Új Szó, 1994. augusztus (47. évfolyam, 177-202. szám)

1994-08-02 / 178. szám, kedd

HAZAI KÖRKÉP TEGNAP OLVASTUIQ Fusi fusif szül . Az állami költségvetésből a parlamenti választásokra szánt 164 millió korona, valamint az a további 12 millió, amit az egyes partok lehetőségeikhez mérten „saját zsebükből" erre a célra fordíthatnak, bizony szép kis összeg. Senkit sem kell meggyőzni arról, hogy ezeket az összegeket a pártok és mozgal­mak nem a tagilletékekből és ajándékokból fedezik. S így poli­tikai botrány ide, politikai bot­rány oda, a DSZM , választási hadjáratára szánt 66 millió koro­na széles visszhangot váltott ki. Tovább folytatva a gondolatme­netet, önként adódik a következ­tetés a vadprivatizációról és a magas, ellenőrizhetetlen nyere­ségekről. Ha a visszhangok közül ki­hagyjuk a politikai pártok és mozgalmak reakcióit, s arra va­gyunk kíváncsiak, hogyan látja ezt az egyszerű állampolgár, a leghevesebb ellenkezést elsősor­ban a munkanélkülieknél váltotta ki. A júniusi 14 százalékos mun­kanélküliséget azóta már je­lentősen megnövelte a végzős közép- és főiskolások száma, akik számára többnyire nincs munkahely. Velük talán nem is lesz annyi gond (bár nemegy csa­lád ezt is megsínyli), a leglehe­tetlenebb helyzetbe azonban azok az ötvenesek kerültek, akik elvesztették munkahelyüket. Mit mondhatnánk például annak a zsolnai hölgynek, aki nemrégi­ben így fakadt ki: „Ötvenkét éves vagyok, két éve munkanélküli, sőt esélyem sincs arra, hogy munkába álljak. Harminchárom évet ledolgoztam, s átszervezés miatt bocsátottak el a munkahe­lyemről. 1 350 korona szociális segélyt, illetve a lakás fenntartá­sára egy kis összeget kapok. Ez havonta összesen 1980 koronát tesz ki. Ez az egyedüli jövedel­mem. Egyedül élek, az összes tártaiékomat feléltem." Feltételezhetően térdig lejár­hatja a lábait a munka után, mi­vel általában mindenütt csak fia­talokra van szükség, legfeljebb 30-35 évesekre. Érvelhetnénk, hogy aki valóban munkát akar, minden bizonnyal talál. A ma­gán- vagy az állami szektorban. Hiszen nem is egy nő van, aki két, sőt három műszakban is dol­gozik. Lehetséges ez? És való­ban megoldás a jelenlegi hely­zetben? Ha valaki ugyanis csak 3 ezer koronát keres (s hány nő még ettől is kevesebbet!), kény­telen másodállást vállalni a mun­kahelyén, ami általában takarí­tást jelent, sőt esetenként akár egy harmadik munkahelyet a kö­zelben, ami általában úgyszintén — takarítás. Kora reggel, vagy késő este. Egy ilyen „ledolgo­zott" nap, amelyen a nő (sőt jó­néhány .férfi is) nemritkán 18 órákat gürcöl, sajnos, ma már ném kivétel. Valahogy meg kell élnünk, minek az érettségi, a főiskolai oklevél - érvelnek. Csak arra összpontosítanak, hogy megéljenek, hogy legyen miért élelmiszert vásárolniuk, ki­fizetni a lakbért és egyéb illeté­keket. Ha nem tudnak kijönni a fizetésükből, s nem fizetnek, egyelőre még nem költöztetik ki őket. Nincs idejük a pihenésre, nem járnak szabadságra - nem élnek normális életet. Még arra sincs erejük, hogy tiltakozzanak az ellen, hogy egyes mozgalmak legális úton 120-150 millió ko­ronákat tudtak összeharácsolni a választási kampányukra. Klára Grosmannová Práca ÚJ SZÓ— Martos nagy lehetősége Jövőre pünkösdi fesztivál? Ma már lerágott csontnak számít a Zselizi Népművészeti Fesztivál idei kudarcáról írni. Hiábavaló volt a Csemadok lel­kes műsorvezetőinek igyekezete, mert ez alkalommal is bebizo­nyosodott, hogy igazi folklórfesztivált csak ott lehet szervezni, ahol megfelelő az infrastruktúra, megvan a befogadókészség és csakis ott, ahol az emberek igénylik az anyanyelvi kultúrát. Hi­szen kell, hogy annak a településnek a lakói, ahol évről-évre megszervezésre kerül egy nagyszabású esemény, magáénak vallják a fesztivált. 1994. AUGUSZTUS 2. Katona István, az Ifjú Szivek egykori koreográfusa és vezetője, aki jelenleg a Komáromtól mintegy 20 kilométerre található Martos kö­zségben igazgatja a néhai római erődről elnevezett Celemantia Kft.­t, a zselizi fesztivál kudarca után azzal az ötlettel állt elő, hogy a népszokásairól és hagyományőrzé­séről ismert Martoson a jövő évben kerüljön megrendezésre egy há­romnapos népünnepély, melynek ő a Pünkösdi Nemzetközi Folklór­fesztivál '95 nevet javasolta. Kato­na István fejében egy olyan sok­színű kulturális eseménnyel tarkí­tott és gazdag szórakozási . le­hetőséggel fűszerezett népünnepély ötlete fogant meg, amelynek szak­mai színvonalát neves szlovákiai magyar alkotók és szervezők ga­rantálják. így a zenei részt Ág Ti­bor, a prózát Gáspár Tibor, a képzőművészetet Nagy János, a táncokat pedig Katona István fel­ügyeli. Amint azt dr. Kiss Jánostól, Martos polgármesterétől megtud­tam, a képviselő-testület egyhangú­lag támogatja Katona István ötletét, ám anyagilag csak nagyon kis mér­tékben tudja a megvalósítást előse­gíteni. Elsősorban a parkoló kiala­kításábán, a szociális helyiségek kiépítésében és ehhez hasonló gya­korlati problémák megoldásában kívánnak tevékenyen részt venni. A szervező Katona István áldozatos munkáját továbbá annyiban segítik, hogy a mintegy két hektárnyi terü­letű fákkal és bokrokkal tarkított füves részt, az úgynevezett Gősze­get szolid összegért harminc évre bérbe adták a Celemantia Kft.-nek. Ott ugyanis, a Nyitra melletti terü­leten, szemben a művelődési ház­zal, Katona István egy szabadtéri színpadot szeretne felépíttetni, il­letve a pihenni és kikapcsolódni vágyóknak megfelelő feltételeket teremteni. Az elképzelések szerint a komáromi Proform építészeti ter­vezőiroda rajzai alapján a Nyitra partján kerül majd felépítésre egy kikötő csónakkölcsönzővel, vala­mint egy a környezettel harmonizá­ló híd, amely a kultúrházat köti össze a Gőszeggel. A nagyszabású kulturális ese­mény az előadások jellegétől függően párhuzamosan több szín­helyen fog zajlani. A komolyabb hangvételű koncerteknek a refor­mátus templom ad majd otthont, a hagyományőrző műsoroknak a fa­lumúzeum, illetve annak udvara, de a nagyvilágból érkező vendégeket várja majd a késő őszre elkészülő kultúrház és a már említett szabad­téri színpad is. Mi tagadás, egy rangos nemzet­közi esemény azon túl, hogy reflek­torfénybe állítja a 800 lélekszámot alig meghaladó szlovákiai magyar falucskát, a község lakói részére is óriási lehetőségeket kínál. Nyilván nem kis összegekért szállást adhat­nak a messzi földről érkező vendé­geknek, akikkel, ha ügyesek és sze­rencsések, örök barátságot köthet­nek. S ha Martost a maga szinte egyedi tó- és mocsárvilágával, nyárfaligeteivel és folyóparti füze­seivel egy folklórfesztivál alkalmá­val az emberek megismerik, nyil­ván felkeresik majd a község csen­desebb napjaiban is. Ahhoz azonban, hogy Martost valóban a szívükbe zárják az i<Je­genföldről érkezők, a falu lakóinak is sokat kell tenniük. Mert amikor legutóbb a községben jártam, bi­zony nem egy rögtönzött szemétle­rakatot vettem szemügyre az út mentén, gépkocsironcsot a tó vízé­ben és bizony a házak előtt is több volt a gaz, mint a díszbokor, vagy a virág. Persze azért olyan portákkal is találkoztam, amelyek a gazda rendszeretetéről és lokálpatriotiz­musáról árulkodtak. KOSÁR DEZSŐ Szegénység, meleg, benzin és demagógia A tisztességes kormány (amely tisztességes pártok koalíciójával jön létre) arra törekszik, hogy az állampolgártól minél kevesebbet vegyen el, de hozzá­teszi, kevesebbet is fog osztogatni. A kevésbé tisztességes kormányzatok vi­szont legszívesebben mindent elvennének az állampolgártól, hogy majd el­dönthessék, miként osztják el „igazságosan " a javakat. A tisztességes és kevésbé tisztességes besorolást fölcserélhetném jobb- és baloldalra is. Nem teszem. A klasszikus pártbesorolás - mint annyi minden ­Szlovákiában nem érvényes. Vannak ugyanis önmagukat centrumpártnak vagy jobboldalinak nevező erők, amelyek a bolsevik jelzőt is csak nagy enge­dékenységgel érdemelnék ki. Ezért maradjunk abban: a tisztességes párt nem ígérget eszeveszett újraelosztást, mert tudja, hogy az elosztandó javakat előbb meg kell szerezni. Hát így állunk a melegvíz-szolgáltatás árának emelésével. Az állam úgy döntött, hogy az éddigi dotációkat megnyirbálja, hiszen az a helyes, ha mindenki megfizeti, amit fogyasztott. Igen ám. Csakhogy ugyanez az állam emellett nem enyhítette az aáóterheket, hanem a bevételeit emelni akarván, szigorított is rajtuk. Az állampolgár - aki dolgozik, adót fizet és egyre nyo­morultabbul él - döbbenettel tapasztalja, hogy a meleg víz és a benzin most, az egyéb energiahordozók pedig majd ősszel kerülnek (sokkal) töb­be, viszont bizonyos, tisztességesnek továbbra sem nevezhető vállalkozók vígan élik világukat milliós adóelmaradásokkal vagy csalásokkal. A rak­tárkészleteket és veszteségeket termelő mammutvállalatok továbbra sem fi­zetnek adót (miből vajon?), sőt: úgy megpumpolják a közpénzeket, hogy erre már csak nyomdafestéket nem tűrő szavakkal lehetne jelzőket találni. Ugyanakkor Németországban ezek a legnagyobb és legmegbízhatóbb adó­fizetők. Jönnek a választások és jönnek a nagy ígéretek. Nem baj, ha az 1992-es ígéretekre gondolunk vissza, amikor a választások eredménye alapján vagy csöndestársként kormányzatba került politikai erők nadrágszíjbehúzás nélkü­li gazdasági rendszerváltást ígértek. Jó, ha emlékezünk arra, hogy Gottwal­déknak még volt miből osztogatni (hiszen a másét vitték el), ma viszont csak azt lehet osztogatni, ami előbb fosztogatás tárgya volt, akár adók által. Ha Ján Lupták a maga munkáspártjával jutna ha talomhoz, biztos azon fáradoz­na, hogy teljes foglalkoztatottság legyen nálunk, hogy a tej két koronába ke­rüljön és a kenyér hatba. Csakhogy ez már nem megy. Jobban monáva mehet: egy újabb pénzreformmal (fizetés kb 120 korona), á belső konvertibilitás el­vesztésével és Albánia vagy Ruanda szintjére való süllyedéssel. Megoldható az is, hogy politikai döntések következtében ne legyenek gazdagok, csak ak­kor a tehetségesebb emberek újra fűtők lesznek vagy elhagyják az országot. És megoldható az is, hogy a lakbér a mainak egyharmada legyen, csak akkor újra a lakással nem rendelkező adófizető dotálja majd a ki tudja milyen elvek alapján lakáshoz jutókat. Erről ennyit. Mielőtt a benzin és a meleg árának emelésével a rendszerváltást vádol­nánk, jusson eszünkbe, mit ért el az első választási időszak pénzügyi kor­mányzata. Jusson eszünkbe, hogy az 1991. januári árliberalizálás után mi­lyen gyorsan stabilizálódott a csehszlovák korona. És nézzük meg, hogy az azonos startvonalból induló (most már) szomszédunk hol áll. Apropó, tegnap­tól olcsóbb a benzin Csehországban. Nem baj, ha tudjuk, hogy a francia la­kások is méregdrágák, csak éppen van rájuk kedvező kamatozású, államilag támogatott kölcsön. » Mindezt azért jó számba venni, mert a választások előtt gátlástalanul ígér­getők és hitegetők tudják, amit sok választópolgár még nem: a Kánaán ígér­getése hazugság, csalás és az egyszerű emberről a heteáik bőrt is lehúzza az a politikai erő, amely így jut a kormányzáshoz. A szociális piacgazdasághoz először piac kell, a juttatásokhoz adóbevétel. AmitÖn, tisztelt választópolgár nemcsak a béradóban, de az üzletben, benzinkútnál, szolgáltatások áránál és például a meleg víz díjának fizetésekor szolgáltat be az államkasszába. Ahe­lyett, hogy kevesebbet vennének el Öntől s nem szorulna alamizsnához hason­lítható juttatások osztogatására. LOVÁSZ ATTILA Mizera Ferenc páratlan eredménye Peking: harmadik hely Ez év július 8-20-ig zajlottak Pe­kingben a Nemzetközi Fizikai Olim­pia erőpróbái, melyet más-más hely­színnel minden évben megrendez­nek a világ legtehetségesebb közép­iskolásai részére. Szlovákiát az emlí­tett rangos eseményen öttagú csapat képviselte, melyben a Komáromi Magyar Tannyelvű Gimnázium fris­sen érettségizett diákja, Mizera Fe­renc is helyet kapott. Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy Feri az idén a szlovákiai megmérettetés­ben az előkelő második helyen vég­zett, s miután a nemzetközi verseny­re készülő csapat összpontosításain elért legjobb eredmények is az ő nem mindennapos tudását igazolták, bekerült a szlovák válogatottba. Pekingben maga a verseny tulaj­donképpen csak három napig tartott, ám az ott-tartózkodás az előkészüle­tekkel és természetesen a pihenést és kikapcsolódást szolgáló városnéző programokkal együtt két hetet vett igénybe. A versenyfeladatok, mint minden nemzetközi olimpián, csu­pán világversenyeken hozzáfér­hetők, így azokat igény szerint a csa­patkapitányoknak kéli a versenyzők anyanyelvére lefordítani, majd a szöveget á nemzetközi tolmáccsal egyeztetni, hiszen abban minden ap­ró részlet óriási jelentőséggel J>jc Minden versenyző olyan nyélven kapja meg a feladatokat, amilyenen kéri, de a megoldást tanácsos vagy világnyelven, vagy a csapatkapitány (a csapatot vezető tanár) nyelvén megírni, hogy óvásnál a kapitány is tudjon segíteni. Feri a feladatok szö­vegét magyarul, szlovákul és a pon­tosítás kedvéért angolul is kikérte. Egyébként a megoldást mindenki egyedül, a vezető tanár segítsége nélkül végzi. Mizera Ferenc igyekezete meg­hozta a maga gyümölcsét elsősorban az ő, de nem utolsósorban Szlovákia és a honi magyar nyelvű oktatás szá­mára. A Pekingben megrendezett Nemzetközi Fizikai Olimpián a szlo­vák csapat legjobbjaként, maga mö­gé utasítva többek között a jónevű magyar csapat tagjait, az előkelő harmadik helyet szerezte meg. Talán a szlovák „szakmabeliek" büszkeségét is jelzi, hogy a Peking­ben részt vett csapat hazatérését kö­vetően, Khivanec docens, a szlovák csapat vezetője telefonon gratulált Ipóth Barnabásnak, a Komáromi MTG igazgatójának Feri kitűnő eredményéhez. Ugyancsak jókíván­ságait és a komáromi iskola tanárai­nak való elismerését fejezte ki az ok­tatásügyi minisztérium középiskolák irányításával megbízott osztályve­zetője;'"' • ' -r ő­Weiss: A szlovák-magyar alapszerződés megkötésével még várni kell (Új Szó-tudósítás) A Demokrati­kus Baloldal Pártjának elnöke, Pe­ter Weiss nem tartja reálisnak a szlovák-magyar alapszerződés megkötését a közelgő parlamenti választások előtt, mivel erre jelen­leg nem alkalmas a légkör. A DBP tegnapi sajtóértekezlétén Weiss azon véleményének adott hangot, hogy szerződés előkészítése a szak­értők feladata, és nem a politikai pártok ügye így a kisebbségi párto­ké sem - tette hozzá. A DBP egyébként a pártelnök szerint elle­ne van annak, hogy a szerződés tar­talma a kisebbségi jogok kérdésére redukálódjon, és ellenzi azt is, hogy a határok garantálását bizo­nyos specifikus kisebbségi jogoktól tegyék függővé. Weiss a további­akban rámutatott: pártja azon a vé­leményen van, hogy a nemzeti ki­sebbségek számára kedvezőbb, ha jogaik az ENSZ, illetve az ET do­kumentumaiban vannak rögzítve, mint ha a két ország kormányainak viszonyától függenének. A DBP el­nöke nem.zárta ki, hogy Horn Gyu­la pénteki pozsonyi látogatását pártközi találkozóra is kihasznál­ják. A pártelnök fontosnak tartotta hangsúlyozni: a DBP hisz jelöltjei­nek, ezért nem kell aláírniuk sem­milyen hűségnyilatkozatot. Mi elle­ne vagyunk annak, hogy a képvi­selők túszok legyenek az őket dele­gáló párt kezében, hogy valakitől, vagy valamitől félniük kelljen. Brigita Schmögnerová, a kor­mány alelnöke azokról a gazdasági célkitűzésekről beszélt, melyeket a választási időszak végéig kíván megvalósítani a kabinet. Schmög­nerová szerint e tekintetben nincs jelentősége annak, hogy a kor­mánynak már csak két hónapja van hátra, mivel a tervezett intézkedé­sek horizontja sokszorosan megha­ladja a parlamenti választások időpontját. Bármilyen kormány alakul a választások után, ha nem akar öngyilkosságot elkövetni, folytatnia kell azt, amit, elkezdtünk -jelentette ki. S hogy mit szeretne még elérni a kormány a rendelkezé­sére álló idő alatt? Egyebek között hiteleket biztosítani a kis- és kö­zépvállalkozók számára, anyagi eszközöket biztosítani a restruktu­ralizációra, támogatni a külföldi beruházókat és megfelelő intézke­désekkel lehetővé tenni a privatizá­ció átláthatóságát, illetve ellenőriz­hetőségét. (horváth)

Next

/
Oldalképek
Tartalom