Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-23 / 196. szám, kedd

6 SZÜLŐFÖLD ÚJSZÓ

1 1994. AUGUSZTUS 23. Hírességek Szimőn Még vadregényes a Vág-part Mérkőzésvezető: Buzánszky Jenő, partjelzők: Hidegkúti Nándor, Czibor Zoltán, tartalékosok és autogram-osztogatók: Puskás Ferenc, Grosics Gyula. Ugye, ismerős nevek? A mérkőzés azonban nem a budapesti Népstadionban, még csak nem is a Fradi-pályán, hanem a Vág parti Szimő községben zajlott az idén nyáron a helybeli öregfiúk és a szlovákiai magyar újságírók csapata között. - Hogyan'kerültek ilyen világhírességek egy „világvégi" kis községbe ? - tettem fel a kérdést Horvai Istvánnak, Szimő polgármesterének. Már régebben kialakult a kapcsolatunk a sport terén a magyarországi Szó'ny községgel, s ebből az ismeretségből kifolyólag Czibor Zoltán, mint Komárom és környéke sportéletének egyik irányítója, már többször ellátogatott a falunkba - kezdi a felvilágosítást a szimői „bíró" - Egy ilyen alkalommal felvetettük, nem lehetne-e egy olyan rendezvényt összehozni, hogy Szimő lakosai is megismerhessék a híres sportolókat. Czibor hajlott a szóra, s többszöri tárgyalás után jött aztán létre a szimői sztárparádé. Emlékezetes napja volt ez a falunak. Az ünnepség keretében a világhírű sportemberek megkoszorúzták a falu nagy szülötte, Jedlik Ányos szobrát, valamint á hősök emlékművét. Itt született a dinamó feltalálója A Gútától néhány kilométerre fekvő, a Vág által a világtól elvágott Szimő nem kisebb dologgal dicsekedhet, mint hogy az 1800-ban született nagy tudósnak, a dinamó feltalálójának, Jedlik Ányosnak a szülőhelye. Igaz, a világ a német Siemenst tartja a dinamó feltalálójának, de Jedlik bizonyíthatóan már jóval a német tudós felfedezése előtt megszerkesztette hasonló masináját, csak éppen nem hozta a tudományos világ tudomására felfedezését. A szimőiek még 1970-ben Jedlik-ernléktáblát helyeztek el a helyi iskolaépület falán, 1993 őszén pedig mellszobor felavatásával tisztelegtek nagy szülöttük emlékének. A tudós nevét nemcsak kőbe vésve, hanem a helyi Csemadok-szervezet Jedlik -Körének nevében is őrzik, és különféle vetélkedőkkel igyekeznek továbbvinni neves szülöttük szellemét. Szimő a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 2238 lelket számlál, ebből 1833 magyar, 300 szlovák, a többi cseh, roma és egyéb. A község kimondottan mezőgazdasági jellegű, a munkaképes lakosság fele a jóimenő helyi szövetkezetben dolgozik. Az elmúlt években nagyon sokan ingáztak, de a városi munkalehetőségek megszűntével elsősorban a vidékieket bocsátották el, így a szimőiek közül is sokan munka nélkül maradtak, ezért a faluban ma csaknem harminc százalékos a munkanélküliségi arány. Néhányan a A táblatörvény maratoni vitája során talán egyetlen olyan fórum sem akadt, amelyen Párkány neve valamilyen összefüggésben el ne hangzott volna. A táblatörvény ellenzői Ľudovít Štúr nevének állítólagos meggyalázása ellen tiltakoztak, míg mások a történelmi nevek visszaállítása mellett kardoskodtak. Nekem úgy tűnik, hogy a gyakrán parttalan vitában mindenki szóhoz jutott, csak éppen a párkányiak nem... Ezért tehát a Ján Oravecnál, Párkány polgármesterénél tett látogatás során nem kerülhettem el azt a kérdést, hogy mit sióit volna a táblatörvény első változatának elfogadásához. Lesz Párkányban népszavazás? Beszélgetés Ján Oravec polgármesterrel - Nem tartottam volna tragikusnak, ha a táblatörvényt olyan formában fogadják el, hogy a magyar megjelölésről Párkányban és a többi tizenkét, zömmel magyarok lakta településen még népszavazás útján sem lehetett volna dönteni. Meggyőződésem, hogy valamilyen kompromisszumos megoldást abban az esetben is találtunk volna. Sőt, ha az első szavazáson átmegy a törvény, akkor ma már mindenütt állhatnának a nemzetiségek nyelvén írott helységnévtáblák. Továbbá az a véleményem, hogy a táblatörvény körüli huzavona némely szélsőséges politikai pártnak nagyon jó adu-lesz a, választási kampányban. • Most, hogy a megszavazott törvény értelmében népszavazás útján dönthetik el á magyar helységnévtábla sorsát, mire számíthatnak a párkányiak? - Amióta jóváhagyták a törvényt, az önkormányzat nem ülésezett, a nyári szünet miatt szeptemberben találkozunk legközelebb. Hogy azon a képviselő-testületi ülésen vita tárgyát képezie majd a népszavazás kiírása vagy sem, azt még nem tudom. Valójában még az is kérdéses, hogy a jelenlegi önkormányzat magára vállalja-e a probléma megoldását. Hiszen figyelembe kell vennünk a legutóbbi párkányi népszavazás eredményét is, amelyen csupárt ötvennégy százalékos volt a részvétel. Tehát a város lakosságának csak alig több, mint a fele élt a véleménynyilvánítás lehetőségével. Ebből következik, ha eredményes népszavazást szeretnénk, akkor nagyon meg kell gondolnunk, hogy mely időpontban írjuk ki. azt, hiszen a közelgő parlamenti választások után az embereknek nyilván egy ideig elegük lesz a szavazásból. • Térjünk át napjaink egyik égető kérdésére. Milyen ütemben halad a lakások privatizációja ? - Épp a minap írtam alá az első tiszövetkezettől visszakapott földjükön próbálnak gazdálkodni, többen magánvállalkozásba kezdtek, Maga a falu fejlődik. Tavaly kezdték meg a szennyvíztisztító építését, s a gáz- és vízművesítés után jelenleg a csatornahálózat kiépítése folyik. A kulturális emlékek közül a XVI. századból származó Szent Vendel, kápolnát érdemes megemlíteni, amely ugyan nem a faluban, hanem a tíz kilométerrel távolabb fekvő Gúgon található, de ez a húsz házból álló, harmincnyolc lakost számláló település közigazgatásilag Szimő részét képezi. A másik történelmi épület a XVII. századi templom, amelynek tatarozását a hívők anyagi támogatásával és társadalmi munkájával tavaly fejezték be. Vendégszeretet Július elején harminckét munkácsi diákot látott vendégül a falu. Tulajdonképpen véletlenül jött Össze a dolog, a község vezetői egy olaszországi kiránduláson ismerkedtek össze egy szerzetessel, aki* megkérdezte, nem tudnának-e vendégül látni néhány gyereket. A kérésnek eleget tettek, s júliusban két vezetővel tíz-tizennégy éves diákok harminckét tagú csoportja érkezett Szimőre. A családoknál kaptak elszállásolást, s a hazaiak vendégszeretetére jellemző, nemcsak hogy minden gyereknek akadt pártfogója, hanem az volt a gond, nincs annyi gyerek, hogy mindenkinek jusson belőlük. Felejthetetlen élményekkel távoztak a kis vendégek, sportversenyeket szerveztek a számukra, elvitték őket zenhat lakás adásvételi szerződését. Remélhetőleg a többi lakás eladása már gyorsabb ütemben fog haladni. Egyébként Párkányban, mintegy ötszáz, a város tulajdonát képező lakás kerül folyamatosan magánkézbe, további kétszáz lakás pedig szociális célokra lesz fenntartva. • Hogyan előzik meg a lakások adásvételével kapcsolatos spekulációkat? ' - Mivel a lakások ára jóval a piaci érték alatt van, az adásvételi szerződéseket úgy fogalmaztuk meg, hogy ha a tulajdonos a szerződés megkötését követő tíz éven belül kívánja értékesíteni lakását, akkor azt előbb a városnak kell felajánlania megvételre. Ha a város igényt tart a lakásra, akkor megveszi, ha nem, akkor engedélyezi az idegen kézbe való átadást. Egyébként közvetlen családtagok a tíz év letelte előtt a város megkérdezése nélkül is eladhataz ógyallai csillagvizsgálóba, a Duna Menti Múzeumba, a bajmóci Várba, a tardoskeddi termálfürdőbe, s természetesen a szimői Vág-parti strandon való fürdőzés is a fő programok közé tartozott. Ki kell vágni a fákat? Itt még nem terelték betonmederbe a Vágót, a fürdőzők és a halászok paradicsoma lehet a vadregényes folyószakasz. Igaz, a bősi erőmű némileg ide is kihat: naponta változik a folyó szintje, aszerint, hogy éppen zárva vagy nyitva vannak-e a bősi zsilipek. Ez azonban nem^skadályozza a nyaralást, a finom homokkal borított strand pedig egyenesen vonzza a víz szerelmeseit. A strandot körülölelő nyárfásban tavaly tíz napig az ifjúságé volt a világ: a KLIK, vagyis a Kassák Lajos Ifjúsági Klub rendezett itt nagyszabású találkozót. A szimői önkormányzat tervei szerint nemsokára víkendházak sorakoznak majd ezen a hathektáros területen. Különféle sport- és vendéglátó ipari létesítményeket is építenek, hiszen jelenleg csak egyetlen büfé árválkodik a strand szélén. Ottjáriunkkor, mivel épp hűvös szellő fújdogált, maga a kocsmáros volt áz egyetlen vendég, verőfényes napokon azonban több vendéglátó is megélne itt egymás mellett. Biztosan szép lesz a kiépített strand, s kétségkívül szükség van a fejlesztésre, azt azonban nem tudom minden szomorúság nélkül leírni, hogy az üdülőépítésnek a hatalmas fák is áldozatul esnének. Pedig kevés falú dicsekedhet olyan szép látvánnyal, mint amilyet ma a szimői Vág-part nyújt. S ha ehhez még a már említett vendégszeretet is hozzájárul, minden feltétele megvan Szimőnek arra, hogy látogatott üdülőhellyé váljon. GAÁL LÁSZLÓ (A szerző felvétele) ják, illetve megvehetik egymás között a lakásokat. • Egy nemrégiben szerzett információ szerint, a Párkányt egykoron Esztergommal összekötő Mária-Valéria híd a lebombázott, hiányzó három középső íve miatt ma Magyarország leghosszabb ideje üzemképtelen hídja. Vajon mikorra várható, hogy e mindkét ország számára kellemetlen rekord megdől? - Legutóbb ez, év május elején tárgyaltam Mikuláš Dzurinda közlekedési miniszterrel, aki ígéretet tett a helyzet orvoslására. Később még telefonon is szót váltottunk, majd abban egyeztünk meg, hogy az augusztus 5-én sorra kerülő szlovák-magyar kormányfői tárgyalások után visszatérünk a híd kérdéséhez, mert az új magyar kormány álláspontját még nem ismerjük. • Már eldöntötte, hogy indul-e a következő helyhatósági választásokon ? - Véglegesen még nem, bár nagy a valószínűsége annak, hogy csakúgy, mint a legutóbbi választásokon, független jelöltként indulni fogok. KOSÁR DEZSŐ Tizenéves pásztorlegény Óbást, reggel hat óra. A faluban nem mindennapi látvány fogad. Nem pattognak az ostorok, nem kürtölnek a pásztorok, mégis sorra nyílnak a kapuk és a gazdák kikísérik állataikat az útra, hozzácsapják a falun keresztül ballagó nyájhoz. Külön csapatban mennek a tehenek, külön a kecskék. A kecskék után egy legényke lépked, két kutyával. Mozdulatai tapasztalt pásztorembert sejtetőek, ám az arcán látni, hogy még nagyon fiatal. Júniusban fejezte be Almágyon az alapiskolát. -Tóth Zoltánnak hívnak - mutatkozik be röviden, és a kecskéket letereli a mezei útról a legelőre. Ez az ő részéről annyit jelent, beszélgethetünk. - Zoltán, milyen nagy a nyájad? - Ma reggel harmincnyolc kecske gyűlt össze. - Meddig maradsz velük a legelőn? - Este hétkor szoktam behajtani. Ha nem esik az eső. Ha zivatar közeleg, behajtok korábban. ' - Nem bosszant, hogy amíg társaid fürödni járnak meg szórakoznak, te dolgozol? - Nem. En kedvelem az állatokat, és nagyon szeretem áz erdőt. Reggel kihajtom a kecskéket az erdőbe, és nézegetem a fákat, a virágokat, nem unatkozom. Nekem jó kint a természetben. - Hosszú a munkaidőd, és volt időszak, amikor a teheneket is te Őrizted. Gondolom, jól keresel. - Meg vagyok elégedve a fizetéssel. - Mit veszel rajta, mire gyűjtőd a pénzt? - Nem költöm el, beiratkoztam Losoncon egy szakmunkásképzőbe, kollégiumban fogok lakni. Ebből a pénzből fizetem az étkeztetésemet és az elszállásolást. -Végigdolgozol augusztusban is? - Nem. Két hét szünidőt én is tartok. így szerződtem a gazdákkal. - Jövőre, amikor az iskolában is szünet lesz, ismét elvállalod? - Szívesen, ha megfogadnak a gazdák. (farkas) A szerző felvételei