Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)
1994-08-26 / 199. szám, péntek
1994. AUGUSZTUS 26. ÚJSZÓ* Az elkobzott 7200 pár szandál egy garázsban várt további sorsára (A szerző f elvételei és archív felvételek) Kalapács alatt Lennon- McCartney beszélgetés Harminc éven át páncélszekrényben porosodott, szeptemberközepén azonban Sotheby's rekordot dönthet az az amatőr magnófelvétel, amely John Lennon és Paul McCartney egymásra találását rögzíti. A rock and roll-ereklyék szokásos éves aukciója slágerének ígérkező, 7,6 cm átmérőjű szalag 1957. július 6-án keletkezett egy liverpooli templomi kerti ünnepségen - elképesztő helyszín egy történelminek bizonyult esemény számára! Lennon a Quany Mennel, tinédzserzenekarával lépett fel. A felvételt készítő, akkor tizenhat éves, mára rendőri szolgálat után nyugállományba vonult Bob Molineux akkortájt akárhová ment, mindenhová magával vitte Grundig magnóját. Molineux úgy emlékszik, a Quarry Men „tipikus, balladákat éneklő, ugyancsak egyszerű banda volt". Bobhoz hasonlóan azonban egy tizenöt éves, pufók arcú fiatalember, Paul McCartney is jelen volt a partin, és ahogy az együttes a fellépés előtt gyakorolt, Paul és John beszédbe elegyedtek. Johnnak azonnal imponált, hogy Paul milyen ügyesen hangolta fel a gitárt, és milyen sok népszerű szám szövegét tudta kívülről Lennon ezekkel a tulajdonságokkal nem rendelkezett. A szalag, amelyért a Sotheby's 100150 ezer fontot remél, egyértelműen bizonyítja, hogy Lennon hangja kiemelkedett a csoportból, és egyértelműen a banda vezetője volt. Bob Molineux hat évvel később, amikor a Quarry Men már Beatles-szé alakult át, ismerte fel, a véletlen milyen jelentős dokumentumhoz segítette hozzá. Bár később Ringó Starron keresztül megüzente Lennonnak, hogy szívesen nekiajándékozná a tekercset, John soha nem jelentkezett nála. A biztonság kedvéért így egy bank páncélszekrényében helyezte el a szalagot, és ellenállt a kísértésnek, hogy eladja, vagy a nyilvánosság elé tálja. Most azonban úgy érezte, másokkal is meg kell osztania az élményt. „ Történelmi felvételről van sző, és elképesztő számomra, hogy csak azért keletkezhetett, mert a velem kapcsolatos eseményeket meg akartam örökíteni a jövő számára" - jelentette ki Bob Molineux, aki az eredeti Grundig magnót is elárverezi. (N) KULTURÁLIS HÍREK J A budavári Mátyás-templom bombarobbanás következtében elpusztult, illetve megsérült üvegablakainak műemléki helyreállítására kétfordulós pályázatot írnak ki. A helyreállítási munkákra olyan pályázók jelentkezését váiják, akik „a templom műemléki értékének megfelelő referenciákkal és szakmai felkészültséggel rendelkeznek". • •• A világ összes filmgyártó országa meghívást kapott, hogy benevezzen a 67. Oscar-díjért folyó versenybe a legjobb külföldi film kategóriájában. Az amerikai filmakadémia évente kilenc héten át nyolcvanöt órát tölt azzal, hogy a filmek közül kiválasztja azt az öt alkotást, amely jelölést nyer. A jelöléseket 1995. február 14-én hozzák nyilvánosságra az amerikai filmakadémia Beverly Hills-i székházában. • •• Kölcsey Ferenc szobrát avatták fel a közelmúltban a költő szülőfalujában, a Szatmár megyei Sződemeteren. A helyi református templom kertjében felállított szobor Kő Pál alkotása, amelyet a Magyar írószövetség ajándékozott a szatmárnémeti Kölcsey-körnek. • •• A honfoglaló magyarság kultúrájának keleti gyökereit bemutató kiállítást nyitottak meg Keszthelyen a Helikon Kastélymúzeumban. A kiállított anyagot - amely a honfoglalást megelőző másfél-két évezredbe kalauzol - tíz oroszországi múzeum, illetve gyűjtemény kölcsönözte, s a közönség szeptember 18-áig tekintheti meg. amikor a legnagyobb a forgalom. Naivan azt képzelik, ekkor könnyebben átcsúszhatnak, kisebb figyelmet szentelünk ellenőrzésüknek. Már ismerjük „törzsvendégeinket". Többnyire környékbeli romák. Ha lefüleljük őket, szitkozódnak, sértegetnek. Sőt olykor azt is megengedik maguknak, hogy amikor munkatársaink ellenőrizni akarják őket, rálépnek a gázra, úgy kell elugrani autójuk elől. Az ilyen erőszakos lépéseket természetesen a rendőri szervek vizsgálják ki. Az említett egyének új trükkökhöz folyamodnak. Hogy ne vádolhassuk őket a vámszabályok megsértésével, csak a megengedett mennyiségű árut hozzák be, ám naponta 20-25-ször is fordulnak. Végigjártuk az említett raktárhelyiségeket is. A polcokon a ruhaneműk dominálnak. Egész bálákban hevernek, de azért az alkohol, a kávé, a cigaretta, az elektronika és a régiségek, - például ikonok, szamovárok - sem hiányoznak, sőt egy fa Krisztus-szobor is található a csempészáru között. Az illető, akitől annak idején lefoglalták, azt állította, a Lévai járásban vette egy ismeretlen személytől. Valószínű, valamelyik templomból vagy kápolnából lopták. - Alkoholból már jóval kevesebb van, mint a múltban, de azért még akadnak egyének, akik a különböző piacokon nem tudnak ellenállni a jutányos áron kínált konyaknak - mondja kísérőm. Egy kamionsofőrnél nemrég 25 litert találtunk. Tudni kell azonban; olcsó húsnak híg a leve. Ezek az italok általában gyenge minőségűek, sőt előfordul, hogy az egészségre is károsak. Ügy tűnik, a „kemény piát" lassan, de biztosan a bor váltja majd fel. Magyarországról érdemes behozni. Egyesek két-három hektóval is próbálkoznak. A komáromi határon még nem füleltek le kábítószerkereskedőket, lopott gépkocsit annál inkább. Most is áll néhány acélparipa az udvaron. Megtudom, két éve volt az itteni vámosoknak egy érdekes sztorija. Az Interpol munkatársaitól kaptak egy fülest: nem kizárt, hogy három Németországból lopott gépkocsit itt próbálnak majd kivinni. Az említett autók akkor már több órája a komáromi vámosok birtokában voltak. - És a legfrissebb autólopási történet? - kérdem kalauzomtól. - Ezt a BMW-t - mutat Štefan Kuťka az egyik elkobzott gépkocsira, - nemrég egy osztrák állampolgár akarA hatodik érzék Lefoglalt gépkocsik, szandálok, ruhaneműk a komáromi vámon Esős hétköznap van, de a komáromi határátkelőnél olyan hosszú kocsisor kígyózik, mintha most kezdődne a szabadságok ideje. Az autósok türelmesen araszolnak. Úgy tűnik, most a kerékpárral és gyalogosan a túloldalra igyekvők a nyerők. A várakozási idő azonban a csúcsforgalom ellenére sem vészes. Az útlevél, illetve vámellenőrzés simán megy. A vámosok felteszik szokásos kérdéseiket, olykor bepillantanak a csomagtartókba, s már lehet is indítni. Ha az utas, vagy a gépkocsija gyanús, félreállítják és alaposabb ellenőrzést végeznek. Egy ütött-kopott „Zsigából" kreolbőrű, jól megtermett asszonyság káni, hogy megkerülve a vámszabályokat, a legális nyereségen kívül százezrek vagy milliók üssék a markát. Csakhogy a vámosok sem ma jöttek le a falvédőről. Előbb-utóbb a legjobb rejtekhelyekre, a legzseniálisabbnak tűnő csempésztrükkökre is rájönnek. Ennek egyik bizonyítéka az a néhány raktárhelyiség is, amely a tökéletesnek hitt rejtekhely vagy hamis vámnyilatkozat ellenére, dugig van elkobzott áruval. Sőt, nemrégiben erre a célra egy buszgarázst is igénybe kellett venni. Štefan Kuťka, a helyi vámosok főnökhelyettese sokéves tapasztalattal rendelkezik. Ahogy mondani szokás, ta Magyarországra vinni. Az ellenőrzésnél egyik kollégánk gyanút fogott, alaposan megvizsgálta az autó papírjait és beigazolódott feltevése. Kiderült, az illetőnek odahaza van egy ilyen típusú BMW-je. Azt, amelyikkél érkezett, Lengyelországban vette. Mondanom sem kell, lopott autóról volt szó. Rászerelte saját rendszámtábláját, és egy kis kerülővel akart hazatérni. Elszámította magát. Az osztrákok nem tartoznak a gyakori szabálysértők közé, ám ha már valamivel próbálkoznak, általában nem piti összegről van szó. Kalauzom felelevenít egy régebbi esetet is. - A Bécsből érkező férfi autójában egy kisebb bőrönd volt. A vámos kérdésére, mi van benne, azt válaszolta, pár személyes holmi. Megkérte, nyissa ki. Több mint fél órába tellett, amíg az utas a rendkívül bonyolult zárrendszerrel boldogult. Furcsa volt, hogy valaki ilyen biztonságos zárral ellátott táskába csomagolja ingeit, pizsamáit. Kiderült, a bőrönd duplafenekű. Aljában 2 és fél millió csehszlovák korona volt elrejtve. Rejtett pénzekre, igaz kisebb mennyiségben, gyakran bukkannak a vámosok. Nemegyszer előfordul, hogy valaki éppen fizetésnapon rándul át, és biztos, ami biztos alapon, elrejti a pénzét. - Igen, előfordulnak ilyen esetek. Pedig a megoldás igen egyszerű. A határátkelők bankfiókjában mindenki letétbe helyezheti pénzét. Kap róla egy nyugtát, mely a többi határátkelőn is érvényes. Ismeretes, hogy a magyarországi pénzintézmények nem vehetik át a szlovák ezerkoronás bankókat. Néhány maszek váltóhelyen azonban megszegik az előírást. A napokban egy ilyen intézet munkatársa a sebességváltó búrája alatt azzal a céllal próbált behozni 149 ezerkoronást, hogy itt majd felváltja őket. Pechje volt - lebukott. A „nagyhalak" általában a kamionosok. Egy magyar szállító valamelyik pozsonyi cég részére csaknem 3 millió korona értékű számla nélküli török árut - textíliákat és különböző lábbelit - akart behozni. Sikertelenül. Egy másik esetben látszólag rendben voltak a papírok. Az éjszaka begördülő autó platóján az iratok szerint 360 karton női szandál volt. A vámosok kinyittatták a kamiont és ellenőrizték az árut. Valóban szandálok voltak, ám nem - ahogy a papírokban állt - kartononként 20, hanem 40 pár. A trükk tehát itt sem jött be. A 7200 pár cipőt nem sikerült vámmentesen Magyarországra juttatni. Most az egész rakomány egy garázsban vár további sorsára. Vajon mivel próbálkoznak legközelebb az ügyeskedők? Ordódy Vilmos régi róka a szakmában. Megtudom tőle, hogy a két Komárom között az idei esztendő első hét hónapja alatt háromnegyed millió személyautó, 8000 autóbusz és csaknem 50 000 kamion haladt keresztül. Közben rengetegen szegték meg a vámszabályokat. A jogi és fizikai személyektől lefoglalt áru értéke megközelíti a 6 millió koronát. Minden kornak, régiónak megvolt, megvan a maga csempészáruja. Hajdanában északon lovakat vezettek át a határon, délen főleg élelmiszerrel kereskedtek. Később jöttek az orkánkabátok, majd a digitális órák érája következett. A rendszerváltás után az elektronika lett a sztár. Jelenleg mi a menő áru? - kérdezem kalauzomat. - Főleg a textíliák. A pizsamák, trikók, pulóverek, továbbá a strand- és sportcipők, az autóalkatrészek, ablakredőny-elemek. A csempészek közül néhányan a turistabuszokat is igénybe veszik, ám legtöbben személyautóval közlekednek. Úgy időzítik a határátlépéseket, hogy éppen ebédidőben, a váltáskor vagy akkor érkezzenek, szálódik ki. Kellemes az idő, ám ő úgy fel van öltözve, mintha az Északi sarkról érkezett volna. Elcsépelt trükköt próbált beverni. Magára öltött vagy egy tucat pulóvert. Természetesen a vámosok nem ültek fel neki. A kényszerű „sztriptízt" az utasok kárörvendő mosollyal figyelik. Néhány vámos közben a szép számmal ki- és belépő turistabuszokat és kamionokat ellenőrzi. Tétlenségre egyikük sem panaszkodhat. A nélkülözhetetlen és oly sokat emlegetett hatodik érzéküknek - amely tulajdonképpen a tapasztalat, a jó szem, egy kis pszichológiai érzék és szerencse ötvözetéből tevődik össze - sokszor hasznát veszik. Mert mi tagadás, az utasok egy része továbbra is a „kseftelés" miatt lépi át - olykor naponta töbszö'r is - az országhatárt. Úgy látszik, a csempészés sohasem megy ki a divatból. Mindig lesznek menő áruk, melyekért érdemes kockáztatni, rejtekhelyet építeni a kocsiban. Van, aki kicsiben próbálkozik, van, aki kamionnyi árut próbál úgy ki- vagy behozŠtefan Kut'ka az elkobzott áruk raktárában A szúrópróbára is szükség van RIPOR T 5
