Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-02 / 178. szám, kedd

SZÜLŐFÖLD ÚJ SZÓ' 1994. AUGUSZTUS 2. Sok a tanuló, kevés a tanterem Új iskolaigazgató Rimaszombatban Az oktatásügyi minisztérium egyik korábbi rendelete szerint ugyanazon iskolában férj és feleség főnök-beosztott viszonyban nem dolgozhat. Később a szigorú rendeletet mérsékelték, a kérdésben a döntést a járási tanügyi hivatalra bízták. A rimaszombati Šrobár utcai magyar alapiskola igazgatója, Csúsz László levélben fordult a járási tanügyi hivatalhoz, amelyben kérte a felsőbb szerveket, hogy mérlegeljék az iskola helyzetét és engedélyezzék, hogy felesége továbbra is taníthasson az iskolában. Az intézménynek ugyanis csak egy földrajzos szakos pedagógusa van, s az történetesen a felesége. A járási tanügyi hivatal igazgatónője nem fogadta el az indoklást, minekután Csúsz László tavaly szeptemberben lemondott. A járási tanügyi hivatal azonnal pályázatot írt ki az igazgatói poszt betöltésére, s az új igazgató kinevezéséig továbbra is Csúsz Lászlót bízta meg az iskola ügyeinek az intézésével. A pályázat október végével zárult, hozzáteszem eredménytelenül. Két pedagógus adta be jelentkezését, de az egyik már határidő után. November elején ennek ellenére változás állt be az iskola vezetésében, a tanügyi hivatal • visszavonta Csúsz László megbízását és helyére a másik magyar alapiskola igazgatóhelyettesét, Hacsi Istvánt nevezte ki. Ezt követően összeült az iskolaszék és javaslatot tett az igazgatói poszt betöltésére. Három pedagógust neveztek meg, akik közül a járási tanügyi hivatal igazgatósága nem választott. A Šrobár utcai alapiskolának az év végéig nem lett kinevezett igazgatója. A tanév befejezését követően kiértékelték az újabb pályázatot és Bodon Jenő személyében július 1 -jétől új kinevezett igazgatója van az alapiskolának. Az igazgató röviddel a kinevezése után Csúsz Lászlót tette meg helyettesévé. - Igazgató úr, terveznek valamilyen változást az iskola életében ? - Nézze, még olyan friss minden, hogy konkrét választ erre még nem tudok adni. A helyettesem jelenleg átképzésen van, alig beszélgettünk még erről. Csak annyi biztos, hogy szeptemberben 491 tanuló - ebből 177 roma származású - kezdi meg iskolánkban a tanulmányait. Ügy. terveztük, hogy huszonegy osztályt nyitunk, de ezzel kapcsolatosan még lesz megbeszélésünk a tanügyi hivatalban. Huszonhét pedagógusunk és hat nevelőnk lesz szeptembertől. - Miért szükséges megbeszélni az osztályok számát a járási tanügyi hivatallal? Talán nehézségek merültek fel? - A kapacitás miatt. Az épületünk tizenhét osztályos, tehát nekünk a városban más épületben is osztályokat kell nyitnunk. Férőhelyek szempontjából a város iskoláinak cseppet sincs okuk a derűlátásra. Egy kimutatás szerint legalább 144 osztályra lenne szükség szeptembertől Rimaszombatban; összesen - a szlovák és a magyar alapiskolákban - 3 591 tanuló kezdi meg az iskolaévet. Ennyi osztály pedig... Nem mondom, hogy nincs - van, de a körülményeket nem ecsetelem. Tavaly a Šrobár utcai iskolában egy osztályban átlagosan 23,3 gyerek tanult, a másik magyar iskolában, a Dobšinský utcában pedig 23,1. Összehasonlításképpen: a városi átlag egy osztályra 24,7, a legrosszabb a helyzet a Nyugat lakótelepi szlovák iskolában van, ahol egy osztályban átlagosan 29,2 gyerek tanult. Ezen a megbeszélésén dől el, nyithatunk-e annyi osztályt, vagy emelnünk kell az osztálylétszámot. FARKAS OTTÓ Szél hozta, ember hordja Eltűnnek a homokdombok? A Nagykapos és Királyhelmec közötti síkságot csak nagy ritkán törik meg felszíni egyenetlenségek. Az asztallap simaságú rónaságon akadálytalanul futhat a tekintet. Errefelé a nagyobb vakondtúrás is dombnak számít, a magasabb kiemelkedések meg egyenesen a hegy névvel büszkélkednek. Hosszú kilométereken át csak itt-ott tarkítják a tájat magányos dombocskák. Homokdombok. Az ősi múlt páratlan értékei, egyedülálló növényés állatvilággal. Évről évre csökken a számuk. Néhányukat már teljesen elhordták, sokuk fejtése jelenleg is folyik. Ha a telhetetlen építőiparon múlna, a rendkívül érdekes természeti képződményeknek hamarosan csak hűlt helyük maradna. Hogy mennyire értékes az itt élő növényés állatvilág, és hogy a látszólag jelentéktelen kiemelkedések milyen fontos szerepet játszanak a vidék éghajlatának alakításában, arról Bogoly János, a Bodrogköz és Ung-vidék természetének legjobb ismerője szolgált felvilágosítással. - E dombok keletkezése a pleisztocénre, az utolsó jégkorszak idejére tehető. Ekkor megesett, hogy az éghajlat melegebb volt, mint a mai. Körülbelül huszonötezer évvel azelőtt azonban volt egy nagyon hideg és száraz időszak. A csapadékhiány következtében a fás növényzet úgyszólván teljesen eltűnt. A szél mozgását nem gátolta semmi, így az a folyók homokhordalékát dombokká halmozta. Az Ung-vidéken magányos homokdombok alakultak ki, míg Királyhelmec és Szomotor környékén, a vulkanikus felszíni képződmények peremén, összefüggő homokrétegek jöttek létre. - Mi jellemzi a homokdombok élővilágát? «• - A dombok eredeti növénytakarója már nincs meg. Ez a mai klimatikus viszonyok között tölgyes-gyertyános erdő lenne. Ezeket az erdőket az ember gyorsan kiirtotta, mert akkoriban ezek voltak a földművelésre leginkább alkalmas helyek. Értékesebb növények ott maradtak meg, ahol legeltetés, kaszálás folyt. A Bodrogközben két olyan növény is él, amelyek az egész világon csak itt és Magyarországon, Zemplén megyeben találhatók meg. Volt belőlük az Ung-vidéken is, de ott már sajnos kipusztították. E két ritkaság a magyar kökörcsin és a Zimmermannkökörcsin. Jó néhány más növény szintén a ritkaságok közé sorolható. A homokdombok állatvilágából kiemelném a ritka bikapókot, a hüllők közül pedig a gyönyörű rézsiklót. - Igaz, hogy néhány helyen régészeti leletekre is bukkantak? - Minden domb potenciális lelőhely, mert itt, a földművelésre leginkább alkalmas helyeken telepedtek le az első kultúrák. Sajnos, a leletek egy része a vandalizmus áldozatául esett. A fejtésen dolgozók sem mindig jelentik be a leleteket, mert le kellene állítaniuk a munkálatokat. - Konkrétan hol került sor ilyesmire ? - Például a Kövesd melletti templomdombon és a csicseri lelőhelyen. - Milyen hatása van a homokbányászatnak a környezetre? - A kis mértékű fejtésnek akár pozitív hatása is Jehet. A meglazult homokdombok teret nyújtanak a növényzet ún. „pionírvegetációjának". Olyan növények is megtelepedhetnek, amelyek nem bírják más növények társaságát, így a homoki fátyolvirág. A meredek falak jó fészkelési lehetőséget biztosítanak egyik legszebb madarunknak, a színpompás gyurgyalagnak, valamint a partifecskének. Sajnos, a homokdombok fejtése egészen addig folyik, míg az egész el nem tűnik. A homokdombok egyben természetes vízcsapdák is. Mivel nincsen kapillaritásuk, hajszálcsövességük, mint a termőföldnek, a víz alul, kellemes hűvösben tárolódik. Ez a víztartalék nagyon jó hatással van a talajvizekre. - Hogyan lehetne megakadályozni a homokdombok pusztulását? - Az a baj, hogy a Kassai Bányaügyi Hivatal tömeges fejtésekre ad engedélyt. Sajnos, a jelenlegi törvények szerint ebbe nincs beleszólásuk az érintett községeknek. A kiszemelt homokdombokat teljesen megsemmisítik. Ebben az is közrejátszik, hogy az önkormányzatok, szövetkezetek számára ez befektetés nélküli jövedelmet jelent. Az utóbbi időben szerencsére kissé lassult a folyamat. A legveszélyesebb akkor volt, mikor a homonnai és nagymihályi építővállalatok hatalmas beruházásokon dolgoztak. Úgy négy évvel ezelőtt a leleszi hídon naponta hétszáz teherautó ment át... Puff neki, mondhatja valaki, nem lesz Zimmermann-kökörcsin, kevesebb lesz egy, pár rusnya pókkal, i azért a néhány cserépért és csontért sem nagy kár, amit eltúrnak a bulldózerek. A homokban tárolt víz azonban már mindannyiunk számára fontos. Az egyre fokozódó aszály, a forró nyári szelek már így is csérépesre szárítják a termőföldet. Miközben politikusaink mondvacsinált problémákon rágódnak hónapokig (a mi pénzünkön), folyamatosan kiirtják a széltörő facsoportokat, ligeteket, erdeinkben meg rablógazdálkodás folyik. Ha ez így megy tovább, ha az utolsó domb, az utolsó erdősáv is eltűnik, a szikkasztó szél ismét akadálytalanul nyargalászhat a síkságon. Szép kis örökséget hagyunk unokáinkra. TÓTH FERENC Partifecskék fészkelnek a homokfalban A szerző felvétele Bély Mozgalmas napok Bélynek, e bodrogközi falunak ma 1309 lakosa van. Bodnár Imrét, a falu 31 éves polgármesterét ügyes-bajos dolgaikkal sokan felkeresik hivatalában. Mostanában gyakran láthattuk őt a nagy múltú kastély körül szorgoskodó fiatalok között is... • Hogyan teltek az elmúlt napok? - Mozgalmasan. Néhány nappal ezelőtt keresztény ifjúsági lelkinap volt itt Bélyben, melyet a nagytárkányi plébánia bélyi filiájának közössége keretében szerveztünk. Vendégünk volt dr. Kerényi Lajos, budapesti piarista tanár is, aki élénk érdeklődéssel kísért és nagy visszhangot kiváltott előadást tartott. • Csaknem három éve polgármester. Bizonyára sejtette, hogy nem kevés feladat megoldása várja. A körülmények sem voltak a légkedvezőbbek. Miért vállalta mégis? - Az indíttatást a családból kaptam. A falu gondjairól beszélgetve, az idősebbek tanácsára vállalkoztam e feladatra. A kezdeti időszakot a nagy lelkesedés, a lendület jellemezte. S jöttek is az eredmények: a gáz bevezetése, a közvilágítás felújítása, az évtizedekig elhanyagolt kastély felújításának megkezdése. A második év közepén némileg megváltozott a helyzet. Ügy éreztem: morálisan nincs teljesen megbecsülve az a munka, amelyet végeztem. Nem tudtam mindig elosztani a munkát - mindent rohanva, egyedül akartam csinálni. Most már az a véleményem, hogy nagyobb mértékben igénybe kellett volna vennem mások segítségét is: őket is be kellett volna vonnom a meghozott döntések konkrét, gyakorlati megvalósításába. Itt elsősorban a. képviselőkre gondolok, de bárki másra is, akinek hasznosítható ötletei voltak. • Otthon is foglalkoztatják a falu ügyes-bajos dolgai? - Igen. Feleségemmel rendszeresen megvitatjuk a munkámat érintő kérdéseket. Sokat beszélgetünk például arról, milyenek is a bélyiek. Nem ártana, ha több lenne bennük a tartás, az egészséges büszkeség. Mert jelenleg vezető posztokon nincs bélyi származású ember. Örülnék annak is, ha jobban megnyilvánulna magyarságtudatuk. Hogy büszkék lennének a falujukra, egészséges lokálpatriotizmus jellemezné őket. • Mi lehet a jelenlegi helyzet oka? - Tiszacsernyő sokféle hatással volt erre a falura. Rengeteg munkalehetőséget teremtett, de. a fiatalokat elvitte innen. Elkényelmesítette a bélyieket. Itt nincs olyan gazda, aki három hektárnál nagyobb területen gazdálkodna. A vasút elcsábította az embereket. Ennek ellenére van példa-az összefogásra, az együttmunkálkodásra. Így ebben az évben elkezdtük és be is fejezzük a halottasház építését, és az alapok lerakását, a betonozást önerőből oldottuk meg, • Két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a több mint kétszáz éve épült, s ma már pusztulófélben levő Sénnyey-kastély megmentéséért folytatott küzdelem eredményt hoz... - Sajnos, 1992 végén, 1993 elején leálltak a kezdeményezések. Ezt megelőzően voltak olyan érdeklődők, akik meg akarták vásárolni és fel akarták újítani a kastélyt. De nem volt törvényes garancia arra, hogy terveik meg is valósulnak. Próbáltunk érdeklődni külföldön is. Egyedül senki sem meri vállalni. Több érdeklődő igényeit összehangolni, közös nevezőre hozni, egyelőre nem sikerült. • Visszatérve az elmúlt napok eseményeihez: azt hallottam, hogy ön és felesége volt a főszervezője annak a keresztény ifjúsági építőtábornak, amely most fejeződött be. - Igen, nti szerveztük, mivel már nem nézhettük tétlenül: hogyan megy tönkre a kastély. Négy napon át szorgalmasan dolgoztak a fiatalok. Tettekkel bizonyították, hogy a jócselekedet keresztény életünk fontos tényezője. A jövőben keresztény ifjúsági találkozókat, lelkigyakorlatokat is szeretnénk a kastélyban tartani. A napi munka után kikapcsolódásra, pihenésre is bőven volt lehetőség. Nagy élményt jelentett a résztvevők számára a Tisza-parti kirándulás és a fürdés, valamint a nagykövesdi várrom megtekintése. GILÁNYI SÁNDOR Kié lesz a vízvezeték? A Szlovákiai Városok cs Falvak Társulása nemcsak a polgármesterek jogállásával és fizetésével foglalkozik, hanem hozzá akar szólni az egyes privatizációs jogszabályok megalkotásához is. Például tisztázni szeretné az energetikai, a gázipari, valamint a vízgazdálkodási és csatornázási vállalatok privatizációjában a városok és falvak szerepét. A társulás véleménye szerint a községeknek a korábban térítésmentesen befektetett vagyonuk fejében kellene most részesedniük az említett privatizálandó vállalatok részvényeiből. Nemrég az összes szlovákiai víz- és csatornázási művek, a privatizációs, a földművelési és a környezetvédelmi minisztérium, valamint néhány más érintett intézmény képviselőivel találkoztak a városok és falvak társulásának vezetői, hogy a víz

: és csatornázási művek privatizációjára kidolgozott tervet megvitassák. A társulás szerint a községek számára a terv egyebek között azért sem megfelelő, mert teljesen figyelmen kívül hagyja azokat a községeket, amelyek jelenleg nem rendelkeznek víz- vagy csatornahálózattal. A társulás azt is kifogásolta, hogy a tervezet elkészítésébe nem vonták be a községeket, pedig ez utóbbiak felelősek a lakosság ivóvízzel való ellátásáért és a rendszerek üzemeltetéséért. A polgármesterek szerint az üzemegységeket nem a jelenlegi tulajdonosoknak, hanem újaknak kellene privatizálniuk. A társulás azt javasolja, hogy a víz- és csatornázási műveknek a község infrastruktúrájába tartozó vagyona kerüljön a község tulajdonába, a község területét túllépő berendezések azonban ne kerülhessenek egyetlen község birtokába, hanem csak azon községek szövetsége szerezhesse azt meg, amelyek számára a berendezés épült. A városok és falvak társulása azt javasolja, hogy az így kialakult közös vagyonból azok a községek is részesedhessenek, amelyek egyelőre nem. rendelkeznek vízvezetékkel vagy csatornahálózattal, de a szövetség tagjai kívánnak lenni. A községek olyan szövetségeket, vagy kereskedelmi társulásokat hoznának létre, amelyekre azután áttranszformálható lenne a víz- és csatornázási művek vagyona. Az említett megbeszélésen a privatizációs minisztérium államtitkára javaslatot tett: az állami vagyonnak a községi tulajdonba történő transzformációját úgy oldják meg, hogy a községek - azokat is beleértve, amelyek még nem rendelkeznek ilyen jellegű infrastruktúrával - ingyen jussanak részvényekhez. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása megfontolja ezt a lehetőséget. (gaál)