Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-23 / 196. szám, kedd

Az Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége népfőiskolái a Reménység Szigetén 1994/1995-ben Általános rész ' Az Erdélyi Gyülekezet - kétéves hagyományaihoz híven - az 1994/1995-ös tanévben tíz új népfőiskolai programot indít. Az oktatási program egy éven keresztül tart, oly módon, hogy a jelentkezők szülőföldjükön végzik a tíz tematikából szabadon választott egyik programra való felkészülést, s csupán öt teljes napot töltenek a budapesti Reménység Szigetén, ahol a zsűri tagjai, valamint a szakértők segítségével értékelik az elvégzett munkát és szaktanácsokat kapnak a jövőre nézve. Az írásbeli dokumentáció - amely egyúttal a jelentkezés is - beküldési határideje: 1994. december 31. A szakzsűrik 1995. március 15-ig értékelik a programokat és döntenek arról, kiket hívnak meg az egyhetes szakkollégium tanácskozására a Reménység Szigetén, 1995. június 1-je és augusztus 15-e között. Az egyhetes népfőiskola végén adja át a zsűri a legjobb teljesítményt elért résztvevőknek a pénz- illetve tárgyi jutalmakat. Az Erdélyi Gyülekezet a pályázat kiírásakor 500 ezer forintot különít el a programok elismerő támogatására. Ez az összeg szponzorok révén jelentősen növekedhet. A pályázat: Erdélyi Gyülekezet Népfőiskola-Intézete, Budapest 1146, Thököly u. 44 sz- alá küldendő 1994. dec. 31-ig. A pályázat egy kivételével magyar nyelvű és részt vehetnek rajta a szomszédos országok állampolgárai, különös tekintettel a 18-40 év közti korosztályra. Az új típusú, intenzív munkát kívánó, cselekvésorientált oktatási forma legjobb eredményeit felkínáljuk a hazai és nemzetközi sajtónak, szakminisztériumoknak, a Magyar Tudományos Akadémia irattárának, kutatóintézeteknek. A program összefoglaló címe: Kötözzük be a nemzetek sebeit! (Healing The Nations) A dolgozatokat minimum 20 gépelt oldal (30 sor) és maximum 100 oldal (dokumentációval, hitelesítő egyházi vagy önkormányzati ajánlással, fotókkal ellátva) terjedelembén kérjük beküldeni. 1. Költőt, írót keresünk Kötetet még nem publikált költők, írók jelentkezését várjuk minimum 25 verssel vagy 2 novellával. A művek magas esztétikai igénnyel tükrözzék a magyar vagy más kisebbségek sorskérdéseit, érvényesítsék az európai humanizmus szellemét, az emberi jogok és a népek közti megbékélés gondolatát. Olyan szociálisan is érzékeny, a történelmi kereszténység értékvilágát költői-írói eszközökkel is kifejező alkotások beküldését várjuk, amelyek alkalmasak a fő program (Healing the nations) művészi hitelesítésére. A díjazott művek sajtóközlése esetén a szerzőt az adott média által ítélt honorárium illeti. A bírálóbizottság felkért elnöke: Pomogáts Béla író, esztéta. 2. Képzőművészeti pályázat. Pályázni lehet műfajónként (olajfestmény, egyedi ill. sokszorosított grafika, érem, kisplasztika, fafaragás, szociofotó-sorozat stb.) 3 olyan alkotással, amelyek egyidejűleg tükrözik a népi-nemzeti, regionális hagyományokat, a Biblia és a történeti kereszténység szimbólumrendszerét, ugyanakkor jelzik a régió ill. Kelet-Európa egyegy , aktuális kulturális vagy társadalmi problematikáját - az emberi jogok és a népek közti megbékélés szellemében. A beküldött művek egyike a Reménység Szigete állandó képzőművészeti kiállításába kerül köztulajdonként. Két, művet amennyiben a művész ezt kéri - a szaktáborral egyidejű nyilvános árverésen, teljes egészében a szerző javára felkínáljuk értékesítésre. A zsűri elnökei: Bér Rudolféi Szentgyörgyi Kornél festőművészek. 3. Feltáratlan néprajzi területek Pályázni lehet a néprajz bármely területén, eddig nem publikált művekkel (szellemi vagy tárgyi gyűjtés), a Kárpát-medence területéről. A magyar gyűjtők figyelmét felhívjuk, hogy a magyar területek feltárásán túl köszönettel vesszük a román, délszláv, szlovák, ruszin, cigány és zsidó néprajzi emlékek feltárását - a Duna menti népek „tejtstvériségének" jegyében. A vallásos néprajzra vonatkozó minden anyag az Erdélyi Gyülekezet Martin Luther King Gyűjteményében kerül elhelyezésre. A szakmai zsűri felkért elnöke: dr. Kriza Ildikó. 4. Gazdasági felzárkózás Olyan, eredményesnek ítélt, kisebb vagy nagyobb volumenű, már működő gazdasági tevékenység szakszerű leírását várjuk a régióban, amelyik modellértékű lehet a keletés nyugat-európai gazdasági kooperáció távlatai számára. A leírás elemezze az önerőből megvalósult tevékenységet éppúgy, mint az esetleges kooperáció elemeit, egyúttal mutasson rá a jövőbeni fejlődés érdekében szükséges gazdasági-politikai változásokra is. A zsűri felkért elnöke: Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. 5. Szociális pályázat Olyan egy-egy alapítványi-egyesületiegyházi, már működő szociális tevékenység leírását kérjük, amelyek révén helyi vagy regionális szinten bizonyos hátrányos helyzetű csoportokon segítenek. Számoljanak be a tevékenység szervezési-anyagi hátteréről, valamint arról, hogy munkájukban milyen interkonfesszionális (ökumenikus) vagy interetnikus vonatkozásokat érvényesítettek. A zsűri felkért elnöke: Kató Béla illyefalvi lelkipásztor. 6. Oktatási tevékenység Számoljanak be legalább egy éve működő alapítványi-egyesületi-egyházi hátterű népművelési-oktatási eseménysorozatról, amelyben hiánypótló módon elégítenek ki művelődési-szakoktatási igényeket. (Pl. nyelvoktatás, gazdasági tanfolyamok stb.) A zsűri felkért elnöke: Fülöp Dénes, Marosvásárhely - Vártemplomi lelkipásztor 7. Egyházi-ökumenikus megbékélési program A pályázók számoljanak be olyan interkonfesszionális és interetnikus szimbólumértékű egyházi tevékenységről (konferenciák, rendezvények), amelyek az elmúlt két évben az adott térség etnikai feszültségeinek csökkentését, az emberi jogok érvényesülését, illetve előremozdítását szolgálták. írjanak a távlati feladatokról, a megbékélési munka egyházi lehetőségeiről és teológiai alapjairól. A zsűri felkért elnökei: Tempfli József rk., Tőkés László, püspökök 8. Sajtó-média díj A pályázók olyan, általuk publikált 10 riporttal, esszével vagy rádió-televízió műsorral (kazettán) pályázhatnak, amelyek összességükben egyidejűleg szolgálják a magyar kisebbségek érdekvédelmét, a szociálisan elesett rétegek javát, valamint a többségi népekkel való megbékélés ügyét. A zsűri felkért elnöke: Tabajdi Csaba államtitkár. 9. Cigányprogram Számoljanak be olyan, már megvalósult és folyamatban levő kezdeményezésről, amely a cigány lakosság gazdasági-kulturális-egyházi integrálódását szolgálja. Egyúttal közöljenek a régióra vonatkozó, megvalósítható esélyű tervezetet arról, hogy az egyházak milyen hathatós tevékenységet (cigánytemplom, gyülekezet, irodalom, munkahelyteremtés, egészségügy stb.) kezdeményezhetnének a cigány lakosság érdekében. A zsűri elnökét később kérjük fel. 10. Nemzetközi jószolgálat Német vagy angol nyelven, kb. 20 oldalas tanulmányban számoljanak be, európai-tengerentúli érdeklődésre számítva, a térség aktuális kisebbségi-emberjogi gondjairól és arról, hogy a szerzők szerint a nemzetközi közösség mit tehet a térségben a demokrácia, az emberi jogok és a kisebbségek védelme, az etnikai feszültségek megoldása érdekében. A legjobb tanulmányokat eljuttatjuk a tematikával foglalkozó európai és nemzetközi szervezetekhez. A zsűri felkéri elnöke: Németh Zsolt országgyűlési képviselő, a Külügyi Bizottság tagja. Csótó László: Illés (Molnár János fotoreprodukciója) Dzsinnek az iskolatáskában „A kiadvány a 19. század végének szellemében és tartalmában íródott, mintegy a magyarosítás elleni védekezésül, ám a diákok a 21. században fognak élni. Az ellenségkép kialakítása a nemzeti összeférhetetlenséghez vezet. A könyv nem az igazság keresésére ösztönzi olvasóját, hanem a szlovák történelem egyik - nacionalista - áramlatát emeli ki, míg elhallgatja a többit. Olyan fekete-fehér extrém, amely egy bizonyos politikai csoportot szolgál. " A fenti idézet nem egy politikai kiadvány bírálatából, hanem egy iskolai történelemkönyvről írt recenzióból való (PhDr. Juraj Laššuth: Nem segít a történelem oktatásában. Sme, augusztus 15.) A történelemkönyv, amely a. szlovák középiskolák tanulói számára készült (az M. Ferko, R. Marsin, L. Deák és I. Kružliak szerzői „mester-* négyes" munkája), méltán érdemelte ki a mértéktartó és igazságszerető szlovák értelmiség rosszallását. Már közvetlenül a könyv megjelenése után lehetett hallani az enyhén szólva elmarasztaló véleményeket róla, ám úgy éreztük, a szlovák értelmiség feladata, hogy a „mesterműről" ítéletet mondjon és az őt megillető helyre tegye. Egy történelemoktató megállapításai és aggályai talán a legilletékesebb szájból hangzanak, s lesújtó véleményét csak alátámasztják a kötetből vett idézetek, mint például Andrej Ferkónak a bevezetőben irt, a história tényeit bearanyozó „történelmi igazságai": „Szlovákiában megpróbáltak horgonyt vetni a kelták, dákok, germánok, rómaiak, hunok, avarok, mongolok, tatárok. És hol vannak? Ám a szlovákok továbbra is megmaradtak, mivel a mi őseink mindig is a világgal tudták mérni magukat, mert semmiben nem maradtak el sem a kelták szakmai ügyessége, sem a rómaiak vállalkozó szelleme, sem az avarok és a germánok bátorsága mögött." Ízelítőül, azt hiszem, ennyi elég is. A szlovák történelemtanár szerint a kötet készítői saját álmaikat, vízióikat vagy inkább vágyaikat írják le a történelemoktatásra szánt könyvben, amelyben hemzsegnek a rádiójátékba való illuzórikus történelmi jelenetek. A végkonklúzió: ez a „mű" aligha segíti hozzá a szlovák középiskolásokat a kritikus történelmi gondolkodás alapjainak megvetéséhez. stí*'}: Semmi új a nap alatt, mondhatnánk legyintve, ha nem tudnánk, hogy ilyen fércműveket még a pártállam gulyásbékéje idején sem engedtek volna az iskolákba. S ma, amikor lazulnak az eresztékek, úgy tűnik, mindent szabad. Azazhogy, néhány tény ismeretében valószínűleg fellebbenthető a fátyol arról a mechanizmusról, amely a fiatal Szlovák Köztársaságban engedi a történelmi tények bármilyen színűre festését, a fiatal nemzedéknek a tárgyi tudás, a logikus gondolkodás és a kritikus analízis helyett az ábrándok hajszolását és - nem elég erős a kifejezés - butítását. Az inkriminált „tankönyvet" 145 000 példányban adták ki, s megjelenését a Szlovák Nemzeti Bank tette lehetővé szponzorként. Azaz, ő adta rá a pénzt. Végső soron az állam pénzét, az adófizetők koronáit. Egyenesen adódik a kérdés: ki vagy kik döntenek a nemzeti bankban egy ilyen „tranzakcióról"? Melyik politikai csoport emberei uralják a bankot? Hogyan javasolhatta az oktatásügyi minisztérium és az oktatásügyi kutatóintézet a könyv használatát „mint ajánlott irodalomét" a középiskolákban? Mert egyelőre nincs jobb? Az állami tankönyvkiadás, tudjuk, ebek harmincadjára került, s a szlovák iskolákban egyelőre hiányzanak az új történelemkönyvek. Jobb híján tehát, logikusan, jó a szemét is? f Már csak abban reménykedhetünk, hogy az oktatási minisztérium, amilyen nagyvonalúan megengedte a könyv terjesztését, oly méltányolnivalóan nem igyekszik szorgalmazni a magyarra fordítását, ne adj' isten a magyar középiskolákban való használatát. Mert ugye a szlovákiai magyar középiskolákban is hiánycikk a történelmi tankönyv, s úgy tűnik, keveseket izgat ez a hiány (magányos lovasként említhető meg Sági Tóth Tibor nemrég megjelent írása a témáról). „Jobb híján" el tudnánk képzelni, hogy végre íródnának tisztességes, a történelmi tényeket és igazságokat nem kiforgató, magyar nyelvű történelemkönyvek is, amelyek a közös és oszthatatlan múlttal ismertetnék meg az ifjúságot, annak keserveivel és tanulságaival, ügyelve az arányokra, melyek évtizedekig egy oldalra billentek, s oda vezettek, hogy generációk nőttek fel nemzeti történelmünk megismerése nélkül. Az arányokra azért tartom fontosnak felhívni a figyelmet, mert készülnek másféle történelemkönyvek is, amelyek legfeljebb annyiban különböznek a Ferko-Deák-féle munkától, hogy azokat mértéktartóbb szemléletű szerzők írják, ám azok is teli vannak finom csúsztatásokkal, elhallgatásokkal, hiátusokkal. Talán ha végre megalakulna az oktatási minisztériumban a sokat emlegetett nemzetiségi főosztály vagy osztály, tehetne az ügyben valamit. Mert a kulturális-oktatásügyi autonómia egyelőre a jövő zenéje, a történelmet viszont már ma oktatni kell. - kövesdi -