Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-23 / 196. szám, kedd

6 SZÜLŐFÖLD ÚJSZÓ 1 1994. AUGUSZTUS 23. Hírességek Szimőn Még vadregényes a Vág-part Mérkőzésvezető: Buzánszky Jenő, partjelzők: Hidegkúti Nán­dor, Czibor Zoltán, tartalékosok és autogram-osztogatók: Pus­kás Ferenc, Grosics Gyula. Ugye, ismerős nevek? A mérkőzés azonban nem a budapesti Népstadionban, még csak nem is a Fra­di-pályán, hanem a Vág parti Szimő községben zajlott az idén nyá­ron a helybeli öregfiúk és a szlovákiai magyar újságírók csapata között. - Hogyan'kerültek ilyen világhí­rességek egy „világvégi" kis község­be ? - tettem fel a kérdést Horvai Ist­vánnak, Szimő polgármesterének. ­Már régebben kialakult a kapcsola­tunk a sport terén a magyarországi Szó'ny községgel, s ebből az ismeret­ségből kifolyólag Czibor Zoltán, mint Komárom és környéke sportéle­tének egyik irányítója, már többször ellátogatott a falunkba - kezdi a fel­világosítást a szimői „bíró" - Egy ilyen alkalommal felvetettük, nem le­hetne-e egy olyan rendezvényt össze­hozni, hogy Szimő lakosai is megis­merhessék a híres sportolókat. Czi­bor hajlott a szóra, s többszöri tárgyalás után jött aztán létre a szimői sztárparádé. Emlékezetes napja volt ez a falunak. Az ünnepség keretében a világhírű sportemberek megkoszorúzták a falu nagy szülötte, Jedlik Ányos szobrát, valamint á hősök emlékművét. Itt született a dinamó feltalálója A Gútától néhány kilométerre fekvő, a Vág által a világtól elvágott Szimő nem kisebb dologgal dicse­kedhet, mint hogy az 1800-ban szü­letett nagy tudósnak, a dinamó felta­lálójának, Jedlik Ányosnak a szülőhelye. Igaz, a világ a német Sie­menst tartja a dinamó feltalálójának, de Jedlik bizonyíthatóan már jóval a német tudós felfedezése előtt meg­szerkesztette hasonló masináját, csak éppen nem hozta a tudományos világ tudomására felfedezését. A szimőiek még 1970-ben Jedlik-ern­léktáblát helyeztek el a helyi iskola­épület falán, 1993 őszén pedig mell­szobor felavatásával tisztelegtek nagy szülöttük emlékének. A tudós nevét nemcsak kőbe vésve, hanem a helyi Csemadok-szervezet Jedlik -Kö­rének nevében is őrzik, és különféle vetélkedőkkel igyekeznek tovább­vinni neves szülöttük szellemét. Szimő a legutóbbi népszámlálási adatok szerint 2238 lelket számlál, ebből 1833 magyar, 300 szlovák, a többi cseh, roma és egyéb. A község kimondottan mezőgazdasági jellegű, a munkaképes lakosság fele a jói­menő helyi szövetkezetben dolgo­zik. Az elmúlt években nagyon so­kan ingáztak, de a városi munkale­hetőségek megszűntével elsősorban a vidékieket bocsátották el, így a szimőiek közül is sokan munka nél­kül maradtak, ezért a faluban ma csaknem harminc százalékos a mun­kanélküliségi arány. Néhányan a A táblatörvény maratoni vitája során talán egyetlen olyan fórum sem akadt, amelyen Párkány neve valamilyen összefüggésben el ne hangzott volna. A táblatörvény ellenzői Ľudovít Štúr nevének állító­lagos meggyalázása ellen tiltakoztak, míg mások a történelmi nevek visszaállítása mellett kardoskodtak. Nekem úgy tűnik, hogy a gyak­rán parttalan vitában mindenki szóhoz jutott, csak éppen a párká­nyiak nem... Ezért tehát a Ján Oravecnál, Párkány polgármesteré­nél tett látogatás során nem kerülhettem el azt a kérdést, hogy mit sióit volna a táblatörvény első változatának elfogadásához. Lesz Párkányban népszavazás? Beszélgetés Ján Oravec polgármesterrel - Nem tartottam volna tragikusnak, ha a táblatörvényt olyan formában fo­gadják el, hogy a magyar megjelölésről Párkányban és a többi tizenkét, zöm­mel magyarok lakta településen még népszavazás útján sem lehetett volna dönteni. Meggyőződésem, hogy vala­milyen kompromisszumos megoldást abban az esetben is találtunk volna. Sőt, ha az első szavazáson átmegy a törvény, akkor ma már mindenütt áll­hatnának a nemzetiségek nyelvén írott helységnévtáblák. Továbbá az a véle­ményem, hogy a táblatörvény körüli huzavona némely szélsőséges politikai pártnak nagyon jó adu-lesz a, választási kampányban. • Most, hogy a megszavazott tör­vény értelmében népszavazás útján dönthetik el á magyar helységnévtábla sorsát, mire számíthatnak a párkányi­ak? - Amióta jóváhagyták a törvényt, az önkormányzat nem ülésezett, a nyári szünet miatt szeptemberben találko­zunk legközelebb. Hogy azon a képvi­selő-testületi ülésen vita tárgyát képezi­e majd a népszavazás kiírása vagy sem, azt még nem tudom. Valójában még az is kérdéses, hogy a jelenlegi önkor­mányzat magára vállalja-e a probléma megoldását. Hiszen figyelembe kell vennünk a legutóbbi párkányi népsza­vazás eredményét is, amelyen csupárt ötvennégy százalékos volt a részvétel. Tehát a város lakosságának csak alig több, mint a fele élt a véleménynyilvá­nítás lehetőségével. Ebből következik, ha eredményes népszavazást szeret­nénk, akkor nagyon meg kell gondol­nunk, hogy mely időpontban írjuk ki. azt, hiszen a közelgő parlamenti vá­lasztások után az embereknek nyilván egy ideig elegük lesz a szavazásból. • Térjünk át napjaink egyik égető kérdésére. Milyen ütemben halad a la­kások privatizációja ? - Épp a minap írtam alá az első ti­szövetkezettől visszakapott földjü­kön próbálnak gazdálkodni, többen magánvállalkozásba kezdtek, Maga a falu fejlődik. Tavaly kezdték meg a szennyvíztisztító építését, s a gáz- és vízművesítés után jelenleg a csator­nahálózat kiépítése folyik. A kulturális emlékek közül a XVI. századból származó Szent Vendel, kápolnát érdemes megemlíteni, amely ugyan nem a faluban, hanem a tíz kilométerrel távolabb fekvő Gú­gon található, de ez a húsz házból ál­ló, harmincnyolc lakost számláló te­lepülés közigazgatásilag Szimő ré­szét képezi. A másik történelmi épü­let a XVII. századi templom, amely­nek tatarozását a hívők anyagi támo­gatásával és társadalmi munkájával tavaly fejezték be. Vendégszeretet Július elején harminckét munká­csi diákot látott vendégül a falu. Tu­lajdonképpen véletlenül jött Össze a dolog, a község vezetői egy olaszor­szági kiránduláson ismerkedtek össze egy szerzetessel, aki* megkér­dezte, nem tudnának-e vendégül lát­ni néhány gyereket. A kérésnek ele­get tettek, s júliusban két vezetővel tíz-tizennégy éves diákok harminc­két tagú csoportja érkezett Szimőre. A családoknál kaptak elszállásolást, s a hazaiak vendégszeretetére jel­lemző, nemcsak hogy minden gye­reknek akadt pártfogója, hanem az volt a gond, nincs annyi gyerek, hogy mindenkinek jusson belőlük. Felejthetetlen élményekkel távoztak a kis vendégek, sportversenyeket szerveztek a számukra, elvitték őket zenhat lakás adásvételi szerződését. Remélhetőleg a többi lakás eladása már gyorsabb ütemben fog haladni. Egyébként Párkányban, mintegy öt­száz, a város tulajdonát képező lakás kerül folyamatosan magánkézbe, to­vábbi kétszáz lakás pedig szociális cé­lokra lesz fenntartva. • Hogyan előzik meg a lakások adásvételével kapcsolatos spekuláció­kat? ' - Mivel a lakások ára jóval a piaci érték alatt van, az adásvételi szerződé­seket úgy fogalmaztuk meg, hogy ha a tulajdonos a szerződés megkötését kö­vető tíz éven belül kívánja értékesíteni lakását, akkor azt előbb a városnak kell felajánlania megvételre. Ha a város igényt tart a lakásra, akkor megveszi, ha nem, akkor engedélyezi az idegen kézbe való átadást. Egyébként közvet­len családtagok a tíz év letelte előtt a város megkérdezése nélkül is eladhat­az ógyallai csillagvizsgálóba, a Du­na Menti Múzeumba, a bajmóci Vár­ba, a tardoskeddi termálfürdőbe, s természetesen a szimői Vág-parti strandon való fürdőzés is a fő prog­ramok közé tartozott. Ki kell vágni a fákat? Itt még nem terelték betonmeder­be a Vágót, a fürdőzők és a halászok paradicsoma lehet a vadregényes fo­lyószakasz. Igaz, a bősi erőmű némi­leg ide is kihat: naponta változik a folyó szintje, aszerint, hogy éppen zárva vagy nyitva vannak-e a bősi zsilipek. Ez azonban nem^skadá­lyozza a nyaralást, a finom homok­kal borított strand pedig egyenesen vonzza a víz szerelmeseit. A stran­dot körülölelő nyárfásban tavaly tíz napig az ifjúságé volt a világ: a KLIK, vagyis a Kassák Lajos Ifjúsá­gi Klub rendezett itt nagyszabású ta­lálkozót. A szimői önkormányzat tervei szerint nemsokára víkendhá­zak sorakoznak majd ezen a hathek­táros területen. Különféle sport- és vendéglátó ipari létesítményeket is építenek, hiszen jelenleg csak egyet­len büfé árválkodik a strand szélén. Ottjáriunkkor, mivel épp hűvös szellő fújdogált, maga a kocsmáros volt áz egyetlen vendég, verőfényes napokon azonban több vendéglátó is megélne itt egymás mellett. Biztosan szép lesz a kiépített strand, s kétség­kívül szükség van a fejlesztésre, azt azonban nem tudom minden szomo­rúság nélkül leírni, hogy az üdülőépítésnek a hatalmas fák is ál­dozatul esnének. Pedig kevés falú dicsekedhet olyan szép látvánnyal, mint amilyet ma a szimői Vág-part nyújt. S ha ehhez még a már említett vendégszeretet is hozzájárul, min­den feltétele megvan Szimőnek arra, hogy látogatott üdülőhellyé váljon. GAÁL LÁSZLÓ (A szerző felvétele) ják, illetve megvehetik egymás között a lakásokat. • Egy nemrégiben szerzett informá­ció szerint, a Párkányt egykoron Esz­tergommal összekötő Mária-Valéria híd a lebombázott, hiányzó három kö­zépső íve miatt ma Magyarország leg­hosszabb ideje üzemképtelen hídja. Vajon mikorra várható, hogy e mind­két ország számára kellemetlen rekord megdől? - Legutóbb ez, év május elején tár­gyaltam Mikuláš Dzurinda közlekedé­si miniszterrel, aki ígéretet tett a hely­zet orvoslására. Később még telefonon is szót váltottunk, majd abban egyez­tünk meg, hogy az augusztus 5-én sor­ra kerülő szlovák-magyar kormányfői tárgyalások után visszatérünk a híd kérdéséhez, mert az új magyar kor­mány álláspontját még nem ismerjük. • Már eldöntötte, hogy indul-e a kö­vetkező helyhatósági választásokon ? - Véglegesen még nem, bár nagy a valószínűsége annak, hogy csakúgy, mint a legutóbbi választásokon, füg­getlen jelöltként indulni fogok. KOSÁR DEZSŐ Tizenéves pásztorlegény Óbást, reggel hat óra. A faluban nem mindennapi látvány fogad. Nem pattognak az ostorok, nem kürtölnek a pásztorok, mégis sorra nyílnak a ka­puk és a gazdák kikísérik állataikat az útra, hozzácsapják a falun keresztül ballagó nyájhoz. Külön csapatban mennek a tehenek, külön a kecskék. A kecskék után egy legényke lépked, két kutyával. Mozdulatai tapasztalt pász­torembert sejtetőek, ám az arcán látni, hogy még nagyon fiatal. Júniusban fejezte be Almágyon az alapiskolát. -Tóth Zoltánnak hívnak - mutatko­zik be röviden, és a kecskéket letereli a mezei útról a legelőre. Ez az ő ré­széről annyit jelent, beszélgethetünk. - Zoltán, milyen nagy a nyájad? - Ma reggel harmincnyolc kecske gyűlt össze. - Meddig maradsz velük a le­gelőn? - Este hétkor szoktam behajtani. Ha nem esik az eső. Ha zivatar köze­leg, behajtok korábban. ' - Nem bosszant, hogy amíg társaid fürödni járnak meg szórakoznak, te dolgozol? - Nem. En kedvelem az állatokat, és nagyon szeretem áz erdőt. Reggel ki­hajtom a kecskéket az erdőbe, és néze­getem a fákat, a virágokat, nem unat­kozom. Nekem jó kint a természetben. - Hosszú a munkaidőd, és volt időszak, amikor a teheneket is te Őriz­ted. Gondolom, jól keresel. - Meg vagyok elégedve a fizetéssel. - Mit veszel rajta, mire gyűjtőd a pénzt? - Nem költöm el, beiratkoztam Lo­soncon egy szakmunkásképzőbe, kol­légiumban fogok lakni. Ebből a pénzből fizetem az étkeztetésemet és az elszállásolást. -Végigdolgozol augusztusban is? - Nem. Két hét szünidőt én is tar­tok. így szerződtem a gazdákkal. - Jövőre, amikor az iskolában is szünet lesz, ismét elvállalod? - Szívesen, ha megfogadnak a gaz­dák. (farkas) A szerző felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom