladékot - egy gödröt temettünk be vele. Hamarosan elkészül Csákányházán az új szemétlerakat, azután majd oda szállítjuk. A megbízatási időszakban nem látványos, de szükséges beruházásba fogtunk. Eddig körülbelül 8 kilométeres szakaszon fektettük le a vízvezeték nyomócsövét. A málineci víztároló vizét elvezettük a község határáig, pontosabban a temetőig. Mi vagyunk a fővállalkozók, de erre a vezetékre kapcsolódnak rá Fülekpüspökiben, Bénán és Csákányházán is. Az ivóvíz már eljutott Ragyolcra, hamarosan befejeződik a szivattyúállomás és a víztároló építése, tehát nem ismétlődhet meg a tavalyi állapot, amikor tartálykocsikban szállították az ivóvizet a faluba. A beruházáshoz ötvenszázalékos állami hozzájárulást kapott a falu. Ha sikerül még másfél milliót összekaparni, jövőre az utcákban is lefektetik a vezetéket. A polgármestertől megtudtuk, hogy néhány éve nem csökken a falu lakosainak a száma. A fiatal családok részére nemrégiben adtak át egy nyolclakásos háztömböt, tavalyelőtt pedig új utcasort építettek ki: tizenhat házhelyet adtak el. Azóta mindegyiken megkezdődött az építkezés, sőt tíz lakásba már beköltöztek a családok. - Az egészségügyi központunk épületét a restitúció alapján visszakövetelte az egykori tulajdonos folytatta a polgármester. - Másik épületet kerestünk, felújítottuk, különben a községben megszűnt volna a körzeti orvosi és a fogorvosi rendelő, valamint a gyermekorvosi tanácsadó. Mivel az egészségügyi központ megszűnése a környező falvak lakosságát is hátrányosan érintette volna, a lakosság arányszámának megfelelően a csákányházi és a sátorosi községi hivatal is hozzájárult a rekonstrukciós munkálatok költségeihez. Hozzánk tartozik még az abroncsos

i üdülőközpont, amely távol esik a falutól. Az út karbantartása évente átlagban 100 ezer koronánkba kerül. Ragyolc (ezzel együtt) 17 kilométer úthálózattal rendelkezik, jelenleg minden utcája portalanított. A legnagyobb problémát a csatornarendszer hiánya okozza, mert a lakásokból a szennyvíz az emésztőgödrökbe folyik, amelyeket nincs hová kiüríteni. A helyi önkormányzat egy tisztítóberendezés megépítését fontolgatja, ahová a szennyvízzel telt tartálykocsi kiüríthetné rakományát. Idővel pedig kiépülhetne a csatornahálózat. Csak szakaszonként, mert pénz dolgában Ragyolc sem áll jobban a többi községnél. Fő pénzforrásuk az adóhivatal, amely évenként mintegy másfél millió koronát utal át a községi hivatal számlájára. Ehhez jön a lakosság adója - nagyjából 360 ezer korona - és a vállalkozóktól és üzemektől beszedett illeték. FARKAS OTTÓ Mi rejlik a Csonkavár alatt? Ásatások Tornaiján A rimaszombati Gömöri Múzeum munkatársai dr. B. Kovács István régész, múzeumigazgató vezetésével idén, augusztus elején ásatásokat kezdtek a tornaijai Zoltán-kertben, a Csonkavárként ismert sziklás magaslatnál. A feltételezések szerint ugyanis itt állt az a középkori erődítés, torony, melyről a település is nevét kapta. (Tornaija = torony alatti terület). A tornaijai önkormányzat által finanszírozott ásatások célja azonban nem csupán az volt, hogy ráakadjanak ennek a középkori épületnek a maradványaira. Dr. B. Kovács István elmondta, azt remélik, hogy a Csonkavár feltárása által talán közelebb kerülnek a hajdani Gömör vármegye kialakulása és a megyeszékhely kérdésének megoldásához. A tornaijai munkákhoz ugyanis egy merész hipotézissel fogtak hozzá. A Csonkavárról Fényes Elek az 1851-ben kiadott geográfiai szótárban ezt írja: „Említésre méltó Hevessi Bertalan úr regényes kertje, melyben említést érdemel régi nevezetességéről a Csonkavár, mely nem egyéb, mint 25-26 ölre kidomborodott kerek kőszirt, melynek tetejéről szép látvány esik a Sajó mentin." Ebből nyilvánvaló, hogy a sziklán ma is látható épületmaradványok ennél az időnél későbbiek. A múlt század második felében, a park átalakításakor építtette őket a Tornalljai család, a korszak divatos romantikus szemléletének jegyében. Hogy azonban a Csonkavár dombján középkori kőépület is állt, annak éppen ottjártamkor, augusztus vége felé találtak rá a bizonyítékára. Az akkor már néhány hete folyó ásatások során addigra megtalálták az' erődítményt övező vizesárok maradványait, melyet - egyébként szokatlan módon - még fallal is megerősítettek. Illetve egy másik, kisebb árokkal. Legalábbis erre lehet következtetni a fennmaradt rétegek metszetéből. Erre a külön megerősítésre dr. B. Kovács István szerint minden bizonnyal azért volt szükség, mivel az első árok építői sziklás alapba ütköztek, ami megakadályozta a további mélyítést. Egyszóval az árkot már korábban megtalálták, s egy-két kutatóárokból kőomladék is előkerült, ami egyértelműen arra vall, hogy valahol fölötte, a sziklán kőépület állt. Egy ilyen épület alapjait éppen ottjártamkor találták meg. Közvetlenül a szikla alatt, az emelkedés déli oldalán. - Ez minden bizonnyal Tornaija legöregebb épületének maradványa - mondta nem kis örömmel a múzeumigazgató, amint seprűjével lesöprögette a még rajta lévő földet a mintegy méteres mélységben előbukkant falmaradványról, amely láthatóan a kutatóárkon ki-vül is folytatódott. Nem sokkal ezután egy másik falra is ráakadtak. Mivel ez az előzőtől eltérően nem mészkőből, hanem homokkőből épült, dr. B. Kovács István úgy vélte, a kettő valószínűleg nem egykorú. - Korai volna véleményt mondani, hiszen az ásatások egyelőre csak tájékozódó jellegűek - szögezte le. - Szeptemberben a gömöri várhegyre megyünk, ott folytatjuk a már három évvel ezelőtt megkezdett munkát. Tornaijára csak jövőre térünk vissza, a most szerzett ismeretek birtokában immár alaposan fölkészülve a munkára. A föltárás céljairól a múzeumigazgató még a következőket árulta el: - Az itteni kutatás kettős indíttatású: egyrészt a sajógörnöri várban immár harmadik éve folytatódó föltárásokhoz kapcsolódik, melynek során néhány olyan kérdés merült föl, amelyek szükségessé teszik, hogy kutatásokat végezzünk a gömöri vár szűkebb környezetében is. A másik oldala a dolognak, hogy a tornaijai önkormányzat határozatot hozott egy városi múzeum létesítéséről, melyet föltehetőleg a jövő évben nyitnának meg. Az önkormányzat úgy gondolta, mindenképpen szükséges, hogy a város régebbi múltját illetően újabb adatokat szerezzünk. Az eddigi kutatások alapján úgy tűnik, hogy a vár keletkezése a XII-XIV. századra keltezhető. Ekkor már megvolt, de természetesen régebbi is lehet. Kiderült azonban az is, hogy a lelőhely történeti gyökerei ennél sokkal régebbiek, hiszen újkőkori településnyomok is előkerültek itt. Sőt bronz.- és rézkori leletek is. - A gömöri ásatások során kiderült, hogy a vár nem Szent Istvánkori. Ezáltal ha a megyeszékhely ott volt, akkor valószínűleg a megye sem az államalapítás korában keletkezett. Hogyan lehelik világosabbá a tornaijai ásatások ezt a föltételezést? - A sajógörnöri kutatás valóban nem igazolta, hogy a vár Szent István-korabeli lenne. Ugyanakkor ha elfogadjuk a történészek általános véleményét, mely szerint Gömör vártnegye Szent István-kori, akkor a megye székhelye nem lehetett a gömöri várhegyen. Bár furcsa a föltételezés, de ha Gömör esetleg mégis korábbi, mini a XII. század, akkor nem lehetett-e éppen itt, a Csonkavárnál a székhelye, amely a sajógörnöri kataszteri határ közvetlen közelében áll. Erre csak a szisztematikus kutatás adhat majd választ. KLINKO RÓBERT A Rimaszombati és a Losonci járás sok településén csak most épülnek a ravatalozók. Az ezernél több lélekszámú Síden 1989-ben rakták le az épület alapjait, s már öt évvel ezelőtt - amikor az építőanyagok még olcsóbbak voltak - 2 millió 400 ezer korona beruházással számolt a tervezője. Mivel a falu az építkezéshez kért államŔámogatást nem kapta meg, csak a napokban sikerült befejezni a márványlapokkal díszített épületet, amelyet a helyi plébános szentel fel. (Kép és szöveg: -kas) Újfajta kazánház épül Szepsiben Nemcsak hol, áramot is termel Szepsinek hat klasszikus, széntüzelésű kazánháza van, közülük kettő már több mint harminc éve árasztja a városra a különféle szennyező anyagokat. A városi hivatalnak a levegőszennyezés miatt nem kis összegű bírságokat kénytelen kifizetni, de leginkább a lakókat bosszantja, hiszen a kazánok olyan sűrűn ontják a füstöt, hogy a környező tömbházak lakói ruhát sem száríthatnak az erkélyen. A városi önkormányzat ezért kénytelen volt valamilyen megoldásLkeresni, amellyel a klasszikus kazánokat gáztüzelésűvé alakíhatnák át. Szepsiben azonban még ennél is nagyobbat léptek - Zachariás István polgármestertől megtudtam: egy olyan gáztüzelésű kazánház építésébe kezdtek, amelyben a gáz nemcsak egyszerűen energiát szolgáltat... Hulladékhővel fűtenek Németországban és Dániában már több mint egy évtizede a fűtésre használt gázt egyben áramfejlesztésre is felhasználják. A technológia olyan elven működik hogy a gáz egy robbanómotor üzemanyagaként ég el, a motorhoz áramfejlesztő generátort kapcsolnak, a lakások fűtésére és meleg víz előállítására pedig a motor hűtéséből származó hulladékhőt használják fel. Egy ilyen kazánház, még ha nem is olcsó - körülbelül 32 milliós beruházásról van szó -, nágyon gazdaságosnak ígérkezik. Nemcsak azért, mert nagyon magas hatásfokkal működik, hanem azért is, mert a termelt vil* lanyáram eladásából szép bevételre számítanak. Egy 2 évvel ezelőtti számítás szerint évi négymillió koronás lehet a bevétel, az energiaárak emelkedését figyelembe véve azonban ez a bevétel csak növekedhet. A kazánház építését idén tavasszal kezdték meg. Tulajdonképpen csak egy régi kazánház átalakításáról van szó, s az üzemelés beindítását a jövő év januárjára tervezik. Ezzel leállíthatják a két legrégebbi kazánházat, s háromnégyszáz lakás az új kazánházból kaphatná a hőt. A villanyáramot pedig az energiaipari vállalat vásárolhatja meg a várostól. A polgármester beszélt az energia értékesítésének egy érdekes lehetőségéről is - amelyhez, sajnos, egyelőre hiányoznak a megfelelő jogszabályok. Eszerint a városban termelt energiát eladhatnák például egy rozsnyói cégnek, az energiaipari vállalatnak pedig bérletet fizetnének a energiahálózat használatáért. Ez előnyös lenne a cégnek is, mert olcsóbban kapná a villanyt, mint az állami vállalattól; a városnak is kifizetődne, meri többet kapna a villanyért, mint amennyiért azt az energiaipari vállalat megvásárolja; az energiaipari vállalat pedig megkapná a bérleti díjat. Ez nem utópia, más országokban már működik ilyen rendszer. A kazánházban természetesen nemcsak gázmotorok lesznek, a négy generátor mellé három gázkazánt is beszerelnek. Erre azért van szükség, mert a generátorok csak az energiaipari vállalattal megegyezett harmonogram szerint üzemelhetnek, s a közbeeső időszakban szükség van a gázkazánokra. A másik szempont pedig az, hogy a gázmotorok csak átlagos hőmennyiséget termelnek, nagy hidegekben hozzá kell fűteni. Ezenkívül egy hőakkumujátort is beépítettek a rendszerbe, mert áramol olyankor is akarnak termelni, amikor hőre éppen nincs szükség hiszen az áramtermelés hozza a hasznot, - de a hőt sem akarják kiengedni csak úgy a semmibe. A berendezés annyira gazdaságos, hogy még a kikerülő gáz is hőcserélőn megy keresztül, így a kéményen már hideg gáz távozik. Huszonegy tonnáról nullára A kazánház évi villanyáram-termelése 13 030 megawattéra, az. évi hőleadása pedig 46 ezer gigajoule. De ami ennél is fontosabb: a koromtermelés az évi 21 tonnáról nullára, a szénmonoxid-szennyezés pedig 15',6-ról 1,2 tonnára csökken. Ha valaki azt gondolná, hogy valamilyen méregdrága, csak valutáén megvásárolható külföldi csodamasináról van szó, az téved. A berendezés tervezője és kivitelezője a kassai Econs cég, a gázmotorok pedig cseh gyártmányúak. Ha januárban sikerül beindítani, valószínűleg ez lesz az országban az első ilyen berendezés. A polgármester arra számít, öl éven belül megtérül a város befektetése. Azt is elmondta, hogy sokkal egyszerűbb lett volna a dolguk, ha hosszú lejáratú kölcsönt kaphattak volna, de erre ma Szlovákiában nincs lehetőség. Ezért tizenhat és fél millió koronás hitelt vettek fel a kommunális banktól, és megnyerték a gazdasági minisztérium két pályázatát. A környezetvédelmi alaptól négymillió koronás sagítséget kaptak, de a többit a városnak a saját költségvetéséből kell előteremtenie. A szepsi önkormányzat vezetői nem elégszenek meg az egyetlen ilyen kazánház üzembe helyezésével, hiszen még négy széntüzelésű kazánház marad a városban. Nemcsak a pénzben kifejezhető haszonról van szó, a pénzben ki nem fejezhető talán még fontosabb az, hogy a városnak megbízhatóbb hőelletási rendszere legyen, s főleg, hogy a szepsiek tisztább, egészségesebb levegőt szívhassanak. (gaál)