Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-09 / 184. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD •tfrszó1994. AUGUSZTUS 9. Martos Mocsárra épült falu A Komáromtól salig 20 kilométerre, a Zsitva és a Nyitra folyó összefolyásánál elterülő Martos községet leginkább az ősi formájában megmaradt kultúrájáról, népi szokásairól ismerik a magyar ajkú emberek - még az ország határain túl is. Köszönhető az a jelenleg is aktív martoSi asszony.kóruSnak, a komáromi liajós néptáncegyüttesnek, valamint azoknak a folklóregyütteseknek, amelyek szinte állandó jelleggel műsoron tartják a martosi táncokat és a mintegy 815 lelket számláló község néphagyományait. Ha a falusiak mind nem is veszik ki részüket a hagyományápolásból, azért a szellemi táplálékra igényt tartanak. Éppen ezért döntött úgy a képviselőtestület, hogy ebben az évben a községi költségvetés nagyobbik részét a re. formátus templomhoz közel található művelődési ház kibővítésére fordítja. Hogy a község munkanélküli lakosai-, nak gondjain is enyhítsenek, a községi hivatal segédmunkásként őket alkalmazza. A tervek szerint a felújított épület átadására még ebben az évben sor kerül. A művelődési házon helyezik el azt a vevőberendezést, amely a műholdas adások vételét teszi majd lehetővé azok számára, akik befizetik az 5 ezer koronás díjat. A kábeltelevízió a község költségvetését nem terheli, de garanciát a községi hivatal vállal, hiszen a vevőberendezést, valamint az erősítőt meg kell vásárolni. A község költségvetését terheli annak a falumúzeumnak az üzemeltetése is, amely tavalyelőtt még a komáromi Duna Menti Múzeumhoz tartozott. A fehérre meszelt nádfedeles parasztház belső elrendezésében hűen tükrözi a háború előtti martosi parasztcsaládok mindennapi életét. A tájház hétfő kivételével naponta megtekinthető. - Mennyire lokálpatrióták manapság a martosiakl - kérdeztem dr. Kiss Jánostól, a község polgármesterétől. - A falusiak többsége szereti Martost. Sajnos, a hatvanas-hetvenes években, amikor erősen korlátozták az építkezési engedélyek megadását, csökkent a falu lakossága. Csupán azok kaphattak engedélyt, akik a mezőgazdaságban voltak alkalmazásban vagy értelmiségiként a faluban dolgoztak. Tulajdonképpen most jutottunk el oda, hogy emelkedni kezdett a falu állandó lakosainak száma. Ez pedig nemcsak a születések és elhalálozások közötti arány pozitív irányú megváltozásának köszönhető, hanem annak is, hogy Komáromból és Érsekújvárról több család visszaköltözött a faluba. Martos szinte egyedi, romantikus hangulatát a község területén található tavak, nyártál igetek és folyóparti füzesek adják meg. Az idillikus falukép azonban egy kellemetlenséget is rejt magában, történetesen azt, hogy az egykoron mocsaras, sík vidéken ma is szinté egy ásónyomnyira van a talajvíz. Éppen ezért kellene a martosiaknak fokozottabban ügyelniük a környezetszennyezés megakadályozására. Ennek ellenére nem titok, hogy a faluban akadnak olyanok, akik a kertaljából valamelyik tóba vagy nádasba engedik a szennyvizet. Persze azok sem sokkal okosabban járnak el, akik ugyan megépítették telkükön a szennygödröt, de az alját már „elfelejtették" lebetonozni, hogy lehetőleg minél ritkábban kelljen kiüríteni. - Milyen az ivóvíz minősége? - A község házainak 80 százaléka a vízvezeték-hálózatra van rákötve mondja a polgármester. - Ha sikerül, akkor még idén szeretnénk befejezni a hálózat további bővítését - jelenleg az engedélyeztetés fázisában vagyunk. A községi kutak a Nyitra folyón túl vannak, ha nem is a legjobb a víz minősége, de mindenképpen iható, amit a járás higiénikusai rendszerint igazolnak. A magánkutak vizének minőségét csak akkor ellenőrzik, ha azt a tulajdonos kéri. i KOSÁR DEZSŐ Kétszáz éves a galántai templom Szent Istvánnak ajánlották fel A galántai Papdombon épült régi templom 1781 és 1794 között földrengés következtében megrongálódott, majd az azt követő tűzvészben leégett. Falait és a megmaradt többi használható anyagot a környéken lakók széthordták. A jelenlegi, két tornyú plébániatemplomot 1794 és 1798 között építették a nemesi közbirtokosság és a hívek adakozásából. A templom az akkori Galánta mértani középpontjában épült, kőházak vették körül. Klasszicista és késő barokk stílusú. Százhetven éves faboltozata jelenleg olyan rossz állapotban van, hogy ki kell cserélni. Ézért zárták le a templomot 1991-ben és határozták el felújítását. Az oldalfalak alapjainak megerősítése, a templom padlózatának cseréje, a padlófűtés elkészítése, válamint az oldalfalak belső festése felemésztette a rendelkezésre álló pénzt, így a mennyezet cseréje még várat magára. Pedig ez rendkívül fontos javítás volna, hiszen továbbra is fennáll a boltozat leszakadásának veszélye. A szentély mindkét oldalán oldalkápolnák találhatók, amelyek baloldali része egykoron a nemesi közbirtokosság tagjai részére volt fenntartva az istentiszteletek alkalmából - a másik pedig az egykori sekrestyéből lett átépítve a hívek részére. A sekrestyét pedig a főoltár mögé építették fel 1939-ben. A szentély mennyezetét nagyon szép festtnények díszítik, Nagyasszonyunk az angyalokkal és a Szentháromság. A szentély oldalait díszítő két festményt a mostani javításkor (1993-ban) lefestették fehérre. Tekintettel arra, hogy az említett repedések miatt a mennyezet és oldalfalak képei is eléggé tönkrementek (1939-ben festették), ezért javításuk az eredeti képek szerint feltétlenül szükséges. A templom főoltára nem eredeti. A régi oltárra építették rá az 1962ben lerombolt Esterházy-féle házikápolna barokk stílusban készült, gyönyörű faragott oltárát, így • a templom egy nagyon szép műemlékkel gazdagodott. Ez az oltár a Hétfájdalmú Szűznek lett felajánlva, míg az előző régi oltárt Szent István király tiszteletére ajánlották fel. A barokk oltárt 1741 -ben olasz mester faragta a fiával - sajnos, nevük ismeretlen. Az eredeti főoltár képét, amelyen Szent István király fölajánlja koronáját és országát a Szűz Anyának, 1799-ben az olasz származású, Nagyszombatban élő festőművész, Zanussi készítette. A mostani főoltár tartozéka egy fából faragott feszület, a XVI. századból származó úgynevezett Galántai Fekete Krisztus, amely az évszázadok folyamán az Ispita élőcsarnokát díszítette, s csak annak lebontása után került át a templomba, A feszület különlegessége, hogy az ispita nyitott tűzhelyéből kiáradó füsttől, melegségtől megfeA galántai római katolikus plébániatemplom - Szent István királynak ajánlva - épült 1794-98 között, felszentelve 1805-ben. A galántai Esterházy-kápolna barokk főoltára - jelenleg a plébániatemplomba áthelyezve. A kápolnát lebontották. Olasz mester munkája, aki fiával 7 évig dolgozott az oltár kifaragásán. (A szerző felvételei) ketedett és Krisztus testén sebhely alakú repedések keletkeztek. A feszületen függő Krisztus csak egyik kezénél fogva van a feszülethez szegezve, a másik kezét a hozzá imádkozó hívők felé nyújtja. A Galántai Fekete Krisztus a montreali világkiállítás egyházművészeti pavilonját díszítette - így lett világhírű. A másik nagyon szép műtárgy a baloldali mellékoltárnál található Szent Teréz rózsákkal című, carrarai fehér márványból faragott szobor, F. J. Prokop munkája, amelyet a ledöntött pozsonyi Mária Terézia-szobor anyagából faragott a művész. A főoltár faragott szobrai közül a legfontosabb az oltár közepén látható, baldachin alatti Hétfájdalmú Szűz - ölében a keresztről levett Krisztus holttestével. Az oltár két oldalán két-két szent faragott szobra található: Szent Sebestyén és Szent János, a másik oldalon pedig Szent Rókus és Szent József, valamint a baldachin fölött a Szentháromság szoborcsoportja. A főhajó végében, a bejárat fölött található a kórus, amelynek orgonáját 1927-ben cseh orgonakészítő mesterek építették. Ezt 1993ban leszerelték, azóta a templomnak új orgonája van: A templom előtt állott Szent István király vörös márvány szobra, amelyet 1990-es felújítása óta még nem helyeztek vissza eredeti helyére. Ugyanúgy a templom baloldali bejáratát képező feljáró két szobrát is restaruáltatta az egyház és várja Visszahelyezésüket. A Szent István magyar királynak ajánlott galántai két tornyú plébániatemplom alapkövét 1794. június 22-én az Esterházy grófok és a közbirtokosság nemes tagjai, valamint Galgóczy Ferenc komáromi kanonok jelenlétében helyezték el. Építése 1798-ig tartott, de felszentelésére csak 1805. szeptember 29-én került sor. A templom tehát kétszáz esztendeje szolgálja Galánta népét. Harangjai azonban 1991 óta nem szólaltak meg, mert főleg a jobboldali torony nagyharangjának állványa teljesen tönkrement. Csébi Pogány Adalbert főesperes mint püspöki megbízott 1847-ben ellenőrzést végzett. A jegyzőkönyvb'e azt írta, hogy a templomnak akkor három oltára volt, ezeket Szent István királynak, Szent Flóriánnak és a Boldogságos Szent Szűznek ajánlották fel. Négy harangról tesz említést. A templom állapotáról írva megállapítja: „A plébániatemplom Szent István magyar királynak van felajánlva, melyet Allagovich Sándor galántai plébános, későbbi zágrábi püspök építtetett... " Szükségesnek tartottam ezen visitatio szó szerinti idézését, hogy eloszlassak minden olyan téves megállapítást, hogy a templom nem Szent István magyar király tiszteletére lett fölajánlva. ZÁRECZKY LÁSZLÓ Sőreg Reménykedik... A levéltári feljegyzések szerint Sőreg a Gortva patak völgyébe telepített boloncóei várjobbágy.ság három legkorábbi alapítású helységeinek egyike. Lakóit IV. Béla szabadította fel a vári szolgálat alól és sorozta be a királyi serviensek közé. Történelme folyamán a falut többször fenyegette a megsemmisülés veszélye. Egy évszázadon át adózott a töröknek, a XVI. század végére lakóinak száma negyedére csökkent. 1682-ben a falut felégették, lakóit otthonukból elüldözték. Később a kuruc-labanc háború, majd az éhínség, 1740-ben pedig a pestis tizedelte meg őket. De nézzük a legújabb kort: 1910-ben még 795 személy lakta a falut, a legutolsó népszámlálási adatok 600 lelket mutatnak ki. Ma pedig ennél is kevesebb lakos lakja a települést. Munkanélküliség Néhány éve még zömében a helyi szövetkezet, a vasút, valamint a füleki vas-, illetve bútorgyár adott munkalehetőséget a falu lakóinak. A transzformációt követően az addig háromszáznál is több dolgozót foglalkoztató szövetkezetben hatvanra csökkent a munkaerő száma, S nemcsak idegeneket bocsátottak el. De az említett két füleki üzem is ludas abban, hogy most 80 munkanélkülit tartanak nyilván a faluban. Bár az önkormányzat a lehetőségekhez és az igényekhez igazodva közhasznú munkában foglalkoztatja a szociális vagy munkanélküli-segélyből élőket, a négy év alatt nem kerülhetett mindenkire sor. Eddig harmincan kaptak egy-egy fél évre munkát. Választási program Sőregen eddig nem épült meg a vízvezeték. A portákon ásott kutak vize a nagy szárazságban elapadt, tavaly harmincnál több száradt ki. Ettől függetlenül sincs minden rendjén, hiszen a falu kétszáz kútjából mindössze ötnek a vize iható. Mag János polgármester választási programjában már szerepelt a központi vízvezeték megépítése. - Kilencvenben még túlságosan optimisták voltunk - kezdte a polgármester. - Úgy gondoltuk, hogy egy kalap alatt megoldható a falu két nagy gondja. Kiépítjük a vízhálózatot és ezzel egyidejűleg a község csatornarendszerét is. Az utóbbit természetesen tisztítóberendezéssel látjuk el: Mikor a költségeket kiszámolták, a kiadások 18 millióra rúgtak. Ennyi pénze pedig nincs a falunak. De mivel az ivóvízellátást valahogy meg kelt oldanunk, megindítottuk a munkálatokat. Őszre elkészülnek a geológiai mérések, és gondolom, még idén megnyithatjuk a kiszemelt forrást., A szerényen csordogáló bevételünkből megkezdtük a ravatalozó építését is, amit halottak napjára szeretnénk átadni. Utólag merült fel az igény a kábeltévé iránt. Sőreget magas hegyek határolják, sem a szlovák, sem pedig a magyar adások nt*m voltak jó minőségben foghatók. Három évvel ezelőtt úgy döntöttünk, kiépíttetjük a hálózatot. Az említett négy műsöron kívül ma már hét műholdas adást is nézhetnek a családok. Ac a háromszáz méteres esővízelvezető árok sem szerepelt a programunkban, amelyet kénytelenek voltunk önerőből megépíteni, mert nagyobb esőzések alkalmával a lefolyó víz elöntötte az út egy részét. Iskola Az oktatási minisztérium egyik rendeletére hivatkozva a losonci tanügyi hivatal tavaly szeptemberben egy személlyel csökkentette a napközis tanítók számát. Maradt a falusi iskolában egy igazgató, egy tanító és egy napközis pedagógus.,

t - Mivel az 1—4. osztályos iskolánkat csak huszonhat tanuló látogatja - folytatta a polgármester a járási tanügyi hivatal meneszteni akarja a tanítónkat is. Tavaly 40 ezer korona támogatásra kötöttünk szerződést,, ezért meghagyta a három pedagógust. Az idei tárgyalásaink a járási tanügyi hivatallal nem vezettek eredményre. Tartja magát ahhoz a minisztériumi rendelethez, amely kimondja, hogy amennyiben az iskolában kevesebb,,mint harmincegy diák tanul, csak egy tanító alkalmazható. Természetesen nem nyugodtunk bele a tanügyi ..hivatal döntésébe, a minisztériumhoz fordultunk segítségért. Azt a választ kaptuk, hogy hamarosan kivizsgálják az ügyet, és azután döntenek. Reménykedem, hogy a minisztérium reálisan mérlegeli a helyzetünket, és számunkra kedvező döntést hoz. (farkas)