Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-26 / 199. szám, péntek

2024 MindennApI bűnügyeinK <ájszó< ÚJ szÓ 1994. AUGUSZTUS 25. Pénztárgépek a Siemenstol ? (Új Szó-információ) A törvény értelmében 1995. január elsejétől az üzletekben elektronikus pénztárgépeket kell alkalmazni. Egyelőre nem eldöntött, milyen márkájú gépeket vezetnek be az egész országban. Kulcsár Lajos, a dunaszerdahelyi Jednota Fogyasztási Szövetkezet elnöke is tagja annak a .tárgyalódelegációnak, amely ez ügyben tegnap kezdte meg megbeszéléseit a Siemens német céggel. - A Siemens pénztárgépeinek paraméterei számunkra elfogadhatóak. Egyelőre nem tisztázott, milyen árban állapodunk meg, és hogyan történik a gépek ellentételezése. Jövő hét csütörtökén Berlinbe utazunk, ott folytatjuk a tárgyalásokat - mondta Kulcsár Lajos. Nagy volumenű üzletről van szó, hiszen Szlovákiában mintegy 178 ezer pénztárgépre van szükség. Ebből a Jednota összigénye 6000-7000 darab. Ha a Siemensszel folytatott tárgyalások sikerrel végződnek, akkor még az idén leszállítják a szükséges pénztárgépeket. (sidó) TEGNAP OLVASTUK | Leváltásom törvényellenes lenne Az utóbbi időben nagy érdeklődést keltett, hogy kétségbe akarják vonni a választásokon indulni kívánó egyes politikai szubjektumok peticiós íveit. Erről beszélgetett a Roľnícke noviny Juraj Nótával, a Szlovák Választási Bizottság elnökével. - Bizottságunk az érvényes törvényhez tartja magát, s ugyanúgy a kerületi bizottságok is. Ezek határozataikat is ilyen szellemben hozzák. Megalapozatlanok a választási törvény megsértésével kapcsolatos nézetek. - A bizottság egyes tagjai azt állítják, ha javaslatukra az összes peticiós ívet ellenőriznék, akkor nem csak két párt nem vehetne részt a választásokon... Ha igazuk volná, veszélybe kerülne a választások időpontja? - Semmiképpen. A választások előkészítése az ütemterv szerint folyik, és a választások a meghirdetett időpontban lesznek. Napjainkban szervezési-műszaki és adminisztratív részkérdésekkel foglalkozunk. Folyik a szavazólapok és a jelölőlisták nyomtatásának előkészítése. A bizottság szeptemberben ül össze, ekkor az előkészületek menetét értékeljük majd. - Milyen jelentőséget tulajdonít a bizottság egyes tagjai azon kijelentésének, hogy javasolni fogják az ön leváltását? - A törvény nem rendelkezik az elnök leváltásának lehetőségéről. Jogászok véleménye szerint a mai helyzetben az elnök visszahívhatatlan. Ha a bizottság ülésén ilyen javaslatot tennének, ez ellentétben állna a törvénnyel. Személy szerint visszautasítom az ellenem felhozott vádakat. Ügy, mint a bizottság többi tagja, én is pártsemlegesen és a törvény szerint végzem munkámat. - Megfelelőnek tartja a mai választási törvényt? - A gyakorlat azt mutatja, hogy nem tökéletes. Ezért megegyeztünk abban, hogy a választási előkészületek során felmerülő fogyatékosságokat összegezzük, és ez majd alapul szolgálhat a törvény módosításához. (Roľnícke noviny, Marián Kardos) | Szent István napja Kalondán Határtalanul Augusztus 20-án, Szent István napján egy napra ismét megnyílt a Kalonda—Ipolytarnóc közötti határátkelőhely. Barátok, rokonok, ismerősök találkozhattak úgy, hogy nem kellett több mint hatvan kilométert utazniuk azért, hogy alig másfél kilométert megtegyenek. elszármazottakat, s mindazokat, akik segíteni tudják és akarják a községet. Példamutató az itt érezhető hit és szeretet. Méltán aratott közönségsikert a legkisebbek műsora. Az István, a király c. rockopera jeleneteit Majoros Tünde tanította be. Korhű jelmezekA. Nagy László az MPP küldöttségének budapesti látogatásáról Eszmecsere Göncz Árpáddal Az István, a király gyermekek előadásában Gyenes József felvétele E napon ünnep volt mindkét oldalon. Kalondán az Együttélés helyi szervezete, valamint a helyi kulturális központ szervezésében ünnepi esten gyűltek össze a falu és Ipolytarnóc lakosai. A vendégek között ott volt Tisza Attila, Ipolytarnóc polgármestere, Kovács István, a rimaszombati Gömöri Múzeum igazgatója és Danes Dezső, a Csemadok TV munkatársa. A koraeste a legkisebbeké volt. Mesefilmeket láthattak. Az estet Papp Sándor, Kalonda polgármestere nyitotta meg. „Nem mások ellen ünnepelünk, magyarságtudatunkat erősítjük, hovatartozásunkat hangsúlyozzuk" - mondotta többek között. Kérte a jelenlévőket, hogy éljenek a névtörvény adta lehetőségekkel, vállalják önmagukat. Elmondhatom, hogy a falu vezetősége minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy lakosait megtartsa. Anyagilag támogatja az újszülötteket, várja vissza a faluból ben koronázták meg Istvánt. Már a nagyoknak szólt Böszörményi István előadása az államalapító király koráról és Kovács István ünnepi beszéde, mely aktualitását a közelgő választások kilátásainak latolgatása jelentette. Az est zárórészében az egyre ismertebb és aktívabb losonci katolikus énekkar lépett fel Miklós Béla vezetésével. Az estét Papp Sándor így foglalta össze: Az Ipolytamóciaknak a zenés fdm (István, a király - P. J.) vetítése közben haza kellett menniük, mert 21.00-kor ismét lezárultak és „lakat alá kerültek" a volt határátkelőhely rozsdás sorompói. Legközelebb november l-jén nyílnak fel. Addig is, azután is „állni fog a fal", mert állítólag nincs pénz a határátkelőhelyek felújítására, mondotta. Ünnep volt Kalondán augusztus 20-án. Egy napra ismét közel kerültek egymáshoz az emberek. P. J. A közvélemény az sznp történelmi szerepéről 22% 35% 36% G egyértelműen pozitív B inkább pozitív mint negatív S inkább negatív mint pozitív B egyértelműen negatív Ü3 nem tudom A közvélemény-kutatást a Szlovák Statisztikai Hivatal végezte, augusztus 6. és 16. között 1273 személyt kérdezett meg. (Új Szó-hír) Amint arról már beszámoltunk, a Magyar Polgári Párt küldöttsége szerdán nem hivatalos látogatáson Budapesten járt. A. Nagy László ennek kapcsán lapunknak elmondta: a találkozóra az MPP kérésére került sor. A magyar államfőnek elmondták, hogy a parlamentbe való bejutásuk esetén a koalíciós partnereikkel való egyeztetés után milyen törvénytervezeteket kívánnak a törvényhozó testület elé terjeszteni. A párt programjában szerepel például a beneši dekrétumok megszüntetése. Mészáros Lajos egy konkrét esetben az Alkotmánybírósághoz fordult, s a bírósággal szeretné kimondatni az erre vonatkozó dekrétumok érvénytelenségét. A küldöttség továbbá ismertette Göncz Árpáddal az MPP gazdasági csomagtervét. Szóltak arról is, hogy Dél-Szlovákiában a földterületek negyven százaléka nevesítetlen, s ha azért 1995-ig nem jelentkeznek az eredeti tulajdonosok, a jelenlegi jogrend szerint ezek a területek az állam tulajdonába kerülnének. Az MPP javaslata szerint a nevesítetlen földterületek azokat a községeket illetnék, amelyek kataszterében fekszenek. A pártelnök a hármas magyar koalíció által kidolgozandó nemzetiségitörvény-tervezetről is beszélt Budapesten, egyebek között a kulturális és oktatási autonómiáról. Világi Oszkár ismertette azt a mezőgazdasági problémát, hogy az északi területek nagyobb támogatásban részesülnek, mint a déliek, amit az FMK, az MPP elődje kormánytagsága idején másfél évre sikerült megszüntetni, de a Mečiar-kormány ezt az állapotot újra visszaállította. Az MPP vezetői nagyra értékelték, hogy a magyar és a szlovák kormányfő megkezdte a magyar-szlovák alapszerződésről szóló tárgyalásokat, s kifejezték óhajukat: szeretnék, ha ennek előkészítésében ők is részt vehetnének. (gaál) PÁRTOK SAJTÓÉRTEKEZLETEI 1 (Új Szó-tudósítások) A MAGYAR POLGÁRI PÁRT sajtóértekezletén A. Nagy László elmondta: pártja nem helyesli a privatizációban felhasznált pénz mosásáról szóló referendum kiírását, s az MPP szimpatizánsait felszólítja, ne vegyenek részt a népszavazáson, vagy ha részt vesznek, nem-mel szavazzanak. A pártelnök szerint egy ilyen törvény nem egyeztethető sem a hazai, sem az európai jogrenddel, s csak elijeszti a külföldi beruházókat. A pártelnök szerint a nemrég elfogadott törvény megnyugtatóan rendezi a privatizációval kapcsolatos pénzmosás problémáját, ezért felesleges negyvenmillió koronát kidobni a referendumra. Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az Együttélés a referendumban felteendő kérdés megváltoztatására tett javaslatát az MPPvel nem vitatta meg. A magyar-szlovák alapszerződéssel kapcsolatban megjegyezte: érthető, hogy ilyen nagy horderejű szerződést nem írhat alá egy olyan kormány, amely már csak öt-hat hétig lesz hatalmon. A KERESZTÉNYDEMOKRATA MOZGALOM elnöke szerint a politikai középtől jobbra elhelyezkedő pártok helyzete hasonló a kilencvenkettes választások előtti helyzethez. Ezt Ján Čarnogurský a KDM tegnapi sajtóértekezletén mondta el a választási preferenciákat taglaló beszámolójában. Peter Lauko képviselő a parlament munkáját értékelve megemlítette, az egészségügyi törvények elfogadása bizonyítja, hogy a képviselők jó munkát végeztek. Ügy véli, a Nemzeti Biztosító felszámolásával megszűnik a monopolhelyzet, s lehetőség nyílik új biztosítók létrehozására. Miroslav Tahy a kormány gazdasági tanácsának keddi ülésével kapcsolatban megjegyezte: pozitívan értékelhető a korona stabilitása és a devizatartalékok mennyisége, a kereskedelmi bankok helyzete azonban nem túlságosan kedvező. (gl) A vámigazgatóság figyelmeztetése: Elsejétől űj nyomtatványok (TA SR-hír) A Szlovák Köztársaság Központi Vámigazgatósága tegnap arra figyelmeztetett, hogy szeptember 1 -jén érvénybe lép a Pénzügyminisztérium új rendelete. Ennek értelmében megváltozik a kereskedelmi áru be- és kilépésekor kitöltendő vámnyilatkozat formája. Az elmúlt hetekben a vámtisztviselőket részletesen tájékoztatták a változásokról. A legfontosabb újdonság az új formanyomtatvány, amelyet az eddigi vám-kísérőlevél helyett fognak használni. Az új nyomtatványok már több hete megvásárolhatóak. Á nemzetközi szerződések által előírt nyomtatványok használatát az új rendelet nem érinti. AHOGY ÉN LÁTOM I Elsikkasztott szövetkezet Lassan már 150 esztendeje, hogy itt, a Kárpát-medencében mind a nagy társadalmi változások jövendölői, mind „levezénylői" azzal húzták el a falusi ember szája előtt a mézesmadzagot, hogy földet ígérnek neki. így volt ez a jobbágyfelszabadítástól 1918-ig, ez folytatódott a két világháború között, majd a szövetkezetesítés négy évtizede alatt is. Az egész folyamat minden szakaszának az a pikantériája, hogy az igazságtételt mindegyikben az ésszerűséggel érvelés akasztotta meg. A kiegyezés után, az agrárágazat kapitalizálódásának kezdete után is, de az inkább feudális Horthy-rendszerben, illetve a két háború közötti Szlovákia (Csehországhoz képest) sajátos viszonyai között úgyszintén, azért nem valósult meg a földreform, mert akik tehettek volna valamit érte, azok ellenérdekeltek voltak, és azzal érveltek, hogy a földbirtokstruktúra radikális megváltoztatása (a föld felaprózása) következtében nem lenne versenyképes a mezőgazdasági termelés. Most ismét utána vagyunk egy nagy fordulatnak. Négy-öt esztendeje ismét elhúzták a falusi ember szája előtt a mézesmadzagot. Azt ígérték neki, hogy a kolhoz típusú, tehát állami irányítású óriásgazdaságokat, amelyekben inkább napszámosnak, semmint tulajdonosnak érezték magukat a földművesek, gyökeresen átalakítják. Azt ígérték, mindenki maga döntheti el, egyénileg akar-e gazdálkodni, vagy másokkal szövetkezve termelni, értékesíteni. Most ismét az ésszerűség jegyében váltak a földművescsaládok tízezrei becsapottá, kisemmizetté. És itt távolról sem csak azokról van szó, akik földjüket az egykori egységes földműves-szövetkezetből kivették, hanem azokról is, akik - a szövetkezeti elnökök kegyelméből - ott maradtak régi munkahelyükön. A legbátrabbak, akik neki mertek vágni az egyéni gazdálkodásnak, évekig tartó, sokszor egészen kilátástalan harcot folytattak azért, hogy a kivett földhöz gépet, szerszámot, vetőmagot is kapjanak. Törvény ugyan volt, de annyi hézaggal, hogy a birtokon belül levő szövetkezeti vezetők ott játszották ki, ahol akarták. És ahogy múlt az idő, egyre romlott a helyzet. Az átalakított szövetkezetek vezetői megtanulták, hogy az elszámolás aranybánya. Tartották a markukat derekasan, és egy-egy vidéken mármár árfolyama volt annak, hogy a kiadott föld után járó gazdasági eszközök, netán a pénz értékének (összegének) hány százalékát kell sápként átadni. Azok többsége sem járt sokkal jobban, akik benne maradtak az átalakított szövetkezetben. A termelési és gazdaságossági ésszerűség jegyében megkezdődött a szövetkezeti részlegek bérbeadása. Ami önmagában, ha mindentől eltekintenénk, nagyon ésszerű lépés lenne. Csakhogy van néhány dolog, amitől nem lehet eltekinteni. Egy, több déli járásban végzett felmérés adatai azt mutatják, hogy a bérbe adott részlegek (főképp az állattenyésztésiek) legalább fele rosszabb állapotban van, mint amikor a vállalkozók bérbe vették. Akik aranybányát akartak nyitni, de rablógazdálkodássá sikeredett. Arról már nem is beszélve, hogy a vállalkozók az ésszerűsítés jegyében létszámcsökkentéseket hajtanak végre, és olyan embereket bocsátanak el, akik 25-30 évet ledolgoztak a szövetkezetben. És már arról sem beszélve, hogy a részlegeket bérbe vevő aranyásók jelentős részének korábban semmi köze nem volt a gazdasághoz. És mindez a törvény betűjéhez igazodva megy végbe. Csakhogy a kárvallottakat nem az érdekli, hogy a pragrafusokat formálisan tiszteletben tartották-e, hanem az háborítja őket fel, hogy úgy elbántak velük, mintha soha semmi közük nem lett volna a szövetkezethez. Rövidesen ismét módosítják a szövetkezet-átalakítási törvényt. Ismét az ésszerűséggel érvelnének a javaslatot támogató törvényhozók, és várhatóan ismét az egyén húzza a rövidebbet a szövetkezettel szemben. Az egészben az a legtragikusabb, hogy a tulajdonrészek kiadása késleltetésének hatására sem tudnak az átalakult közös gazdaságok ötről hatra jutni. Most már a mézesmadzag is elfogyott. TÓTH MIHÁLY