Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-17 / 191. szám, szerda

4 MOZAIK 'ÚJ SZÓ1 1994. AUGUSZTUS 17. TEGNAP OLVASTUK J Kí fog tanítani? Az oktatási minisztérium statisztikai adatai szerint 1992-ben Szlovákia egyetemein és főiskoláin összesen 12 960 személy - köztük 8103 pedagógus - dolgozott. Abban az évben a felsőoktatási intézményeknek 54 000 hallgatója volt. Az 1993/94-es tanévben a hallgatók száma J 3 ezerrel nőtt, viszont az alkalmazottak száma rohamosan csökkent: A jelenlegi helyzet riasztó: az egyetemeket és főiskolákat olyan mértékű munkaerő-távozás sújtja, amely az egész felsőoktatás szétzilálódásával fenyeget. Nemrég a rektorok körmöcbányai összejövetelén e ténnyel részletesen foglalkoztunk, mégpedig Ľubomír Harach oktatási miniszter jelenlétében. Az adatok beszédesek: 1993. január 1-je és 1994. június 30-a között 4077-en hagyták él. az ország felsőfokú oktatási intézményeit, ebből 852 pedagógus. Az új bérszabályozás annyira nivellálja az oktatókat, hogy ,a fiatal, tehetséges munkatársak semmiféle motivációt nem éreznek az akadémiai, egyetemi karrier iránt. A távlatot nem nyújtó alacsony fizetések, amelynek csúcsa az egyetemi tanárok maximális 8790 koronás bruttó bére (27 évi tanári és tudományos pályafutás után), arra kényszerítenek, hogy más, anyagilag kifizetődőbb állás után nézzenek. Az távozókat, főleg a docenseket és egyetemi tanárokat egyszerűen nem lehet pótolni. Ráadásul a docensek átlagos életkora 58,5, az egyetemi tanároké pedig 62,5 év: Ha arra gondolunk, hogy ezek a tanárok néhány éven belül nyugdíjba mennek, akkor rendkívül aktuálissá válik a kérdés: ki fog tanítani Szlovákia egyetemeinfőiskoláin? (Juraj Svec, a Komenský Egyetem rektora, Národná obroda) Perújrafelvétel Lorenc ügyében A Sme munkatársa Milan Hanzel igazságügy-minisztert kérdezte: milyen alapon lehet újrakezdeni az Alojz Lorenc ellen folytatott büntetőeljárást, ha a vádlott nem hajlandó Szlovákiában letölteni a büntetését? - A büntetés-végrehajtás valamennyi szervét nemzetközi egyezmények kötik. A Szlovák Köztársaság alkotmánya szerint szerveink az emberi és szabadságjogok szélesebb körű alkalmazása és értelmezése terén csak a nemzetközi szerződések .értelmében járhatnak el. Ebből következik, hogy szerveinknek lépni kell Lorenc ügyében. "- Olyatí tettről van szó, amelyet öt évvel ezelőtt követtek el, ráadásul ma már nem létező ország területén... - Ezt a képet még tovább bonyolítom azzal, hogy nemcsak a tett, hanem következményei is - mai szemmel nézve - idegen ország területén történtek. Éppen ezért vannak a nemzetközi szerződések, hogy olyan bűntettek esetében is lehessen büntetni, amelyeket más ország területén követtek el. - Vagyis ha Alojz Lorenc elutasítja, hogy Szlovákiában töltse le büntetését, akkor az ügyészség az egész ügyet ismét a legelejétől átvizsgálja? -Igen. - Az ügyészség más eredményre is juthat, mint Csehországban? -Az újbóli kivizsgálás eredményét nem tudom megjósolni, mivel a bizonyítékokat ismét meg kelt vizsgálni. Meglehetősen bonyolult az ügyirat. Ki kell hagyni belőle azokat a részeket, amelyekről már döntöttek, és amelyek nem érintik közvetlenül az ügyet. (Juraj Hrabko) PÁRTOK SAJTÓTÁJÉKOZTATÓI i (Új Szó-tudósítások) Az EGYÜTTÉLÉS képviselői fölöslegesnek, sőt alkotmányellenesnek tartják a népszavazás kiírását a privatizációban felhasznált pénzek eredetének vizsgálatát lehetővé tevő törvényről. (Elvégre a jogszabály már megszületett, a népszavazás kérdése pedig retroaktív.) Inkább a népszavazás kérdésének megváltoztatását javasolják hangzott el a mozgalom tegnapi sajtótájékoztatóján Bauer Edit szájából. A mozgalom véleménye szerint a parlament, amely a népszavazás kiírását megszavazta, harminc nappal a referendum megtartása előtt vissza is vonhatja erre vonatkozó határozatát. Kérdésekre válaszolva kiderült: az Együttélés még nem kérte ki javaslatával kapcsolatban a koalíciós tanács véleményét, illetve nem kérte a kormánykoalíciós pártok támogatását, mondván, ezt a mai koalíciós tanács ülésén vetik fel. A sajtótájékoztatót követően Komlósy Zsolt képviselő lapunknak elmondta: az egyedüli megoldásnak azt tartaná, ha az államfő visszaadná a parlamentnek az augusztus 12-én elfogadott törvényt a privatizációban felhasznált pénzek eredetének vizsgálatáról. Duka Zólyomi Árpád a parlament ma kezdődő üléséhez fűzött kommentárt. Megtudtuk: a DSZM és az SZNP képviselői ez alkalommal Brigita Schmögnerová és Roman Kováč leváltását fogják követelni. Az Együttélés frakcióvezetője keményen bírálta až ellenzéket ezért a destruktív magatartásért. Szomolay Ferenc rámutatott arra, hogy a DSZM, az SZNP és a KSZU által delegált személyek igyekeztek megkérdőjelezni a Szlovák Választási Bizottság tevékenységét. Szó volt a sajtótájékoztatón az Együttélés külügyi aktivitásairól is. Flórián Lászlótól megtudtuk: szeptemberben dől el, hogy az Együttélés és a Magyar Polgári Párt megkapja-e az állandó megfigyelői státust a Liberális Internacionáléban. Pozitív válasz esetén a mozgalom 1996-ban kérvényezhetné az LI-tagságot is. Elhangzott: ez nem jelenti, hogy az Együttélés ne akarná más európai szervezetekkel is szorosabbra fűzni kapcsolatait; Duka Zólyomi Árpád e téren konkrétan az Európai Demokratikus Uniót jelölte meg. (gágyor) A MAGYAR POLGÁRI PÁRT székházában tegnap sajtófogadást tartottak: a párt három képviselőjelöltjével ismerkedhettek meg az újságírók. A. Nagy László, Világi Oszkár és Mészáros Lajos bevezetőben rövid jellemzést adott önmagáról. Családi helyzetük ismertetésén túl politikai pályafutásuk fontosabb állomásairól is említést tettek, és beszámoltak azokról a politikai célkitűzésekről, amelyeket szorgalmazni kívánnak. A. Nagy László fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az MPP megalakulásától fogva liberális pártként határozza meg magát, s eszmei állhatatosságának köszönheti, hogy mára európai tekintetben ismert párttá vált. - Mi nemcsak a kisebbségi ügyekkel, az oktatás- és kultúrpolitikával kaptsolatban kívánunk állást foglalni, hanem a gazdaság, a pénzügyek, a szociálpolitika és a külügyi kapcsolatok aktuális kérdéseibe is bele kívánunk szólni. Ez a szándék vezérelt bennünket, amikor 1989-ben részt • vállaltunk a rendszerváltás gyakorlati megvalósításában, és ezért vettünk részt a szlovák, valamint a szövetségi kormány munkájában - jelentette ki. Világi Oszkár ügyvéd a szlovákiai jogrendszer hiányosságait ecsetelte. Sajnálkozását fejezte ki, hogy az egykori szövetségi parlamentben megkezdett jogalkotási folyamat Szlovákiában megtorpant, ami elsősorban a mezőgazdasági transzformáció tekintetében érinti érzékenyen a szlovákiai magyarságot. Világi szerint a mezőgazdaság válsága még hosszú ideig elhúzódhat, ha a valódi tulajdonviszonyok nem alakulnak ki. A jelenlegi problémák fő oka nézete szerint abban rejlik, hogy a föderáció idején elkezdett átalakítást Szlovákiában nem vitték következetesen végbe. A magyar politikus szerint lépni kell az állami hitelpolitika megváltoztatása érdekében is, mivel ennek alakítói indokolatlanul elhanyagolják Dél-Szlovákiát. Mészáros Lajos ügyvéd, a Szlovák Ügyvédi Kamara etikai bizottságának tagja a beneši dekrétumok szakértőjeként e törvények hatályon kívül helyezésén fáradozik. Jelenleg egy konkrét esettel foglalkozik, amely egy bizonyíthatóan törvénytelen vagyonelkobzás jogi elégtételére irányul. - Szerintem mindenképpen elégtétellel kell szolgálni azoknak, akiket a háború után megaláztak, és elvették életük értelmét. Karinthyval élve ugyanis nem biztos, hogy az követ el nagyobb bűnt ellenem, aki elveszi az életem, mint az, aki elveszi az életem értelmét - szögezte le. (horváth) „Harc" a Kelet-szlovákiai Vasműben... Csak a részvényekért? (Új Szó-tudósítás) Néhány hónappal ezelőtt, illetve még néhány hete is egyesek azt kifogásolták, hogy a Nemzeti Vagyonalap ez év elején a Kelet-szlovákiai Vasmű Rt.-nek a nála lévő részvényeiből mintegy 1,5 milliárd korona értékű mennyiséget (9,5 százalék) jutányos áron eladott a gyáróriás néhány mostani vezetője által alapított Manager Kft.-nek. Most szintén a részvények körül, illetve kapcsán dúl a harc a vasmű háza táján, és talán azon is túl: Egyesek azt szeretnék megakadályozni, hogy a gyáróriás részvényeinek a Nemzeti Vagyonalapnál lévő 25 százalékát más vegye meg, ne a vasmű szakszervezeti tanácsának kezdeményezésére létesített Hutník Kft. A Lúč című kis példányszámú kelet-szlovákiai napilap tegnapelőtt a (TA SR-hír) A kassi vasműben tegnap délelőtt röviddel 11 óra után tűz ütött ki a hideghengerde egyik csarnokában. Az azonnal helyszínre érkező tűzoltóknak délig sikerült lokalizálni a tüzet. Valószínűleg rövidzárlat okozta a balesetet. A károk felmérése még folyik. Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom politikáját népszerűsítő kétoldalas összeállításának egyik cikkében konkrét neveket nem közölve - megemlítette, hogy a gyár dolgozói még a sztrájktól sem riadnak vissza, ha netán idegeneknek adnák el a gyár szóban forgó részvényeit. Mint hírlik, a részvényeket az a Metal Trade Kft. szeretné megvásárolni - állítólag külföldi segítséggel -, amelynek az egyik képviselője Zoltán Berghauer, a Mečiar-kormány idején leváltott volt vasgyári igazgató. Ezek szerint nem csupán a részvényekért folyik a harc a vasműben... És kérdés, mi jobb az országnak: ha a részvényesek között külföldiek is lennének, vagy csak hazaiak?! (gazdag) Rimaszombati járás Szaporodó tűzesetek (Új Szó-hír) A Rimaszombati járásban a napokban váratlanul megszaporodott a tűzoltók dolga. Az elmúlt másfél hónap alatt összesen 921 tűzesethez - legutóbb hétfőn nyolc, tegnap valamivel kevesebb alkalommal - kellett kivonulniuk. Ha ezt összehasonlítjuk az első hat hónapban keletkezett 37 tűzesettel, a helyzet elgondolkodtató. Ezzel kapcsolatosan Ádám Tibor tűzoltótiszt kérdésünkre elmondta, hogy az esetek kevés kivételtől eltekintve a mezőgazdaságban (üzemekben és magángazdáknál) keletkeztek - elsősorban gondatlanságból. Időnként kellemetlenség is adódik: a tűzoltókocsik egész nap egyik helyről a másikra sietnek, így nincs idő a járműveket üzemanyaggal feltölteni. Megtörtént már, hogy a tűzoltóállomás rövid időre kocsi nélkül maradt. A polgárok hozzáállását tükrözi, hogy a gondatlanságból keletkezett tűzeseteknek eddig nem akadt tanúja. (kas) 1SZLOVÁK MEZŐGAZDASÁGI TŐZSDE ÁRFOLYAMA! 8-i Termék Oj árfolyam K égi árfolyam ! : n i 1 WVM > 20 K •< SrffirtH sa Wit'tjU Hl"ROKS •''•'•• 3035,Í® 3215,00'" Takarmányárpa JW^ Mm .34 Takarmánykukorica 3796,83 3782.27 Takarmányborsó •/ 4301,59 Vágómarha (élősúlyban) 37,00 37,00 Vágósertés (élősúlyban) 33,00 33,00 (Az árfolyamok Skit-ban vagy Sk/kg-ban értendók.) lndi\ (Vr) 99,75 101,30 %. f>r 100,39 106.74 100,00 Korlátlebontás (Folytatás az 1. oldalról) • A tulajdonviszonyok módosulása minden bizonnyal az ágazat szerkezetében is változásokat hozott. Milyen struktúrában működik jelenleg az ágazat? - A termőföld 80 százaléka magánkézbe került, a tulajdonosok többsége kis területtel, egy-két hektárral rendelkezik. Az új földtulajdonosok 80 százaléka egyelőre nem maga műveli á földjét, hanem bérbe adja szövetkezeteknek vagy egyéni vállalkozóknak. A termelőeszközök tulajdonviszonyai egy új kört képeznek. E vagyon 60-70 százaléka azoknak a földművelőknek a kezében van, akik a földművelésből élnek, a többi tulajdonhányad elsősorban szövetkezeti üzletrész formájában szövetkezeti tagok, nyugdíjasok kezében van. A vagyon 70-80 százaléka továbbra is a szövetkezetek és állami gazdaságok keretei között működik. • Ebben a szerkezeti struktúrában milyen távlatok állnak az ágazat előtt? - Meg vagyok róla győződve, hogy Magyarországon három üzemtípus fog kialkulni. Egyrészt nagyon nagy számban lesznek olyan emberek, akik kis területen szűk tevékenységi körben részmunkaidőben fognak egy-két hektárt művelni. Többségüknek másutt is lesz állása, vagy kényszerből fognak ezzel foglalkozni. A második csoportba tartoznak a nyugati típusú farmergazdaságok, amelyek nagyon kemény munkával tudják csak kiegyenlíteni a tőkehiányból és az elmúlt harminc év kieséseiből származó hátrányaikat. És jelentős számban lesznek olyan gazdaságok, amelyek ötszáz hektárnál nagyobb területet művelnek. Ezek a mai állami gazdaságok utódaként szövetkezeti és magántulajdoni gazdaságként fognak működni. A jelenlegi helyzet a nagyoknak kedvez, de a most alakult kormány agrárprogramjában nagyon fontos piaci, finanszírozási és szervezési intézkedéseket tervezünk annak érdekében, hogy a kistermelők, az új kistulajdonosok is eredményesen szerepelhessenek a piacokon. Különösen arra kell vigyáznunk, hogy legalább esélyt kapjanak a fennmaradásra. • Kelet-Közép-Európában az elmúlt időszakban számottevően csökkent az egyes országok gazdasági teljesítőképessége. Ezen belül a mezőgazdaságé is. Milyen ma a magyar mezőgazdaság teljesítőképessége? - Sajnos, a magyar gazdaság 30-40 százalékkal kevesebbet termel, mint öt évvel ezelőtt, a fejlesztés csak akkor képzelhető el, ha ennek piaci feltételeit megteremtjük, ehhez viszont nagyon sok pénz kell. • Az ágazat teljesítőképességének csökkenése hogyán jelentkézik az élelmiszerárak alakulásában ? - Ez egy kissé bonyolult kérdés. Az alapanyag-felvásárlás során az elmúlt három-négy évben lényegesen leszorították a termelői árakat, a termelés veszteséges volt, ennek ellenére az élelmiszerárak mégis emelkedtek. Részben a kamatok, részben pedig az adók és a szabadpiaci verseny miatt. • A magyar agrártermelés ezelőtt komoly bevételi forrást jelentett exportja révén a költségvetés számára is. Hogyan alakult a kivitel az elmúlt években, s milyen a élelmisZer-ellátás szintje? - A magyar mezőgazdaság most is többet termel, mint a hazai fogyasztás. Az elmúlt évben kétmillij árd dollár volt az exportunk, az import viszont 800 millió dollárt tett ki. Ennek alapján ugyan nehéz megítélni az élelmiszer-ellátás szintjét, hiszen egyes termékeket exportálunk és importálunk is. Ami teljesen normális folyamat, ha ez nem veszélyezteti a hazai termelőket. Sajnos, az utóbbi időben kedvezőtlen folyamatnak vagyunk tanúi. Az élelmiszer-behozatal növekedett, az export viszont csökkent. S ez súlyos kiesést okozott az exportbevételekben. • A szlövák-cseh élelmiszer-forgalomban az utóbbi időszakban eléggé feszült helyzet alakult ki, a magyar-szlovák kereskedelmi kapcsolatokban nemfenyéget-e ugyanez a veszély? - Nem kétséges, hogy az élelmiszerpiacon versenytársak leszünk, illetve már azok is vagyunk. Viszont nekünk olyan kapcsolatokat kell kialakítanunk, amelyek mindkét fél számára elfogadható keretek között szabályozzák a kölcsönösen előnyös kereskedelmet. • Végezetül: a most aláírt együttműködési szerződés alapján melyek lesznek az együttműködés súlypontjai? - A szaktárcák közötti megállapodás értelmében a regionális együttműködésre helyezzük a hangsúlyt. Arra fogunk törekedni, hogy a szabályozási, finanszírozási és egyéb korlátokat minél előbb lebontsuk, és a vitás kérdésekről tárgyaljunk. Az árucsere mellett, amely a legfontosabb cél marad, a tudományos eredmények cseréje és a legkorszerűbb technológia kölcsönös bevezetése is célkitűzéseink között szerepel. Nem elhanyagolható szempont az egységes fellépés az európai agrárpiacokon. • Köszönöm a beszélgetést. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ " -ťS